Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-11 / 269. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 NOVEMBER 11 Aláírták az MSZMP és az SZKP közötti együttműködési programot (Folytatás az 1. oldalról) gyár—szovjet politikai, kul­turális, tudományos kapcso­latok fejlesztése, az emberek közötti érintkezések bővíté­se, a gazdasági együttműkö­dés, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok haté­kony, korszerű fejlesztése. Ehhez jó alapot jelent az MSZMP és az SZKP politi­kájában érvényesülő össz­hang, egymás lehetőségei és az ebből fakadó megoldások iránti megértés, a pártok közötti bizalom — állapítot­ta meg. Az MSZMP főtitkára nagyra értékelte azt a segít­séget, amelyet a Szovjetunió párt- és állami szervei nyúj­tanak a kárpátaljai magyar­ság nemzeti arculatának megőrzéséhez, kulturális fej­lődéséhez. a Magyarország­hoz fűződő kapcsolatok ápo­lásához. Kiemelte, hogy ez a magyar—szovjet kapcsolatok fontos eleme egyúttal nem­zetközi jelentőségű tényező. A találkozón kölcsönösen hangsúlyozták a szocializmus építésében szerzett közös és nemzeti tapasztalatok ta­nulmányozásának és érdemi hasznosításának fontosságát. A két párt együttműködését e területen a magyar—szov­jet kapcsolatok fejlesztése fontos tartalékának tekinti. E célt jól szolgálja az ideo­lógiai együttműködésük to­vábbfejlesztésének átfogó programja, amelynek doku­mentumát e napon írták alá az MSZMP és az SZKP kép­viselői. A megbeszélésen véle­ményt cseréltek időszerű nemzetközi kérdésekről is. A találkozón részt vett Berecz János, a Politikai Bi­zottság tagja, a Központi Bi­zottság titkára és Szűrös Mátyás, a Központi Bizott­ság titkára. Jelen volt Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. A délelőtti órákban Alekszandr Jakovlev a KB székházában találkozott Be­recz Jánossal, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­jával, a Központi Bizottság titkárával. A politikusok vé­leményt cseréltek arról: ho­gyan járulhat hozzá a két párt ideológiai együttműkö­désének bővítése annak a reformprogramnak a végre­hajtásához, amelynek fő célja mind Magyarországon, mind a Szovjetunióban a kedvező változások gyorsítá­sa a társadalomban, a gaz­daságban. Szűrös Mátyás, a Közpon­ti Bizottság titkára ugyan­csak délelőtt folytatott meg­beszélést Alekszandr Jakov- lewel. A magyar—szovjet kapcsolatok és a nemzetközi élet alakulását áttekintve különös figyelmet fordítot­tak az európai helyzetre és emberi jogok kérdéskörére. Egyetértettek abban, hogy az új külpolitikai gondolkodás kedvező irányban befolyá­solja mind a globális mind a regionális feszültségek enyhítését célzó tárgyaláso­kat, s hozzájárult a lesze­relési fórumok munkájának gyorsításához is. Az SZKP KB titkárának csütörtöki programján részt vett Borisz Sztukalin is. A nap folyamán a két párt kapcsolatának további erő­sítését szolgáló dokumentu­mot írt alá Berecz János és Alekszandr Jakovlev. Az MSZMP és az SZKP közöt­ti ideológiai együttműködés továbbfejlesztésének új át­fogó programjában meghatá­rozták ideológiai, tudomá­nyos és kulturális együttmű­ködésük fő irányvonalait. A dokumentum leszögezi: a két párt kongresszusainak, valamint az MSZMP orszá­gos értekezletének és az SZKP össz-szövetségi párt­konferenciájának határoza­tai alapján javítja az együtt­működést a szellemi élette­rületén. A szocializmus je­lenlegi fejlődési szakaszá­nak követelményeivel össz­hangban tökéletesítik. az együttműködés formáit, gaz­dagítják annak tartalmát. Szándékuk, hogy az ideoló­giai, a kulturális és a tu­dományos együttműködés szorosabban