Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-09 / 267. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 NOVEMBER 9. Bécsi utótalálkozó Várkonyi Péter felszólalása Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága Dukakis vagy Busch? (Folytatás az 1. oldalról) Reagan elnök eddigi helyettese, kényelmes, sőt, talán fölényes többséget szerez. Michael Dukakis, a Demokrata Párt jelöltje ennek ellenére szinte az utolsó percig heves kampányt folytatott, abban bízva, hogy az utolsó napokban visszaszerezheti a vezetést. Míg a republikánusok szilárdan bíznak abban, hogy ők adják az Egyesült Államok 41. elnökét, a demokratapártiak ugyanolyan biztosak, hogy megtartják, sőt, erősítik többségüket mind a szenátusban, mind a képviselőházban. Ebben a helyzetben a január 20-ika után hivatalba lépő új republikánus kormánynak igen nehéz lesz érvényesítenie sok bélés külpolitikai elképzelését. Az ország 50 állami kormányzója közül ugyancsak a demokratapártiak vannak többségben, és várhatóan ez a helyzet sem változik. A szavazás első, részleges eredményei közép-európai idő szerint csak az éjjeli órákban válnak ismertté. Amennyiben az előrejelzések pontosak és Bush fölénye hamar kirajzolódik, a végeredmény már a kora hajnali órákban ismeretessé válhat. Lengyelország A „Szolidaritás” nem hirdetett sztrájkot A reális gondolkodás fe- lülkerekedésének és biztató jelnek nevezte Jerzy Urban azt, hogy kedden a gdanski Várkonyi Péter külügyminiszter felszólalt az európai biztonsági és együttműködési értekezlet bécsi utótalálkozójának keddi plenáris ülésén. A Varsói Szerződés külügyminiszteri bizottsága a közelmúltban Budapesten tartott ülésének állásfoglalásait ismertetve hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés tagállamai Bées- ben a tanácskozás mielőbbi sikeres befejezésén kívánnak munkálkodni. Emlékeztetett arra, hogy a budapesti ülésről kiadott közlemény megerősítette a szocialista országok elkötelezettségét a helsinki záróokmány kiegyensúlyozott, minden együttműködési területre egyformán kiterjedő végrehajtása és továbbvitele mellett. A magyar külügyminiszter szólt arról, hogy megítélésünk szerint a bécsi találkozón most már a kormányok politikai döntésein alapuló erőfeszítésekre van szükség végső kompromisz- szumok kimunkálásához, a záródokumentum szövegének véglegesítéséhez. Magyarország a megegyezés irányába tett jelentős lépésként üdNovember 16-ra összehívták az Észt SZSZK Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszakát. Felmentését kérte tisztségéből Bruno Eduar- dovics Saul észt kormányfő. A balti köztársaságban nagy vözli, hogy az egyes témakörök koordinátorai elkészítették a záródokumentum vonatkozó fejezeteinek továbbgondolt változatát. Értékelésünk szerint a koordinátori tervezetek jól tükrözik a semleges és el nem kötelezett országok által elkészített záródokumentum tervezet márciusi beterjesztése óta folytatott konzultációk, megbeszélések tapasztalatait. Ezért most arra kellene összpontosítani figyelmünket és törekvéseinket, hogy elkerüljük a kialakulóban levő érzékeny kompromisszumos egyensúly megbontását, vagy felborítását egyoldalú megközelítésekkel, a konszenzusra esélytelen törekvések érvényesítésére tett kísérletekkel. A bécsi találkozó mielőbbi sikeres befejezéséhez elengedhetetlen, hogy minden résztvevő áilam nagyfokú felelősségtudatról és önmérsékletről tegyen tanúbizonyságot és érdemi módosítások nélkül fogadja el a koordinátorok által készített tervezeteket, amelyeket magyar