Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-04 / 264. szám
Az MSZMP Központi Bizottsága november 1-2-i ülésének állásfoglalása (Folytatás az 1. oldalról) A párttagság többsége világos eligazodást keres. Vannak, akiK az új helyzet szo- katlansága miatt elbizonytalanodtak, és olyanok is, akik a politikai pluralizmus új fejleményeiben a szocializmus alapértékeit látják veszélyben. Mások a végbe- bent változásokat is kevésnek tartják, és a parttalan liberalizálás mellett lépnék fel. A társadalomban megjelentek különböző politikai törekvések. Közülük számosán a párthoz közeli eszméket képviselnek, mások a párttól függetlenek. Egy részük a szocializmussal szemben, a polgári demokrácia talaján áll. Mindez természetes következménye a pluralista viszonyok 'kiépülési folyamatának, egyúttal azonban azt igényli, hogy a párt világosan fogalmazza meg saját törekvéseit a demokratikus politikai rendszer kiépítésének irányairól és kereteiről. 6 A társadalmi nyilvá- » nosság, mindenekelőtt a sajtónyilvánosság az elmúlt hónapokban jelentősen fejlődött. Nagyobb lehetőség nyílt arra, hogy a különböző nézetek nyilvánosságot kapjanak. Egészséges verseny van kialakulóban a sajtóban is az információk gyors továbbításáért. A sajtó, a televízió, a rádió, a hírközlés érdekesebb, változatosabb lett. Megnövekedett a lap- alapítók szerepe a sajtótermékek politikai irányvonalának kialakításában, erősödött a szerkesztőségek önállósága. Szélesedett a párt és a kormány álláspontjától eltérő kritikai vélemények megnyilvánulási lehetősége is. Ugyanakkor a lapalapítók felelőssége még nem egyértelműen tisztázott, bizonytalanság mutatkozik a sajtópolitikában és a sajtó- igazgatás szervezetében is. A közhangulat romlásának hatása tapasztalható az újságírók között is. Politikai életünk zavaró jelensége a sajtónyilvánosság bizonyos mértékű torzulása. Szűkebb körök saját nézeteiket, igyekszenek ráerőltetni a társadalomra. Ezt a nagyhatású tömegtájékoztatási eszközök is közvetítik. Ezzel megzavarják a közvéleményt, veszélyeztetik a reformfolyamatot, mert növelik a megalapozatlan politikai türelmetlenséget. Az elmúlt másfél év- • tizedben jelentősen lazultak a párt és a lakosság kapcsolatai. A munkás- osztály széles rétegeivel, így mindenekelőtt a szakképzett munkássággal nem tudtunk érdemi párbeszédet folytatni olyan, a társadalmat foglalkoztató nagy jelentőségű kérdésekről, mint a szerkezetváltás, a munka - nélküliség, a szociálpolitika. Nem sikerült megtalálni az értelmiség tekintélyes rétegeivel való kapcsolatépítés hídjait sem. A párt értelmiségpolitikájának gyengeségei, a szellemi munka feltételeinek romlása azt eredményezték, hogy a közéletben aktív értelmiség egy része eltávolodott a párttól. A mezőgazdasági dolgozók és az agrárszektor ma társadalmi istabilitásunk egyik fenntartó tényezője. Az agrárpolitika további alakításában alapvető érdekünk, hogy ez a helyzet ne változzon, e szektorban a szükséges átalakulás mellett továbbra is megmaradjanak a fejlődési perspektívák. _ Az ifjúság sorsa a 8. nemzet jövőjének kulcskérdése, meghatározó jelentőségű a szocializmus fejlődése szempontjából. Az ifjú korosztályok egy része az elmúlt tíz évben a gazdasági stagnálásnak, az életkörülmények romlásának, a társadalmi feszültségek növekedésének viszonyai között váltak felnőtté. E korosztályoknak ezért nagyrészt negatív tapasztalataik vannak társadalmunkról. Történelmi felelősségünk tehát, hogy ifjúságpárti politikát folytassunk, illetve az ifjúság nagyobb arányban vegyen részt a politika alakításában. A fiatalok életkörülményeinek romlása, a perspektíva elhomályosulá- sa, egy részük politikai radikalizmusának erősödése, kiútkeresési törekvései arra intenek, hogy nem szavakra, hanem tettekre, politikai nyitásra van szükség. _ A párt a változás, az 8* átalakulás állapotában van. A párttagság egyre aktívabban kíván részt venni a pártpolitika alakításában; Igényli a párt megújulását, de bizonytalan személyes feladatait illetően. Minthogy az elmúlt másfél évtizedben nem tudott tevékenyen részt venni a pártpolitika alakításában, nem érezheti felelősnek magát az ekkor született Hibás döntésekért és azok következményeiért. Emiatt nem vállalja a politikai folytonosság teljes továbbvitelét sem. A párt különböző szintű vezető testületéi hozzákezdtek tevékenységük megújításához. A mai helyzet egyik jellemzője, hogy a régi irányítási-vezetési stílus már sok helyen meghaladott, az új elemek azonban most rendeződnek össze működőképes rendszerré. II. A Magyar Szocialista • Munkáspárt országos értekezletének állásfoglalásában. a szocializmus és a párt megújításának ' igényében a párttagság egészének akarata fogalmazódott meg. Az elhatározott teendők, a társadalmi szükségletek, valamint a felmerült új fejlemények indokolják: gyorsítsuk meg az országos pártértekezlet állásfoglalásának és a Központi Bizottság feladattervének valóra váltását. 2 A párt akcióképessé- - gének haladéktalan helyreállítása meghatározó fontosságú. Ennek alapvető követelménye a párton belüli egység világos értelmezése. Ez nem állandó és nem monolitikus egység, nem felülről elrendelt, hanem vitában alakul ki, és igazodik a változó követelményekhez. Pártunk nagy politikai erőt képvisel. Társadalom- formáló erejének érvényesítéséhez szilárd, következetes politikai összefogásra van szükség. Ennek egyik alkotó eleme a politikai centrum továbberősödése, amely képes következetesen megvalósítani a pártértekezlet irányvonalát, fellép minden szélsőség ellen, s amelyet követ a párttagság többsége. Képes párbeszédre, alkotó együttműködésre a párton- kívüli haladó szocialista, baloldali demokratikus, népi-nemzeti indíttatású .erőkkel és az egyházakkal a kölcsönösen elfogadott elvek alapján. Az önállóság tiszteletben tartása mellett, a megújulás elvi követelményeinek feladása nélkül a vezető párttestületek nyújtsanak elvi, politikai segítséget, orientációt a pártszerveknek és az alapszervezeteknek a megújulás megkönnyítésére, és biztosítsák az ehhez szükséges tájékoztatást. A pártszerveződés új elveire és követelményeire való átállás során fokozatosan kerüljön előtérbe a lakóhelyen folytatott politikai tevékenység. A párttagok vegyenek részt a különböző mozgalmakban, érdek- képviseletekben és az új szerveződésekben, az élénkülő politikai közéletben, a társadalmi vitákban. Politikai munkájukhoz elengedhetetlen, hogy a párt illetékes testületéi a felmerült fontos politikai kérdésekben kialakítsák a képviselhető és képviselendő irányvonalat. A párttestületek változó feladataihoz igazodó, hatékony, minőségileg megújuló pártapparátusra van szükség. A testületek az ehhez szükséges átalakítást az év végéig fejezzék be. 3. sében Az ország tényleges helyzetének értékelé- és a továbbfejlődés kiinduló pontjainak meghatározásában a Központi Bizottság számít a párttagság véleményére, és széles körben, a különböző formákat felhasználva aktív eszmecserét folytat. Ebben a párt különböző vezető testületéi minden szinten vegyenek részt. E politikai mozgalmi tevékenység kapjon teljes nyilvánosságot. A pártszervezetek rendezzenek a tagság összetartozását erősítő kommunista fórumokat, és ezeket használják fel a politikai közélet formálására.- Az MSZMP olyan po- litikai erő, amely képes a nemzeti felemelkedés programját megalkotni és következetesen megvalósítani, képes a reformban érdekeltek összefogására, a szocialista haladás köré tömöríthető erők koalíciójának létrehozására. Ez a biztosítéka annak, hogy elzárjuk az utat az egyértelműen elvetett sztálini modell és'a polgári rendszer alternatívája elöl. A kétfrontos harcnak a mai viszonyok között ez a célja és fő terepe. _ A Magyar Szocialista 8« Munkáspárt vállalja az elmúlt négy évtized történelmi örökségét, amely a magyar népnek felemelkedést hozott. Megőrizve kívánja meghaladni azt. Ennek a politikának előremutató elemei: a két munkáspárt 1948-as, új minőséget ígérő egyesülési kongresszusa; az 1953—56 közötti éveknek a szocializmus megreformálását igénylő demokratikus törekvései. 