Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-03 / 288. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. DECEMBER 3. A szovjet államfő körútja Mihail Gorbacsov felszólal az ENSZ közgyűlésén Mihail Gorbacsov jövő héten kezdődő és a hónap közepéig tartó körutazásáról tartott sajtótájékoztatót pénteken Vlagyimir Pet- rovszkij. A szovjet külügyminiszter-helyettes a körutazás állomáshelyeinek sorrendjében fűzött rövid megjegyzéseket az SZKP KB főtitkárának, a Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének programjához. Gorbacsov december 7-én felszólal az ENSZ-közgyűlés 43. ülésszakán, s kifejti a szovjet vezetés álláspontját a legfontosabb világpolitikai kérdésekben. Petrovszkij nem tért ki a beszéd fő tartalmi élemeire, de emlékeztetett rá, hogy alig több mint egy esztendeje Mihail Gorbacsov terjedelmes cikkben elemezte a világ megoldására váró kérdéseinek széles körét. Az azóta eltelt idő sok új kérdést vetett fel, s azokra együtt kell keresni az új válaszokat is. A szovjet vezető Fidel Castro meghívására tesz Kubában hivatalos baráti látogatást, amelynek keretében nemzetközi kérdésekről és a kétoldalú kapcsolatokról folytatnak eszmecserét. Thatcher kormányfővel folytat eszmecserét és II. Erzsébet királynővel is találkozik december 12—14. közötti hivatalos nagy-bri- tánniai látogatása idején. Titkosított aktákkal ejtik el a vádakat ? Kiskapu az Irangate-iigyben Jogi manőverekkel akarja-e a Reagan-kormány megakadályozni, hogy elítéljék Oliver North alezredest? Vagy egy órán át ezt feszegették az újságírók csütörtökön a Fehér Házban. Mariin Fitzwater szóvivő ugyanis megerősítette a híreket, hogy a kormány az „Irangate"- ügy sok aktáját titkosnak nyilvánította, így azok nem szerepelhetnek a North és társai elleni perben. A vádlottak ügyvédjei viszont azzal készülnek érvelni, hogy a titkosítás nem teszi lehetővé a megfelelő védelmet — így a bírónak el kell ejtenie a vádat... Az ügy mögött az a közismert tény rejlik, hogy Reagan elnök ismételten nemzeti hősként jellemezte North alezredest, azután, hogy kiderült: North, a Nemzetbiztonsági Tanács munkatársa a törvényeket megsértve titokban amerikai fegyvereket szállított Iránnak — a befolyó pénzből pedig, ugyancsak törvénysértő módon, a nicaraguai kontrákat segítette. Mivel Reagan szeretné, ha a továbbiakban már nem kerülne kapcsolatba az esettel, kiskapunak az aktaügy kínálkozik: amennyiben a bíró elfogadja az érvelést, North büntetlen marad. Valószínűbb viszont, hogy a b'ró folytatja az eljárást. Ebben az esetben az ügy kínos leleplezései az új, George Bush vezette kormányt is terhelik majd, hiszen az alezredes pere január végén kezdődik. Az amerikai sajtó egyetért abban, hogy Bush, mint alelnök, tájékozott volt az Irangate-ügyről. Túszszedés, gépeltérítés A szovjet repülőgép elrablói megadták magukat Csütörtökön az észak-kaukázusi Ordzsonikidze városában fegyveres bűnözők egy csoportja hatalmába kerített egy autóbuszt, amelyen 30 iskolás, egy tanár és az autóbusz vezetője tartózkodott. A bűnözők így akarták biztosítani . saját külföldre távozásukat — jelentette pénteken gyorshírben a TASZSZ. A túszok életének megóvása érdekében az ország vezetése úgy határozott, hogy szállító repülőgépet bocsát a bűnözők rendelkezésére. Az .állambiztonsági szervek más hatóságokkal együttműködve kiszabadították a túszokat. Valamennyi gyermek, a tanár és a sofőr kiszabadult, egészségi állapotuk a jelentés szerint kielégítő. A repülőgép a • bűnözők követelésének megfelelően elindult Tel Aviv felé, s ott le is szállt. Húszperces alkuldozás után a szovjet repülőgép elrablói péntek este megadták magukat az izraeli katonaságnak, s ezzel lezárult a 24 órás, meglehetősen különös és kockázatos kaland. A gép személyzetéből mindenki sértetlen. Jichak Rabin védelmi miniszter Bejelentette: Izrael várja a hivatalos szovjet kiadatási kérelem megérkezését — ezt követően döntenek majd a légikalózok sorsáról. NEW YORK Az Egyesült Államok az ENSZ Közgyűlés határozatát visszautasítva