Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)
1988-12-15 / 298. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. DEOEMBFR 15. Gyorsabb fejlődés, növekvő hatékonyság Módosultak a pv irányításának rendjéről szóló jogszabályok Az örökség: emberi értékkel párosult szakismeret Parancsnokváltás a megyei törzsben Állománygyülés Szolnokon Az a társadalmi igény, amely napjainkban a népgazdaság fejlődésének gyorsítását szorgalmazza, és ezzel összefüggésben követelményeket támaszt a hatékonyság szintjének emelésére és az ehhez szükséges feltételek megteremtésére, szükségszerűen jelentkezik a nem termelő szférában is- Itt olyan formában fogalmazódik meg: hogyan lehet minél tökéletesebb szervezettel (létszámcsökkentés, felesleges szervezetek megszüntetése, ésszerű integráció stb.), a korszerű vezetési módszerek alkalmazásával, jobb munkamegosztással, továbbá a munkatársak tudáss^intjének emelésével e téren is a fejlődést elősegíteni. Az ezzel kapcsolatos feladatokat a Magyar Szocialista Munkáspárt 1988. május 20—22-i értekezletének állásfoglalása is tartalmazza, a tennivalókat a kormány kibontakozási és stabilizációs programja határozza meg. Ezzel függenek össze azok a szervezeti és hatásköri változások is, amelyek az államigazgatásban ez ideig bekövetkeztek, illetőleg amelyek az állam- igazgatási (kormányzati) munka további korszerűsítése során várhatóak. Nem mindennapi állománygyűlésnek adott helyet december 9-én a megyei tanács nagyterme. A vendégek között köszöntötték Komáromi István vezérőrnagyot, Mohácsi Ottót, a megyei tanács elnökét és Rábold Gábort, a megyei pártbizottság osztályvezetőjét. Az állománygyűlés parancsok felolvasásával kezdődött, melyekből kitűnt, hogy Szécsi Ferenc ezredest, a polgári védelem megyei törzsparancsnokát saját kérésére nyugállományba helyezték, Tasnádi Mihály alezredest pedig kinevezték a polgári védelem megyei törzsparanasnokává. Tisztelettel, megbecsüléssel A parancsok felolvasása után Komáromi István vezérőrnagy emléktárgyat adott át Szécsi Ferenc ezredesnek, majd a tisztelet és megbecsülés hangján emlékezett annak életpályájáról. Hangsúlyozta: abban, hogy megyénkben jól sikerülték a polgári védelmi komplex üzemi gyakorlatok, s több kiváló és élenjáró polgári védelmi parancsnokság működik, nagy része van Szécsi ezredesnek, és ezért egyértelmű elismerés illeti meg. Sokat jelentett jó együttműködése a párt-, állami és gazdasági szervekkel. Munkaszeretete, energiája. szolgálati kötelességeinek teljesítése példaadó. Rászolgált kitüntetéseire, köztük a Kiváló Szolgálatért Érdemrendre, a Vörös Csillag Érdemrendre és a közelmúlt napokban átvett Április 4. Érdemrendre. Életútját nagy tisztességgel és becsülettel dolgozta végig. Pártmunkás és katona volt egyszemélyben. Komáromi István vezérőrnagy mindezért a honvédelmi miniszter nevében is köszönetét fejezte ki, és hosszú, boldog életet kívánt Szécsi Ferenc ezredesnek. Befejezésül arról szólt, hogy teljes a bizalom Tasnádi Mihály alezredes iránt is. Üj beosztásában eredményes, jó munkát kívánt számára. Ezt követően Mohácsi Ottó tartott rövid beszédet, ö is ecsetelte Szécsi Ferenc ezredes szakmai és emberi erényeit, kiemelve, hogy mindig a következetes, magas színvonalú munka volt jellemző rá. Kifejtette azt a meggyőződését is, hogy Tasnádi Mihály alezredes alkalmas lesz kinevezett posztjára. Megérdemelt nyugalom A megyei tanácselnököt követően Rábold Gábor, a megyei honvédelmi bizottság nevében köszönte meg Szécsi Ferenc- ezredes munkáját és gratulált az Április 4. Érdemrenddel való kitüntetéséhezi. Hangsúlyozta, hogy Szécsi ezredes büszkén, nyugodt lelkiismerettel vonulhat nyugdíjba. Munkája, emberi mivolta mindenki számára tiszteletre méltó. Rábold Gábor köSzécsi Ferenc ezredes, a nyugállományba vonuló törzsparancsnok Tasnádi Mihály alezredes, az új törzsparancsnok szöntője végén Szabó Istvánnak, a Központi Bizottságtagjának, a megyei párt- bizottság első titkárának, a megyei honvédelmi bizottság elnökének ajándékaként egy kristályvázát nyújtott át Szécsi ezredesnek. Ezt követően a megyei honvédelmi bizottság titkársága nevében köszöntötte új beosztásában Tasnádi Mihály alezredest, kifejezve azt a reményét, hogy a rá háruló követelményeknek eleget fog tenni. Rente Ferenc tiszafüredi tanácselnök a polgári védelmi parancsnokok nevében köszöntötte a nyugállományba vonuló Szécsi ezredest, a megyei szakszolgálatok parancsnokai nevében pedig Komjáthi Aladár tette ugyanezt. Szavaikból a szakmai biztonság, az igényes munka és a segítőkészség elismerése csendült ki. A Finommechanikai Vállalat törökszentmiklósi gyárában Balogh Lajos a polgári védelmi törzsparancsnok, Soltész Lajos pedig a politikai helyettes. Más pozíciójuk mellett töltik be ezt a tisztséget. Tőlük értesültem a következőkről: Az év elején a minisztérium a vállalatot, az pedig a törökszentmiklósi gyárát bízta meg egy polgári védelmi komplex üzemi gyakorlat tartásával. A török- szentmiklósiak — enyhén szólva — nem nagyon örültek ennek, mivel korábban egyszer sem volt ilyen esemény az üzemben, így aztán nem volt tapasztalatuk sem. Ráadásul az újonnan kinevezett törzsparancsnok éppen akkor vonult be katonának. A minden rosszban van valami jó elv alapján a munkából való kiesést a katonaságnál szerzett tapasztalatok részben pótolták. Szükség is volt rá, miA magas kitüntetésért, az elismerő szavakért, az ajándéktárgyakért meghatott szavakkal mondott köszönetét Szécsi ezredes, majd arról szólt, hogy könnyű helyzetben volt, mert sok igaz, hű segítője volt mindig. Külön szólt azoknak a nagy feladatoknak a megoldásáról, melyek országos elismerést váltottak ki, mint a Jászság ’79 és a Pelikán ’83 elnevezésű megyei polgári védelmi gyakorlatok, melyek több ezer embert érintettek, és kiváló szakmai színvonalon, eredményesen, fegyelmezetten, rendkívüli esemény nélkül valósultak meg. Köszönte ezt a párt, a tanácsi, a gazdasági szerveknek, a felsőbb parancsnokságnak és a vele együtt dolgozóknak. Kifejezte azt a kívánságát, hogy a jó szakmai felkészültséggel, politikai elkötelezettséggel rendelkező Tasnádi alezredesnek legalább azt a segítséget megadják, mint neki. Jó alapról startolva Az állománygyűlés befejezéseként Tasnádi Mihály alezredes szólalt fel. Bevezetőül azt hangsúlyozta, hogy Szécsi ezredes vezetésével a megyei polgári védelmi törzsparancsnokság jó, biztos alapul szolgáló eredményeket ért el. A továbbiakban szólt a parancsnokság állományban bekövetkezett, vagy a közeljövőben várható egyéb személyi változásokról. Hangsúlyozta, hogy a személyi állomány stabilizálása mellett az anyagi erőforrások észszerű felhasználása is fontos, hiszen az infláció szűkíti azokat. Megköszönte az iránta kinyilvánított bizalmat, majd megígérte: módot találnak arra, hogy Szécsi ezredes átadhassa gazdag tapasztalatait a fiatal állománynak. vei Balogh Lajosnak korábban semmilyen polgári védelmi ismerete nem volt, és kinevezésekor már „ketyegtek az órák”, megkezdődött a gyakorlat előtti „visszaszámolás”. Rendhagyó év volt tehát az idei az üzem polgári védelmi életében, a gyakorlat miatt, másrészt a megszokott, mert a kiképzést — ha gyorsított ütemben is — az idén folytatták. A polgári védelmi komplex üzemi gyakorlatot széleskörű felkészítés előzte meg. Mindenekelőtt az ilyen gyakorlatok szükségességének tudatosítása- A feltevések szerint hagyományos támadás érte a gyárat. A feltételezett tűzkárral, a vegyi raktár sérülésével, sebesültekkel, stb számoltak. Napjaink örményországi tragédiája is figyelmeztet, hogy nem felesleges a váratlan veszélyre való felkészülés, szükség van állandó Tizenöt esztendő telt el azóta, amióta a polgári védelem korszerű alapokra helyezésével kapcsolatos feladatokat a Politikai Bizottság döntése alapján a Minisztertanács meghatározta. Az elmúlt időszak eredményei igazolják a korábbi döntések helyességét, megállapítható azonban az is, hogy a társadalomban felgyorsult ütemet a polgári védelem -nem mindenkor és mindenben volt képes azonnal követni. Így nem sikerült teljes mértékben érvényt szerezni a Miniszter- tanács által meghatározott alapelvnek. nevezetesen, hogy ,,a polgári védelem az ország állanaigazgatási és gazdasági szervezetéhez igazodik”. (2041,1974. (XII. 11.) Mt. h. 4- pontja.) Amikor felmerült, a polgári védelem irányítási rendszerének és szervezetének korszerűsítésére vonatkozó igény, akkor nem a mulasztások pótlása, hanem a honvédelem szempontjából e fontos tevékenységnek a társadalmi fejlődés követelményeihez való igazodása volt a cél. Felsőbb szintű döntés alapján — a polgári védelem irányítási rendjének egyszerűsítése és racionalizálása érdekében — a hátországi és a polgári védelmi feladatok szervezésére és irányítására, a Honvédelmi Minisztérium közvetlen alárendeltségében — a Hátországvédelmi Parancsnokság és a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága egyidejű megszüntetésével, azok bázisán — középszintű vezető szervként egységes parancsnokság állt fel 1988. július 1-jével. Ez a feladatok integrálásával kialakított korszerű szervezet szervezett erőre. A török- szentmiklósiak megértették ezt, és kellő komolysággal, dicséretre méltó figyelemjobban biztosítja a területi (fővárosi és megyei) polgári védelmi szervek irányításának operativitását és hatékonyságát. Ugyanakkor azzal, hogy a jövőben a polgári védelem országos irányításával kapcsolatosan a honvédelmi miniszter számára meghatározott feladatokat (2041/1974. (XII. 11.) Mt. h. 10. pontja) — annak közvetlen irányításával a Magyar Néphadsereg Vezérkara koordinálásával — a Honvédelmi Minisztérium szervei látják el, jobban biztosított a honvédelmi érdekek érvényesülése, az erre vonatkozó követelmények egységes érvényesítése. Megszünteti a felesleges áttételeket és párhuzamokat, továbbá hatékonyabb együttműködést biztosít a minisztériumokkal és az országos hatáskörű szervekkel. A polgári védelem irányítási rendjének és ezzel ösz- szefüggésben az irányító szervek (Honvédelmi Minisztérium, Hátországi és Polgári Védelmi Parancsnokság) szervezeti és hatásköri változása a polgári védelem irányításával kapcsolatos feladatok — az irányítási szinteknek megfelelő — újrarendezését, valamint ezzel összefüggésben jogszabály-módosításokat is igényelt. Ennek megfelelően került sor a honvédelemről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 6/1976. (III. 31.) MT rendeletnek és a 2/1976. (VI. 17.) HM rendeletnek, a 47/1988. (VI. 21.) MT rendelettel, illetőleg a 2/1988. (VI- 21.) HM rendelettel való módosítására. A Minisztertanács rendeletében a Polgári Védelem Országos Parancsnoksága mel vettek részt a gyakorlaton. Előzőleg megnézték a kisbéri gyakorlatról szóló filmet, és okultak abból. Mégpedig annyira, hogy az ő gyakorlatuk kiváló volt az értékelés szerint. Róluk is készült videofelvétel, amiből oktatófilm lesz. És nem véletlenül, hiszen példás helytállással tanulókból tanítók lettek. megszüntetéséről a 2041/1974 (XII. 11.) Mt. határozat 12— 13. pontjainak hatályon kívül helyezésével rendelkezik. Tekintettel arra, hogy a polgári védelem országos (felső szintű) irányítását a honvédelmi miniszter a jövőben (a PVOP helyett) a Honvédelmi Minisztérium szervei útján végzi, a polgári védelemről szóló MT határozat az irányítás rendjét érintően további módosításokat nem igényelt. A polgári védelem irányításával kapcsolatos feladatoknak ugyanis a Honvédelmi Minisztérium szervei, valamint a Hátországi és Polgári Védelmi Parancsnokság részére történő meghatározására (integrálás) a működésüket szabályozó belső rendelkezések keretében került sor. Ugyancsak honvédelmi miniszteri rendelkezés szabá-. lyozza a Magyar Néphadsereg Vezérkarának a polgári védelem irányításában betöltött (koordinátor) szerepét is. A- jogszabály-módosítások általában azokat a rendelkezéseket érintik, amelyek korábban a polgári védelem országos törzsparancsnoka számára, a polgári védelem irányításával összefüggő kérdésekben biztosítottak intézkedési jogosultságot, illetőleg hatáskört. Ennek megfelelően a honvédelmi miniszter határozza meg a jövőben a polgári védelmi kiképzés követelményeit és rendjét. A tananyagot pedig a hátországi és polgári védelmi parancsnok- A honvédelmi miniszter intézkedésére összevont tanfolyamon, illetőleg központi iskolán is fel lehet készíteni a polgári védelmi feladatok ellátására az államigazgatási szervek és üzemek vezető beosztású dolgozóit. A polgári védelmi gyakorlatok elrendelésére a honvédelmi miniszter, illetőleg az általa felhatalmazott vezető megbízásából a hátországi és polgári védelmi parancsnok a polgári védelem fővárosi, megyei, illetőleg minisztériumi (országos hatáskörű) szervének vezetője útján intézkedhet. Az ideiglenes szolgálat bevezetése iránt a jövőben a polgári védelem államigazgatási és üzemi vezetője csak a honvédelmi miniszter rendelkezésére intézkedhet. Ugyancsak a honvédelmi miniszter hatáskörébe került a polgári védelmi kötelezettséggel összefüggő részletes szabályok (szakszolgálati kijelölés stb.) meghatározása. Az MT rendelet utal arra is, hogy ahol a jogszabály vagy miniszteri utasítás Polgári Védelem Országos Parancsnokságot említ, az alatt a rendelet hatályba lépésétől kezdődően Hátországi és Polgári Védelmi Parancsnokságot kell érteni. A polgári védelmi kötelezettséggel kapcsolatos eljárási szabályok közül a jogo- sulati eljárás a gazdasági irányításhoz igazodóan változik. E szerint a polgári védelem üzemi vezetője által hozott határozat elleni fellebbezés felől az alapító szerv vezetője, illetőleg a területileg illetékes tanácselnök dönt. Az ismertetett jogszabályi módosításokkal egyidejűleg megtörténtek azok az intézkedések is, amelyek a .polgári védelem szervezeti és irányítási rendjének korszerűsítésére vonatkoznak. Ezek együtt a továbbiakban megfelelően biztosítják a polgári védelem irányításának ésszerűsítésére vonatkozó felsőbb szintű döntés megvalósulását, az ebből fakadó feladatok végrehajtását. Dr. Kevés István alezredes Rendkívüli év a Finommechanikai Vállalatnál Tanulókból tanítók lettek „Sebesültek” mentése Polgári védelem