részről komoly megegyezési alapnak tekintünk és támogatjuk azokat. revétel és javaslat egységes formába öntése érdekében Arnold Feodorovics Rüjtel- nek, az Észt Legfelsőbb Tanács Elnöksége elnökének vezetésével bizottságot hívtak életre. Ezenkívül a köz(Folyíatás az 1. oldalról) járuljanak hozzá a szocialista pluralizmus kialakításához. A Politikai Bizottság egyetértett azzal a kezdeményezéssel, hogy a szakszervezeti jogok és kötelezettségek teljes körét, az érdek- egyeztetés mechanizmusát és eszközeit, valamint a kor- máuyzattal és a munkaadókkal történő együttműködés elveit, gyakorlatát át kell tekinteni és azokat a mai követelmények szerint szükséges alakítani, szabályozni. A testület véleménye szerint a szakszervezetek szövetségi alapon tervezett átalakítása jobban szolgálhatja az érdekek kifejeződését és érvényesülését. A testület felhívta a figyelmet arra, hogy a munkahelyi szakszervezetek és pártszervezetek közötti együttműködést új alapokra kell helyezni. A párttagok fokozott aktivitással vegyenek részt a szakszervezeti munkában, legyenek kezdeményezői, tevékeny részesei a szakszervezeti mozgalom megújításának. A Politikai Bizottság megtárgyalta a párttagdíjfizetés módosításáról szóló előterjesztést. Megállapította, hogy a kommunisták eleget tesznek tagdíjfizetési kötelezettségüknek és ezzel anyagilag jelentős mértékben hozzájárulnak a párt működéséhez. Egyetértett azzal, hogy a körülményekre tekintettel a tagdíjakat mérsékelni, a fizetés rendjét pedig egyszerűsíteni kell. Az erre vonatkozó javaslatot a PB a Központi Bizottság soron következő ülése elé tei- jeszti. A Politikai Bizottság az alkotmány egyes rendelkezéseinek módosításával is foglalkozott. Tudomásul vette, hogy az alaptörvény felülvizsgálatával párhuzamosan folyamatban van több olyan, a politikai intézményrendszer továbbfejlesztését célzó törvény előkészítése, amelyek elfogadására és alkalmazására mielőbb szükség lenne. Ilyen többek között a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvények megalkotása, a választójogi törvény módosítása és az országgyűlés ügyrendjének módosítása. Ezért már most is indokolt a jelenlegi alkotmány néhány rendelkezésének megváltoztatása. A PB javaslata alapján a Központi Bizottság is foglalkozik majd a kérdéssel. A testület a továbbiakban tájékoztatót hallgatott meg a gyülekezési és az egyesülési jogról szóló törvények társadalmi vitájának főbb tapasztalatairól. A PB támogatja a törvénytervezetek átdolgozását, s egyetért azzal, hogy új jogi megoldásokat, árnyaltabb megfogalmazásokat alkalmazzanak. A törvény- tervezetek társadalmi vitájának tapasztalatairól és a javasolt módosításokról a Központi Bizottság tájékoztatást kap. A Politikai Bizottság úgy döntött, hogy november 22- ére összehívja a Központi Bizottságot. szükséges a két választott testület között. A Központi Bizottság a párt parlamentjeként kell, hogy tevékenykedjen a két kongresszus, illetve a pártértekezletek között. Határozathozatalra csak a Központi Bizottság jogosult. a Politikai Bizottság pedig előkészíti a KB döntéseit, gondoskodik az ellenőrzésről és a végrehajtásról. Fontos, hogy az apparátus munkája is alkalmazkodjon az új körülményekhez. Kelet-Európa egyébként legkisebb létszámú apparátusában — ha a Központi Bizottság úgy dönt — szervezeti módosításokat is végrehajtanak — mondotta. Tekintélyes szakszervezetre van szükség Kovács Jenő a napirend indokláséul kifejtette: jelenleg nincs olyan pártdokumentum, amely útmutatóul szolgálna alapvető szervezési kérdésekben. A tervezett módosítások egyébként azt a célt is szolgálják, hogy — az országos pártértekezlet szellemében — a kisebbségek iogait is tiszteletben tarthassák, érvényesíthessék. Egy további kérdésre válaszolva Kovács Jenő felhívta a figyelmet, hogy tájékoztató került a testület elé arról: a SZOT elnöksége milyen elképzeléseket alakított ki — a szakszervezeti tagok vitái összegzéseként — a mozgalom továbbfejlesztéséről. Tulajdonképpen konzultáció folyt az előterjesztésről A Politikai Bizottság nem kívánt valamiféle mandátumot adni a szakszervezetekben tisztséget viselő párttagoknak, természetesnek vélték, hogy ezekről a kérdésekről a szakszervezet, s ne a párt döntsön. A PB üdvözölte az elnökség tájékoztatójából kitűnő megújulási szándékot, s leszögezte: érdekelt egy erős, tekintélyes szakszervezeti mozgalom működésében. Megállapította azonban: ehhez egy világosabb profil, érdemi önállóság, szervezeti átalakítás, a párthoz, a kormányzati szervekhez és különböző szerveződésekhez való viszony tisztázása szükséges. Ezeket a törekvéseket a testület indokoltnak, s támogatandónak vélte. Törvényekben szabályozott megoldásokat Más felvetésre elmondta: az MSZMP politikai pártként kíván működni, s az úgynevezett ügyintézői szerep mellett leveti érdekkijáró és -képviseleti vonásait. A politikai intézmény- rendszer továbbfejlesztése többek között azt a célt is szolgálja, hogy a párt és a szakszervezetek viszonya tisztább és világosabb legyen. A szakszervezetekkel kapcsolatban sokszor elhangzó fogalmak — autonómia, elkötelezettség, önállóság, függetlenség — önmagukban kevesek. Ezek tartalmát magyarázni, pontosítani szükséges. Civilizált, törvényekben szabályozott megoldásokat kell találni a különböző munkaügyi és munkahelyi konfliktusok rendezésére — jelentette ki Kovács Jenő végezetül egy, a sztrájkkal kapcsolatos kérdésre válaszolva. Hozzáfűzte, hogy a munkavállalói érdekek érvényesítésének jó esélyük van, bizonytalan viszont a tulajdonosi érdekek képviselete. Felmerült a gondolat, hogy — a szakszervezetektől függetlenül — célszerű lenne az utóbbiakra is figyelmet fordítani, részvételével tartott nagygyűlésen Lech Walesa, korábbi ígéretétől eltérően, nem hirdetett sem országos sztrájkkészültséget, sem sztrájkot, hanem a munkások teljesen legális határozatot fogadtak el, és tiltakozó levelet küldtek a hajógyár bezárása miatt az alkotmánybírósághoz. A lengyel kormány szóvivője keddi szokásos nemzetközi sajtóértekezletén mindezt úgy értelmezne, hogy Lengyelországban lassan megkezdődik a demokratikus játékszabályok tanulása. tarsaaaimi aativnas övezi a szovjet alkotmány és a választási törvény módosításáról szóló tervezetek vitáját. A múlt hét péntekéig az Észt Legfelsőbb Tanács Elnöksége több mint 28 ezer levelet és mintegy félezer gyűlésről készült jegyzőkönyvet kapott, amelyek, csakúgy mint több városi és kerületi tanács ülése, hitet tettek az SZKP 19. országos értekezletén és az Észt KP KB 11. ülésén hozott határozatok végrehajtása mellett és sok konkrét javaslatot tartalmaztak a nemrég nyilvánosságra hozott törvénytervezetekről. A rengeteg észtarsaaagi ígazsagugy-minisz- ter vezetésével szakértői munkacsoport foglalkozik a köztársaságban kialakult belpolitikai helyzet elemzésével. valamint a törvénytervezetek vitájának szakszerű feldolgozásával. A november 16-ra öszehí- vott rendkívüli ülésszak napirendjén e tervezetek vitája szerepel. Mint az észt törvényhozás elnökségének pénteki ülésén eldöntötték, december 5-én megtartja soros ülését is az észt parlament. Ekkor vitatják meg a köztársaság jövő évi gazdasági és költségvetési terveit. Még tartott a tanácskozás, amikor Major László, a Központi Bizottság szóvivője és Kovács Jenő, a KB párt- és tömegszervezetek osztályának helyettes vezetője tájékoztatta az újságírókat a napirendről és az elhangzottakról. A magyar szakszervezetek megújulásáról, a szakszervezeti mozgalom néhány időszerű kérdéséről szóló tájékoztatóhoz kapcsolódva elmondta: a vitából kitűnt, az MSZMP is érdekelt abban, hogy a szakszervezetek visszanyerjék a tagság bizalmát, s nagy tömegbefolyással rendelkező Afganisztán: a türelem határa (Moszkva és Kabul türelme sem végtelen, főleg ha bizonyos erők ezt a türelmet szüntelenül próbára teszik. Ezt látszik alátámasztani a moszkvai bejelentés, amely megerősítette: a kedvezőtlen körülmények miatt a Szovjetunió egyelőre nem folytatja a csapatkivonást Afganisztánból. Moszkvai megfigyelők szerint előbb- utóbb számítani lehetett az afganisztáni rendezésről szóló szerződéssel kapcsolatos szovjet álláspont megkemé- nyedésére. Ezt jelezte egyebek között, hogy a szovjet külügyminisztérium sajtótájékoztatóin az utóbbi időben szinte állandóan napirenden szerepeltek az afganisztáni történések, az ellenzéki erők barbár akciói. Augusztus 15. — a csapatkivonás első szakaszának lezárulása — után szovjet részről mindösze annyit közöltek, hogy átmeneti időszakról lévén szó, szünetel a kivonás. Besszmertnih első külügyminiszter-helyettes pénteki közlése viszont, ha óvatos megfogalmazásban is, de világosan értésre adta: szovjet vélemény szerint Afganisztánban úgy alakult a helyzet, hogy az nem teszi lehetővé a szovjet haderő kivonásának folytatását. A szovjet kivonás felfüggesztésének de facto elismerése tehát a levegőben lógott. Az Egyesült Államok támogatását élvező Pakisztán magatartása és az általa támogatott afgán kormányellenes fegyveres csoportok élénkülő, a szovjet csapatok távozását kihasználni igyekvő katonai tevékenysége szöges ellentétben áll a Genfben aláírt afgán—pakisztáni megállapodással, amelynek nagyhatalmi garanciáit a Szovjetunió és az Egyesült Államok vállalta. Afganisztánban nem javult, hanem romlott a helyzet. Több, a szovjetek által kiürített tartományban a tárgyalásos megegyezés helyett a Kabullal szemben álló e;ők fegyverrel igyekeztek teret biztosítani hatalmi törekvéseiknek. A szovjet tömegtájékoztatás beszámolói szerint jelentősen megszaporodtak a polgári célpontok elleni kegyetlen rakétatámadások, nem kímélve a kabuli külföldi képviseleteket sem. Válaszul Moszkvában többször is a külügyminisztériumba rendelték a pakisztáni diplomáciai képviselet vezetőjét, hogy nyomatékosan Iszlámábád tudtára adják: a Szovjetunió elvárja Pakisztántól, hogy a genfi afgán—pakisztáni megállapodás betűje szerint járjon el, annak szellemében mozdítsa elő a maga részéről az afganisztáni rendezést. A szovjet—pakisztáni külügyminiszteri és külügyminiszter-helyettesi találkozók témája ugyancsak az afganisztáni helyzet volt — eredmény nélkül. Sokak csalódására Ziaul Hakk elnök letűnése a politikai porondról sem vitte előbbre Afganisztán ügyét, viszont egyértelművé tette: a genfi megállapodások végrehajtásának megakadályozása nem egyetlen politikus műve, hanem befolyásos pakisztáni és külföldi csoportok „kezemunkájának” eredménye. E körök befolyását a korábbi szovjet diplomáciai erőfeszítések nem tudták ez ideig ellensúlyozni. Sokak szerint a Szovjetunió afganisztáni politikája Julij Voroncov első külügyminiszter-helyettes kabuli nagykövetté történt kinevezésével vett fordulatot. A szovjet diplomácia második számú emberének Kabulba küldése két dolgot jelzett: a Szovjetunió nagy hangsúlyt helyez a politikailag és gazdaságilag egyaránt nagy terheket jelentő afgán probléma megoldására és ezt politikai úton szeretné elérni. Alekszandr Besszmertnih múlt heti sajtóértekezletéből is kitűnt: Moszkva valójában kényszerből dön- . tött a csapatkivonás szüneteltetése mellett, mint ahogy szintén a szükség diktálta lépésként értékelik Moszkvában a szovjet és afgán csapatok ellátását korszerűbb, nagyobb hatékonyságú fegyverekkel. (Nem tudni, vajon az új szovjet fegyvereknek köszönhető-e, de tény, hogy az Afganisztánból érkező jelentések az ellenzéki erők veszteségeinek jelentős növekedéséről számolnak be.) A szovjet álláspontot nyilván nem hagyja érintetlenül az a körülmény sem, hogy — mint erről Besszmertnih is beszámolt — az afgán . ellenzék fegyveres akcióinak szovjet áldozatai is vannak — és nemcsak a csapatkontingens kötelékéből. Moszkvában ugyanakkor hangsúlyozták, hogy a kényszerlépés nem jelenti az Afganisztánban állomásozó szovjet csapatok létszámának növelését. Azt azonban nem titkolták, hogy a régebben Afganisztánban szolgáló egységek felváltására friss, ütőképesebb fegyverzettel ellátott erőket küldtek a szomszédos országba. A szovjet első külügyminiszter-helyettes tájékoztatóján ugyanakkor nyomatékosan leszögezte: Moszkva továbbra is tartani kívánja magát a csapatkivonás befejezésének előre megjelölt időpontjához. A kérdés most az, vajon a mértékletességet tükröző szovjet lépés tudatosítja-e a pakisztáni vezetésben: a türelemnek is van határa. Dorogi Sándor érdekvédelmi-érdekképviseleti szervezetté váljanak. A párttagdíj-fizetés rendszerének megváltoztatásával összefüggésben utalt arra, hogy az igény a tagkönyV- csere alkalmával merült fel, különöse.n a nehezebb anyagi helyzetben lévő, idősebb párttagok nehezményezték az aránytalanul magas tagdíjakat, s kérték a csökkentést. Így az előterjesztésben bizonyos rétegeknél a tagdíj mérséklésére, míg másoknál a keresettel arányos, prog- resszívebb emelésre tettek javaslatot. Az alkotmány módosításával kapcsolatos viták tapasztalatait összegezve elmondta: miközben folyik az alaptörvény felülvizsgálata, szükséges a jelenlegi alkotmány módosítása annak érdekében, hogy a tervezett — egyesülési és gyülekezési — törvények életbe léphessenek. A cél az. hogy a jelenlegi alapokmányt a módosításokkal ne terheljék meg túlságosan. hiszen a revíziója amúgy is folyamatban van. Elkerülhetetlen azonban minden Változtatás, ameiy az egvesületek működéséhez, a gyülekezési jog érvényesüléséhez szükséges. A két törvénytervezetről tartott társadalmi vita nem öncélú volt: ennek tapasztalatait be kell építeni a parlament elé kerülő dokumentumokba. A Politikai Bizottság javasolta, hogy ennek figyelembe vételével finomítsák, dolgozzák át a törvénytervezeteket az új jogi megfogalmazásokkal. A dokumentumoknak tartalmazniuk szükséges az össznépi vita tapasztalatait a jogi korlátok tágabb értelmezésének érdekében. Leszögezte: mindkét esetben alapvető állampolgári, egyéni szabadságjogokról van szó. Ezt követően a szóvivő kérdésekre válaszolva elmondta: a testület úgy vélte, a pártértekezlet szellemében át keli tekinteni a párt vezető testületéinek működését. munkamegosztását. Hangoztatta: markáns és határozott munkamegosztás Észtország Nagy társadalmi aktivitás a balti köztársaságban
