Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-03 / 288. szám

1988. DECEMBER 3. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnö­ki Tanácsa pénteken ülést tartott. A testület az Or­szággyűlés következő ülés­szakát 1988. december 20- án, kedden 10 órára össze­hívta. A Minisztertanács indít­ványozza, hogy az Ország- gyűlés tűzze napirendjére: a minisztériumok felsoro­lásáról szóló törvény módo­sítására, a Magyar Népköz- társaság 1989. évi költség- vetésére, a magánszemélyek, jövedelemadójáról szóló törvény módosítására, az il­letéktörvény módosítására, a Társadalombiztosítási Alapra, a szakképzési hoz­zájárulásra és a Szakkép­zési Alapra, a Polgári Tör­vénykönyv módosítására, a külföldiek magyarországi befektetésére, az Alkotmány módosítására, az egyesülési jogra, valamint a gyüleke­zési jogra vonatkozó tör­vényjavaslatok megtárgya­lását. Az Elnöki Tanács hatá­lyon kívül helyezte a lő­fegyverekről és a lőszerek­ről szóló 1988. évi 23. tör­vényerejű rendeletet. — E kérdésről az Országgyűlés fog törvényt alkotni. Pénteken az Elnöki Ta­nács ülése után — a testü­let több évtizedes történeté­ben első alkalommal — sajtó- tájékoztatót tartottak. Az eseményen részt vett Stra­ub F. Brúnó, az Elnöki Ta­nács elnöke. A testület ha­tározatairól, a döntések hátteréről Horváth István belügyminiszter, Kulcsár Kálmán igazságügyi mi­niszter és Madarasi Attila, pénzügyminisztériumi ál­lamtitkár adott tájékozta­tást. Elsőként a belügyminisz­ter kapott szót; a lakosság meglepően egységes elutasí­tásába ütközött lőfegyver­rendelet sorsáról szólt. El­mondta, hogy az Ország- gyűlés határozata nyomán átdolgozzák a jogszabály- tervezetet, s a vitát kiváltó részeket módosíva már mint törvényjavaslat kerül vissza a Parlamenthez a lőfegyve­rek és a lőszerek szabályo­zása. A fellángolt társadal­mi vita láttán a törvényal­kotók most úgy foglalnak állást, hogy olyan szabályo­zást kell kidolgozni, amely leginkább megfelel a lakos­ság igényeinek. Arról azon­ban, hogy ez ügyben mi Az 1989. január 1-jén ha­tályba lépő, a gazdasági tár­saságokról szóló törvény törvényerejű módosításokat tett szükségessé. Az Elnöki Tanács ennek megfelelően módosította a felszámolási eljárásra vonatkozó, vala­mint a bírósági cégnyilván­tartásról szóló korábban hozott törvényerejű rende­leteket. A felszámolási el­járás hatékonyabbá válik és egyszerűsödik. A jövő évtől a gazdasági társaság be­jegyzése cégjegyzékben kö­telezővé válik, módosul a törvényességi felügyelet formája, amelyet már nem a minisztériumok, illetve a tanácsi szakigazgatási szer­vek, hanem a cégbíróságok fognak ellátni a módosítás­ra került törvényerejű ren­deletben foglaltak szerint. Az Elnöki Tanács a to­vábbiakban a kincstárjegy­ről szóló törvényerejű ren­deletet is módosította annak érdekében, hogy a kincsár- jegy a jövőben újabb, kor­szerűbb formában is megje­lenhessen. A testület személyi kérdé­sekben határozott, bírákat mentett fel és választott meg, valamint kegyelmi ügyekben döntött. lenne a legjobb megoldás, nem célszerű népszavazást rendezni — vélte a belügy­miniszter. A bírósági cégnyilvántar^ tásról szóló törvényerejű rendelet módosításáról Kul­csár Kálmán adott tájékoz­tatást. Hangsúlyozna, hogy a gazdasági társasági törvény hatályba lépésének egyik alapfeltétele a cégbíróságok megfelelő szervezetének ki­építése. A kormány bizto­sította az ehhez szükséges eszközöket; jelenleg a; bí­róságok felállításának „ap­rómunkáját” végzi az Igaz­ságügy Minisztérium. A főbb jogszabály-módosítá­sok közé tartozik, hogy a gazdasági szervezetek szá­mára — a korábbi kivéte­lek megszűnésével — köte­lezővé válik cégnyilvántar­tási bejegyzés. Újdonság lesz a mindenki számára hozzáférhető, hivatalos lap­ként megjelenő cégközlöny, amely a bejegyzett szerve­zetekről tartalmaz informá­ciókat. Rendkívüli jelentő­sége van annak a módosí­tásnak, amely a gazdasági társaságok törvényességi fel­ügyeletét — jól körülhatá­rolt jogkörrel — a cégbíró­ságok hatáskörébe utalja. Párlbizottsági ülés Karcagon December 2-án ülést tar­tott a Karcagi Városi Párt- bizottság. Tájékoztatót vita­tott meg a Hazafias Népfront Városi Bizottságának tevé­kenységéről. szó esett a nép­frontmozgalomban tevékeny­kedő párttagok szerepéről, ez irányú pártpolitikai felada­tokról. Továbbiakban a vá­rosi pártbizottság káderpoli­tikai listájának módosításá­ra került sor. Az eddigi 52 funkció helyett 32 maradt a pártbizottság hatáskörében. Ezek után a testület ko­rábbi döntésének megfelelő­en a jelölő bizottság javasla­tára a pb-tagok közül kilenc cseréjét, pontosabban kilenc új tag behívását határozta el, továbbá a városi vb-testület- ben egy tag, a munkabizott­ságokban tíz tag cseréjéről döntött. Az ülésen részt vett és felszólalt Fodor Gyula, a megyei pártbizottság osz­tályvezetője. Népfront-vita Téma: a választójogi törvénytervezet A Hazafias Népfront Or­szágos Elnöksége javasolja, hogy az új választójogi tör­vény tervezetével kapcsolat­ban a HNF Országos Taná­csa úgy foglaljon állást: a törvényjavaslat közvetlenül az 1985-ös választások ta­pasztalatai alapján készült, ezért a benne foglaltak már nem felelnek meg a társadal­mi fejlődés felgyorsult üte­mének, mai kihívásainak. Ezért kívánatos, hogy új választójogi törvénytervezet szülessen. A HNF OT állás- foglalására vonatkozó indít­ványát pénteki — a népfront Belgrád rakparti székházá­ban tartott — ülésén fogal­mazta meg a testület. Ezen a tanácskozáson a választójo­gi törvény módosításáról szóló törvényjavaslat társa­dalmi vitáinak összegzett ta­pasztalatain kívül az Ország- gyűlés ügyrendjének korsze­rűsítésére vonatkozó terve­zetet tekinthették át. Sajtótájékoztató a lőfegyver-rendeletről, a cégbíróságokról Tájékoztató a próba-adóbevallások tapasztalatairól Uj, egyszerűbb nyomtatványok December végén már kaphatók az egységcsomagok A személyi jövedelemadó­val kapcsolatos próbabeval­lások tapasztalatairól tájé­koztatta az újságírókat Sütő Dezső, az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal elnöke pénteken a hivatalban. Elmondotta, hogy szeptem­berben 11 ezer nyomtat­ványt küldtek szét az adófi­zető állampolgároknak. Eb­ből 7700 érkezett vissza, amelynek 25 százalékát hi­bátlanul töltötték ki az érintettek. A visszaérkezett bevallások 20 ■ százalékánál kisebb, 50 százalékánál je­lentős hibát fedeztek fel az ellenőrzések során. Megálla­pították: a hibák elsősorban azzal magyarázhatók, hogy meglehetősen bonyolult volt a bevallási nyomtatvány és sok esetben az útmutatót sem értették meg az állam­polgárok. Okulva az eddigi tapasztalatokból, új bevallá­si nyomtatványokat dolgoz­tak ki. amelyek terjedelme lényegesen csökken, várha­tóan három oldal lesz. Kül­földi — angol, amerikai és svéd —: szakértők tanácsait is kikérték az új útmutatók elkészítésénél. Ezekben a szöveges leírás mellett már rajzok is segítséget nyújta­nak az eligazodáshoz. December végén, január elején már hozzá lehet jut­ni azokhoz az egységcsoma­gokhoz, amelyek két pél­dány adóbevallási nyomtat­ványt, útmutatót, valamint a befizetéshez szükséges csekket tartalmazzák. Ezek az egységcsomagok ingyene­sek lesznek. A bevallást a magánszemé­lyeknek március 20-ig, egyé-' ni vállalkozóknak február 28-ig kell eljuttatniuk a la­kóhely szerinti illetékes adó- felügyelőségekhez. A beval­lásokat, s az adókülönbözet befizetését valamennyi pos­tahivatalnál elfogadják. Sütő Dezső elmondotta: a jelenlegi rendszerben min­denkinek adóbevallást kell készítenie, akinek adókö­teles jövedelme van. Kivétel az. aki munkáltatójával szá­mol el, jövedelme csak a főmunkaviszonyból szárma­zik és költséget nem kíván elszámolni. Ugyancsak nem kell adóbevallást készítenie annak, akinek jövedelme nem több évi 48 ezer forint­nál, vagy aki nyugdíjas, és jövedelme nem haladja meg az évi 96 ezer forintot. A munkáltatók egyébként köte­lesek segítséget nyújtani az adóbevalláshoz szükséges adatok szolgáltatásában. A továbbiakban arról tá­jékoztatták az újságírókat,, hogy az APEH mit tett az ÁFA-visszatérítésnél ta­pasztalható gondok csökken­tésére. Elsősorban a főváros­ban és Pest megyében nem győzték ezt a munkát a hi­vatal szakemberei. Ezeken a helyeken ma már két mű­szakban fogadják a visszaté­rítésért jelentkezőket. Az or­szág más helyein az igények 60 százalékát egv nap alatt, 30 százalékát pedig 15 napon belül kielégítik. ' Érdek és kényszer — Csábít a tőkés piac Növelik exportjukat az ipari szövetkezetek Szolnok megye ipari szö­vetkezetei az utóbbi eszten­dőkben dinamikusan növel­ték konvertibilis exportju­kat. Az idei évre 428 millió forint értékű kivitelt tervez­tek ezekre a piacokra, s most, egy hónappal az esz­tendő vége előtt már való­színűnek látszik, hogy ez tel­jesül is. A megye 54 ipari szövetkezete közül 23 érde­kelt valamilyen mértékben a dollár elszámolású piacon. Nem véletlen, hogy heten az exportfejlesztési hitelpá­lyázatra is beneveztek. Hoz­zá kell azonban tenni, hogy néhány „nagy” cég bonyolít­ja a forgalom egy jelentős részét: a jászberényi MICO- OP, a szolnoki Bőrtex és Vörös Csillag Ruhaipari Kis­szövetkezet, a karcagi Ká- tisz, vagy például a Mezőtú­ri Ruhaipari Kisszövetkezet. 1989-re még nemigen ter­veztek pontosan a szövetke­zetek, szinte mindegyik ex­portőrnél látszik azonban már, hogy mi várható az új esztendőben, lesz-e elegendő külföldi megrendelés. A jászberényi Műszeripa­ri Szövetkezet (MICOOP) jövőre mintegy tíz százalék­kal — 1,3—1,4 millió dollár­ra — szándékozik növelni tőkés piaci eladásait. Ennek realitásai adva vannak. A szocialista piacon mintegy 3 millió rubel értékű forga­lomra számít a szövetkezet, ami azt jelenti, hogy összes­ségében — várhatóan — 14— 15 százalékkal nagyobb ex­portot bonyolítanak, mint az idén. A megye ipari szövetkeze^ ti szektorának másik nagy tőkéspiaci exportőre a kar­cagi Kátisz. 1988-as külke­reskedelmi forgalmának ér­téke a dollár elszámolású piacokon 80 millió forintra rúg, s az üzleti és termelési realitásokat figyelembevéve, a jövő esztendőre az idei szint teljesítése várható. Esetleg minimális növeke­dés. A szövetkezet partneri kapcsolatai mindenesetre hosszú távra szólnak, s így biztonságot ígérnek. Külön értéke ennek a kapcsolat- rendszernek, hogy a nyugat­német és ausztrál ügyfelek­nek szállított hegesztőkészü­lékek, plazmavágók, transz­formátorok és fojtok saját fejlesztésű termékek. A tőkés piaci pozíciók megtartásának alapvető fel­tétele a folyamatos termék- fejlesztés. Félő, hogy az 1989-es növekvő elvonások majd szűkítik a szövetkezet­ben a fejlesztés lehetőségeit. Nagyban befolyásolja a jövő évi exportteljesítést az is, hogy milyenek lesznek a szükséges, importanyagok be­szerzési esélyei. Az import- korlátozások erősödése sú­lyos helyzetet idézhet elő. Az export jelentősebb mértékű növelésének további akadá­lya a szövetkezet jelenlegi termelési, technikai színvo­nala. A ruhaipar szintén kiveszi részét a tőkés exportfelada­tok teljesítéséből. A szolno­ki Vörös Csillag Ruhaipari Kisszövetkezet pédául teljes termelésének 80 százalékát értékesíti dollár elszámolás­sal. Az 1989-re szóló szer­ződéseiket már megkötötték, ’ sőt olyan megrendelői igé­nyek is felmerültek, amelye­ket már csak a kapacitás bő­vítése révén tudnának ki­elégíteni. Ilymódon a szö­vetkezet mindhárom telep­helye el van látva munká­val a jövő évre, és folynak az ártárgyalások is. A Vörös Csillag reálisan az idei ex­portbevételre számíthat jö­vőre is, illetve némi növeke­désre. A kilátások taglalásához szinte mindegyik szövetke­zetnél hozzáfűzik óvatosan, hogy az importlehetőségek erősen befolyásolják majd az eredményeket. Így van ez­zel a szolnoki Bőrtex veze­tése is. 1989-es kapacitásuk már döntően lekötött. Az Adidas cégtől például az első négy hónapra 140 ezer darabos megrendelést jelei­tek, így az első negyedévi ki­látások jobbak, mint az ez év hasonló időszakáé voltak. Hogy e kedvező lehetőségek valóra váljanak, annak elő­feltétele az, hogy a gyártás­hoz szükséges importanya­gok időben, rendben beér­kezzenek. Ez még sok mun­kát, sok szervezést igényel a szövetkezet vezetése részé­ről. A jövő évi kilátások te­hát legalábbis nem rosszab­bak az ideieknél. Azok a szövetkezetek, amelyek meg­bízható partnerek, jövőre is el lesznek látva tőkés piaci megrendelésekkel. Számuk­ra — akár a magyar válla­latok zöme számára — kény­szer és érdekeltség egyszer­re a konvertibilis kapcsola­tok bővítése. Pénzügyi ér­dek, és — a belföldi, vala­mint a szocialista piac ala­kulása miatt! — kapacitás- lekötési érdek. Nehezíti a helyzetet a magyar gazda­ságban immár krónikussá vált tőkehiány, mert így a szövetkezeteknél is elmarad­nak a szükséges fejlesztések. Fájó pont a nagy külke­reskedő szervezetek működé­se — érdektelensége. A me­gye ipari szövetkezeteinek is el kellene gondolkozni az önálló exportjog megszerzé­séről, vagy arról, hogy egy közös külkereskedői appará­tust hozzanak létre. Valószí­nűleg megérné! L. M. L. A karcagiak jobb ellátására Vidia-üzlet, könyvesbolt nyílt A- nyolcvanas évek elejétől a karcagi fogyasztók igényei fokozatosan túlnőtték a vá­ros kereskedelmi egységei­nek kínálatát. Az ellátás ja­vítását célozta meg a váro­si tanács beruházásában — francia mintájú üzletházak­hoz hasonlóan — épült eikk- cakk üzletházsor létrehozá­sa (a buszpályaudvar mel­lett). ahol a héten két bol­tot is megnyitottak. Csütörtökön délelőtt egy, a Vidia Szolnoki Kirendelt­sége alá tartozó, híradástech­nikai és lakásvilágítási cik­keket, kétkerekű járműve­ket. elektromos háztartási gépeket, háztartás- és kony­hafelszereléseket, valamint villamossági szerelési anya­gokat árusító üzlete 'kezdte meg működését, amely mint­egy 5,5—6 millió forint ér­tékű árukészlettel várja vá­sárlóit. A bolt éves forgal­mát 30 millióra tervezik, ám már az első nyitva tar­tási napon több mint 610 ezer forintot árultak. Az új üzlet megnyitása várhatóan egészséges konkurenciát ala­kít ki a városban, és mind az üzletek fenntartói, mind a lakosság jól jár. Tegnap délelőtt új helyé­re (ugyancsak á buszpálya­udvar mellé) költözött a Kar­cag és Vidéke Áfész által korábban a Kossuth téren üzemeltetett könyvesbolt. A négy évvel ezelőtt mindösz- sze 18 négyzetméteres alap­területen megnyitott kis­könyvüzlet már megötszö­rözte a forgalmát, így az az idén 5 millió forint fölött lesz. Ez indokolja a jelen­tős bizományosi hálózattal rendelkező szövetkezeti könyvesbolt új, 46 négyzet- méteres alapterületű korsze­rű helyiségbe való költözé­sét. Az új üzlet, amely a karcagi születésű nyelvész- professzor. Németh Gyula nevét vette föl, hangleme­zekkel és műsoros kazetták­kal bővíti árukínálatát, s rövidesen beindítják a régi (antikvár jellegű) könyvek felvásárlását, árusítását is. (Képünk a Vidia-üzletben készült.) — jenei — (Fotó: Dede Géza)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents