Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-11 / 269. szám
Aláírták az MSZMP és az SZKP közötti együttműködési programot Grósz Károly megbeszélése Alekszandr Jake view el MA: Jászsági vita a pártértekezletről 3. oldal D rádió és a televízió jövő heti műsora 5—6. oldal A Vízgépészeti Vállalat kunhegyest gyára az utóbbi időben gyümölcspréseket is gyárt. Eddig már hat gépet szállítottak a szabolcsi almatermö vidékre. Most egy, az eddiginél kisebb gépet szerkesztettek, az RSP—600 típusút, amelynek óránként 3—5 tonna a teljesítménye és 78—80 százalék a lékihozatala. (Fotó: T. Z.) Ülést tartott a Minisztertanács A kormányszóvivő tájékoztatója Csütörtökön ülést tartott a Minisztertanács. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette Grósz Károly jelentését az Iráni Iszlám Köztársaságban tett hivatalos látogatásáról. A kormány megtárgyalta a gyülekezési és egyesülési jogról szóló törvényjavaslatokat, és úgy határozott, hogy azokat az Országgyűlés elé terjeszti. A Minisztertanács határozatot hozott a fegyver nélküli katonai szolgálat lehetőségeinek kibővítéséről. A kormány jelentést hallgatott meg az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság tevékenységéről, továbbá az új Nemzeti Színház építésének helyzetéről és a teendőkről. A kormány ülésén elhangzottakról délután Marosán György kormányszóvivő tájékoztatta az újságírókat. Elmondta, hogy a testület első napirendi pontként Grósz Károly iráni útjának tapasztalatait értékelte, s úgy foglalt állást, hogy a látogatás várhatóan -elősegíti a két ország kapcsolatainak javítását, a gazdasági együttműködés élénkítését, és tovább erősíti a kölcsönösen előnyös kontaktusokat. Az ülés talán legfontosabb vitatémája volt az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvénytervezet. A szóvivő ezzel kapcsolatban elöljáróban azt emelte ki, hogy a javaslatok a társadalmi demokratizmus elmélyítését, a politikai intézményrendszer korszerűsítését szolgálják. Döntés szü(Folytatás a 2. oldalon) Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke csütörtökön a KB székházában fogadta Alekszandr Jakovlevct az SZKP KB Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, aki az MSZMP Központi Bizottságának meghivá- sára tartózkodik hazánkban. A szívélyes elvtársi légkörű találkozón az MSZMP főtitkára szólt a pártértekezlet óta eltelt időszakról. Hangsúlyozta, hogy a gazdasági helyzet stabilizálása, a hosszútávú kibontakozás feltételeinek megteremtése további politikai erőfeszítéseket, a társadalom áldozatvállalását, a párt határozott és következetes cselekvését követeli meg. Megkülönböztetett jelentősége van a nemzeti sajátosságoknak leginkább megfelelő megoldások alkalmazásának, a társadalom belső tartalékai hatékony felhasználásának. Az MSZMP internacionalista elkötelezettsége mellett ez a mai magyar politika legfontosabb eleme. Alekszandr Jakovlev — az SZKP vezetése megbízásából — a szovjet párt támogatásáról biztosította a magyar kommunistákat, sok sikert kívánt a pártértekezlet határozatainak megvalósításához. Elmondta, hogy az SZKP fő feladatának a XIX. konferencia határozatainak végrehajtását a politikai és gazdasági következetes megvalósítását tekinti. Szólt arról, hogy a politikai rendszer átalakításával, a társadalmi viszonyok megújításával arra törekednek, hogy országunkban felszámolják az ember elidegenedését a hatalomtól és a termeléstől. Az átalakítás nyomán a társadalmi