Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-21 / 303. szám

Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! A TARTALOMBÓL: B jövő évi kilátások kedvezőbbek B tv képernyője előtt Cél: a KISZ versenyképessé tétele Följebb rukkolni! Megkezdte munkáját az Országgyűlés Téli ülésszak a Parlamentben Az 1989-es költségvetés előterjesztése, vitája nyújtott javaslatában azt kérte, hogy már­cius 15-ét, a magyar nemzet e jeles ünne­pét nyilvánítsák munkaszüneti nappá. Az Országgyűlés egyhangú szavazással elfo­gadta a javaslatot. A törvényhozó testület tagjai ezután né­ma felállással adóztak a napokban autó­baleset miatt elhunyt képviselőtársuk, Nagy László, a Krasznokvajdai Bástya Tsz elnöke emlékének. Stadinger István ismertette az ülésszak elé terjesztett törvényjavaslatokat. Beje­lentette, hogy három képviseld nyújtott be interpellációt, és öten fordulnak kérdéssel az érintett tárcák vezetőihez­Kedd délelőtt 10 órakor Stadinger Ist­ván elnökletével megkezdte munkáját az Országgyűlés idei utolsó ülésszaka. Az ülésen részt vett Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke. Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, Németh Miklós, a Mi­nisztertanács elnöke. Az ülést megnyitva Stadinger István megemlékezett az Ideiglenes Nemzetgyű­lés és kormány 44 évvel ezelőtti megalaku­lásáról. Stadinger István ezután egy képviselői indítványt ismertetett. Grósz Károly és Huszár István, a Hazafias Népfront Or­szágos Tanácsának főtitkára írásban be­6 A törvényhozó testület ezután egyhangúlag elfogadta az ülésszak tárgysorozatát: 1. A minisztériumok felsorolásáról szó ló törvényjavaslat és személyi javaslatok támogatása; 2. Az 1989. évi költségvetésiről szóló törvényjavaslat tárgyalása, a kap­csolódó törvényjavaslatokkal együtt; 3. Tájékoztató a nemzeti kisebbségek jogai­nak tiszteletben tartását szorgalmazó pápai üzenetről; 4. A magánszemélyek jövede­lemadójáról szóló törvény módosításának törvényjavaslata; 5. Az illetékről szóló 1986. évi I. törvény módosításának törvény javaslata; 6. A Társadalombiztosítási Alapról szóló törvényjavaslat és a társada lombiztosításról szóló törvény módosításá­nak tárgyalása, együttes vitában; 7. A sza kképzési hozzájárulásról és a Szakképzési Alapról szóló törvényjavaslat tárgyalása; 8. A külföldiek magyarországi befekteté­séről és a Polgári Törvénykönyv módosító sáról szóló törvényjavaslatok tárgyalása, együttes vitában; 9. Az Alkotmány módosításáról- az egyesülési jogról; a gyüleke­zési jogról szóló törvényjavaslatok tárgya lása, együttes vitában; 10. A honvédelem­ről szóló 1976. évi 1. törvény módosításává k törvényjavaslata; 11. Az Országgyűlés ügyrendje módosításának tárgyalása; 12. Interpellációk, kérdések. A testület az ülésszak tárgysorozatát egyhangúlag elfog adta. Ezt követően Németh Mik­lós, a Minisztertanács elnö­ke terjesztett elő törvényja­vaslatot a minisztériumok felsorolásáról szóló, 1976. évi I. (törvény módosítására. Elöljárójában kiemelte a je­lenlegi helyzet egyik fő sa­játossága, hogy végre egy­idejűleg halad az egymástól korábban elválaszthatónak hitt gazdasági és politikai reform. Ugyanakkor a két területen a haladás sebessé­ge jelentősen eltér egymás­tól. Bejelentette: a Minisz­tertanács javasolja, hogy az Országgyűlés szüntesse meg az Építésügyi és Városfej­lesztési Minisztériumot, va­lamint a Közlekedési Minisz­tériumot és a Közlekedési, Hírközlési és Építésügyi Minisztérium néven új mi­nisztériumot hozzon létre. A javasolt változtatás szoros összefüggésben áll a kor­mányzati irányítás struktú­rájával, változó módszereivel és stílusával. Az intézkedések vonzata- ként szükség van a kommu­nális ellátás, a lakás- és he­lyiséggazdálkodás központi feladatainak átcsoportosítá­sára is. Ezek közül több, ugyancsak a Belügyminiszté­riumhoz kerül. Az intézkedé­sek kellőképpen előkészítik a Belügyminisztérium belpo­litikai és közigazgatási mi­nisztériummá való átalakítá­sát. Az elképzelések között ismertette a miniszterelnök azt, amely szerint a posta tisztán vállalati szervként működne. A kormányzati irányítás integrálásával pár­huzamosan indokolt, hogy a* ipari jellegű építőanyagipar irányítását január 1-jétől az Ipari Minisztérium vegye át. Az előterjesztés vitája után határozathozatal követke­zett: az Országgyűlés a mi­nisztériumok felsorolásáról szóló. 1987. évi VII. törvény módosítására benyújtott tör­vényjavaslatot — 21 ellen- szavazattal, 54 tartózkodás mellett —elfogadta. Ezután rátértek az ehhez kapcsolódó személyi javas­latok tárgyalására. A Nép- köztársaság Elnöki Tanácsá­nak — az MSZMP KB és a HNF Országos Elnöksége egyetértésével született ja­vaslatát a Parlament elfo­gadta, így érdemeik elisme­rése mellett felmentette Urbán Lajos közlekedési minisztert, valamint Somo­gyi László építésügyi és vá­rosfejlesztési minisztert s Derzsi Andrást, a Fővárosi Tanács közlekedési főigaz­gatósága vezetőjét megvá­lasztotta közlekedési, hír­közlési és építésügyi minisz­terré. Ezután az Országgyűlés el­fogadta Kállai Gyula kéré­sét, hogy előrehaladott korá­ra és más elfoglaltságára való (tekintettel mentse fel az alkotmányelőkészítő bi­zottság elnöki tisztsége és tagsága alól, s e posztra megválasztotta a testület egyik titkárát, dr. Gajdócsi Istvánt. A bizottság titkárá­nak személyére később tesz­nek javaslatot. Ezt követően az elfogadott napirendnek megfelelően megkezdődött a Magyar Népköztársaság 1989. évi ál­lami költségvetéséről szóló törvényjavaslat, az állami vagyon utáni részesedésről szóló törvényjavaslat, a la­kásalapról szóló törvényja­vaslat, a vállalkozások 1989. évi eredménye után fizeten­dő kiegészítő adóról szóló törvényjavaslat tárgyalása. (Folytatás a 2. oldalon) Németh Miklós miniszterelnök javaslatokat terjeszt elő ENSZ-ellenörzés mellett Kubai csapatkivonás Angolából Mihail Gorbacsov látogatása Japánban A csúcstalálkozó időpontjáról még nincs konkrét elképzelés — Kedden összeült az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa annak a nemzetközi megfigyelőcso­portnak a felállítását, amely a kubai csapatok angolai ki­vonulását ellenőrzi majd — jelentették be a világszer­vezet székhelyén. Javier Perez de Ceuellar •ENSZ-főtitkár Kuba és An­gola hivatalos felkérésére javasolta hétfőn az alakulat felállítását, amely a két or­szág ütemtervének megfele­lően ellenőrzi a kubai csa­patok átcsoportosítását és távozását. Az ENSZ Angolai Ellen­őrző Missziója (UNAVEM) 70 katonai megfigyelőből és vábbi 20 polgári személyből áll. majd. Mihail Gorbacsov politi­kai naptárába felvette ja- páni látogatását. Erről tá­jékoztatta Eduard Sevard- nadze kedden reggel Take- sita Noboru kormányfőt. A hivatalos külügyminiszteri •konzultáción a japán fő­városban tartózkodó Se- vardnadze Takesitának át­adta a szovjet államfő le­velét is, amelynek tartalma azonban egyelőre nem isme­retes. A Japánban sorra- •kerülő csúcstalálkozó idő­pontjára vonatkozóan nincs konkrét elképzelés, azt fel­tehetően megelőzi majd Takesita moszkvai látogatá­sa, amelyre a szovjet dip­lomácia vezetője meghívást adott át. Az egyórás eszmecsere so­rán Sevardnadze kifejtette, hogy kölcsönös erőfeszítések révén új fejezet kezdődhet a kétoldalú kapcsolatokban, amihez szükség van a leg­felső szintű párbeszédre. Ezt a korábbinál gyakoribb külügyminiszteri találkozók segíthetik elő, — mondotta. Takesita melegen üdvözöl­te a tokiói japán—szovjet csúcstalálkozó lehetőségének hírét és kifejezte reményét, hogy arra a lehető legrövi­debb időn belül sor kerül. II reformok eredményes megvalósítása csak közös, együttes erővel lehetséges Városi pártbizottsági ülés Jászberényben Tegnap ülést tartott a jászberényi városi pártbi­zottság. A tanácskozáson részt vett Szabó István, a Központi Bizottság tagja, a megyei pártbizottság első titkára is. A városi pártbi­zottsági tagjai mellett . ott voltak a megyei pártbizottság jászsági tagjai, a községi pártbizottságok titkárai és községenként még egy-egy küldött; az üzemi pártbi­zottságok titkárai, tömeg­szervezeti és tanácsi veze­tők, több pártonkívüli, a városi pártbizottság politikai munkatársai. A kibővített pártbizottsági ülésen száz­három meghívott vett részt. A testület először meg­hallgatta Kovács Miklósnak, a városi pártbizottság első titkárának jelentését a vá­rosi párbizottság két illése között végzett munkáról, majd állásfoglalás-terveze­tet vitattak meg az okta­tás-politikai feladatok to­vábbfejlesztéséről. Ezt kö­vetően került napirendre a XIII. kongresszus óta vég­zett munka