kapcsolódjék az átalakításhoz, a társadalmi élet minden területének megújítására irányuló poli­tikához, a gazdaság és a politika reformjához. A megállapodás szerint mindkét párt szorgalmazza a további együttműködést a felső-, a középfokú és a szakmai képzésben. A kultu­rális kapcsolatok fejlesztése során az MSZMP és az SZKP elősegíti a szellemi és a művészeti tevékenység eredményeinek kölcsönös megismertetését, hozzájárul­nak egymás kultúrájának gazdagításához, a két nép internacionalista barátságá­nak erősítéséhez. A délutáni órákban Alek­szandr Jakovlev — Kótai Gézának, az MSZMP Köz­ponti Bizottsága osztályveze­tőjének kíséretében a Kül­ügyminisztériumban tett lá­togatást. A vendéget Vár- konyi Péter miniszter üdvö­zölte. A szovjet politikus ta­lálkozott a minisztérium párt- és állami vezetőivel. Kohl kormánynyilatkozatban támogatja Gorbacsovot A nyugatnémet kancellár csütörtökön a parlament al­só házában kijelentette, hogy az NSZK hozzá akar járulni a szovjet reformpolitika megerősödéséhez. — Az NSZK-nak hosszú távon ér­deke, hogy Mihail Gorba­csov sikert érjen el a pe­resztrojkával és a glasz- noszttyal — mondta Hel­mut Kohl a Bundestagban, amikor beszámolt október 24—27-i moszkvai látogatá­sáról. Kohl megerősítette, hogy az NSZK számára központi jelentősége van a Szovjet­unióval való viszonynak, és Bonn-nak eltökélt szándéka minden téren fejleszteni, sőt, új. magasabb szintre emelni a kapcsolatokat. A nyugat­német kormányfő rávilágí­tott, hogy a szovjet—nyugat­német viszony fejlesztése ál­talában a kelet—nyugati kapcsolatok elmélyítését is szolgálja. Méltatta a szovjet demokratizálási és reform- politikát, a szovjet—ameri­kai párbeszéd élénkülését. Kohl a szovjet leszerelési kezdeményezésekről szólva aláhúzta, hogy Gorbacsov szerint a leszerelésben a kölcsönösség a döntő. Kije­lentette: azonos állásponton van Gorbacsowal abban, hogy rövid időn belül tartal­mas. kiegyensúlyozott záró- dokumentum elfogadásával be kell fejezni az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utókonferen­ciáját. s döntést kell hozni az európai fegyveres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről tartandó ér­tekezletről. hogy az még az idén elkezdődhessen. BUDAPEST Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke táv­iratban üdvözölte Jósé Edu­ardo dos Santost, az MPLA- Munkapárt és az Angolai Népi Köztársaság elnökét Angola függetlensége kikiál­tásának 13. évfordulója, az ország nemzeti ünnepe alkal­mából. PEKING Külföldi körútra indult csütörtökön Li Peng kínai miniszterelnök. A március­ban kinevezett kormányfő Thaiföldet, Ausztráliát és Üj- Zélandot keresi fel. prAga Csehszlovákiában hatszá- zan, köztük a Szlovák Tudo­mányos Akadémia több szak­embere, írták alá az úgyne­vezett dunai felhívást, ame­lyet a prágai szövetségi kor­mánynak, illetve nemzetközi szerveknek küldtek meg. A felhívás aláírói a bős-nagy­marosi vízmű terveinek mó­dosítását javasolják, azt, hogy ne csúcsra járassák, ha­nem csak normális vízierő­mű legyen és indítványoz­zák, hogy — mivel az még lehetséges — álljanak ie Nagymarosban az építkezés­sel. ROMA A ciprusi kérdés megoldá­sáról, Ciprus és a nyugat­európai közösség kapcsola­tainak szorosabbra fűzéséről tárgyalt csütörtökön Georgi- osz Vasziliu ciprusi elnök az olasz kormány vezetőivel. A ciprusi elnök hivatalos ró­mai látogatása két héttel előzi meg az ENSZ-ben ter­vezett fontos hármas megbe­szélést Vasziliu. Rauf Denk- tas, a ciprusi törökök vezető­je és Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár között. Magyar üdvözletek