légkör jelentős mértékben megváltozott, a teendők java azonban még hátra van. A találkozón Grósz Károly hangsúlyozta: a magyar közvélemény nagy érdeklődéssel, őszinte rokonszenvvel kíséri a szovjetunióbeli változásokat, az MSZMP támogatja az átalakítás politikáját. A megbeszélésen a felek kiemelték, hogy szükségesnek tartják a magyar—szovjet együttműködés korszerűsítését, két ország kapcsolatainak értékes hagyományaihoz méltatlan rárakódások megszüntetését. A két párt kölcsönös szándéka a raa(Folytatás a 2. oldalon) Szovjetunió—Kína Külügyminiszteri találkozó decemberben London—Teherán Felújított diplomáciai kapcsolat Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 269. sz., 1988. nov. 11., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A kínai külügyminiszter december I-jén utazik Moszkvába a szovjet—kínai csúcstalálkozó előkészítése végett — jelentette be csütörtökön a pekingi szovjet nagykövet. Oleg Trojanovszkij közölte, hogy Csien Csi-csen kínai külügyminiszter moszkvai tárgyalásai három napig tartanak, majd január végén Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter utazik Pekingbe, a csúcselőkészítés folytatására. Kínai vezetők szerint Mihail Gorbacsov és Teng Hsziao-ping találkozójára 1989. első felében kerülhetne sor, ha minden jól megy a külügyminiszteri tárgyalásokon. Trojanovszkij óvatosan úgy fogalmazott, hogy a csúcs valószínű, de még nem biztos: minden attól függ, hogy mire jutnak a külügyminiszterek. Azzal összefüggésben, hogy a csúcstalálkozó érdekében milyen kérdésekben kell közös nevezőre jutni a két külügyminiszteri tárgyaláson, Trojanovszkij utalt arra, hogy Kambodzsa lehet az egyik fontos probléma, de vannak megoldatlan kétoldali kérdések is. A Reuter hírügynökség szovjet hivatalos személyektől származó értesülések alapján úgy tudja, hogy Csien Csi- csen moszkvai tárgyalásainak fő kérdése Kambodzsa lesz. A brit külügyminisztérium csütörtökön bejelentette, hogv felújították a nagyköveti szintű diplomáciai kapcsolatokat Iránnal. Az iráni—iraki tűzszünet kimondása óta folytatott tárgyalások eredményeként a két kormány képviselői Bécsben írták alá a megállapodást a több mint egy éve befagyasztott diplomáciai kapcsolataik teljes értékű helyreáll ításáról. A brit kormány hamarosan ügyvivőt küld Teheránba nagykövetsége megnyitásának intézésére és a rövidesen kinevezendő brit nagykövet akkreditálásának előkészítésére. Tegnap átadták rendeltetésének Szolnokon a Széchenyi István Gimnázium új torna- csarnokát. A több mint 40 milliós beruházás kivitelezője a SZOTÉV volt. Az impozáns létesítményt mától már igénybe vehetik a gimnázium tanulói és a lakótelepen élők. (Fotó: T. Z.) Amiből haszna van a közösnek Téli foglalkoztatás a téeszekben Az utóbbi években a mezőgazdaság egyik égető gondjának számít a téli foglalkoztatás megoldása. Főként a növénytermesztési munkák idényjellege okoz nehézségeket, mivel a téli hónapokra is jövedelmező munkát kell adni az ott dolgozóknak. Manapság ugyanis egyetlen gazdaság sem engedheti meg magának, hogy a növénytermesztői három-négy hónapon át tétlenül üldögéljenek. Ezért legtöbb helyen igyekeznek télen is olyan munkát adni nekik, amiből haszna van a közösnek. Némiképp enyhíti a foglalkoztatási gondokat, hogy termelőszövetkezeteink az utóbbi néhány esztendőben a tagfelvétel megszigorításával csökkentették taglétszámukat, s így csökkent a télen fölössé válható munkaerő. Természetesen legtöbb nagyüzemben szervezési intézkedésekre is szükség van, ám jó néhány helyen még ez sem látszik elegendőnek. Vegyes, a kép s most ehhez igyekszünk — üzemi példákkal — adalékokat szolgáltatni. A Jászberényi Zagyvamenti Termelőszövetkezetben az elmúlt évek tervszerű létszámgazdálkodása és korszerűsödő termelési szerkezete eredményeként három esztendő alatt százzal csökkent az aktív taglétszám, ami már önmagában lényegesen lecsökkenti a télen más munkahelyre szoruló létszámot. A „maradékot” felszívja a szövetkezet folyamatosan üzemelő varrodája és fűrészüzeme, illetve a télen többletlétszámot igénylő állattenyésztés. A téli időszakban folyik az erdő és gyümölcsös művelése, ahová szintén lehet létszámot átcsoportosítani. A traktorosokat — a sokéves gyakorlatnak megfelelően — bevonják a gépmű- helyi nagyjavításokba, a tehergépkocsi-vezetők pedig bérszállítást végeznek. Kialakult szokás, hogy a szövetkezeti tagok az évi szabadságuk jelentős részét télen veszik ki, hogy ezzel is csökkentsék a téli foglalkoztatás gondjait. Mindezek figyelembevételével már most biztosnak látszik, hogy senkivel nem kell a télre a munkamegállapodást felmondani a téesznek, sőt jövőre sem lesz szükség — az új szabályozás erre lehetőséget biztosítana — a foglalkoztatás mértékének csökkentésére. Némiképp sajátos helyzetben van a Kengyeli Dózsa Tsz, ahol az utóbbi évek nagy arányú munkaerő-elvándorlása miatt a jelenlegi létszám sok esetben csak nagy erőfeszítések árán tudja elvégezni a munkát. Kevés például a szerelő a gépműhelyben, s így a traktorosok — szakmai felügyelet mellett — kénytelenek maguk javítani a gépeiket. Kengyelen utoljára 1984— 85-ben voltak foglalkoztatási gondok. A Fegyverneki Vörös Csillag Termelőszövetkezetben szervezési intézkedésekkel oldják meg a téli foglalkoztatást — bár az utóbbi években már itt sem kellett alapvető, ilyen jellegű nehézségekkel számolni. A gyümölcskertészet — télen is folyik a metszés — és a ládaüzem hasznos elfoglaltságot biztosít a szövetkezeti tagoknak. Az építőbrigád ezekben a hónapokban elvégzi azokat a belső épület-karbantartásokat, amikre az elmúlt időszakban kevesebb figyelem jutott. Számukra is biztosított tehát a téli foglalkoztatás. Fontolgatja, ízlelgeti a szövetkezet vezetése a téesz- törvény új rendelkezését, ami csökkenti a szövetkezetek foglalkoztatási kötelezettségének mértékét. Ügy tűnik, hogy mivel a térségben nem sok lehetőségük adódik a tagoknak más munkára, nincs meg a realitása a kötelező munkaidő csökkentésének. A foglalkoztatásukat — és jövedelmüket — továbbra is a gazdaságnak kell biztosítania. Hasonló tagsági álláspont alakult ki az új szabállyal kapcsolatban Karcagon, a Magyar—Bolgár Barátság Termelőszövetkezetben is. Mivel már a munkahelyi közösségek értekezletein nyilvánvalóvá vált a tagok elutasító álláspontja e kérdésben, a vezetőség már nem is terjesztette közgyűlés elé a kötelező foglalkoztatás mértékének csökkentését. A karcagi szövetkezet ko- rántsincs olyan szerencsés foglalkoztatási helyzetben, mint a már említett gazdaságok. (Nem véletlen, hiszen maga a térség is ilyen gondokkal küzd.) A fölössé váló létszámot a meglévő ipari üzemekben és a gépműhelybe próbálják elhelyezni, de mindenkinek nem tudnak maradéktalanul munkát biztosítani. A kényszerfoglalkoztatást a bér- szabályozás előírásai miatt nem tudják rendesen megfizetni, s ez várhatóan idén is rontja majd a tagok hangulatát.
