Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-08 / 266. szám
1988. NOVFMBER 8. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Szól a rádió SZKP-rtl. KMP-ról Tanácskozások Rákóczlfa/ván Napközben Sokszor irigylem azokat, akik délelőtt ráérnek, nyugodtan rádiózhatnak. Jó ideje már, hogy változatos témákkal, érdekesnél érdekesebb kérdésekkel tarkítva, a hét öt napján, tehát hétfőtől péntekig jelentkezik a Petőfi rádióban kilenc órakor a Napközben. A múlt héten is gazdag volt a kínálat: hétfőn természetesen az OTP volt napirenden, hiszen a takarékossági világnapon sok hallgató volt kíváncsi erre-arra, például az OTP újdonságaira, s nem utolsó sorban az új kamat- terhekre, amelyekről már hallhattunk a hét egyéb műsoraiban is. Kedden az volt a nap egyik kérdése: mi legyen a házipatikában télen? Nos, gondolom sokan meghallgatták, mert épp a közelmúltban már Szolnokon is él (azt mondják nem új szabály, c'e- hát én is, mások is mostanában találkoztunk vele először) az új rend: egy gyógyszerből, amit vény nélkül vehet meg az ember csak egy dobozzal, tasakkal, üveggel kaphat. Szerdán a vállalkozóknak szólt a műsor: milyen szervezeti formát választhatnak, akik vállalkozásba vágják a fejszéjüket? Csütörtökön az utazók figyelmébe ajánlották már korán reggel a műsor gazdái az adást, hiszen a repülőtéri vizsgálatokról ''olt szó, elmagyarázták, mi miért szükséges, s mi vár arra az utasra, aki Ferihegyről indul a világba. Most. amikor a biztosító üzletkötői megkezdték a háztartási biztosítások megújítását, az új biztosítási forma terjesztését, nyilvánvalóan mindenki meghallgatta a pénteki adást, aki tehette, Változatos kulturális programmal várja látogatóit novembertől az Iparművészeti Múzeum. Az intézmény jövő tavaszig látható Reneszánsz és manierizmus című kiállítását olyan hangversenyek, filmvetítések és előadások egészítik ki, amelyek a korszak tárgykultúráján túl az akkori szellemi életbe, s a társművészetekbe is bepillantást engednek. rádióközeiben volt. Bár a nap kérdése az volt. versenyeznek-e a biztosítók szolgáltatásaikkal, sok kérdésükre választ kaptak. Hozzáteszem — bár a rendszeres hallgató úgyis tudja —, ezek a műsorok kitűnően szerkesztettek, sok zenével oldják a prózát, s olyan kis blokkok is helyet kapnak a műsorban, mint a baleseti krónika, a tűzvédelem, s nem is egyszer a hét során művészet és művelődéskritika. Vasárnap néhány bensőséges, szép műsort hallgathattunk, amely elsősorban az emlékezésnek, s a forradalom évfordulójának szólt. Az emlékezés címszó alatt el nem felejtem a színésznagyasszony, Sulyok Mária emlékezetét, aki most lenne nyolcvan éves, ha élne még minden színházszerető ember örömére. Jó, hogy a hangszalag, s a film megőrizte ennek a gyönyörű hangú, nagy színészegyéniségnek a művészetét! Oroszországról — 1917 ősz — ilyen szerény címmel jelentkezett az az irodalmi műsor, amely Fejti György, az MSZMP KB titkára ünnepi köszöntője után hangzott el vasárnap este a Kossuthon. Versek, dokumentumok, zenék szóltak a nagy októberi szocialista forradalom 71. évfordulója tiszteletére. Hétfőn újságírók, pontosabban rádiósok folytatták az emlékezést: 31 esztendeje működik Moszkvában tudósítói irodája a Magyar Rádiónak. Az ott dolgozó riporterek — egykoriak és maiak — gyűltek mikrofon köré, hogy elmondják emlékeiket a változó világról, a nagyhatalom közelmúltjának történelméről. (S.I) Szerda délutánonként előadássorozatra várják a közönséget. Ezen a tudományok reneszánszkori fejlődését, a hangszeres muzsika korabeli európai jellegzetességeit, a reneszánsz egyetemes és magyar képzőművészetét, valamint irodalmát tekintik át a téma neves szakemberei. A Magyar történelmi Társulat megyei csoportja az év utolsó két hónapjában párttörténeti kérdésekkel foglalkozó tudományos tanácskozásokat rendez. Az SZKP történetének néhány csomópontjával fpglalkozik az első ülés, melynek