Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-17 / 300. szám
1988. DECEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 1918-19 tiszteletére Elméleti tanácskozás Szolnokon A történettudománnyal jórészt hivatásszerűen foglalkozó Pedagógusok, valamint az 1918—19 históriája iránt érdeklődők vettek részt a szolnoki elméleti tanácskozáson (Fotó: D. G) Milyen forrásai voltak a tömegek forradalmi aktivitásának 1918-ban? Az orosz- országi forradalom hatása mellett a magyar munkás- mozgalomban milyen gyökerei voltak a kommunista mozgalomnak? Hogyan vált lehetővé 1919-ben a hatalom meghódítása fegyveres felkelés nélkül? Van-e szerves összefüggés a forradalmi vívmányok és a mai megújulási politika között? Ezek illetve ehhez hasonló kérdések merültek fel azon az elméleti tanácskozáson, melyet tegnap délelőtt rendeztek meg Szolnokon, az MSZMP Szolnok Megyei Bizottsága Oktatási Igazgatóságán. A Magyar Történelmi Társulat Szolnok megyei csoportja, a házigazda Oktatási Igazgatóság és a Munkásmozgalom-történeti tanszék első közösen rendezett konferenciáján az 1918-as polgári demokratikus forradalom győzelmének, a KMP megalakulásának és a magyarországi Tanácsköztársaság kikiáltásának 70. évfordulójáról emlékeztek meg. A tanácskozáson — melyen részt vett Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára — a magyar munkás- osztálynak a politikai, ideológiai egységért, a forradalmi élcsapat megteremtéséért folytatott 1918—19-es küzdelméről, ennek jelentőségéről és tanulságairól, valamint Kun Béla szerepéről, Milei György, az MSZMP KB Párttörténeti Intézetének tudományos főmunkatársa tartott előadást. Ezt követően Józsa Antal, a történettudományok doktora emlékezett meg az első magyar szocialista állam valamint az orosz és ukrán szovjet köztársaságok közötti politikai és katonai szövetségrőlÜlést tartott a Szolnok Megyei Tanács (Folytatás az 1. oldalról) tejet is) nem jogalkalmazási, hanem szociálpolitikai kérdés. Hozzászólt a tanácsülés vendége, dr. Csiba Tibor, a Belügyminisztérium főosztályvezetője is, aki a következő évek céljai közt a határozott közigazgatás megvalósítását és a jogszabályok, törvények stb. végrehajtásának következetességét jelölte meg. A tegnapi tanácsülésen határozatot hoztak az elmaradott térségek fejlesztésének távlati programjáról. Szolnok megye 29 települése tekinthető hátrányos helyzetűnek. Ezek általában kis lélekszámú községek. Helyzetük hasonló: a népességük csökken és öregszik, az emberek elvándorolnak vagy ingáznak, az intézményhálózat fejletlen, a kereskedelmi (esetenként: egészségügyi) ellátás az átlagosnál alacsonyabb. kevés a munkalehetőség. A megyei tanács által elfogadott fejlesztési távlati program az ezredforduló utánig dolgozta ki a feladatokat: többek között az intézményrendszer kialakítását, a foglalkoztatási és szociális gondok megoldását, e közmű-ellátottság javítását, munkahelyek létesítését, a kereskedelmi stb. ellátás, szolgáltatás fejlesztését. A tanácsülés tanácsrendeletet alkotott a megyei tanács és szervei munka- és ügyfélfogadási rendjéről. Eszerint a megyei tanács és szervei hétfőn 8-tól 16 óra 30 percig, szerdán 8-tól 16 óráig, csütörtökön pedig 8- tól 12 óráig tartanak ügyfél- fogadást. A meghosszabbított ügyfélfogadás ideje szerdán 16 óra és 18 óra között van. A lakossági igényekhez igazodva lehet eltérni ettől a rendtől. A tegnapi tanácsülésen személyi kérdésekről is döntöttek. Nyugdíjbavonulása miatt felmentették tisztségéből dr. Sebők Györgyöt, a megyei tanács elnöki titkárát és Sárkány Gézát, az MTVB személyzeti osztályának vezetőjét. Más, fontos tisztség betöltése miatt kérte felmentését dr. Balázs Andrásné az ipari osztály és Tóth András, a kereskedelmi osztály vezetője. Nyugállományba vonulása alkalmából Sárkány Géza Április Negyediké Érdemrendet, dr. Sebők György Belügyminiszteri Dicséretet kapott. A kitüntetéseket Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke adta át. A helyi tanácsoknál ketten vehették át kitüntetésüket eredményes munkájukért: Papp Balázs, Kétpó Községi Tanács társadalmi tanácselnöke a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta, Mátyus Ferenc, Karcag Város Tanácsa Berekfürdői Kirendeltségének vezetője a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetésben részesült. Karcagi Cipőipari Kisszövetkezet Kelendöbb-e már Massipunkt? Levélben is elfogadnak megrendeléseket Nemrégiben lapunkban is beszámoltunk a Karcagi Cipőipari Kisszövetkezet egyik termékének, a Massipunkt gyógypapucsnak a kálváriájáról, s arról, hogy magas ára miatt nem eléggé kelendő ez a termék, s így a kisszövetkezet raktáraiban hatalmas készletek halmozódtak fel belőle. Változott-e azóta a helyzet? — tettük fel a kérdést Bodnár Zoltánnak, a kisszövetkezet elnökének. — A cikk megjelenése óta már nyitottunk itt Karcagon egy ciipőboltot — kezdte válaszát az elnök —, ahol saját termékeinket, így többek között a Pedisan cipőcsaládot és a Massipunkt gyógypapucsokat árusítjuk. Ami a Massipunkt árát illeti, ebben az üzletben jóval olcsóbban hozzájuthatnak a vásárlók, hiszen az eredeti 750 forintos ár helyett csak 495 forintot kérünk érte. A nagy arányú árcsökkentést az tette lehetővé, hogy itt jóformán termelői áron tudjuk értékesíteni a gyógy- papucsökat, vagyis erre az összegre már nem rakódik rá a kis- és nagykereskedelmi árrés és azok forgalmi adója. De azt el kell mondanom, hogy az olcsóbb ár ellenére is még mindig 50 ezer pár gyógypapucs raktáron van. Éppen ezért arra gondoltunk, hogy több országos napi- és hetilapban hirdetéseket adunk majd fel és felállítunk egy csomagküldő szolgálatot is. — Mit jelent ez? — Tulajdonképpen any- nyit, hogy ha levélben igénylik a papucsokat, akkor mi ezt utánvéttel, postán elküldjük a megrendelők címére, s csupán 450 forintot kell fizetni' érte. Reméljük, hogy ily módon el tudunk adni legalább 5—10 ezer párat. —. Nem gondolja, hogy túl későn eszméltek? Hisz lassan már vé-fe felé közeledik a nagy karácsonyi bevásárlási láz, pedig ajándékként sem lebecsülendő ez a papucs. — Való igaz, hogy ebből már karácsonyra nem lesz üzlet. De az igazság az, hogy október végén, november elején még bíztunk abban, hogy komoly külföldi megrendeléseink lesznek. Például akkoriban a kanadaiak is ígérték, hogy nagyobb tételben szállítanak a Massipunktból, de végül is csak kétszáz párat vittek el belőle. Mi egyébként szerettük volna, ha Szolnokon a karácsonyi faluban is árusítja valamelyik kereskedelmi cég a gyógypapucsokat, de sorra azzal utasították el ajánlatunkat, hogy a papucs az inkább nyári áru, s így ilyenkor télen nemigen keresik azokat. — n, t. «— Érdekvédelem a termelőszövetkezetekben Munkanélküli nem lehet, de segélyalapot fizet A rendelettervezet módosítását kérik Köztudott immár, hogy hosszabb távra szóló munka- nélkülisegély-rendszer kidolgozására hozott határozatot az Országgyűlés tervgazdasági bizottsága. Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal ki is munkálta, és vitaanyagként, véleményezés céljából a társadalmi és érdekképviseleti szervek rendelkezésére bocsátotta a munkanélküliség kezelésével, a segélyrendszerrel kapcsolatos tervezetet. Szó volt erről a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériu- um, valamint a megye állami és pártvezetőinek nem régen Szolnokon megtartott szokásos évi feladategyeztető tárgyalásán is. A közös gazdaságok érdekképviseletében jelenlévő Teszöv-titkár felvetette: a megyei szövetség ellentmondást lát az említett tervezet és az érvényben lévő termelőszövetkezeti törvény között. Felmondás, csak ritkán és rövid időre Az ellentmondás lényegéről, gyakorlati hátteréről kérdeztem Jancsó Jánost, a jászalsószentgyörgyi Petőfi Tsz jogászát. Történetesen azért őt, mert valamikor az év derekán vele váltottunk szót az 1967. évi 3. törvényként ismert termelőszövetkezeti törvény módosításáról is. Igaz, alig, hogy módosították azt, az időközben bekövetkezett gazdasági- társadalmi változások hatására már új szövetkezeti törvényt sürget az agrárközvélemény. — A termelőszövetkezeteknek a tagjaikkal szembeni foglakoztatási kötelezettségét nem oldották fel — tájékoztat a törvény mó- módosításáról. — Legfeljebb, úgymond lazították valamelyest. A megváltozott jogszabályok szerint a közös gazdaság, női tagjai esetében ezer, ha férfi tagról van szó ezerötszáz, közösben ledolgozott, munkaóra után felmondhatja az év hátralévő részére a foglalkoztatás. Hangsúlyozom: a foglalkoztatást, de nem a tagsági viszonyt ! A termelőszövetkezetből a tagot továbbra is csak fegyelmi úton zárhatja ki a vezetőség. A következő gazdasági év első napjától kezdődően a közösben időlegesen nem foglalkoztatott tsz-tagnak ismét biztosítani kell minimálisan az ezer, illeve ezer1 Régebbi és frissebb határjárásaim emlékképei sorjáznak: az egyik árpatáblát még ,,borotválja” a kombájn, a mellette lévőn a tarló helyén már vetik a nyár végéig még beérő tömegtakarmányt, odébb meg már a jövő évi cukorrépa alá szántják a nem rég betakarított borsó helyét. Szóval a határban nincs megállás. Lehet egyáltalán tsz- paraszt munka nélkül? A szövetkezeti jogász Jancsó János megerősít a kétkedésemben: — Nos, éppen ebből adódik az ellentmondás. Az ÁBHM tervezete szerint a rendelet hatálya kiterjed minden munkáltatóra és minden olyan magyar állampolgárra, aki korábban legalább két évig munkaviszonyban, illetve a munka- végzési kötelezettséggel járó szövetkezeti tagsági viszonyban állt. A rendelet csak terheket ró a mezőgazdasági szövetkezetekre, illetve tagjaikra, amikor rnunötszáz órára a munka- és kereseti lehetőséget. — Ügy értsem tehát, hogy adott esetben időlegesen munkanélkülivé válhat a tsz-tag? — Tulajdonképpen nincs jelentősége a foglakoztatási kötelezettség alóli rövid ideig, maximum az év harmadáig tartó felmondásnak. Arra az időre a szövetkezet munkavállalási engedélyt adhat a tagjának, dolgozhat máshol a következő év kezdetéig. Meggyőződéssel mondhatom azonban, hogy a mezőgazdasági szövetkezetek többségénél nagyon ritkán adódik ilyen eset. Különben sem biztos, hogy egy időben jelentkeznek a tsz-tagnál a tétlenségre ítélt napok vagy hetek. Márpedig, ha különböző kampánymunkák között mondja fel például a tsz hosszabb-rövidebb időre a foglalkoztatást, a tsz-tag esetében ez máris nem felel meg a munkanélküliség jogszabályokban meghatározott fogalmának. A mi közös gazdaságunknak például 1300-nál több tagja van. Nem, hogy a foglalkoztatásuk felmondására tudnák példát mondani, inkább arra kell vigyáznunk, hogy az intenzív háztáji mellett a közösben is rendben menjenek a dolgok csúcsmunkák idején. kanélküli segélyalap