megerősítette, hogy nem hajlandó vízumot adni Jasszer Arafat, a PFSZ VB elnöke számára. SYDNEY Ausztrália a pénteki nappal bezáratja jugoszláviai főkonzulátusát Sydneyben, és a misszió személyzetét felkérte. hogy hétfő estig hagyja el az országot. MEXIKÓ Letette a hivatali esküt Carlos Salinas de Gortari, a 82 milliós Mexikó új elnöke. Programbészédében kijelentette, hogy az ország adósságai a jelenlegi feltételek között visszafizethetetlenek, és. az új kormány a mexikói ér- dekeket a hitelezők érdekei elé fogja tenni. PÁRIZS A francia nemzetgyűlés csütörtökön este a nyugatnémet Bundestaggal egyidejűleg ratifikálta azt a két jegyzőkönyvet, ami egy közös védelmi és biztonsági tanács és egy közös gazdasági és pénzügyi tanács felállítását írja elő. Mitterrand francia elnök és Kohl nyugatnémet kancellár januárban, De Gaulle és Adenauer Elysée-szerződésének 25. évfordulója alkalmából írta alá a jegyzőkönyveket — . a két 'együttműködési testület azóta már ülésezett is. ISZLÁMÁBÁD Benazir Bhutto asszonyt Iszlámábádban pénteken ünnepélyesen beiktatták miniszterelnöki hivatalába. A muzulmán világban a harmincöt éves politikus az első nő, aki a legmagasabb kormányhivatalt töltheti be. Napirenden a szakszervezeti mozgalom megújulása Megkezdődött a szakszervezetek- országos tanácskozása december 2-án Budapesten az Építők Székhazában. A tanácskozás első napján jelen volt Grósz Károly az MSZMP főtitkára és Németh Miklós, a Minisztertanács elnöke is (MTI — Telefotó) (Folytatás az 1. oldalról) — vagy javasolt új nevén: Alapokmány — kidolgozásához és nem utolsó sorban körvonalazza a legfontosabb érdekképviseleti-érdekvédelmi kérdésekben követendő magatartásunkat, törekvéseinket. Részletezte a főtitkár a vitára és elfogadásra javasolt dokumentumok összeállításakor szem előtt tartott több fontos kiindulópontot, majd aláhúzta: — Legfontosabb annak le- szögezése, hogy a magyar szakszervezetek jelenleg és a jövőben is alapvető feladatuknak, egész tevékenységüket átható fő törekvésüknek a dolgozók érdekeinek felelős és hatékony képviseletét, védelmét tekintik. Némi túlzással azt is állíthatnám: tanácskozásunk legfontosabb feladata, hogy ebből a tényből, tehát egy felelős és markáns érdekképviselet, érdekvédelem elvállalásából adódó összes fontos konzekvenciát levonjuk. — Ezek sorában első helyen szeretném megemlíteni, mint alapvető jelentőségű kérdést: a Magyar Szocialista Munkáspárthoz fűződő viszonyunk alakulását. A szakszervezetek céljai egybeesnek a párt által vállalt történelmi hivatással, ezért olyan társadalomban kívánnak munkálkodni, amelyben e párt társadalmi vezető szerepe érvényesül. Maguk is egy alulról építkező, demokratikus szocializmus megvalósításán munkálkodnak, támogatják a párt erre irányuló törekvéseit. Ugyanakkor mindezt úgy értelmezik, hogy a párt és a szakszervezetek viszonya partneri viszonyt jelent, ahol nem az alá- és fölérendeltség, hanem a társadalmi-politikai egymásrautaltság a fő rendező elv. Ilyen módon minden kétséget kizáróan le lehet szögeznünk: a magyar szakszervezetek teljes önállóságot élvezve, véleménynyilvánítási és cselekvési szabadságuk birtokában fejtik ki tevékenységüket, azaz más szervezetektől függetlenül látják el feladataikat. Szólott Nagy Sándor a politikai intézményrendszer korszerűsítéséről, s a szak- szervezeti mozgalom egységének kérdéseiről. Megállapította: Valóságos szövetségi alapokon A magyar szakszervezeti mozgalomnak, az általa képviselt dolgozóknak néni áll érdekében, hogy a szakszervezetek kisebb-nagyobb politikai csoportosulások harcainak színterévé váljanak. A magyar szakszervezeteknek a jövőben is meg kell kísérelniük különböző érdekekkel, ideológiai felfogással, politikai nézetekkel rendelkező tagjai összefogását megvalósítani. mert ez teremt esélyt érdekérvényesítési lehetőségeik javításához, a társadalom előtt álló bonyolult feladatok megoldásában objektíve rájuk háruló teendők ellátásához. Ez más oldalról azt is jelenti, hogy a szakszervezeti mozgalomban nem a monolitikus szervezeti-politikai egységre, hanem az alapvető érdekek azonosságán nyugvó, az ország, a társadalom legalapvetőbb érdekeit szem előtt tartó összefogásra kell tennünk a hangsúlyt.' Azt ajánljuk az országos értekezletnek, hogy erősítse meg: a jövőbén valóságos szövetségi alapokon, a tagság, a tagszervezetek elhatározása alapján létrejövő önkéntes szövetség formájában működjön a szakszervezeti mozgalom a szervezet minden szintjén. Ez a felfogás feltételezi, hogy nagy önállósággal rendelkező szakszervezetek önkéntes tömörülései alkotják a szakszervezeti mozgalom gerincét, azaz közkeletű kifejezéssel élve az egész mozgalom, az egész szervezet alulról építkező, alulról meghatározott. Ez a szerveződési elv lehetővé teszi, hogy erőteljesebben érvényre jusson a tagság szakmai, foglalkozási ágak szerinti differenciáltabb szervezkedési igénye, egyben azt is feltételezi, hogy az önálló szakmai, foglalkozási szervezetek ágazati tömörüléseket alkotnak, megvalósítva mind a szakmai, mind az adott munkahelyhez kötődő érdekek képviseletét, védelmét. Másként szólva azt is mondhatnám: fel kell oldanunk azt a szigorú elhatárolást, amely szerint a szak- szervezetek szerveződése vagy szakmai vagy ágazati. Ügy gondolom, hogy történelmi tradíciónknak mai viszonyainknak és a jövő követelményeinek akkor tudunk megfelelni, ha a döntés jogát a legilletékesebbre, a tagságra bízzuk: a szakmai és ágazati szerveződés milyen kombinációjától vár-' ják érdekeik jobb feltárását, hatékonyabb érvényesülését. Hozzáteszem: ez a felfogás felel meg a nemzetközi gyakorlatnak is. Hasonlóképpen meggyőződésem, hogy az ágazati, szakmai és területi elv sem egymással szembeállítható alternatíva, hanem a különböző feladatok ellátására szervezett, egységes, egymásra épülő rendszer. Felvázolta Nagy Sándor a megújuló mozgalomban működő döntési mechanizmus modelljét, majd hangsúlyozta: — Ahhoz, hogy az elmondottak a valóságban is érvényesüljenek, hogy a szak- szervezeti mozgalom a vázoltak szellemében működhessen, új alapszabályra, illetve javasolt nevét: új Alapokmányra van szükség. Ennek kidolgozásához kérünk felhatalmazást az országos értekezlettől. Itt szeretném megemlíteni azt a kérdést is, hogy javaslatunk értelmében a létrejövő szövetség nevét is célszerűnek tartjuk megváltoztatni. Nem ezért, hogy átfessük a cégtáblát, hanem azért, mert a javasolt új elnevezések pontosabban kifejezzék a szándékolt új tartalmat. Ami a konkrét elnevezést illeti: én személy szerint a Magyar Szakszervezetek Demokratikus Szövetsége elnevezést ajánlom. Romló életkörülmény fokozódó túlmunka Számos a gond a fizikai dolgozók között, akiknek jelentős része súlyos terheket vállalt az elmúlt években és tette ezt úgy, hogy túlmunkával ellensúlyozta romló életkörülményeit, nem panaszolva fel nap.onta helyzetét. Ök azok, akik a szerkezetváltással együtt járó terhekből, a foglalkoztatási gondokból is a legnagyobb részt kényszerülnek vállalni. Egyes értelmiségi rétegek mélyen képzettségük, szaktudásuk, potenciális társadalmi-gazdasági szerepük alatt részesülnek a társadalom anyagi-erkölcsi megbecsüléséből. Feszültségek tapasztalhatók néhány alkalmazotti csoportban is, évek során felgyülemlett gondokkal kell szembenézni a különféle közszolgálatok területén is. A társadalmat más metszetben vizsgálva talán még súlyosabb a helyzet a fiatalok, a nagycsaládosok és az idős emberek egyes csoportjai körében. Ez egyebek mellett azt is igényli, hogy az egyes társadalmi rétegek, csoportok eltérő helyzetéhez, törekvéseihez alakítsuk szerveződési elveinket, gyakorlatunkat. Ebből pedig az is következik, hogy nem szabad azonos megoldásokban gondolkodnunk. Keresni a kompromisszumok lehetőségét — Amikor a szakszervezetek véleményt mondanak a gazdaság helyzetéről, az életszínvonal és a szociálpolitika kérdéseiről, akkor ezt alapvető funkciójukból fakadóan a munkavállalói érdekeket szem előtt tartva és azok érvényesítésére törekedve teszik. 