Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-17 / 300. szám

SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxix. évf. 300. sz., 1988. dec. 17., szombat A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA KÖZLEMÉNY A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1988. december 15-ei illéséről ' A Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága 1988. december 15-én Ülést tartott. Az ülésen :a Központi Bizottság tagjain kívül részt vettek: a Központi Ellenőrző Bizottság elnöke és titkára, a Központi Bizottság osztályvezetői, a megyei jogú pártbizottságok első titkárai, a budapesti pártbizottság titkárai, valamint a központi sajtó vezetői. ' A testület kegyelettel emlékezett meg elhunyt tagjáról, Tömpe István elvtársról. A Központi Bizottság megvitatta és el­fogadta: ' — Berecz János előterjesztésében az időszerű politikai kérdésekről szóló tájé­koztatót; — Németh Miklós előterjesztésében a kormányzati munka korszerűsítésére vo­natkozó tájékoztatót; — Grósz Károly előterjesztésében a személyi kérdésekről szóló javaslatot. I. 1 A Központi Bizottság * üdvözölte Mihail Gor- bacsovnak, az ENSZ közgyű­lésén tett bejelentését, misze­rint a kölcsönös bizalom meg­teremtésének szellemében a Szovjetunió egyoldalú had­erőcsökkentésre határozta el magát, tettekkel is alátá­masztja új biztonságpolitikai felfogását. Kontinensünk né­pei és az egész emberiség jö­vője érdekében különleges jelentősége van annak, hogy a Szovjetunió az együttélés, az együttműködés alternatí­váját állítja szembe a köl­csönös megsemmisítés lehe­tőségén és a megfélemlíté­sen alapuló biztonsági kon­cepcióval. Enrek nyomán re­mélhetőleg az Észak-Atlanti Szövetséghez tartozó álla­mok is kezdeményezően se­gítik elő a kölcsönös biza­lom építését. Ezzel jelentő­sen javulhatnak a hagyomá­nyos fegyverzet csökkenté­séről a közeljövőben kezdődő tárgyalások kilátásai. A Központi Bizottság nagyra értékelte, hogy az intézkedés hatálya kiterjed a Magyarországon állomáso­zó szovjet fegyveres erőkre is. Ez az egyeztetett lépés ki­fejezi nemzeti érdekeinket. A testület megerősítette, hogy külpolitikai és honvé­delmi (törekvéseink szellemé­ben továbbra is kezdemé­nyezően részt vállalunk a szovjet javaslatok valóra váltásában, a hagyományos fegyverzet korlátozásának előmozdításában. A testület támogatja a szovjet—amerikai párbe­széd bővítésére, az ázsiai biztonság erősítésére, az af­ganisztáni rendezés elősegí­tésére, valamint a világgaz­dasági feszültség enyhítésé­re, az együttműködésen ala­puló új világrend megte­remtésére irányuló szovjet kezdeményezéseket. 2 A Magyar Szocialista ■ Munkáspárt Központi Bizottsága mély megrendü­lését és együttérzését fejezi ki az Örményországot ért, súlyos emberáldozatot és hatalmas' anyagi károkat okozó földrengés miatt. Tá­mogatja a párttagoknak és a pártalapszervezeteknek az örményországi természeti katasztrófa károsultjai, az áldozatok hozzátartozói anyagi megsegítésére indí­tott egyéni és kollektív kez­deményezését. Felkéri a párt tagjait, hogy lehetősé­geikhez mérten járuljanak hozzá a magyar nép őszinte részvétét és szolidaritását kifejező akciókhoz. A Központi Bizottság úgy döntött, hogy tagjai külön anyagi felajánlást tesznek a károsultak megsegítésére­II. A Központi Bizottság az 1988. november 22-ei hatá­rozata alapján megvitatott több időszerű politikai kér­dést. 1 Megállapította: a párt- * értekezlet állásfog­lalásában megjelölt főbb fejlődési irányok meghatá­rozóan jelen vannak az el­telt időszak belpolitikai fo­lyamataiban. A gazdasági és politikai átalakulások egy­mással kölcsönhatásban, de az eltérő feltételek miatt különböző módon és ütem­ben valósulnak meg. A párt arra törekszik, hogy az ország sorsáért való felelősségvállalás, a meg­újuló szocializmus széles bá­zisán jöjjön létre új nemze­ti összefogás a magyar tár­sadalom túlnyomó többségét alkotó haladó gondolkodású emberek, mozgalmak között. A Központi Bizottság fel­hívja a párttagokat, hogy az MSZMP megújulást szolgáló programja alapján keressék az együttműködést a társa­dalom más haladó, balolda­li, demokratikus, népi-nem­zeti indíttatású állampolgá­rainak politikai mozgal­maival. A párt kész a pár­beszédre és az együttműkö­désre azokkal is, akik csak egyes részleteiben hajlandók támogatni a haladó mozgal­makkal együtt megfogalma­zott közös célokat. A Magyar Szocialista Munkáspárt vall­ja, hogy mindenkinek —aki a törvényeket tiszteletben tartja — helye van az ala­kuló új nemzeti összefogás­ban. A Központi Bizottság ter­mészetesnek tekinti, hogy a különböző mozgalmak saját céljaik, programjuk és az MSZMP politikája alapján alakítják ki viszonyukat a párthoz. Az MSZMP is sa­ját programja, céljai és a különböző társadalmi-po- litkai mozgalmak törekvé­seinek, tényleges cselekvé­sének elemzése alapján alakítja ki viszonyát a kü­lönböző politikai mozgal­makhoz, a pártrendszer kérdéséhez. 2 A Központi Bizottság * abból indul ki, hogy a párt a társadalom minden rétegéből építkezik. tehát társadalmi bázisát tekintve egypártként is képes a magyar nép legfontosabb (Folytatás a 2. oldalon) MA: Elméleti tanácskozás Szolnokon 3. oldal Hogyan dőlt el, ki lesz az igazgató? 4. oldal A Kunmadarasi Kevisz legújabb saját fejlesztésű hegesztő­berendezése, amelynek EV—400 a típusjelzése egyaránt al­kalmas egyen- és váltóáramú, kézi- és argon védőgázos ív­hegesztésre. A berendezésből a jövő évben várhatóan több százat gyártanak majd NDK-exportra (Fotó: D. G.) Borsod mogyei kommunista aktíva Népünk sorskérdése a magyar szocializmus megújulása Grősz Károly mondott beszédet Az MSZMP Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bizottsága pénteken délután kommunista aktívát rendezett a Miskolci Városi Sportcsarnokban. A 800 ezer lakosú megye 62 ezres párttagságát 4 ezren képviselték­Az aktíva résztvevőit, közöttük Grósz Károlyt, az MSZMP főtitkárát Dudla József, a megyei pártbizottság el­ső titkára köszöntötte. Áttekintést adott a megye gazdasági, társadalmi helyzetéről, a politikai hangulatról. Megerősí­tette: a megye lakossága a kilábalást a súlyos gondokból a szocializmus megújulásától várja. Ezt követően Grósz Károly tartott előadást. — Bevezetőjében hangsú­lyozta: Az országos pártér­tekezlet a magyar szocializ­mus átfogó megújulását ha­tározta el. Ez ma a nép leg­nagyobb sorskérdése. Embe­ri léptékkel mérve belátható időn belül fel tudunk-e zár­kózni a világ élvonalához, vagy pedig leszakadunk. Ezután szólt, többek kö­zött arról, hogy az elmúlt évek, évtizedek fejlődésének eredményeképpen kimerí­tettük annak a szocialista keretnek a tartalmát.és le­hetőségét, amely az elmúlt négy évtizedben közös mun­kánk eredményeképpen jött létre. Majd az elmúlt idő­szak súlyos vezetési hibáit elemezte, amelyek a kiala­kult társadalmi-gazdasági helyzethez vezettek. Az utóbbi időben — na­gyon helyesen — nagy hang­súlyt kapott, hogy a politi­kai stabilitás érdekében vál­tozások szükségesek — foly­tatta Grósz Károly. Ugyan­akkor nem feledkezhetünk el a másik összefüggésről sem: a szükséges változásokhoz nélkülözhetetlen a politikai stabilitás. Mert a változások nem vezethetnek anarchiá­hoz, a stabilitás viszont nem jelenthet mozdulatlanságot. Ez a kettős követelmény egy­beesik a magyar társadalom döntő többségének óhajával. A reform a rend megte­remtésének -az útja, a zavar pedig a reform késlekedésé­ből, vagy a végig nem gon­dolt siettetéséből fakad. Ne­(Folytatás a 2. oldalon) U jogszabályok érvényesülése a tanácsoknál—Program az elmaradott térségek fejlesztésére Ütést tartott a Szolnok Megyei Tanács Az intézmény épületének rekonstrukciója során 100 négyzetméteres könyvtárhelyi­séget alakítottak ki a Tiszaugi Általános Iskolában. A padlástér kihasználásával a szülők sok-sok társadalmi munkájával létrejött könyvtár az alapvető funkcióján túl irodalmi órák megtartására, zenehallgatásra, videózásra és számítógépes szakkör működtetésére is alkalmas (Fotó: X. K. L.) Tegnap ülést tartott a Szolnok Megyei Tanács. Jelen­tés hangzott el többek között a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek a megye tanácsi szervei által történő érvényesí­téséről. Az interpellációk között szerepelt: javaslat az elmaradott térségek távlati fejlesztési programjára és tá­jékoztató az új adórendszer tanácsi területen történő beve­zetésének tapasztalatairól. A tanácsülésen személyi kér­désekről döntöttek és kitüntetéseket adtak át. A tanács­ülésen részt vett Szűcs János, a megyei pártbizottság tit­kára. A tanácsülés első napiren­di témája Mohácsi Ottónak, a tanács elnökének tájékoz­tatója volt, a végrehajtó bi­zottság tevékenységéről és a két tanácsülés közötti fon­tosabb eseményekről. A vég­rehajtó bizottság az elmúlt időszakban több fontos kér­dést tárgyalt, mint például a 4.1 sz. főútvonal szolnoki sza­kaszának forgalmi helyzete, a földhivatalok tevékenysé­ge. Ezután dr. Bozsó Péter, a megyei tanács vb-titkára számolt be arról, hogyan ér­vényesülnek a jogalkalma­zás jogpolitikai elvei a me­gye tanácsi szerveinél. A vb-titkár elmondta, hogy a megyében 1350 tanácsi dol­gozó van. 60 százalékuk vé­gez jogalkalmazó tevékeny­séget. A megvei tanácsi szer­vek évi ügyiratforgalma 300—350 ezer. Az elmúlt években évi 100 ezer eset­ben kellett határozatot hoz­ni. Emellett évente 200 ezer hatósági bizonyítványt és 40 ezer hatósági igazolványt adnak ki. Az elmúlt években javult a tanácsi ügyintézés: korszerűbb lett. bevezették a munkaidő utáni ügyfélfoga­dást), javultak az ügyintézés személyi és tárgyi feltételei. Nehezítik az ügyintézést azok a társadalmi, egyéni fe­szültségek, amelyek az utób­bi időben egyre erősödnek. A tanácsokhoz forduló lako­sok sokszor türelmetlenek, ingerültek, az ügyintézőt hi­báztatják gondjaik miatt. Ennek egyik oka. hogy több olyan jogszabály van még érvényben, amely már vita­tottá vált, de végrehajtását nem lehet mellőzni. A vb-titkár beszámolójá­ban hangsúlyozta, hogy e nehézségek ellenére évente mindössze 30—50 olyan jel­zés, észrevétel érkezik, amely elmarasztalja a taná­csi ügyintézőit. Az elmúlt két évben 40 olyan államigazga­tási határozat született, amelynek bírósági felülvizs­gálata volt. (Többségük adó­ügyben történt.) Az ügyintézés egyre javuló gyakorlatát bizonyítja még, hogy a községekben például magas a 3, 8. 15 napon belül elintézett ügyek száma, a határidőn túli ügyintézés nem több 1 százaléknál. A döntésekben egyre nagyobb szerepét kap a humánus el­bírálás. Ezt bizonyítja, hogy a döntéseknek csak 1 száza­lékát fellebbezik meg. Dr. Bozsó Péter beszámo­lóját azzal fejezte be, hogy a jövőben javítani kell a jogalkalmazás feltételeit, hogy elősegítsék a törvé­nyesség, a rend megszilárdí­tását, a bürokrácia vissza­szorítását. A beszámolóhoz hozzászó­lók többek között hangsú­lyozták, hogy bizonyos je­lenségek megoldása (példá­ul hogy egyre több a lopás, a boltban, kenyeret, húst. (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents