Szolnok Megyei Néplap, 1988. december (39. évfolyam, 286-311. szám)

1988-12-15 / 298. szám

1988. DEGEMRFR 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Karcagi Kátisz hazai partnereknek harminc­öt éve gyárt hajókhoz elektromos vezérlőbe­rendezést és kapcsoló­táblát. Jelenleg szovjet megrendelésre készülő tolóhajók készülékein dolgoznak. Ezekből a termékekből az idén tí­zet gyártanak és a jövő évre is van megrendelé­sük (Fotó: D. G.) Vitavezetők vitája Markánsabb, következetesebb képviseletre van szükség Vajon milyen volt a me­gyei, lakossági fogadtatása azoknak a vitáknak, 'ame­lyeket zömmel a népfront szervezett az egyesülési és gyülekezési, valamint a vá­lasztási törvénytervezetek­ről? A kérdésről olyan em­berek cseréltek véleményt, mondták el észrevételeiket Szolnokon a HNF Ságvári körúti székházában, akik a legtöbb fórumot vezették, vagy tevőlegesen fáradoztak a lebonyolításában. Ezeken az alkalmi tanács­kozásokon majdnem hatez­ren vettek részt, tehát te­kintélyes az érdeklődés, ar­ról azonban megoszlottak a vélemények: vajon melyek minősíthetők a legsikere­sebb jelzővel? Egyesek sze­rint a réteg- és különböző munkahelyi viták sorolha­tók elsősorban ide, hiszen az azonos foglalkozásúak, végzettségűek, az egy cégnél tevékenykedők minden té­ren közelebb állnak egymás­hoz, jobban ismerik egymás véleményét. Mások szerint a „legsike­resebb” jelző inkább a fal­vakban és a községekben tartott vitákra érvényes, ahol nemzedékek élnek egy­más mellett. A hozzászólá­sokból kiderült, ezek a te­rületi fórumok is hallatla­nul élénknek bizonyultak esetenként, mivel tükrözték a generációk egymással is vitatkozó, eltérő álláspont­jait. A rendezvényeken új elemként jelentkezett, hogy ezeknek az alkalmi összejö­veteleknek sűrűn akadt né­hány jól felkészült hangadó­ja, ha úgy tetszik szószóló­ja, akik kritizálták, dicsér­ték, kiegészítették a terve­zetet. Néhány érdekes ész­revétel is megfogalmazódott, amelyeket áz elkövetkezen­dő alkotmányjogi viták so­rán érdemes lenne figyelem­be venni. Ügy tűnik, a moz­galomnak a megújulási szándéka miatt a mostani­nál markánsabban, követ­kezetesebben kell képvisel­ni a különböző rétegek, cso­portok, települések érdekeit. Éppen ezért további erőfe­szítések szükségesek ahhpz, hogy az újabb vitákhoz a társadalom minden rétegé­ből — így a fiatalok közül is — a jelenleginél jobban megnyerjék a témában fel­készült személyeket, a kö­zösségek szószólóit. Ugyanez most nem mindig sikerült. Az is kiderült, az átlagostól eltérőt, a sokszínűt ma még sem minden ember akarja “tudomásul venni. Éppen ezért a viták megyei összeg­zése után is újólag megfo­galmazódott: a belpolitikai élet színesebbé, érdekesebbé vált, újfajta érdekek jelen­tek meg, és mindez azzal is jár, hogy a kisebb-na- gyobb települések vezetői­nek, irányítóinak nemcsak egymással, de a helyi közös­ségek, képviseletek szószó­lóival is beszélgetni, tár­gyalni, vagy éppen vitatkoz­ni kell, de az is tény, a köz- megegyezés érdekében min­den becsületes, társadal­munkat jobbító szándékot figyelembe kell venni. Ta­lán ez volt a vitavezetők vi­tájának legfontosabb tanul­sága, ha egyáltalán rangso­rolható a sok-sok érdeke­sebbnél érdekesebb felve­tés, észrevétel. Környezetvédelmi vegyesvállalat NSZK—osztrák—magyar vegyesvállalat alakult az iparban, a mezőgazdaság­ban és az egészségügyben keletkező veszélyes hulladé­kok ártalmatlanításáj-a, il­letve feldolgozása utáni új­rahasznosítására. A Reko Környezetvédelmi Kft. meg­alapításáról szóló társasági szerződést a napokban írta alá Pécsett Gerhardt Koh­A KISZ megyei bizottsága tegnap tartotta soros, nyil­vános ülését. Az eseményen javaslat hangzott el a KISZ MB Politikai Képzési Köz­pontja igazgatójának és igazgatóhelyettesének funk­ciójából történő felmentésé­re. A testület egyhangúlag megszavazta, hogy Nádasné Füzesi Veronikát, az intéz­mény igazgatóját , illetve Vas Mária igazgatóhelyettest beosztásukból — érdemeik elismerése mellett — fel­menti. Nádasné Füzesi Ve­ronika későbbi munkahelyé­ről ezután születik majd döntés, Vas Mária január 2-től a Közterületfenntartó Intézménynél mint főkertész helyezkedik el. A következő napirendi pontban az 1989. évi tavaszi lenberg, a Stuttgart környéki Reinger környezetvédelmi világcég képviselője, Her­bert Mascha, a Reko—Aust­ria osztrák kereskedelmi igazgatója, Ács Vilmos, a Pé­csi Agrober igazgatója és Kovács József, a pécsi kör­nyezetvédelmi kisszövetke­zet elnöke, aki a pécsi szék­helyű magyar Reko Kft. ügyvezető igazgatói posztját is betölti. évfordulók alkalmából ado­mányozandó KISZ- és Ifjú­sági Díj odaítélése szerepelt. A KISZ MB megyénkből egy-egy jelöltet továbbít a Központi Bizottságnak. Az ülés második felében vita bontakozott ki a KISZ XII. kongresszusára való fel­készülés szervezeti és tartal­mi kereteiről., Mint közis­mert, az országos KlSZ-ér- tekezlet 1989 tavaszára (ápri­lisára) összehívta a KISZ XII. kongresszusát.. Ezt meg­előzően március végére, áp­rilis legelejére a KISZ MB megyei küldöttgyűlést hiv össze. A tegnapi ülést az „Együtt alakítsuk jövőnket!” című tervezet kidolgozásával ért véget. Bemutatták az új szolnoki távbeszélő központot (Folytatás az 1. oldalról) jónéhány hibát tartalmaz: névelírások, téves számok bosszantják az embereket. Mindezek módosítására év végére kiigazító lapot, lapo­kat készítenek, amelyet az előfizetők díjtalanul meg­kapnak. A szolnoki központ, mé­reteiből eredően, alkalmas arra, hogy a közeljövőben létesítendő karcagi és tisza­füredi központok távhívó forgalmát is fogadhassa. A megye jelentősebb települé­sein pedig úgy gyorsul a távbeszélő-forgalom, hogy ezeket a fontosabb állomá­sokat távhívó áramkörökkel látják el. Ez biztosítja, hogy a kézi kapcsolású előfizetők az eddiginél kevesebb vá­rakozási idővel teremthet­nek más településekkel kap­csolatot. Az új létesítményt a me­gye lakossága nevében Mo­hácsi Ottó vette át, és kö­szönte meg', majd a meghí­vottak megtekintették a négy szinten elhelyezett üzem helyiségeit, gépterme­it. A látogatás végén azt is megtudhattuk, hogy eddig már : nyolcszáz előszerelt te­lefont kapcsoltak a szolnoki központra. Noha ez a szám több a tervezettnél, a to­vábbi bekötéseket —, ame­lyek a kötvényeseket érin­tik — az év hátralévő nap­jaiban is folytatják. D. Sz. M. Nyilvános ülésen Készülődés a KISZ XII. kongresszusára II megyei pártbizottság december 21-ei ülésének napirendién Jelentés az idei gazdaságpolitikai feladatok végrehajtásáról A megyei pártbizottság december 21-iki ülésén napi­rendjére tűzi az 1988. évi gazdaságpolitikai feladatok megyei végrehajtásáról készült értékelést. A megállapítások alapján dolgozza ki a testület a gazdaságban végzett pártmunka kö­vetkező évi feladatait, figyelembe véve az 1988. október 7-ei feladattervében rögzítetteket. A következőkben rövidített formában közreadjuk az ér­tékelést. Azzal a céllal, hogy a párttagok, a pártszervek ész­revételeikkel kiegészíthessék, illetve a jövő évi feladatok összeállításához szempontokat, javaslatokat adhassanak a megyei pártbizottság számára. A közlendőt a megyei párt- bizottság gazdaságpolitikai osztályára lehet eljuttatni, sze­mélyesen, írásban vagy telefonon­Ennek ellenére választéki hiányok jellemezték a bolti kínálatot. Vegyesiparcik­kekből volt a legjelentősebb hiány, ezek közül is az épí­tőanyagellátás okozta a leg­több vásárlói elégedetlensé­get: Idegenforgalomban a fogadási feltételek javulásaj a férőhelyek számának nö­vekedése ellenére — általá­nos gazdasági okok miatt — csökkent a vendégforgalom­Megyénk gazdasági fo­lyamatai 1988-ban a válla­latok előzetes várakozásai­nál várhatóan kedvezőbben alakulnak. Különösen kri­tikus volt — az 1987. évi viszonylag kedvező nyereség ellenére is — az idei, kora tavaszi pénzhiány miatti esetleges fizetésképtelenség. A szerkezetváltásra irányuló aktivitás továbbra is mérsé­kelt, melyek okai a vállala­toknak a folyamatos válto­záshoz igazodó gyenge kényszere, az előrelátás hiá­nya, a hazai partnerek ár­emelési törekvései, a iaza szerződéses és a romló fize­tési fegyelem. Megyénk 1988. évi gazda­sági folyamatai több célki­tűzésünk kedvező megvaló­sítását valószínűsítik. A ter­melés várhatóan tovább bő­vül, a nem rubel elszámolá­sú külkereskedelem dina­mikusan emelkedik. A la­kosság életkörülményeiben jelentős romlás nem követ­kezett be, de egyes rétegek megélhetése még nehezebbé vált­A gazdaságirányítási rend­szer változásai vállalataink és szövetkezeteink gazdálkodá­sát is jelentősen befolyásol­ták. Az általános forgalmi adórendszer bevezetésével kapcsolatosan az árak „visz- szarendeződése” megyénk gazdaságának jövedelmező­ségét — a feldolgozóipari jelleg miatt — hátrányosan érintette. A személyi jöve­delemadó teljesítményvisz- szatartó hatása a termelés- szervezést is nehezítette. 1988-ban a hitelszűkítésen keresztül érvényesülő pénz­csökkentés a mezőgazdasági termékfelvásárlásban oko­zott jelentősebb nehézsége­ket. A gazdaság finanszíro­zásában résztvevő bankok azáltal, hogy — a lehetősé­geken belül — elsősorban tőkés export bővítésére, il­letve a mezőgazdasági fel­vásárlásra helyezték a súlyt, elősegítették a gazdasági stabilizáció 1988. évi fel­adatainak teljesítését. I A megye szocialista *• iparában 1988-ban a termelés várhatóan 0—1 11„ közötti mértékben bővül. A fontosabb ágazatok közül a termelés mennyisége dina­mikusan fejlődik a bányá­szatban, a vegy- és élelmi­szeriparban, visszaesett a könnyűiparban. A javuló külkereskedelmi tevékenység hatására az ex­port értékesítésen belüli ará­nya év végére várhatóan el­éri a 14 %-ot. Kedvező ten­dencia, hogy jelentősen bő­vült a konvertibilis kivitel, részaránya a kivitelből vár­hatóan meghaladja a 70 %- ot. A növekedésben szerepe van a forint leértékelésének, az exporthoz kapcsolódó ér­dekeltségi rendszernek. de annak is. hogy vállalataink jobban kihasználták a ked­vező konjunkturális lehető­ségeket. A mérleg szerinti nyere­ség várhatóan kétharmadára csökken, de átlagosan ma­gasabb. mint ami a szabá­lyozóváltozások hatásaira vállalataink előre jeleztek. A jelentősebb nyereségcsök­kenés a gépipari vállalatok­nál következett be- Nyeresé­gük 1987-hez képest mind­össze 40 % körüli. Az élelmiszeripar éves ex­portárbevételének 92 %-a a nem rubel elszámolású pia­cokon realizálódott. A hús­ipart kivéve valamennyi szektorban növekedett az exportált árumennyiség. Az év eleji fogyasztói árnöveke­dések belföldi keresletcsök­kentő hatására, a hús-, tej- és cukoripari termékek ér­tékesítése jelentősen mér­séklődött. Az előállított ter­mékek minősége nem ja­vult, magas a kifogásolási arány, különösen a sütő- és tejiparban. A piaci körül­ményekhez való alkalmaz­kodást jelzik a megvalósult élelmiszeripari fejlesztések (ÁHV, BFV hűtőház, Török- szentmiklós, tejipari rekon­strukció’, néhány új termék előállítása. « Megyénk mezőgazda­" sági nagyüzemei ter­melési értéküket mintegy 2—3 ".„-kai növelik 1988- ban. Az alaptevékenység termelési értéke 6—8 %-kal bővül. Ez a meglévő felté­telekkel összhangban van. A növénytermesztés többletho­zamára visszavezethető fej­lődési ütem kedvezően ha­tott a nagyüzemek eredmé­nyére is. Veszteséggel vár­hatóan két gazdaság zárja az évet. A növénytermelés szerkezete kedvezően válto­zott. Valamelyest emelkedett a gabona vetésterülete, bő­vült a fehérjenövényeké, csökkent a napraforgóé- A megye vetőmagtermesztési adottságait nem sikerült ki­használni, sőt visszaesés ta­pasztalható. Ebben főleg a termelés és forgalmazás kö­zötti érdekellentétek játszot­tak szerepet. Az állattenyésztés változá­sai a jövőbeni piac megíté­lésének bizonytalanságait tükrözik. A szarvasmarha ágazatban az összes állatlét­szám változatlan, de ezen belül kisebb a tehénállo­mány. A jövedelmezőség romlása miatt csökkent a kisüzemi anyakoca-állo­mány és a nagyüzemi juh­állomány. A mezőgazdasági beruhá­zások mérséklődtek. Felér­tékelődött az öntözés-fej­lesztés. Megyénk mezőgazdasága eredményes, ugyanakkor bi­zonytalanságokkal terhes, nehéz évet zárt. Az agrár­ágazat számára komoly ne­hézségeket okozott a hitel­szűkítés. a beszerzési és a felvásárlási árak színvona­lának növekvő eltérése, va­lamint más költségnövelő hatások és a beruházási tá­mogatások lényeges mér­séklése. 3 A megye építőipari • szervezetei a jelentke­ző igényeket összességében kielégítik. Az építési keres­let összetételének változása kedvezően hatott a verseny­helyzet kialakulására. Az ágazat a foglalkoztatottak számának jelentősebb csök­kenése mellett, a termelé­kenység javulása eredmé­nyeként növeli tevékenysége volumenét, s várhatóan az eredmény is meghaladja az egy évvel korábbit. A kiskereskedelem ár­bevétele a lakosság vásárlásából történő fogyasz­tásának a csökkenését jelzi, mennyiségben az előző évi­nél 7—8 * u-kai kisebb a forgalom. Élelmiszerekből és élvezeti cikkekből a he­lyi, időközönként meglévő hiányok mellett is kiegyen­súlyozott volt az árúellátás. Vendéglátásban jelentős a mennyiségi visszaesés, el­érheti, sőt meg is haladhat­ja a 10 %-ot. Ez a szakmát súlyos helyzetbe hozhatja. Érdemi előrelépés a színvo­nal javulásában nem követ­kezett be. A ruházati cikkek iránt az életszínvonal ala­kulása függvényeként mér­sékelt kereslet mutatkozott. 5 Az eddigi tendencia - folytatásaként tovább csökkent az anyagi ágakban foglalkoztatottak száma. Nö­vekedett a munkaerőigé­nyek és a kínálat közötti struktúrális feszültség, emel­kedett az állást keresők és a munkahellyel nem rendel­kezők száma. Létrejött me­gyénkben a Foglalkoztatás­politikai és Érdekegyeztető Bizottság. Eddig viszonylag szerény mértékű az igény- bevétele a foglalkoztatáspo­litikai eszkörendszer egyes elemeinek. A szakképzettséggel ren­delkezők többségének el­helyezkedése év végéig biz­tosítható. Gondót jelent az általános iskolát vagy még azt sem végzett 200 fiatal el­helyezkedése. 6 A lakosság összes net- • tó pénzbevétele 1988- ban várhatóan 8—9 %-kal, ezen belül a lakosság nettó munkabérbevétele (mező- gazdasági szövetkezetek nélkül számolva) 7—8 %-kal fog emelkedni. A bér, illetve egyéb személyi jövedelme­ket meghaladóan bővül a társadalombiztosítási bevé­tel. A kisüzemi és magán- vállalkozások bevétele a ko­rábbiaknál szerényebb mér­tékben bővül. A lakossági megtakarítás szerény mér­tékben emelkedik. Élénk az értékpapír és a valutaforga­lom- A megtakarítások bő­vülését idén is jelentősen meghaladja a lakossági hi­telek állományának emelke­dése, meghatározó módon az építési kölcsönök bővülése révén.-m 1988-ban az átadott »■ lakások száma nem éri el az előző évit. Az el­maradás oka a lakossági re­áljövedelmek csökkenése mellett az építőanyagárak és az építőipari szolgáltatások árainak ugrásszerű növeke­dése, és az építőanyag pia­con tapasztalható hiány- helyzet. A tanácsi pénzesz­közök mérséklődése miatt az állami lakásépítés aránya rendkívül alacsony. A taná­csok a lakásgazdálkodás esz­közrendszerének bővítésével segítették a lakáshozjutás feltételeit. A kedvezményes építési telkek tulajdonba adása, vissza nem térítendő és kedvezményes kamatozá­sú hitelek biztosítása, a la­kásmobilitás ösztönzése se­gítette a családok lakás­gondjainak megoldását. Az állami bérlakások állapota az indokolt felújítások el­maradása miatt tovább rom­lott, a jogos bérlői panaszok, észrevételek száma növeke­dett. jj A pénzeszközök csök- kenésének megfelelő­en mérséklődik a fejlesztés, illetve tanácsi beruházás. Az infrastruktúrális fejleszté­sekben a szűkülő pénzügyi feltételek mellett is értünk el sikereket. Ebben jelentős szerepe van a lakossági hoz­zájárulásnak. Üzembe lépett — ha átmeneti zavarokkal is — a megyeszékhely új te­lefonközpontja, amely jelen­tősen javította Szolnokon, Üj szászon és Martfűn a te­lefonálási lehetőségeket és Jászberény távhívásba való bekapcsolása is megtörtént. Az úthálózat fenntartásár ra fordítható pénzeszközök nem biztosítják a szinten- tartás feltételeit- Az ivóvíz­termelő kapacitás és a ve­zetékes ivóvízzel ellátott la­kosság aránya tovább növe­kedett, de a szennyvíztisztí­tás és csatornázás feljeszté- se további erőfeszítéseket igényel.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents