Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-09 / 267. szám
1988 NOVFMBER 9. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendjén Jelentés a tanácsok és a lakosság kapcsolatáról A tanácsok lakossági kapcsolatainak tapasztalatairól, helyzetéről és a további tennivalókról tanácskozott egyebek között tegnap az összetételében a legutóbbi megyei pártbizottsági ülésen jelentősen megváltozott megyei párt-végrehajtóbizottság. A testület tegnapi ülésén jelentést fogadott el a közoktatás és a művelődésirányitás káderhelyzetéről, s e témával összefüggésben 1990-ig szólóan állami feladatokat jelölt ki és pártpolitikai tennivalókat illetően foglalt állást. A megyei párt-végrehajtóbizottság tegnapi ülésén javaslatokat dolgozott ki a megyei pártbizottság káderhatásköri listájának módosítására, e témát a testület legközelebbi ülésén terjesztik elő, személyi kérdésekben is döntött, s úgy határozott, hogy november 18-ra összehívja a megyei pártbizottság ülését. Ma még: egy kézen megszámolhatók az újszerű gazdasági társulások Házasságok a haszon reményében — Olyan befektetés ez, amely nem kerül pénzbe, mégis javítja az emberek hangulatát — mondotta a megyei párt-végrehajtóbizottság egyik tagja a tegnapi testületi ülésen a tanácsi ügyintézői munka színvonalának emeléséről szólva. A testület elé terjesztett jelentés megállapította, a megváltozott társadalmi helyzet, a közvélemény tanácsokkal szembeni elvárásai igénylik a lakossággal kialakított kapcsolattartás szervezési, működési formáinak munkamódszereinek folyamatos korszerűsítését, megújítását. Alapkérdés a tanácsi munka demokratizmusának, nyilvánosságának szélesítése a társadalmi ellenőrzés fokozása azért, hogy mindez fenntartsa a lakosság bizalmát, cselekvő támogatását. A lakossági kapcsolatokat hasznosan befolyásolta az, hogy a tanácstestületek szerepe erősödött a terület- és településfejlesztésben, a társadalmi, gazdasági programok, tervek elfogadásában, a helyi életviszonyok szabályozásában, a lakosság jelentősebb körét érintő ellátási, társadalompolitikai kérdések eldöntésében, megoldásában. Az önkormányzati jelleg teljes körű érvényesülését azonban ma még gátolják a jogi szabályozásban meglévő központi kötöttségek, többek között a gazdálkodás, a pénzügyi munka területén. Csupán két szám, amely fémjelzi, hogy mily mértékben kapcsolódott be a lakosság a tanácsi munkába: évente mintegy négy-hatezer ember vesz részt társadalmi- és rétegvitákon, s tavaly meghaladta a kétezer-hat- százat a bejelentések száma. A lakosság, a dolgozó kollektívák szélesebb körben váltak részeseivé a tanácsi döntések kialakításának, a demokratikus munkamódszerek alkalmazása azonban a tanácsok egy részénél nem elég tervszerű és következetes. Működésükben fellelhetők formális vonások, nem érvényesül kellően érdekfel- táró, érdekegyeztető szerepük, nem vált jellemzővé a tanácsüléseken az érdemi vita, a politizáló légkör. A tanácsok és a lakosság kapcsolatainak alakulásában jelentős szerep jut a tanácstagoknak, felkészítésükre, rendszeres tájékoztatásukra kellő figyelem irányul, mindezek ellenére sajnálatos, hogy testületi aktivitásuk csökkenő, egy részük pasz- szív, nem tesz eleget megfelelően közéleti megbízatásának. Tavaly például 79,6 százalék volt a tanácstagok megjelenési aránya a testületi üléseken. A választópolgárokkal fenntartott kapcsolatrendszer kialakult, intézményes formái, keretei élő- ek, működőképesek. A tanácstagok mintegy 30 százaléka él a választói gyűlés összehívásának lehetőségével, ahol elsősorban a körzetet érintő, önerőből megvalósuló kommunális fejlesztésekről folytatnak hasznos eszmecserét. A tanácsok lakossági kapcsolatait kedvezőtlenül befolyásolja — állapította meg a testület — a tanácsi gazdaság pozíciójának romlása, a pénzügyi források mérséklődése, reálértékének csökkenése. A költségvetési elvonások szabályozott bevételi kiesések következtében a 1a- nácsok olyan tervezett fejlesztések elhalasztására, illetve elhagyására kényszerülnek, amelyekkel a lakosság korábban számolt. Az üzemeltetés — fenntartás és az intézmények működtetésének területén is éleződnek a feszültségek, növekednek a foglalkoztatási gondok. Ugyanakkor tapasztalható a tanácsi céltámogatási rendszer pozitív hatása a helyi fejlesztési feladatok megvalósításában. Erőteljes az állampolgárok önkéntes gazdasági társulása, a közmű- beruházások létesítésében. Évente mintegy 150 ilyen társulás alakul, amelyek megszervezéséhez a lakosság igényli a tanácsok közreműködését. A téma vitáját megelőző kérdésekre adott válaszokban elhangzott többek között, hogy a létrejövő új tanácsokat — ebben az évben három közös tanács (Alaty- tyán, Csépa, Kőtelek) működési területén erősödtek fel önállósodási törekvések — a meglévő közös pénzügyi kereteket felosztva alakítják ki, így biztosítják munkájukhoz a személyi és a tárgyi feltételeket. A pártszervek jó néhány községben, városban segítenek megértetni, elfogadtatni a lakosság számára terhes kötelezettségvállalások szükségességét. Nemcsak a településeken, a megyék között is szorgalmazzák a társulások létrejöttét — hangzott el egyebek között a válaszok sorában, és érdekes volt az a megjegyzés is egy kérdésre, amely a közélet tisztaságát sértő vezetői, ügyintézői magatartással foglalkozott. Szerencsére, ez előbbiből elvétve akad, míg az utóbbi sajnálatos módon többször ad munkát a megyei tanács vb testületének. A vitában felszólalók hangsúlyozták: szükséges az állami szervek részéről azoknak a politikai felvilágosító, tudatformáló tennivalóknak a meghatározása, amelyek a tanácsválasztások előkészületeihez szükségesek. Kritizálták azokat a jelenségeket, amelyek a tanácsi munka bürokratikus vonásaira utalnak, s fontosnak tartották, mind a tanácstagok, mind a lakosság széleskörűbb, teljesebb informálását. A megfogalmazott tennivalók között rögzítette a testület egyebek között azt, hogy szükséges kiemelt figyelmet fordítani a tanácsi, lakossági kapcsolatok kialakult intézményes kereteinek fenntartására, a közvetlen demokratikus fórumok tartalmas működtetésére, új formák, új módszerek, mint például a helyi népszavazás alkalmazás íra. Fokozottan támogatni kell a lakosság kezdeményezéseit, érdemben foglalkozni észrevételeikkel, javaslataikkal. Noha nem is gombamód szaporodnak a hazai és külföldi cégek együttműködésével létrejött vállalatok, a megalakulásukról szóló híradások gyakorisága már indokolttá teszi az összevetést: megyénk az országos helyzethez képest mintha fáziskésésben lenne ezeknek az újszerű gazdasági társulásoknak a szerveződését illetően. Nem szükségeltetik mindkét kezét igénybe vennie annak, aki számba kívánja venni hány megyei cégnek sikerült eddig „tető alá hoznia”, vegyesvállalatot, és az annak létrehozását a térségben kezdeményezők összeszámolására is bizony elegendő az a két kéz. Márpedig bármelyik gazdasági ágazatban mérjük is föl az üzemek, vállalatok, szövetkezetek tőkeerejét, egyértelmű a helyzetkép: megye- szerte bárhol jól jöhet a gazdasági kibontakozáshoz a külföldi működő tőke társulása, a közös tevékenység hasznából való tőkearányos részesedés. Ismerve a megyében eddig létrejött vegyesvállalatok megalakulásának körülményeit, az együttműködés szervezésén fáradozók gondjait, számos összetevője van a fáziskésésnek. A tapasztalatok szerint az esetek többségében bizony nincs részsikerekkel kikövezve az alapító okiratok aláírásához vezető út. Több mint egy esztendeje ismeretesek voltak már például az Abádszalóki Lenin és a Rá- kóczifalvai Rákóczi Tsz vegyesvállalat alakítási szándékai, lehetőségei. Mégis, csak nem régen — az előbbi közös gazdaság esetében négy hónapja, az utóbbi esetében alig eyv hete — adhattunk hírt az alapítóokmány, illetve a társasági szerződés aláírásáról. A szövetkezetiektől és a társuló nyugati cégek képviselőitől is hallhattunk arról, mennyire körülményes, bürokratikus, vontatott volt a társulások megalakításával kapcsolatos ügyintézés. Az idő pénz, mondjuk, és a gazdasági életben — pozitív és negatív előjellel egyaránt — nap mint nap beigazolódó állítás köztudottan nem csak tőkés „szemüveggel” nézve igaz. Ha hónapokba telik — márpedig a nyugati partnerek részéről leginkább érthetetlen módon nem ritka, hogy ennyi idő kell hozzá — a közös tevékenység megkez(Folytatás az 1. oldalról) utcanév, településnév megállapításáról. A lakóbizottságokkal, a tanácstagokkal, a népfront aktívákkal egyeztetve ugyanis sikerül olyan neveket választani, amelyek a településrész jellegének ;s megfelelnek. A vásárokról és piacokról szóló tanácsrendelet (1986-ban hozták) jól szolgálja a vásárok és piacok zavartalan, kulturált működését, de a helypénzek megállapításáról szóló mellékletét módosítani kellett, mert igen alacsony volt a díjszabás. A közterületek rendjéről, a köztisztaságról tavaly alkotott tanácsrendelet érvényesülését segíti, hogy bővítették a közterületfelügyelők jogkörét. Leggyakrabban észlelt szabálytalanságok: tüdőséhez szükséges egy-egy jogosítvány megszerzése, akkor természetszerűen hónapokat várat magára a termelékenységnek, a hatékonyságnak, a jövedelmezőségnek, a külföldi tőke bevonásától remélt javulása is. Az egy svájci céggel közös élelmiszerioari profilú vegyesvállalat létrehozásán munkálkodó Jászapáti és Vidéke Áfésznál például egyértelműen a társuló partner március óta tartó türelmességének tudják be, hogy a közeljövőben végre sor kerülhet az alapító szerződés aláírására. Két — vagy többoldalú gazdasági kapcsolatok alakulásáról lévén szó, természetesen a „másik oldalon” is adódhatnak — az eddigi tapasztalatok szerint adódtak is már — a vegyesvállalat létrejöttének ütemét lassító problémák. A Szolnoki Bőr- és Textilipari Szövetkezet és egy olasz cég közötti együttműködés létrejötte például meghiúsulni látszik a vállalkozásba gépekkel társulni kívánó partner kikötései miatt. A közösen gyártandó konfekció termékeknek kizárólagosan a saját piacain való értékesítéséhez ragaszkodna ugyanis az itáliai cég, ami viszont, a szövetkezet érdekeivel ellentétben, az árak diktálását is jelenthetné a részéről. Arra is van példa, hogy a vegyesvállalat megalakulását a leendő tőkés partner egyfajta bizalmatlansága késlelteti. Amire a szerződéses fegyelem a termelés mennyiségi és minőségi feltételeinek folyamatos biztosítására szóló, a garanciát megkérdőjelező honi hiányosságok szolgáltatnak okot, alapot. A már létrejött és a közös tevékenységüket a közeljövőben megkezdő vegyesvállalatok megyei és külföldi partnerei által aláírt megállapodások szerint többek között korábban veszteséges tevékenységek jövedelmezővé válásával, csekély hatékonysággal működtetett létesítmények gazdaságos kapacitás- kihasználásával, a megyei gazdasági programokban is oly régóta szorgalmazott termeltetési-feldolgozási- értékesítési vertikum bővülésével biztat a megye gazdaságába beáramló nyugati tőke. Ami a koncentrált közös vagyonnak a társasági törvény által a külföldi partner részére meghatározott hányadában nem törvényszerűen csengő-ropotott helyen mosnak autót, illegálisan raknak le szemetet, gazdátlanul hagynak autóroncsokat az utcán, közterületen alkoholt fogyasztanak. Évente átlagosan 150—200 ilyen esetben intézkednek az illetékesek. Nem érvényesül azonban kellőképpen a lakóházak házirendjéről 1974-ben hozott tanácsrendelet. A legtöbben az együttélés elemi szabályait szegik meg: kiabálással, veszekedéssel, botrányos részegséggel. Évente 15—20 esetben indul szabálysértési eljárás. A lakók véleménye szerint a rendőri szervek intézkedése se vezet mindig eredményre. Ezért a tanácsülés úgy foglalt állást, hogy a lakóházak rendjéről új rendeletet kell majd alkotni. p. e. gós, schillinget, márkát vagy dollárt jelent. A rákó- czifalvai téeszben létrehozott új vegyesvállalat esetében például gépek, berendezések teszik ki az osztrák és az NSZK-beli társak által bevitt vagyon nagyobb részét. Nem kevésbé értékesek a megye gazdaságának fejlődése, elsősorban exporttevékenységének fokozása szempontjából a külföldi partnerek által „hozott”, már jól kiépített piaci kapcsolatok, a korszerű gyártási-termelési tapasztalatok, vagy éppen az olyan tudományos kutatási eredmények, amelyeket már nem kell idehaza kitalálni, kifejleszteni. Jóllehet, érzékelhetően megnőtt a külföldi vállalkozóknak a magyar cégekkel való együttműködés iránti készsége, eddig sem tolakodtak, ezután sem fognak sorbanállni Hegyeshalomnál ajánlatokkal, kész társasági szerződéstervezetekkel a diplomatatáskájukban a leendő nyugati partnerek. Számos olyan kooperációs kapcsolat ismert viszont a megyében, amelyek magukban hordják a lehetőséget az eddigi „én adom az anyagot, a gépet, te adod a munkaerőt” gyakorlat továbbfejlesztésére: gyártsuk, dolgozzuk fel, értékesítsük együtt. Ehhez az új társasági törvény az eddigieknél kétségtelenül jobb feltételeket biztosít. Az is kétségtelen ugyanakkor, hogy akik eddig sem az új jogszabályokra vártak, hanem legfeljebb azokhoz igazítják a már kialakított vegyesvállalati kapcsolataik kereteit, lépéselőnyben vannak. Persze, korántsem csak az üzemi, vállalati szövetkezeti szempontok sürgetik a már említett fáziskésés felszámolását. Éppen a helybeli és környékbeli vállalkozókkal felneveltetett baromfi illetve a tagok háztáji földjén megtermeltetett zöldségfélék feldolgozására, exportálására svájci cégekkel társult jászapáti fogyasztási és abádszalóki mezőgazdasági szövetkezet alapanyag termeltetési elképzelései bizonyítják: foglalkoztatás- és életszínvonal- politikai érdekek is fűződnek a megyei és külföldi cégek együttműködésével létrejövő közös vállalatok számának gyarapításához a megyében, Temesközy Ferenc Kohórekonstrukció Inotán Rekonstrukció kezdődött az Inotai Alumíniumkohóban. A magyar alumínium- ipar 10 éves kutatási eredményeinek, valamint a japán Sumitomo eljárásnak fel- használásával a berendezést oly módon alakítják át, hogy a felúj tást követően csak minimális szennyeződés jut a csarnok légterébe. A rekonstrukciót egyébként már a 24. órában kezdték meg, a kohászati dolgozók és a szak- szervezetek sürgetésére. Alumíniumiparunk korszerűsítési folyamatából ugyanis a kohók eddig kimaradtak. A vertikum többi részét már teljes egészében felújították: a bauxitbányászatban ma már a legújabb eszközökkel dolgoznak, éppen úgy. mint a timföldgyárakban, és a feldolgozó üzemekben. A kohórekonstrukció azért késett, mert a 70-es években a régi helyett egy új nagy teljesítményű alumíniumkohó építését tervezték, amelyről azonban a gazdasági nehézségek miatt átmenetileg le kell mondani. Befejeződött a szüret. Szőlőtermésének egy részét értékesíti a Jászszentandrási Haladás Tsz. A jó minőségű muskotályos szőlőből tíz vagon bornak valót szállítanak Budapestre (Fotó: T. K. L.) Előtérben az áruválaszték bővítése, a bolthálózat korszerűsítése
