Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-28 / 308. szám
1988 DEGEMBER 28. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Beszélgetés párttitkárokkal a Járműjavítóban A pá rta la pszervezet i munka kérdései: — Bizonytalanság és várakozás — A kezdeményezőkészség legyen a jellemző — Sok, de nem megfelelő információ — Korszerűsíteni a munkamódszert — Mindig végrehajtó szerepben? — A visszavonulás előrelépés? — A szélesebb látókörért Válaszol a képviselő Kétoldalú a bizalom Az országos pártértekezlet állásfoglalásából kimondatlanul is kicseng a jelszó: „Arccal az alapszervezetek felé”. Mennyiben tükröződik ez a gyakorlatban, miképpen módosult az alapszervezetek munkája, milyen gondokkal küzdenek? — ezekre a kérdésekre kerestük a választ a szolnoki MÁV Járműjavító Vállalatnál, ahol a kerekasz- tal-féle kötetlen eszmecserére vállalkozott Kozma József, az üzemi pártbizottság titkárának helyettese, a pártalapszervezeti titkárok közül pedig Falusi István a dieselmozdony-javító osztályról; Palotás Pál a többnyire műszakiakat tömörítő alapszervezetbő'l; Németh Ferenc a karbantartási üzemegységtől, Habony András a kocsijavító gyáregységből. Lapunkat Simon Béla képviselte. Az újságíró: Milyen változások tapasztalhatók az üzem pártalapszervezeteinek életében az országos pártértekezlet óta? Palotás Pál: — Nem olyan mértékűek, mint amilyen hangot kapnak, — bár az itteni alapszervezetek helyzete meglehetősen speciális. A járműjavítóban kialakult bizonyos fokú fegyelem a munkában és a pártéletben egyaránt. Itt nem lazaságok felszámolásáról, hanem a munkamódszerek korszerűsítéséről van szó. Bizonyos jeleit tapasztaljuk ennek. Mert már nemcsak beszámoltatáskor. hanem máskor is meghívják például az alapszervezeti titkárokat az üzemi pártbizottság üléseire. \ pártbizottság patronálója nemcsak az év végi beszámoló taggyűlésen vesz részt, n a nem „menet közben” is segít. Érződik tehát a szán- iék az alapszervezeti pártmunka segítésére, de még rém teljesedett ki. Arra gon- iolak például, hogy különböző kérdésekre nehezen és ssak áttételesen, nem kellőin kimunkáltan kapunk vá- aszt, pedig a párttagok conkrét kérdésekre egyér- ;elmű feleletet várnak. Ide sorolhatnám például a tulaj- ionviszonyok alakulását, zagy azt, hogy miért nem működik elég hatékonyan a szocialista tulajdon? A poli- ikai-gazdasági változásokkal felvetődő kérdésekkel konkrétan kellene foglalkozni a taggyűléseken, mint ihogy tettük a választási örvénytervezet vitájánál. Kozma József: — Kicsit ^maradtunk, nincs elég mu- lícióhk az érvelésre, pedig szükség volna rá, mivel a íagy változások bizonytalan- ágot és várakozást szültek. \z országos pártértekezlet különböző bizottságokat alakított. azoktól várunk mu- űciót. Azt is konkrétabban kellene megfogalmazni, hogy A BRG Mechatronikai Vál- alat rádiótechnikai gyára ilyan URH adó-vevő rend- zert fejlesztett ki, amely ámadás ellen védi a taxisokat. A kocsiba beépített rá- iót egy rejtett kapcsolóval lozhatja működésbe a gép- ocsivezető. Az adó-vevő emcsak vészjelzést ad le. lanem ugyanakkor a taxi zonosítási kódját is továb- u'tja a diszpécserközpont- tak. A készülék természete- en az alapfunkciót is elláta párttagoknak személyre szólóan mik a feladataik. Azt tapasztalom, hogy sokan országos kérdésekkel foglalkoznak, elterelődik a figyelem a helyi dolgokról. Az üzemi pártbizottság a demokratizmus fejlesztésével ellenkező hatást igyekszik elérni. Azt. hogy a bennünket közvetlenül érintő dolgok legyenek a figyelem homlokterében. A városi pártbizottságba való delegáláskor például kikértük az egész párttagság véleményét. Azt hiszem, azt sem mellékes megemlíteni, hogy a járműjavítóban nyugodtabb a légkör, mint máshol. Falusi István: — A félreértések elkerülése miatt meg kell említeni: nem a magas fizetésért kiegyensúlyozott a politikai légkör, hiszen az évi átlagfizetés bruttóban mindössze 91 ezer körűi van, hanem a pártszervezetek munkájának betudhatóan annak felismeréseként. hogy az ország sorsa a nagyüzemi munkások állás- foglalásától függ. Németh Ferenc: — A változásokhoz tartozik, hogy erősödött az alapszervezetek önállósága. Korábban centrális irányításra kényszerültek. a taggyűléseket jósze- rint csak azért szervezték, hogy a feladattervben legyen mit kipipálni. Az országos pártértekezlet óta szabad teret engedtek az alapszervezeteknek. Ezt a ránkmaradt önállóságot én ahhoz hasonlítom, amikor egy családból kirepülnek a gyerekek, ott marad a két öreg, és nem tudnak egymásnak mit mondani. Az útkeresés időszakát élik üzemünkben is a párt- alapszervezetek. Azt kell megtanulnunk, hogy rugalmasan alkalmazkodjunk a mindenkori helyzethez. Ha politizálni kell. tegyük azt, ha gazdaságpolitikai kérdések kerülnek előtérbe, akkor azokkal foglalkozzunk, ne várjunk felsőbb útmutatásra, a kezdeményező készség domináljon. Sokszor elgondolkoztat az információk áradatával párosuló infor- málatlanság. Sokat hallani például az ország adósságállományáról, mégsincs róla tiszta kép a párttagok előtt. Mondhatnám úgy is: sok az információ, de nem megfelelő. Az alapszervezeteknek mindig a végrehajtó szerep jutott. Jobb lenne, ha az alapszervezetek kezdeményeznének inkább, és jó ötleteiket felkarolnák a felsőbb szervek. Kozma József: — Több olyan javaslattal is előálltak már a pártalapszervezetek, melyek a termelőmunkát jobbítanák, de a szabályzók adta lehetőségek még nem sok önállóságot engednek meg a vasútnál. Az üzemi pártbizottság azt szeretné, ha az alapszervezetek méltó ja. segítségével irányíthatják a központból az úton lévő kocsit a fuvart kérő címére. A sajátos fejlesztésű vészjelzőt december végén próbára adta ki a salgótarjáni gyár a Volán Tourist-nak és a Rádió Taxi vállalkozásnak. (Ezt megelőzően Indonéziába küldött ki belőle mintakollekciót.) A gyártásra a salgótarjáni gyár felkészült, a vészjelzőt a jövő év elejétől sorozatban készíti, gazdái lennének területüknek, ha kellő áttekintésük lenne az ottani gazdasági, politikai, etikai, szociális stb. helyzetről. Az említett kezdeményezéseket még csak kezdetnek tartjuk. Németh Ferenc: — Az alapszervezetek heterogén összetétele is zavarólag hat az önállóságban. A mi hatvankét fős alapszervezetünkben például mintegy húsz felsőfokú végzettségű szakember. tizenöt-húsz szakmunkás van, a többi segédmunkás. Nem azonos az igényük, képzettségük szerint más-más napirendet igényelnek. Ehhez kellene nekünk több segítség. Palotás Pál: — Feszült politikai helyzetben, rossz gazdasági viszonyok között szánunk növekvő szerepet az alapszervezeteknek. Ilyen körülmények között én nagy jelentőséget tulajdonítok az érzelmi ráhatásnak. A párthoz való kötődés, a párt tekintélyének visszaállítása «nélkül nem lehet teljes. De ez nemcsak az alapszervezeteken múlik, hanem sok tekintetben a felsőbb szerveken. Nagyon irritálja például a párttagokat, hogy ha valaki nem felel meg pártmunkásnak, gazdasági vezetőnek teszik. Az lenne pedig a tisztességes visszavonulás, ha mindenki a képzettségének megfelelő munkahelyre kerülne, és ott bizonyítaná vezetésre való alkalmasságát. Persze, az sem jó, hogy ideális típusról régen nem hallottam. A vezetőkről szólva mindig csak arról szól a fáma. hogy ki lopott, ki csalt. Szerintem, ha nem rendezzük úgy a dolgainkat, hogy az emberek bízzanak a pártban és annak tisztségviselőiben, akkor nem lesz kibontakozás. Habony András: — Manapság nagyon foglalkoztatja ez az embereket. Rettentő nagy szükség van arra, hogy a párt tisztségviselői — ide értem az alapszervezeti vezetőségi tagokat is —mindenkor a helyzet magaslatán álljanak. Palotás Pál: — Olyan ma-, gatartást várnak el tőlünk, amilyet elveinkben hirdetünk. Visszatérve a munkamódszerre, már nem teljesen formai az alapszervezeti munka. Olyan társadalmi- politikai témákat is napirendre tűznek, mint a szabályozási rendszer, a választójogi törvény. Azt hiszem, néhány hónap alatt gyökeres változást várni illúzió vol-' na, de látni kell, hogy önállóan is munkálkodnak már azért, hogy szélesebb legyen a Dárttagok látóköre. Az újságíró: — Milyen a pártszervezetek kisugárzó hatása, mennyiben nyilvánul meg az a tagfelvételben? Palotás Pál: — A legjobbak jelentkezése a pártba átlói függ. hogy a párt hogyan tudja erősíteni vezető erejét. Meggyőződésem ezért, hogy a tagfelvétel nemcsak alapszervezeti munka függvénye. Nálunk igen magas a szervezettségi arány, mégis volna több olyan ember, akit szívesen látnánk, s talán látunk is majd soraink között. Az újságíró: — Köszönöm a beszélgetést. Örményországnak Magyar gyógyszersegély A magyar gyógyszeripari vállalatok tegnap útnak indították az első gyógyszer - segél ys zállí trn ányok at, amelyek várhatóan még a héten megérkeznek a földrengés sújtotta Örményországba. A vállalatok összesen egymillió rubel értékben küldenek gyógyszereket és diagnosztikai műszereket a földrengés során tönkrement, nélkülözhetetlen gyógyító-anyagok és -eszközök pótlására. Jogi útr^terelödik a vita? Fűszert kontra sörgyár Zaklatott hangulatú közgyűlést tartott a múlt hét szerdán az Első Magyar Szövetkezeti Sörgyár Rt. tagsága, amelyen nagy jelentőségű döntések is születtek. Ezek közül a legjelentősebb, hogy az eddigi legnagyobb részvényes, a Mezőhéki Táncsics Termelőszövetkezet képviselői hivatalosan is bejelentették: sikerült nyélbe ütniük részvényeladási üzletüket a Kőbányai Sörgyárral és az Országos Kereskedelmi és Hitelbankkal (OKHB). Előbbi cég 250 millió forint értékben vásárolt martfűi részvényeket, míg az OKHB 150 millióért. Ezzel a két új tag a legnagyobb részvényesek sorába lépett elő. Állást foglalt a közgyűlés a Kőbányai Sörgyár, kontra Kunság Füszért ügyben is. (A Kunságnak eddig egy korábbi közgyűlési határozat jogot biztosított a martfűi sör túlnyomó részének terjesztésére, most viszont a kőbányaiak is igényt tartanak erre, mivel éppen ez volt a feltétele a részvény- vásárlásuknak .Az érdekek tehát ütköznek.) A közgyűlés visszavonta a Kunságot jogosító korábbi határozatát, és a továbbiakra az igazgatóság hatáskörébe utalt minden döntést a sör „terítése”, nagykereskedelmi értékesítése ügyében. A huzavona tehát folytatódik. mivel információink szerint a Kunság Füszértnél a vita jogi útra terelését fontolgatják. Tiszaföldváron Háztáji bizottság a Lenin Tsz-ben A termelőszövetkezet és a háztáji gazdaság kapcsolatának, együttműködésének fejlesztése, a szövetkezet vezető szervei által hozott határozatok végrehajtásának elősegítése érdekében háztáji bizottságot hozott létre Tiszaföldváron a Lenin Tsz. Az említettek mellett a háztáji gazdálkodás támogatá-/ sának szervezettebbé tétele, a háztáji gazdálkodást folytató tagok érdekeinek védelme, az ezekre Vonatkozó javaslatok és munkamódszerek kidolgozása is az új bizottság feladata. A munkahelyek javaslatai alapján választotta meg a vezetőség a bizottság tagjait, akik alakuló ülésükön Sinka Gyulát választották meg a bizottság elnökéül. Tisztelt Könyves János! Nem tagadom, első olvasásra kellemetlen meglepetésként ért a Néplap december 19-i számában megjelent olvasói levele- Természetesen kötelességemnek érzem, hogy válaszoljak. 1985-ben, úgy érzem, a korábbiaknál minden tekintetben nyíltabb, nagyobb állampolgári érdeklődésre számottartó választáson nyertem el az Önök bizalmát. Azóta a törvényhozó testület tagjaként képviselőtársaimhoz hasonlóan az ország nyilvánossága előtt képviselem a szolnoki 2-es számú választókerületet a parlamenti vitákban fontos társadalom- és gazdaságpolitikai döntések meghozatalában. A lehetőséghez mérten felvállalom választókerületemben ap- róbb-nagyobb — esetenként országos jelentőségű — gondjainkat, például igyekszem előmozdítani egy második Ti- sza-híd a 4-es számú főút várost elkerülő szakasza megépítését. A képviselő bizakodik abban, hogy tevékenységének híre eljut a választópolgárok többségéhez. ön személy szerint e feltevésemet látványosan cáfolja — hiszen mint írta, nevemet nem ismeri, munkámról nincs információja. Levele komoly figyelmeztetés számomra, „érzékenyebb” képviselő- társaim részére is, amit egy gondolatban úgy fogalmazok, a képviselő munkáját Önök, a választópolgárok egészen más mércével mérik, mint akár két-három évvel ezelőtt.. Leveléből az is kitűnik, hogy a választói jogosultság gyakorlása részvétel á hatalom gyakorlásában. Tudni akarja, ki és hogyan él az ön bizalmával. Azt hiszem, a kapcsolatnak a bizalom a kulcsszava. Ügy gondolom, hogy a köz ügyei A Magyar Gazdasági Kamara ügyvezetősége döntött arról, hogy a jövőben milyen országemblémát használnak a külföldön megrendezendő magyar gazdasági napok, kulturális rendezvények, kiállítások, bemutatók alkalmával. A kamara a Magyar Hirdetővel együttműködve Két évVel ezelőtt pályázatot, hirdetett megfelelő országi el elkészítésére. A pályázatra 24 grafikus 98 alkotást küldött be. Közülük a szakmai bizottság nyolcat talált megfelelőnek arra , hogy jeles és a képviselő tevékenysége iránt érdeklődő, a képviselőt beszámoltatni, ellenőrizni adott állampolgári jog- Valójában a közügyek iránt érdeklődő választópolgárok a legértékesebb partnerei a képviselőknek. Ennek szellemében én is a nyílt és folyamatos kapcsolattartást képviselem. Ám mint ahogyan ön írta „Nem tudom, hogy ki a képviselőm” és nem biztos, hogy ez csak az én hibám. E helyzetért a felelősséget én sem tudom magamra vállalni. Az utóbbi évek gyors változása, a politika élénkülése a képviselő munka felértékelődését is eredményezte. Bizonyára egyetért velem abban, hogy az Országgyűlés helyének, szerepének átalakulása közepette a képviselők közéletben betöltött helyének, szerepének megváltozásáról is komolyan kell gondolkodni. Az alkotmány szellemének megfelelően működő Országgyűlésben választókörzetenként harmincötezer állampolgár él. A működés feltételei a régiek, nincs például egy fogadószoba. A fogadóórákat a munkahelyemen, a lakásomon és váltakozva a közintézményekben tartom. Az említettek általánosítható gondok, a parlament döntött a közelmúltban, és 1989-ben javítja a képviselők munka- feltételeit. Ez biztosíték a közvetlenebb kapcsolattartásra. Tájékoztatom, rétegtalálkozókon, tanácstagi beszámolók alkalmával — igény szerint — rendszeresen számot adok képviselői munkámról- 1989. első negyedévében a 24. sz. tanácstagi körzetben várom megtisztelő érdeklődését beszámolómon. Köszönöm tanulság levonásra okot adó jelzését. Dr. Sziráki András országgyűlési képviselő eseményeken az ország jelképévé váljon. A tesztelés és a közvélemény kutatás eredményeként három embléma maradt versenyben, s végül a kamara ügyvezetősége Schmal Károly grafikus- művész alkotását fogadta el. Ez a Lánchíd fő kontúrjait ábrázolja, piros-fehér-zöld színekkel. Az emblémát Hungary felirattal látták el. A jelet a Magyar Gazdasági Kamara az exportra kerülő termékek származásának jelölésére is felhasználni javasolja. Elsősorban egyedi bútorok belsőépítészeti munkák nyílászárók, bútorkeretek készítésével foglalkozik a Kunszentmártoni Kunszöv faipari üzeme. Az idén 42 millió forintos árbevételt produkáltak. Jelenleg a Nemzeti Galéria részére gyártanak ruhatári berendezéseket, valamint egy információs helyiség pult rendszerét (Fotó: T, K. L.) fejtett kapcsolóval Vészjelző készülők a taxiba Kamarai döntés az országemblémárél