Bush elnöknek Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanácsel­nöke és Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke külön- külön üzenetben fejezte ki jókívánságait Georg Bush- nak. az Amerikai Egyesült Államok elnökévé történt megválasztása alkalmából. Sznvjet—francia űrrepülés Csütörtökön Moszkvában nemzetközi sajtóértekezleten mutatták be a november 28-án kezdődő szovjet—fran­cia közös űrrepülés résztve­vőit. A tájékoztatón beje­lentették: Francois Mitter­rand francia köztársasági el­nök, aki november 25-én ér­kezik a Szovjetunióba, jelen lesz a bajkonúri űrrepülőté­ren a nemzetközi legénysé­get szállító Szojuz TM—7 űr­hajó indulásakor. A küszöbönálló űrrepülés eltér a korábbi, szovjet űr­hajókon lebonyolított nem­zetközi programoktól: a szo­kásos 8—10 nap helyett csaknem egy hónapig tart, s az űrhajó szovjet parancsno­ka a francia kozmonauta — Jean-Louis Chrétien vagy Michel Tonini társaságában, attól függően, hogy melyik legénység indul el — mint­egy 120 perces munkát vé­gez majd a Mír űrállomáson kívül, a világűrben. A fel­adatterv három szakaszból áll: az elsőben lényegében folytatják azt a közös szov­jet—francia kutatási progra­mot, amelynek végrehajtá­sában 1982-ben Chrétien már részt vett. A második sza­kaszban fogadnak két teher­szállító űrhajót, és elvégzik az űrállomáson kívüli fel­adatokat, végül a harmadik­ban asztro-, illetve geofizi­kai kísérleteket végeznek. Budapesten megkezdődött Cairnsi csoport miniszteri értekezlet Megkezdődött csütörtökön Budapesten az agrárexport­ban érdekelt 14 ország, a Cairnsi csoport 4. miniszteri értekezlete. A tanácskozás első napján Beck Tamás ke­reskedelmi miniszter elnö­költ. A résztvevőket Grósz Ká­roly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke kö­szöntötte. Rámutatott, hogy a budapesti értekezlet fon­tos, időszerű témák megvi­tatására vállalkozott. A nem­zetközi agrárkereskedelem liberalizálása az egész világ- gazdaság fejlődésének lénye­ges kérdése. Ha e téren si­kerül eredményt elérni, ak­kor a Cairnsi csoportban résztvevő országok nemzeti boldogulásának feltéte­lei is kedvezőbbé válnak. A világon a mezőgazdasági ter­melés jelentős részét nem hatékony körülmények kö­zött, magas állami támoga­tással végzik. A fejlett ipari országok együttesen több mint százmilliárd dollárral támogatják mezőgazdasági termelésüket és kereskedel­müket. Ennek következmé­nye. hogy számos termékből jelentős felesleg halmozódik fel. Ezek az áruk az önkölt­ségüknél olcsóbban, nagy­arányú exporttámogatással kerülnek a világpiacra, s így eltorzítják az értékarányos árakat. — A Cairnsi csoport tagor­szágaiban a mezőgazdasági export fontos szerepet ját­szik. így természetes az a törekvésük, hogy kompara­tív előnyeiket a világpiacon érvényesíteni kívánják. A csoport tevékenysége ugyan­akkor példaként szolgálhat arra is, hogy a különböző társadalmi rendszerű, eltérő fejlettségű és földrajzi elhe­lyezkedésű országok nyílt, konstruktív. eredményes egyiü tműköd est tudnak ki­alakítani olyan bonyolult kérdésben, mint az agrárke­reskedelem visszásságainak felszámolása. — Magyarország közvetle­nül érdekelt a Cairnsi cso­port erőfeszítéseinek sikeré­ben — hangsúlyozta Grósz Károly. A magyar mezőgaz­daságot is sújtják az agrár­kereskedelemben kialakult állapotok. Évente mintegy 200—250 millió dollár ár­veszteség éri a magyar ag­rárgazdaságot az export- szubvenciókkal eltorzított vi­lágpiaci árszint miatt. Ez a mezőgazdaság konvertibilis árbevételének mintegy ne­gyedét jelenti. Magyarország nem képes arra, hogy a ná­la gazdagabb országok által biztosított támogatásokkal, az így kialakuló agrárpro­tekcionizmussal felvegye a a versenyt. — A magyar kormány tö­rekszik az agrárgazdaság to­vábbfejlesztésére, annak ér­dekében, hogy ez az ágazat képtte jegyen folyamatosan alkalmazkodni a világgazda­ság követelményeihez. Ma­gyarország nem mondhat le a mezőgazdasági és élelmi­szergazdasági exportról, ked­vező adottságai és sajátos helyzete miatt. A hasonló érdekű országokkal együtt­működve síkraszáll a tisztes­séges nemzetközi feltételek megteremtéséért, azért, hogy világpiacon ne a támogatá­sok, hanem a termékek ver­senyezzenek. — Az agrárkereskedelem liberalizálására tett erőfe­szítések összhangban vannak a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének korszerű köve­telményeivel is. A világ biz­tonsága is szilárdabbá vá­lik, ha sikerül a diszkrimi­náció minden formáját ki­zárni a nemzetközi gyakor­latból, s olyan demokratikus viszonyokat létrehozni, ame­lyek garantálják valamennyi állam egyenlő gazdasági biz­tonságát. A magyar kormány elvi meggyőződése és gya­korlati érdeke egyaránt az, hogy tovább keresse a békés együttélés és együttműködés lehetőségeit — mutatott rá végezetül Grósz Károly. Ülést tartott a Minisztertanács (Folytatás az 1. oldalról) letett az alternatív katonai szolgálat kérdéséről is. A kormány elhatározta, hogy a már korábban bevezetett fegyver nélküli katonai szol­gálat mellett lehetővé teszik az úgynevezett polgári szol­gálatot is. Ennek lényege, hogy a hadseregtől vallási vagy lelkiismereti okokból „idegenkedő” fiataloknak 36 hónapot kell majd az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal által kijelölt munkahelyen, a katonai elhelyezéshez hason­ló körülmények között dol­gozniuk. Ötvenezer vélemény Marosán Györgytől a saj­tótájékoztató meghívott ven­dége, Kulcsár Kálmán 'gaz- ságügyminiszter vette át a szót, s részletes tájékoztatást adott a nagy társadalmi ér­deklődéssel kísért gyülekezé­si és egyesülési törvényterve­zetekről. Az érdeklődést mi sem bizonyítja jobban, mint az, hogy csaknem ötvenezren mondtak véleményt a terve­zetekről, s számos, megfonto­lásra érdemes javaslatot fo­galmaztak meg. Jórészt ezek­nek is köszönhető, hogy a korábbi változatoktól jelen­tősen különböző megszöve­gezés mellett döntöttek a törvényelőkészítők. így pél­dául a tervezet megfogalma­zásában figyelembe vették azt a nézetet, miszerint a vi­tára bocsátott anyag pater- nálisan közelíti meg e jogo­kat. Bár a törvényalkotók min­dig is abból indultak ki, hogy a gyülekezési és az egyesülési jog az ember el­idegeníthetetlen joga, figye­lembe veszik a kifogásokat, s az új tervezetben világo­san kimondatik: e két alap­vető, elidegeníthetetlen em­beri és állampolgári jogot az állam biztosítja és elismeri. Ennél jelentősebb változás, hogy az új törvénytervezetek — ismét csak a társadalmi viták tapasztalatait haszno­sítva — egyértelműbbé te­szik a jogok gyakorlásának korlátáit. Ügy fogalmaznak, hogy sem az egyesülésnek, sem a gyülekezésnek nem le­het célja bűncselekmény el­követése, illetve arra való felhívás, vagy mások jogai­nak és szabadságának sérel­me. A társadalmi szervezetek nyilvántartásba vétele mel­lett szól, hogy az államnak tudomással kell bírnia arról, milyen egyesületek kezdték meg működésüket. A közte­rületeken szervezett rendez­vények előzetes bejelentését pedig az indokolja, hogy gondoskodni kell a rend fenntartásáról, a közlekedés szabályozásáról, és számos más olyan intézkedést kell hozni, amelyek szavatolják a rendezvény megtartását és garantálják mások jogainak