'Beszélt Nagy Sándor azokról a nehézségekről, amelyek a szakszervezetek mozgásterét szűkítik. Ebben a helyzetben néhány kérdésben a szakszervezeti mozgalomnak is másképp kell megítélnie az élet- színvonal jövő évi alakulásának feltételeit és keresnie kell a reális kompromisszumok lehetőségét. Ezt a célt a jövő évi terv társadalmi elfogadhatósága minimumának megteremtését . volt hivatva előmozdítani a hét elején megtartott SZOT- kormány találkozó. Ezen a szakszervezetek képviselői kifejtették, hogy az életszínvonalpolitika 1989-re körvonalazott állami elképzeléseivel, azok tább elemével még a korábban gondoltnál súlyosabb gazdásági helyzetben sem értenek egyet. így vitatták a tervezett reálbér- csökkenés mértékét, a központi bérpolitikai intézkedésekre fordítható összegek nagyságát, az infláció mértékét, a fogyasztói áremeléseknek a nyugdíjasok körében javasolt ellentételezését. Mint ismeretes, bizonyos kompromisszumok születtek, amelyek ha nem is oldják meg a szakszervezetek által feltárt és képviselt problémákat, - de egyes területeken mérséklik azokat. — A magyar szakszervezeti mozgalom hosszabb távon, de már a belátható rövidebb periódusban is egy fejlődésre, növekedésre orientált, a bérek, a szociális juttatások, a társadalombiztosítási ellátások reálértéke növelését biztosító gazdaságpolitika kialakításában és gyakorlati megvalósításában érdekelt. E követelmény nem puszta jókívánság, amely az illúziók birodalmába tartozik. Közgazdaságilag is megalapozható, reális lehetőségnek tűnik — hogy arról az írásos dokumentumban is említést teszünk — egy olyan pálya, amely a belső piac élénkítésével, a szolgáltatói szféra, az infrastruktúra fejlesztésével — még a mai feszítő egyensúlyi problémák közepette is — megalapozhatja a növekedést, forrásokat teremthet az életszínvonal-politikához, hozzájárulhat a foglalkoztatási gondok mérsékléséhez. Meggyőződésünk, hogy ma az országnak történelmi nagyságrendű feladatainak elvégzéséhez erős, határozott, következetes kormányra, egyben a munkavállalók érdekeit ugyan ilyen erősen, határozottan és következetesen védő szakszervezetekre van szükség. Olyan erős szervezetekre, melyek nem erejük fitogtatásával kívánnak népszerűségre szert tenni, hanem azzal, hogy a partner érdekeit tiszteletben tartva és tolerálva törekszenek saját szempontjaikat érvényesíteni. A szakszervezeti mozgalom nemcsak a munkáltatóktól, a kormánytól várja az anyagi, szociális biztonság megteremtését — jóllehet ezt tartja alapvetőnek. Ugyanakkor önmaga sem hagyhatja magára ne- . héz helyzetbe került tagjait, szaktársait. A szakszervezetek a korábbiaknál jóval tudatosabb ban, anyagi erőforrásaikat koncentrálva kell hozzájárulniuk a dolgozók szociális gondjainak enyhítéséhez, nehéz élethelyzetbe került tagtársaik sorsának megköny- nyítéséhez — mutatott rá a SZOT főtitákra, majd arról szólt, hogy a mozgalom új szervezete, működése, az érdekképviselet új tartalma egészen új követelményeket támaszt a szakszervezeti apparátussal szemben is. Ez pedig a mozgalom minden szintjén a szervezet újragondolását, az apparátusok belső struktúrájának, feladatainak a mozgalom fő funkciójához igazítását, és természetesen a személyi állomány minőségi cseréjét követeli meg. Ma folytatódik a vita A mozgalom nemzetközi kapcsolatainak erősítéséről is szólt a főtitkár, majd így fejezte be szóbeli előterjesztését: — Az országnak, a társadaT lomnak most világos programra, az ennek megvalósítását szolgáló gyors változásokra, ugyanakkor egy elemi nyugalomra van szüksége, hogy nehézségeiből önerőből ki tudjon lábalni. Olyan programra van szükség, amely nemcsak a pénzügyi egyensúlyra, de az emberek morális, lelki egyensúlyának helyreállítására is alkalmas, olyanra, amely perspektívát mutat. Egyebek mellett ehhez kell hozzájárulnia a szakszervezeti mozgalomnak is — mondotta, arra kérve a küldötteket, hogy foglaljanak állást a javasolt kérdésekben. nyissák meg az utat egy valóságos átalakulás számára. ' Az előterjesztést felszólalások követték. Ma az országos tanácskozás vitával folytatja munkáját.
