Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-28 / 308. szám

1988 DEGEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Beszélgetés párttitkárokkal a Járműjavítóban A pá rta la pszervezet i munka kérdései: — Bizonytalanság és várakozás — A kezdeményezőkészség legyen a jellemző — Sok, de nem megfelelő információ — Korszerűsíteni a munkamódszert — Mindig végrehajtó szerepben? — A visszavonulás előrelépés? — A szélesebb látókörért Válaszol a képviselő Kétoldalú a bizalom Az országos pártértekezlet állásfoglalásából kimondat­lanul is kicseng a jelszó: „Arccal az alapszervezetek felé”. Mennyiben tükröződik ez a gyakorlatban, miképpen módosult az alapszervezetek munkája, milyen gondokkal küzdenek? — ezekre a kér­désekre kerestük a választ a szolnoki MÁV Járműjavító Vállalatnál, ahol a kerekasz- tal-féle kötetlen eszmecseré­re vállalkozott Kozma Jó­zsef, az üzemi pártbizottság titkárának helyettese, a pártalapszervezeti titkárok közül pedig Falusi István a dieselmozdony-javító osz­tályról; Palotás Pál a több­nyire műszakiakat tömörítő alapszervezetbő'l; Németh Ferenc a karbantartási üzemegységtől, Habony And­rás a kocsijavító gyáregység­ből. Lapunkat Simon Béla képviselte. Az újságíró: Milyen vál­tozások tapasztalhatók az üzem pártalapszervezeteinek életében az országos pártér­tekezlet óta? Palotás Pál: — Nem olyan mértékűek, mint amilyen hangot kapnak, — bár az it­teni alapszervezetek helyze­te meglehetősen speciális. A járműjavítóban kialakult bi­zonyos fokú fegyelem a munkában és a pártéletben egyaránt. Itt nem lazaságok felszámolásáról, hanem a munkamódszerek korszerű­sítéséről van szó. Bizonyos jeleit tapasztaljuk ennek. Mert már nemcsak beszá­moltatáskor. hanem máskor is meghívják például az alapszervezeti titkárokat az üzemi pártbizottság üléseire. \ pártbizottság patronálója nemcsak az év végi beszá­moló taggyűlésen vesz részt, n a nem „menet közben” is segít. Érződik tehát a szán- iék az alapszervezeti párt­munka segítésére, de még rém teljesedett ki. Arra gon- iolak például, hogy külön­böző kérdésekre nehezen és ssak áttételesen, nem kellő­in kimunkáltan kapunk vá- aszt, pedig a párttagok conkrét kérdésekre egyér- ;elmű feleletet várnak. Ide sorolhatnám például a tulaj- ionviszonyok alakulását, zagy azt, hogy miért nem működik elég hatékonyan a szocialista tulajdon? A poli- ikai-gazdasági változások­kal felvetődő kérdésekkel konkrétan kellene foglal­kozni a taggyűléseken, mint ihogy tettük a választási örvénytervezet vitájánál. Kozma József: — Kicsit ^maradtunk, nincs elég mu- lícióhk az érvelésre, pedig szükség volna rá, mivel a íagy változások bizonytalan- ágot és várakozást szültek. \z országos pártértekezlet különböző bizottságokat ala­kított. azoktól várunk mu- űciót. Azt is konkrétabban kellene megfogalmazni, hogy A BRG Mechatronikai Vál- alat rádiótechnikai gyára ilyan URH adó-vevő rend- zert fejlesztett ki, amely ámadás ellen védi a taxiso­kat. A kocsiba beépített rá- iót egy rejtett kapcsolóval lozhatja működésbe a gép- ocsivezető. Az adó-vevő emcsak vészjelzést ad le. lanem ugyanakkor a taxi zonosítási kódját is továb- u'tja a diszpécserközpont- tak. A készülék természete- en az alapfunkciót is ellát­a párttagoknak személyre szólóan mik a feladataik. Azt tapasztalom, hogy sokan or­szágos kérdésekkel foglal­koznak, elterelődik a figye­lem a helyi dolgokról. Az üzemi pártbizottság a de­mokratizmus fejlesztésével ellenkező hatást igyekszik elérni. Azt. hogy a bennün­ket közvetlenül érintő dol­gok legyenek a figyelem homlokterében. A városi pártbizottságba való delegá­láskor például kikértük az egész párttagság véleményét. Azt hiszem, azt sem mellé­kes megemlíteni, hogy a jár­műjavítóban nyugodtabb a légkör, mint máshol. Falusi István: — A félre­értések elkerülése miatt meg kell említeni: nem a magas fizetésért kiegyensú­lyozott a politikai