előadója dr. Menyhárt Lajos kandidátus lesz, az MSZMP Debreceni Városi Bizottságának első titkára. A konzultációval egybekötött előadás november 14-én, hétfőn délelőtt 9 órakor kezdődik Kisújszálláson. a KISZ városi bizottsága székházában. A másik konferenciát az Oktatási Igazgatósággal együtt rendezi meg a társulat megyei csoportja. A KMP megalakulásának történelmi körülményeivel, valamint a két magyarországi forradalom, az 1918— 19-es évek néhány fontosabb problémájával foglalkozó tudományos ülésnek az MSZMP MB Oktatási Igazgatósága ad otthont december 16-án. A délelőtt 9 órától kezdődő konferenciának több neves történész vendége lesz. Elkészült Mitológiai enciklopédia Elkészült, s a jövő héten már kapható lesz a Mitológiai enciklopédia a Gondolat Kiadó ez évi legnagyobb vállalkozása. A kétkötetes munka a Szovjetunióban 1980-ban megjelent, A világ népeinek mítoszai című könyv magyar fordításaként lát napvilágot. A magyar kiadás egyike a könyv legelső külföldi változatának. Az enciklopédia mintegy 4100 szócikkben nyújt áttekintést a témakörről. Bemutatja a távoli népek és a kisebb kultúrák mítoszait is, így a többi között az ab- házok, az adigék, az ajnok, a baskírok, a vietnamiak, a giúzok, a jávaiak és az etiópok vallásos elképzeléseiről is olvashatók fejezetek. Részletesen ír a már ismert mitológiákról, s a legújabb kutatások eredményeire támaszkodva korrigálja és korszerűsíti az eddigi ismereteket. A hír csak ennyi lenne: faluházat avattak szombaton Rákóczifalván, ami részben tanácsi pénzből, részben pedig — jelentős mértékben! — a község lakóinak, gazdálkodó szervezeteinek és intézményeinek összefogásából épült. Egy ilyen esemény azonban többet érdemel egy szűkszavú hírnél. Annál is inkább, mivel a hírek mögött mindig sokkal több van, mint amennyit röpke néhány sor elmondhat a kívülállónak. A faluház szombati avatóján ezekről a „mögöttes” dolgokról is sok szó esett. A község művelődési háza összedőlt 1985-ben, és azóta gyakorlatilag nem volt Rákóczifalván olyan közösségi centrum, amiben a település apraja és nagyja szórakozást, szabadidős elfoglaltságot talált volna — leszámítva természetesen a mozit. A tervek között szerepelt persze — és szerepel továbbra is — egy új művelődési ház építése, több tízmilliós költséggel a ’90-es évek elején. A tanácsi költségvetések idei radikális Békéscsabán a városi sportcsarnokban hétfőn megnyílt a 19. alkalommal megrendezett „Kulich Gyula” országos fényképtárlat, amely kiállításon először szereplő fotóalkotások bemutatója. A tárlatra 86 alkotó több mint félezer művet küldött, ezekből a bírácsökkentése azonban az elképzelések átgondolására késztette a település vezetőit, annál is inkább, mivel várhatóan továbbra is ilyen pénzügyi és költségvetési tendenciákkal kell számolniuk. Az újbóli átgondolás eredménye az lett, hogy a nagy művelődési központ tervének fenntartása mellett szükség van egy olyan intézményre, ami biztosítja az átmenetet, és ez idő alatt is „háza lesz” a falunak. Rákóczifalva központjában egy régi parasztportát vásárolt meg a tanács ötszázezer forintért, s a község lakói — közel ugyanekkora értékű társadalmi munkával — széppé, kedvessé varázsolták. A régi hangulatokat megőrző — tornácos, hódfarkú cseréppel fedett, fehér falú — száznyolcvan négyzetméteres házban helyet kapott egy sokféle hasznosításra tervezett nagyterem, egy politechnikai helyiség, melyet napközben az iskolások használnak, és egy büfé. A ló bizottság döntése alapján 42 fényképész 93 művészi felvételét állították ki. Az ünnepélyes tárlatnyitón átadták a díjakat. A fotókiállítást a hónap végéig láthatják az érdeklődők a békéscsabai sport- csarnokban. hosszú tornác egy részét beépítették, s ott kiállítások képeit, tárgyait lehet elhelyezni. Az avatóünnepség persze már afféle nagy, feszültségoldó, megkönnyebbült sóhaj, hogy készen áll végre az, aminek elkészültében annyi ember hitt, s legalább ugyanannyi nem. Az előbbieknek lett igazuk. A legtöbb és legjobb munkát végzők a Hazafias Népfront elismerését vehették át az új faluház tornácán, s minden kitüntetettet alaposan megtapsoltak a jelenlévők. De kijárt a taps mind- annyiuknak. Megdolgoztak érte. Maltert hordtak, villanyt szereltek, falat raktak, meszeltek. Amire szükség volt. Berényi József né tanácselnök a megnyitóját azzal zárta, hogy töltse be az új intézményt zsivaj,, élet, mert akkor felelhet meg hivatásának. A már elkészült faluházi program garanciának látszik erre. S L. M. L. Kunszentmártonban Az egészség hónapja Változatos programokkal hívják fel a figyelmet az egészséges életmódra Kunszentmártonban. November az egészség hónapja. Ebből az alkalomból a városokban, községekben különböző rendezvényeken szólnak az egészségről, felvilágosító előadások hangzanak el, filmvetítéseket szerveznek. A kunszentmártoniak immár hagyományosan minden évben nagy figyelmet fordítanak e hónap eseményeire. November 8-án 14 órakor a művelődési központban megalakul A rák ellen, az emberért, a holnapért társadalmi alapítvány helyi csoportja. A témával kapcsolatban rajzpályázatot hirdettek meg és a beérkezett művekből rendezett kiállítás már megtekinthető. Az egészség hónapja alkalmából több előadás hangzik el: a túltápláltság- ról és a cukorbetegségről november 9-én a tüdőgondozó intézetben; az ifjúság nevelési problémáiról — elsősorban pedagógusoknak — november 24-én a városi tanács épületében; életünk második felének problémáiról 15-én a politikai művelődés házában. Az országos hypertónia- programhoz kapcsolódva is lesz rendezvény: Egészséges táplálkozással a magas vérnyomás ellen címmel hangzik el előadás 17-én a művelődési központban. A résztvevők nemcsak szavakkal ismerhetik meg a korszerű táplálkozás előnyeit, hanem ételbemutatón és -kóstolón is részt vehetnek. Az egészégügyi rendezvénysorozat december 3-án zárul A rak ellen... társadalmi alapítvány helyi csoportja jótékony célú báljával. LEVELEK A HAZÁBÓL A HONBA Nyelvi nehézségekről ÁRPÁDOM, mindenféle megpróbáltatásra számítottam, de arra. hogy itt nyelvi nehézségeim is lesznek, biz' isten, nem. Ha valamelyik vadnyugati országba megyek, természetes lett volna, hogy meg kell tanulnom becsületesen a nyelvet. No. itt is! Az anyanyelvemet. . . Eleinte mit sem sejtve, nagy önbizalommal eresztettem el a beszélőkémet, aztán egyre jobban elbizonytalanodtam, végül rájöttem, legjobb csak akkor megszólalnom, ha muszáj, és akkor is nagyon figyelnem kell, hogy érthető legyek. Felsorolnék néhány esetet, okulj belőle te is. Elküld a kománéd az üzletbe, hozzak valami zöldséget a húsleveshez. Mondom az eladónak (hivatalosan: a kereskedelmi alkalmazottnak: amúgy, általában elfogadott megnevezéssel: a csajnak.... még ha idős is, legfennebb: az öreg csajnak), kérnék egy kiló murkot s egy kiló petrezselymet. Gondolkodás nélkül intéz el: nincs. Mondom, hogy-hogy nincs, hiszen ott a háta mögött, a ládában. Ja, gyökeret kér — fordítja le magyarra, amit én rosszul fejeztem ki —. akkor azt mondja. . . A „csajjal" nem vitattam meg, hogy szerintem gyökere több növénynek is lehet. Kísérleteztem máshol is. murok helyett a sárgarépa változattal is. az eredmény ugyanaz: ha nem gyökeret mondok, nem értik. A piacon egy korosabb vidéki néni azonnal tudta, mi a sárgarépa, de azt is, hogy én biztos erdélyi vagyok, így árulja el magát az ember már zöldségvásárlás közben. . . Egyszer úgy adódott, hogy nem a kéglinkben (értsd a lakhelyünkön) kajoltunk (ettünk, étkeztünk), a barátom invitálására betértünk egy csehóba (elegáns étterem és nem rossz hírű italmérés vagy lebúj, ahogyan az értelmező szótárban szerepel; igen. vásároltam egy értelmező szótárat). Pechemre, flekként kértem szalmakrumplival. Sertéssültet tudok hozni — sajnálkozott a pincér — hasábburgonyával. Nem baj. jó lesz az is. mondom, s aztán — ha hiszed komám, ha nem — azt hozott, amit kértem! Tudtam én. hogy a flekken nem más, mint roston sült sertéshús (csak így is kell ám mondani), a hasábburgonyáról viszont azt hittem, hogy azok a bizonyos krumpliszeletek inkább hasonlítanak majd a hasábhoz (lásd: hasábfa). mint a szalmához — hat erről szó sincs. Láthatod, ha az ember nem igyekszik, lépten-nyomon elárulja magát, hogy idegen. Tágabbra nyitottam a szemem, jobban hegyeztem a fülem bepótlandó a hiányosságokat. Közértnek hívják itt azt. ami nálunk az élel- miszerüz’et: egy hasonlóság van a kettő között: nem pontosan fedi az elnevezés a tartalmat. Míg odaát az élelmiszerboltban a fogpiszkálótói a mosófazékig szinte mindent vásárolhatsz, csak éppen elemózsiát a legkevésbé, addig itt a közértben bár tényleg mindenféle van. mi szemszájnak ingere, csakhogy olyan áron, mintha nem a közért, hanem a kereskedőért vagy a gyártóért lenne az egész. Nos, a közért kirakatának üvegén a felirat: jamok. Bemegyek, megnézem, mi az. A többes szám zavart meg. mert ha csak any- nyi lett volna, jam, rögvest tudom, hogy dzsem (többes szám: dzsemek) — de jamok? Találd ki. komám, mi a butik! Nem kicsinyítőképzös értelmi fogyatékosok gyülekezete, hanem valami egészen más: az a hely, ahol nagyon is elmés egyének szerzik a millióikat úgy, hogy mindenfélét (itteni megnevezéssel: cuccot) adnak (vesznek). A trafikban (dohány és ajándékboltban) fiatalember kérdi sejtelmesen mosolyogva a ..csajtól”: szopi van? Ne gondolj semmi pikáns dologra. Sopianae nevű cigarettát kért. s miután tapasztaltam, hogy ezt mindenki így■ kéri, már értettem, miért nem értették sokszor, amikor én rendesen (rendellenesen) kértem. Elkezdtem én is „szopizni". mindjárt nem lógtam ki a sorból. Finest a hamcsi — hallom a hátam mögül, megfordulok, nem tüsz- szentés volt: két hölgy gügyörészett egymásnak, egyikük élvezettel habzsolta eledelét —• világos: ízlik neki a hamburger! A társadalmi-gazdasági élet fejlettségének különbözősége is okozhat nyelvi galibákat, például a szakosodás következtében olyan szavak honosodtak itt meg, melyeket — talán bocsánatos mód — nem értettem rögtön. Eldugult a mosogatókagyló lefolyócsöve, a telefon és a telefonkönyv segítségével vadásztam — én balga! — vízszerelőre. A hu- szonvalahányadik véletlenül otthon volt, mondom neki, mi a baj. Ez nem a ő dolga. Hanem kié?, kérdem nagyon óvatosan. A duguláselhárítóé. Már nem is merek fül-orr-gégészhez menni, ha benáthásodom, és csak a számon tudok lélegezni. De muszáj lesz, mert orvosi recept nélkül (itt egyszerűen: vény) szinte semmilyen gyógyszert (itt: bogyót) nem adnak. Szókincsem ilyetén bővülését elsősorban pesti tartózkodásomnak köszönhetem, de Szolnokon is kupá- lódtam (okosodtam, eszesedtem), fogózz meg komám, mit tanultam: koma. Hosszasan mesél egy ismerősöm valamit, hirtelen odafigyelek, mert ez üti meg a fülem: a koma ott állt a sarkon, holt részegen, folyt belőle a lé alul. felül... Csak magamban csodálkoztam valamelyest: miért hagyta ott, miért nem segített rajta, ha egyszer a komája? Azán kiderült: itt nemcsak az a koma, aki a gyerekemet (itt közkedvelten: utódomat) keresztelte vagy aki a keresztfiam apja (őse), még csak nem is a jóbarát vagy a pajtás, hanem mindenki; olyan értelme van, mint: illető, ipse, pasas, pacák, öcsi s a többi. Sajnos, több kifejezéssel még mindig gondban vagyok, íme néhány: adóbevallási nyilatkozat, infláció- csökkentő bérreform, államosított feketepiac, nyilvánossági vitafórum, politikai pluralizmus egypártrend- szeren belül, bundabotrány stb. Mentségemre szolgáljon, hogy ezeket az itteniek sem nagyon értik. Most tanulgatják.. . Egyre türelmetlenebbül várom tőled a híreket, ölel keresztfiad apja, Lajos flz Iparművészeti Múzeumban Kulturális programok Országos fényképtárlat • * Hazai KTOolt a falu "*-*~-** -...< .. ... ■ ■ . • •• - *."•..