értékelése, il­letve az országos pártérte­kezlet állásfoglalásából adó­dó helyi feladatok megha­tározása. Végezetül a tes­tület állást foglalt a városi pártbizottság összetételé­nek megújításában. A legnagyobb érdeklődés — súlyának megfelelően — a XIII. kongresszus óta végzett munka, illetve az országos pártértekezlet ál­lásfoglalásából adódó fel­adatok iránt nyilvánult meg. Az írásban kiadott beszámo­lóhoz — melyet előzőleg megismert és megvitatott a Jászság párttagjainak több­sége — Kovács Miklós fű­zött szóbeli kiegészítést, összegezte, értékelte azokat az észrevételeket, javaslato­kat, melyek az írásos beszá­molót érintően a szerkesztő bizottsághoz érkeztek. Ta­nulságként említette: sokan nyilakoztak úgy, hogy kellő ismeret híján nem tudnak véleményt nyilvánítani a városi pártbizottság’ munká­járól. Ez a tapasztalat mun­kájának nyílttabbá tételére kell, hogy serkentse a tes­tületet. Hiányolta, hogy a helyzet javítására, a fel­adatok kimunkálására ke­vés konkrét javaslat ér­kezett hozzájuk. Szólt arról, hogy a városi pártbizottság ellátta feladatát, ha/tároza- tainak végrehajtása azonban esetenként nehézségekbe üt­között, Megemlítette azt is, hogy a Jászságban is rom­lott a közhangulat, növeke­dett a kétkedés, csökkent a bizalom a párt politikája iránt. A megkérdezettek nagyra értékelték azt, hogy a Jászságban nincsenek köz­életet terhelő személyi prob­lémák, megfelelő az alapel­látás és stabil az üzemek, gazdaságok helyzete. Véle­ményük szerint érvényesült a kollektív vezetés elve. Ez a megállapítás nem zárja ki, hogy a pártbizottsági tagok­nak több információra van szükségük. Ugyancsak szük­ség van új munkamódsze­(Folytatás a 3. oldalon) Hatvan országba exportálnak szálastakarmány-betakarító gépeket Megújulnak a szolnoki MEZŐGÉP gyártmányai A világpiac szánté napról napra új helyzet elé állítja a hazai mezőgépipart, köz­tük a szolnoki MEZŐGÉP Vállalatot is: az eddigieknél praktikusabb, modernebb, nagyobb teljesítményű, mi­nőségileg kifogástalan szá- lastakarmány-betakaritó gé­peket, eszközöket igényel. A kihívásra igyekszik gyorsan és határozottan reagálni a cég, hogy megőrizze eddigi jó pozícióját, sőt tovább bő­vítse exportlehetőségét. Eb­ből a helyzetből kiindulva alakította ki és indította be új kutató-fejlesztő gyárát Szolnokon a Landler Jenő úton. Ez az üzem az új konstrukciók, gyártmányok tervező és szülőotthona. Mű­ködését világszínvonalú tech­nológiai berendezések, az iparágban nagy gyakorlattal rendelkező konstruktőrök biztosítják. A kétszáz dol­gozó egyharmada felsőfokú műszaki ismeretekkel ren­delkezik. Az új gépeket és gépcsaládokat a legkorsze­rűbb CAD—CAM típusú ter­vező számítógép rendszerrel konstruálják, a tervezők ál­tal megálmodott géptípuso­kat gyakorlatilag a számító­gép rajzolja meg. A szolnoki szálastakarmány- betakarító gépeket, eszközö­ket az idén hárommilliárdos nagyságrendben gyártották, a hazai mezőgazdaságon kí­vül legalább hatvan ország­ba exportálták. A fejlesztés üteme 1989-ben tovább tart. Termelésben a 3,2 milliárd forintot célozták meg. A ter­melés arányai illetve az ér­tékesítés a következőképpen oszlik meg: az össztermelés harminc százaléka kerül belpiacra, 38 százaléka szo­cialista exportra, míg 32 százaléka a konvertibilis pi­acokra kerül. A kutató-fej­lesztő gyár kulcsfontosságú szerepet kap a vállalat gyárt­mányainak öt-hatévenkénti teljes megújításából. Az al­kotóműhelyekben máris dol­goznak például az új kasza- családkialakításán. Tagjai korszerűbbek lesznek, töb­bet tudnak majd elődeiknél, állítható a vágási magasság, intenzívebb a szársértése, praktikusabb a rendre ra­kás stb. Dolgoznak a komp­lett szárzúzó-család kialakí­tásán, az új típusok munka­szélessége másfél métertől egész kilenc méterig terjed. Formálódnak a tökéletesebb, modernebb takarmánykiosz­tó kocsik, berendezések. To­vábbfejlesztik a szálastakar- mány-bálázókat. Érdekes új feladat az öntözőgépek ter­vezése, gyártása, amelyet az osztrák Bauer céggel együtt­működve az idén állítottak elő első ízben, 280 berende­zés hagyta el a vállalat üze­meit. Az aszályos évjáratok­ra sajnos a jövőben is le­het számítani, ezért a terve­zők az öntözőgéptípusok te­rén is kapnak új feladatokat. — endrész —

Next

/
Thumbnails
Contents