légkör, hi­szen az évi átlagfizetés brut­tóban mindössze 91 ezer kö­rűi van, hanem a pártszer­vezetek munkájának betud­hatóan annak felismerése­ként. hogy az ország sorsa a nagyüzemi munkások állás- foglalásától függ. Németh Ferenc: — A vál­tozásokhoz tartozik, hogy erősödött az alapszervezetek önállósága. Korábban cent­rális irányításra kényszerül­tek. a taggyűléseket jósze- rint csak azért szervezték, hogy a feladattervben legyen mit kipipálni. Az országos pártértekezlet óta szabad te­ret engedtek az alapszerve­zeteknek. Ezt a ránkmaradt önállóságot én ahhoz hason­lítom, amikor egy családból kirepülnek a gyerekek, ott marad a két öreg, és nem tudnak egymásnak mit mon­dani. Az útkeresés időszakát élik üzemünkben is a párt- alapszervezetek. Azt kell megtanulnunk, hogy rugal­masan alkalmazkodjunk a mindenkori helyzethez. Ha politizálni kell. tegyük azt, ha gazdaságpolitikai kérdé­sek kerülnek előtérbe, akkor azokkal foglalkozzunk, ne várjunk felsőbb útmutatás­ra, a kezdeményező készség domináljon. Sokszor elgon­dolkoztat az információk áradatával párosuló infor- málatlanság. Sokat hallani például az ország adósságál­lományáról, mégsincs róla tiszta kép a párttagok előtt. Mondhatnám úgy is: sok az információ, de nem megfe­lelő. Az alapszervezeteknek mindig a végrehajtó szerep jutott. Jobb lenne, ha az alapszervezetek kezdemé­nyeznének inkább, és jó öt­leteiket felkarolnák a fel­sőbb szervek. Kozma József: — Több olyan javaslattal is előálltak már a pártalapszervezetek, melyek a termelőmunkát jobbítanák, de a szabályzók adta lehetőségek még nem sok önállóságot engednek meg a vasútnál. Az üzemi pártbizottság azt szeretné, ha az alapszervezetek méltó ja. segítségével irányíthat­ják a központból az úton lé­vő kocsit a fuvart kérő cí­mére. A sajátos fejlesztésű vész­jelzőt december végén pró­bára adta ki a salgótarjáni gyár a Volán Tourist-nak és a Rádió Taxi vállalkozás­nak. (Ezt megelőzően Indo­néziába küldött ki belőle mintakollekciót.) A gyártás­ra a salgótarjáni gyár felké­szült, a vészjelzőt a jövő év elejétől sorozatban készíti, gazdái lennének területük­nek, ha kellő áttekintésük lenne az ottani gazdasági, politikai, etikai, szociális stb. helyzetről. Az említett kez­deményezéseket még csak kezdetnek tartjuk. Németh Ferenc: — Az alapszervezetek heterogén összetétele is zavarólag hat az önállóságban. A mi hat­vankét fős alapszervezetünk­ben például mintegy húsz felsőfokú végzettségű szak­ember. tizenöt-húsz szak­munkás van, a többi segéd­munkás. Nem azonos az igé­nyük, képzettségük szerint más-más napirendet igényel­nek. Ehhez kellene nekünk több segítség. Palotás Pál: — Feszült po­litikai helyzetben, rossz gaz­dasági viszonyok között szá­nunk növekvő szerepet az alapszervezeteknek. Ilyen körülmények között én nagy jelentőséget tulajdonítok az érzelmi ráhatásnak. A párt­hoz való kötődés, a párt te­kintélyének visszaállítása «nélkül nem lehet teljes. De ez nemcsak az alapszerveze­teken múlik, hanem sok te­kintetben a felsőbb szerve­ken. Nagyon irritálja példá­ul a párttagokat, hogy ha va­laki nem felel meg pártmun­kásnak, gazdasági vezetőnek teszik. Az lenne pedig a tisztességes visszavonulás, ha mindenki a képzettségé­nek megfelelő munkahelyre kerülne, és ott bizonyítaná vezetésre való alkalmassá­gát. Persze, az sem jó, hogy ideális típusról régen nem hallottam. A vezetőkről szól­va mindig csak arról szól a fáma. hogy ki lopott, ki csalt. Szerintem, ha nem rendezzük úgy a dolgainkat, hogy az emberek bízzanak a pártban és annak tisztségvi­selőiben, akkor nem lesz ki­bontakozás. Habony András: — Ma­napság nagyon foglalkoztat­ja ez az embereket. Retten­tő nagy szükség van arra, hogy a párt tisztségviselői — ide értem az alapszervezeti vezetőségi tagokat is —min­denkor a helyzet magaslatán álljanak. Palotás Pál: — Olyan ma-, gatartást várnak el tőlünk, amilyet elveinkben hirde­tünk. Visszatérve a munka­módszerre, már nem telje­sen formai az alapszervezeti munka. Olyan társadalmi- politikai témákat is napi­rendre tűznek, mint a sza­bályozási rendszer, a válasz­tójogi törvény. Azt hiszem, néhány hónap alatt gyökeres változást várni illúzió vol-' na, de látni kell, hogy önál­lóan is munkálkodnak már azért, hogy szélesebb legyen a Dárttagok látóköre. Az újságíró: — Milyen a pártszervezetek kisugárzó hatása, mennyiben nyilvánul meg az a tagfelvételben? Palotás Pál: — A legjob­bak jelentkezése a pártba át­lói függ. hogy a párt hogyan tudja erősíteni vezető ere­jét. Meggyőződésem ezért, hogy a tagfelvétel nemcsak alapszervezeti munka függ­vénye. Nálunk igen magas a szervezettségi arány, mégis volna több olyan ember, akit szívesen látnánk, s talán lá­tunk is majd soraink kö­zött. Az újságíró: — Köszönöm a beszélgetést. Örményországnak Magyar gyógyszersegély A magyar gyógyszeripari vállalatok tegnap útnak in­dították az első gyógyszer - segél ys zállí trn ányok at, ame­lyek várhatóan még a héten megérkeznek a földrengés sújtotta Örményországba. A vállalatok összesen egymillió rubel értékben küldenek gyógyszereket és diagnoszti­kai műszereket a földrengés során tönkrement, nélkülöz­hetetlen gyógyító-anyagok és -eszközök pótlására. Jogi útr^terelödik a vita? Fűszert kontra sörgyár Zaklatott hangulatú köz­gyűlést tartott a múlt hét szerdán az Első Magyar Szö­vetkezeti Sörgyár Rt. tagsá­ga, amelyen nagy jelentősé­gű döntések is születtek. Ezek közül a legjelentősebb, hogy az eddigi legnagyobb részvényes, a Mezőhéki Tán­csics Termelőszövetkezet képviselői hivatalosan is be­jelentették: sikerült nyélbe ütniük részvényeladási üzle­tüket a Kőbányai Sörgyárral és az Országos Kereskedel­mi és Hitelbankkal (OKHB). Előbbi cég 250 millió forint értékben vásárolt martfűi részvényeket, míg az OKHB 150 millióért. Ezzel a két új tag a legnagyobb részvénye­sek sorába lépett elő. Állást foglalt a közgyűlés a Kőbányai Sörgyár, kontra Kunság Füszért ügyben is. (A Kunságnak eddig egy ko­rábbi közgyűlési határozat jogot biztosított a martfűi sör túlnyomó részének ter­jesztésére, most viszont a kőbányaiak is igényt tarta­nak erre, mivel éppen ez volt a feltétele a részvény- vásárlásuknak .Az érdekek tehát ütköznek.) A közgyűlés visszavonta a Kunságot jo­gosító korábbi határozatát, és a továbbiakra az igazga­tóság hatáskörébe utalt min­den döntést a sör „terítése”, nagykereskedelmi értékesí­tése ügyében. A huzavona tehát folyta­tódik. mivel információink szerint a Kunság Füszértnél a vita jogi útra terelését fon­tolgatják. Tiszaföldváron Háztáji bizottság a Lenin Tsz-ben A termelőszövetkezet és a háztáji gazdaság kapcsolatá­nak, együttműködésének fej­lesztése, a szövetkezet veze­tő szervei által hozott hatá­rozatok végrehajtásának elő­segítése érdekében háztáji bizottságot hozott létre Ti­szaföldváron a Lenin Tsz. Az említettek mellett a ház­táji gazdálkodás támogatá-/ sának szervezettebbé tétele, a háztáji gazdálkodást foly­tató tagok érdekeinek védel­me, az ezekre Vonatkozó ja­vaslatok és munkamódsze­rek kidolgozása is az új bi­zottság feladata. A munka­helyek javaslatai alapján vá­lasztotta meg a vezetőség a bizottság tagjait, akik alaku­ló ülésükön Sinka Gyulát választották meg a bizottság elnökéül. Tisztelt Könyves János! Nem tagadom, első olvasás­ra kellemetlen meglepetés­ként ért a Néplap december 19-i számában megjelent ol­vasói levele- Természetesen kötelességemnek érzem, hogy válaszoljak. 1985-ben, úgy érzem, a korábbiaknál min­den tekintetben nyíltabb, nagyobb állampolgári ér­deklődésre számottartó vá­lasztáson nyertem el az Önök bizalmát. Azóta a tör­vényhozó testület tagjaként képviselőtársaimhoz ha­sonlóan az ország nyilvános­sága előtt képviselem a szolnoki 2-es számú válasz­tókerületet a parlamenti vi­tákban fontos társadalom- és gazdaságpolitikai dönté­sek meghozatalában. A lehe­tőséghez mérten felvállalom választókerületemben ap- róbb-nagyobb — esetenként országos jelentőségű — gond­jainkat, például igyekszem előmozdítani egy második Ti- sza-híd a 4-es számú főút várost elkerülő szakasza megépítését. A képviselő bizakodik ab­ban, hogy tevékenységének híre eljut a választópolgárok többségéhez. ön személy szerint e feltevésemet lát­ványosan cáfolja — hiszen mint írta, nevemet nem is­meri, munkámról nincs in­formációja. Levele komoly figyelmeztetés számomra, „érzékenyebb” képviselő- társaim részére is, amit egy gondolatban úgy fogalma­zok, a képviselő munkáját Önök, a választópolgárok egészen más mércével mérik, mint akár két-három évvel ezelőtt.. Leveléből az is ki­tűnik, hogy a választói jo­gosultság gyakorlása részvé­tel á hatalom gyakorlásában. Tudni akarja, ki és hogyan él az ön bizalmával. Azt hi­szem, a kapcsolatnak a bi­zalom a kulcsszava. Ügy gondolom, hogy a köz ügyei A Magyar Gazdasági Ka­mara ügyvezetősége döntött arról, hogy a jövőben milyen országemblémát használnak a külföldön megrendezendő magyar gazdasági napok, kulturális rendezvények, ki­állítások, bemutatók alkal­mával. A kamara a Magyar Hir­detővel együttműködve Két évVel ezelőtt pályázatot, hir­detett megfelelő országi el elkészítésére. A pályázatra 24 grafikus 98 alkotást kül­dött be. Közülük a szakmai bizottság nyolcat talált meg­felelőnek arra , hogy jeles és a képviselő tevékenysége iránt érdeklődő, a képviselőt beszámoltatni, ellenőrizni adott állampolgári jog- Való­jában a közügyek iránt ér­deklődő választópolgárok a legértékesebb partnerei a képviselőknek. Ennek szelle­mében én is a nyílt és fo­lyamatos kapcsolattartást képviselem. Ám mint aho­gyan ön írta „Nem tudom, hogy ki a képviselőm” és nem biztos, hogy ez csak az én hibám. E helyzetért a felelősséget én sem tudom magamra vállalni. Az utób­bi évek gyors változása, a politika élénkülése a képvi­selő munka felértékelődését is eredményezte. Bizonyára egyetért velem abban, hogy az Országgyűlés helyének, szerepének átalakulása köze­pette a képviselők közélet­ben betöltött helyének, sze­repének megváltozásáról is komolyan kell gondolkodni. Az alkotmány szellemének megfelelően működő Or­szággyűlésben választókör­zetenként harmincötezer ál­lampolgár él. A működés fel­tételei a régiek, nincs példá­ul egy fogadószoba. A foga­dóórákat a munkahelyemen, a lakásomon és váltakozva a közintézményekben tartom. Az említettek általánosítható gondok, a parlament döntött a közelmúltban, és 1989-ben javítja a képviselők munka- feltételeit. Ez biztosíték a közvetlenebb kapcsolattar­tásra. Tájékoztatom, rétegtalál­kozókon, tanácstagi beszá­molók alkalmával — igény szerint — rendszeresen szá­mot adok képviselői mun­kámról- 1989. első negyed­évében a 24. sz. tanácstagi körzetben várom megtisztelő érdeklődését beszámolómon. ­Köszönöm tanulság levo­násra okot adó jelzését. Dr. Sziráki András országgyűlési képviselő eseményeken az ország jel­képévé váljon. A tesztelés és a közvélemény kutatás ered­ményeként három embléma maradt versenyben, s végül a kamara ügyvezetősége Schmal Károly grafikus- művész alkotását fogadta el. Ez a Lánchíd fő kontúrja­it ábrázolja, piros-fehér-zöld színekkel. Az emblémát Hungary felirattal látták el. A jelet a Magyar Gazda­sági Kamara az exportra ke­rülő termékek származásá­nak jelölésére is felhasználni javasolja. Elsősorban egyedi bútorok belsőépítészeti munkák nyílászárók, bútorkeretek készítésé­vel foglalkozik a Kunszentmártoni Kunszöv faipari üzeme. Az idén 42 millió forintos ár­bevételt produkáltak. Jelenleg a Nemzeti Galéria részére gyártanak ruhatári berendezé­seket, valamint egy információs helyiség pult rendszerét (Fotó: T, K. L.) fejtett kapcsolóval Vészjelző készülők a taxiba Kamarai döntés az országemblémárél

Next

/
Thumbnails
Contents