képzésre 0,5 százalékos, keresetarányos befizetést ír elő a tagnak és ugyanannyit a tsz-nek, mint foglalkoztatónak. Az alap képzéséhez hozzá járulunk, részesedni pedig nem részesedhetünk belőle? Munkanélküliség a termelőszövetkezeti mozgalomban? Munkanélküli segélyalap tsz-tagok keresetéből? Látom nem nagyon érti Kiss Imre,, a Besenyszögi Kossuth Tsz tagja, hová akarok kilyukadni. Azután, amikor a fél százalék befizetésére térek, tehát arra, hogy az ő, meg a tagtársai zsebére megy a dolog, rögvest emeli a hangját: Na, nem! — Idefigyeljen! A nyáron múlt 30 éve, hogy tsz-tag vagyok. Engem még egy napot sem láttak munka nélkül lődörögni a közös portáján. Mikor részesedhetnék én abból a segélyből, amihez hozzá kellene járulnom? Ha az a rendelet úgy lépne érvénybe, ahogy maga a tervezetet sorolja, az a szövetkezeti parasztság újbóli, előnytelen megkülönböztetését jelentené. Abban pedig volt már részünk bőven! Például ami a nyugdíjat illeti: évtizedekig magasabb volt a nyugdíjkorhatárunk az általánosnál, a nyugdíjalap összege meg a fele se annak, amit a másik népgazdasági ágazatban dolgozók kaphattak. Azután ott volt a lakástámogatás: éppen azokban az években, amikor a legtöbb családi ház épült falun, szociálpolitikai támogatás nélkül, magasabb kamatra, kevesebb kölcsönt kaptunk, mint aki nagyközségben vagy városon sorházakban társashá- zakban rakott fészket. Szóval, nagyon helyeslem, amiért idejében összeveti valaki azt a munkanélküliségi vagy milyen tervezetet a szövetkezeti törvénnyel. Megoldható lenne tsz-en belül is össze is vetették, és remélhetőleg még idejében. Nem csak a MÉM és a megyei vezetők feladategyeztető tanácskozásán vetette azt föl a Teszöv titkára. Hallatták — és ezt már Slezák Sándortól, a megyei szövetség társadalompolitkai titkárhelyettesétől hallom — messzebb is a hangjukat. De vajon meddig hallik az? ' — Ismerve a megye 55 közös gazdaságának termelési és foglalkoztatási struktúráját, érdekvédelmi kötelességünknek tartottuk, hogy az ÁBHM tervezete és 'a tsz-törvény közötti ellentmondással kapcsolatos észrevételünket eljuttassuk 'a TOT-hoz is. Kértük az 'országos érdekképviseletet, továbbítsa a tervezet készítőihez javaslatainkat: ne terjesszék ki a rendelet hatályát a termelőszövetkezetekre, vagy ha mégis, akkor la tsz-tag is jogosult lehessen a munkanélküli segély ■igénybevételére. Azzal is ■egyetértenék, hogy képezzen segélyalapot maga a tsz, és 'abból dotálja azokat a tagjait, akiknek időszakosan esetleg nem tud munkalehetőséget biztosítani. Persze 'ennek csak akkor van értelme, ha azt költségként, nem pedig munkadíjként számolhatják el a gazdaságok. Tehát nem kell utána a tagnak 10 százalékos, a szövetkezetnek 43 százalékos társadalombiztosítási ■járulékot fizetni. Hogy meddig hallik el a szavunk? ■Nos, van már példa arra, hogy nem volt hiábavaló a szövetkezetek, a tagok érdek- védelmében történt fellépésünk. Nem is olyan régen például azt nehezményezték juhtartó taggazda- ságaink, hogy a felvásárló szervezetek külpiaci gondokra hivatkozva nem akarják kifizetni a gyapjú szerződésben vállalt árát. Jeleztük a problémát a TOT- ■nak, és az a szövetkezetek megelégedésére meg is oldódott. T. F. Járuljanak hozzá, de nem kapnak belőle? A helyi foglalkoztatás megoldására hozta létre faipari üzemét Szelevé- nyen a Kunszentmártoni Körösmenti Tsz. Jelenleg raklapgyártással foglalkoznak, de tárgyalások folynak a Villa- mosszigetelő és Műanyag Gyárral egy rétegelt lemezt gyártó technológia letelepítéséről is (Fotó: T. K. L)