védelmét. A kormány egyéb­ként úgy foglalt állást, hogy a gyülekezést a rendőrható­ságoknál kell bejelenteni. E döntés mellett szól, hogy a rendőrség ma már mind na­gyobb szerepet vállal a köz- igazgatási, rendészeti felada­tok ellátásában, s a gyüleke­zéssel kapcsolatos rendésze­ti tennivalók többsége éppen e körbe tartozik. A taná­csoknak ezért — amennyiben az alternatív megoldást vá­lasztanák — amúgy is a rendőrséghez kellene fordul­niuk a bejelentések elbírálá­sakor, s ez feleslegesen meg­hosszabbítaná az ügyintézést, a gyülekezés bejelentésére szánt időt. A gyülekezést egyébként legalább három nappal előbb kell bejelente­ni. flz alkotmány rendelkezései az irányadók Ugyancsak jelentős fel­adatot töltenek be a bírósá­gok az egyesületek regiszt­rálásában is, hiszen az ala­pítóknak megyei bíróságok­hoz kell fordulniuk kérel­mükkel. Jelentős változás az egyesületi törvény terveze­tének szövegezésében, hogy „magánszemélyek, jogi sze­mélyek, valamint ezek jogi személyiséggel nem rendel­kező szervezetei tevékenysé­gük célja és alapítóik szán­déka szerint politikai pár­tot, szakszervezetet, tömeg- mozgalmat, érdekképviseleti szervezetet, egyesületet vagy más, e törvény rendelkezé­seivel nem ellentétes szer­vezetet hozhatnak létre”. Ezzel az Országgyűlés lénye­gében elismerné a több pártrendszer lehetőségét Magyarországon. Ugyanak­kor a törvénytervezet ki­mondja azt is, hogy a poli­tikai pártnak a társadalmi rendszerben betöltött sze­repére az alkotmány ren­delkezései irányadóak. A Magyar Hírlapnak .vá­laszolva Kulcsár Kálmán le­szögezte, hogy az egyesülési jog alapján — alapvető em­beri jogról lévén szó — kül­földi állampolgárok is tag­jai lehetnek a társadalmi szervezeteknek, illetve ma­guk is alapíthatnak ilyet. Az egyetlen kritérium, hogy tartósan Magyarországon éljenek. A lap munkatársa bővebb felvilágosítást kért a november 7-én megtartott Vörösmarty téri demonstrá­cióról is, amelyről egyéb­ként a nyugati sajtó is beszámolt. A kormányszó­vivő megerősítette, hogy az ünnep napján a délelőtti órákban egy ,a FIDESZ-hez tartozó kisebb csoport transzparensekkel demonst­rálta az ünneppel kapcsola­tos ellenérzését. A rendőr­ség a közrend megzavarása miatt 18 személyt előállított, kényszerítő eszközt azonban nem alkalmaztak velük szemben. A fiatalokat egyébként rövid időn belül szabadon bocsátották az V. kerületi redőrkapitányság- ról. Az egyik fiatalember — Kiss Tamás — viszont a rendőrség épülete előtt „je­lenetet rendezett”: a földre vetette magát, és azt kia­bálta, hogy bántalmazták. Kisvártatva a helyszínre ér­kezett az idő közben kihí­vott mentőautó is, mielőtt azonban az orvosok hozzá­kezdhettek volna a „sérült” vizsgálatához, a fiatalember kiugrott az autóból, és eltá­vozott a helyszínről. Tartsuk be a játékszabályokat Marosán György leszögez­te: a kormány semmiféle adminisztratív rendszabály­nak nem híve, azt azonban elvárja, hogy a játékszabá­lyokat betartsák. Ebben az esetben például be kellett volna jelenteni az utcai megmozdulás tervét. Nem tartják szerencsésnek azt sem, ahog” a fiatalok kife­jezték az ünneppel kapcso­latos véleményüket. „Nem arról van szó, hogy ünnep­li-e valaki ezt a dátumot vagy sem. Mindenkinek szí­ve joga, hogy erről véle­ményt formáljon. Mi több, nem is bizonyos, hogy no­vember 7-e emlékezete a jövőben is hasonlatos lesz az eddigi szokásokhoz. Bár­hogyan is van, a november 7-ei ünnep kigúnyolása nem méltó társadalmunkhoz, és szeretném remélni, hogy fiataljainkhoz sem” — fo­galmazta meg álláspontját a kormányszóvivő.

Next

/
Thumbnails
Contents