1956 után az MSZMP nagy erőfeszítéseket tett a szocializmus addig kialakult rendszerének megváltoztatására. A hazai és a nemzetközi közvéleményben is elismert sikereket ért el az életviszonyok javításában, a demokratizmus kiszélesítésében, a szabadságjogok garantálásában, a humanizmus elveinek érvényesítésében és az 1966— 68-as reformtörekvésekben. Mindezt a történelmileg meghatározott külső és belső feltételek közegében csak részlegesen tudta végrehajtani. A szocializmus korábban kialakult politikai rendszerének korlátain nem léptünk túl. A döntési mechanizmus, a politikai akarat- képzés módja szembe került a társadalmi-politikai fejlődés valódi szükségleteivel, így a szocializmus fejlődését akadályozó tényezővé, súlyos hibák forrásává vált. Ezért sem vállalható a szocializmus történelmileg túlhaladott modelljére jellemző gazdasági és politikai rendszer fenntartása. Változtatni kívánunk azon a szubjektív és konzervatív szemléleten és' gyakorlaton, amely az elmúlt másfél évtized máig is ható hibáihoz vezetett. Nem lehet fenntartani a túlközpontosított döntési mechanizmust, nem lehet folytatni a szubjektív vezetői kiválasztást, és nem lehet nélkülözni a vezetői tevékenység társadalmi ellenőrzését. ß Az új nemzeti össze- 8. fogás tartalmát, útjait, módjait tekintve számunkra egyedüli irányt mutató eszme a társadalmi haladás, a nemzeti felemelkedés eszméje. Történelmi tapasztalataink és a megváltozott helyzetből adódó felismerések alapján ma a nemzeti összefogás alappilléreinek tekintjük: — Az önálló arculatú, a nemzeti érdekekre épülő gazdaság- és társadalompolitikát; — a hatékony piacgazdaság megteremtését; — a modernizációra épülő határozottabb nyitást a világ felé; — a társadalmi önszerveződés jogának, mint • a szocializmus új elemének érvényesítését a politikai pluralizmus viszonyai között; ennek keretében a szocialista társadalom új fejlődési útjának. a magyar társadalom érdekeit érvényesítő, az ösz- szes haladó, baloldali, demokratikus, nemzeti törekvést kifejező erő együttműködésének a megvalósítását; — olyan szilárd alkotmányosság kiépítését és szavatolását, amely a biztonságos jogrendnek, a jogállamiságnak az alapja, és magában foglalja a demokratikus politikai rendszer működésének keretein belül a párt, a kormány, a különböző érdek- képviseletek, a társadalmipolitikai mozgalmak együttműködésének törvényes szabályozását; — a szocializmus megújítására törekvő valamennyi ideológiai áramlat együttes politikai programalkotó lehetőségeinek elismerését, beleértve a nem marxista világnézetű, így a vallásos emberek aktív közreműködési lehetőségét is a társadalmi gyakorlat alakításában. 7 A munkásság érdekei • jól érzékelhetően érvényesüljenek a politikai döntések meghozatalában és megvalósításában. Ezért alapvető politikai érdek, hogy a párt tényleges párbeszédet folytasson a munkássággal a gazdaság- és a szociálpolitika olyan kérdéseiről, amelyek közvetlenül érintik munka- és életfeltételeit, jövedelmi viszonyait, szociális biztonságát is. Támogatását kell kérnünk a jövedelmek olyan elosztásához, amely — a rövid távú érdekeken túlmutatóan — segíti a társadalmi és gazdasági modernizációt, a gyorsabb fejlődést, végső soron a munkásság boldogulását is. A mezőgazdasági dolgozók bizalmát és jövőjét csak az átalakulás követelményeit érvényesítő érdekeltségre épülő agrárpolitika biztosíthatja. Az értelmiség közreműködése nélkül a korszak nagy kihívásaira nem lehet választ adni. Ezért a hozzá való viszony nem taktikai, hanem stratégiai jelentőségű. Szükségesnek tartjuk létrehozni a politikai döntési folyamatba való aktív bekapcsolódásának, illetve saját kezdeményezéseinek feltételeit. Indokolt a szellemi munka nagyobb megbecsülése, amelyet ezért támogatunk. Az ifjúság elidegeníthetetlen joga, hogy részt vegyen a politikai rendszer demokratizálásában, saját szervezetein keresztül beleszóljon a politika formálásába, jövőjének alakításába. A politikai intézmények a generációk közötti párbeszéd, megegyezés és együttműködés színterei is legyenek. O Az MSZMP a társa- **■ dalmi érdekkifejezés, önszerveződés és ellenőrzés pluralizmusának, a társadalom önszabályozásának új újtait keresi. A jelenlegi politikai időszakban a nemzet előtt álló rendkívül nehéz feladatok megoldásához az erők összefogására és nem megosztottságra van szükség. A pártnak az az álláspontja, hogy vezető,' j^e^epét. egypár,trendszer keßptfei kö-^ zött gyakorolja. Természetesnek tartja, hogy az alkotmány előírásainak, a törvényességnek megfelelően különböző politikai szervezetek jönnek létre. A hozzájuk való viszonyt programjuk és gyakorlati tevékenységük alapján határozza meg. A párt keresi az együttműködést, a politikai szövetséget, koalíciót azokkal az erőkkel, amelyek a szocializmus megújulásáért, a nemzet fel- emelkedéséért kívánnak színre lépni. Határozottan szembeszáll azonban minden olyan erővel, amely a szocialista társadalmi rend, az alkotmányosság és szövetségi rendszerünk ellen lép fel. 9 A nyilvánosságnak ki. tüntetett jelentősége van politikai rendszerünk megújításában és működtetésében. Az önálló tényezőként színre lépett sajtó megfelelően illeszkedjen a demokratizálási folyamatba. A politikai intézmények és az újságírótársadalom Között jó együttműködés, partneri viszony alakuljon ki. Felgyorsítjuk a nyilvánosság korszerűsítésével foglalkozó állásfoglalás előkészítő munkáját. Következetesen érvényesíteni kell a lapalapítók és -fenntartók érdekeit, politikai és anyagi felelősségét. Ez különösen vonatkozik a kormány által felügyelt nagyhatású tömegkommunikációs eszközökre. A különböző alternatív nézeteknek csak a tényleges súlyuknak megfelelően adjanak teret. Éljenek jobban az e nézetekkel vitázó kritikai funkciójukkal, amihez mozgósítani kell az érdekelt területeken dolgozó kommunistákat. Nyíljon mód arra, hogy a különböző szerveződések a sajtótörvény alapján teremtsék meg saját nyilvánosságukat. .-I Felgyorsítjuk az el- ■"* múlt évtizedek tapasztalatait elemző munkabizottság tevékenységét. Az elemzés részletesen foglalkozzon a hibás döntésekért való felelősség tartalmi kérdéseivel. Készüljön világos helyzetértékelés a közvélemény számára a gazdaság állapotáról. II Gyorsítsuk meg az át- fogó gazdasági reform- folyamatot. A vegyes tulajdonú piacgazdaság, a szükséges külgazdasági nyitás megteremtéséhez, a társasági törvény érvényesítéséhez, a II népgazdaság 1988. évi várható fejlődéséről, az 1989-90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszközrendszeréről | Az MSZMP KB no■* vember 1—2-i ülésén megtárgyalta a népgazdaság 1988. évi fejlődéséről és az 1989—90. évi gazdaságpolitika fő vonásairól és eszköz- rendszeréről szóló tájékoztatót. A Központi Bizottság megállapította, hogy 1988-ban a gazdasági folyamatok alapvetően a stabilizációs programban kijelölt irányban alakultak, de nem mentesek az ellentmondásoktól. Az eddigi teljesítmények alapján úgy ítélhető meg, hogy a stabilizációs program meghirdetése óta eltelt egy évben az alapvető gazdaságpolitikai célok teljesülnek. A konvertibilis áruforgalomban a tervezett aktívum megvalósul. A fizetési mérleg hiánya — az emelkedő kamatok és a világútlevél bevezetésével összefüggésben ugrásszerűen növekvő lakossági devizaíel- használás miatt — valamelyest meghaladja a tervezettet. A KGST-kapcsolataink- ban mérséklődik a fizetési mérleg aktívuma. A termelés növekedése eléri a tervezettet. A lakosság fogyasztása a számítottal összhangban csökken, a vállalati beruházások viszont növekednek. Mindezek kedvező alapot teremtenek a stabilizációs program folytatásához, kiteljesedéséhez. Ennek értékét növeli, hogy a gazdálkodó szervezetek ezeket a teljesítményeket gyökeresen megváltozott közgazda- sági környezetben, az új adórendszer bevezetése- és számos egyéb szabályozó- változás közepette érték el. A fő gazdasági mutatók kedvező alakulása mellett a gazdaságban számos olyan új és örökölt tényező van jelen, amely nehezíti a stabilizációt. Az adósságállomány magas, az adósság- szolgálat súlyos terheket ró az országra. A minőségi változás, a gazdasági szerkezet átalakulása nem kielégítő. A konvertibilis export növekedését a javuló teljesítmények mellett elsősorban a hagyományos termékeink iránti konjunkturális kereslet és kedvező áralakulás magyarázza. A belső pénzügyi egyensúlyt még nem sikerült helyreállítani. a népgazdaságban erős inflációs hatások érvényesülnek. A költségvetés túlköltekezik. a vállalati vásárlóerőt sem sikerült megfelelően szabályozni, s a keletkező jövedelmek aránya és megoszlása nem igazodik megfelelően a szerkezetátalakítás céljaihoz. Ezek gátolják a vállalatok hatékonyság szerinti differenciálódását. Egyre világosabban látható, hogy külső adósságunk tényleges terhei, a KGST- együttműködés beszűkülő lehetőségei, belső pénzügyi viszonyaink rendezetlensége a vártnál nehezebbé teszik a stabilizációs program megvalósítását. A kormányzatnak tovább kell folytatnia annak a gazdasági környezetnek a kialakítását, amely teret nyit a hatékonyan gazdálkodóknak, ösztönzi a vállalkozást, szélesíti a piaci viszonyok hatókörét, s szűkíti a veszteségforrásokat. A vállalatok és a költségvetés kapcsolatainak törvényi szintű szabályozásával csökkenteni szükséges az eseti központi beavatkozások lehetőséget, s erősíteni kell a vállalkozók biztonságérzetét. A társasági törvény, az elfogadásra váró nyereségadó törvény várhatóan növeli a vállalkozási kedvet. Elősegítheti a külföldi tőke beáramlását. (Folytatás a 3. oldalon) piaci feltételek kialakításához. a liberalizálás gyakorlati gazdasági és politikai sikere érdekében nagy döntési, cselekvési szabadságot kell hagyni a vállalatoknak. Konkrét iránymutató . programokat, közgazdasági ösztönzőket kell kialakítani minden tulajdonforma, így a magántulajdon részére is. Következetesen kell előrehaladni a bérreform, a költség- vetési reform és az árreform bevezetésében. A gazdasági érdekegyeztetési gyakorlat gyors kiéoítésére kell törekedni. A gazdasági fejlődéshez az érintett rétegek számára egyértelmű érdekeltséget kell téremteni, hogy részt vállaljanak a gazdaság megújításában. Az intézkedések által sújtott, nehéz helyzetbe kerülő rétegek számára kezdjék meg a szociális háló kiépítését. Aktív képzési és foglalkoztatás-politikára van szükség, amelynek célja a munkanélkülivé válás megelőzése, a munkanélküliség mértékének csökkentése és a munka nélkül maradó emberekről történő gondoskodás.-rt A Központi Bizottság megállapította, hogy több olyan feszültség és probléma terheli a lakosságot, belpolitikai életünket, amely részben megszüntethető, illetve a ma rendelkezésre álló eszközökkel is megoldható. Szükségesnek tartja, hogy az adórendszerből kiiktassák a termelést, a teljesítményt fékező hatásokat. Az államigazgatásban, a gazdálkodásban ésszerű takarékosság érvényesüljön. Át kell tekinteni, hogy az állam, a párt és egyéb szervezetek milyen eszközöket, erőforrásokat szabadíthatnak fel más társadalmi célokra. Minden területen. IO« pártállásra és beosztásra való tekintet nélkül, érvényt kell szerezni a törvényes és a morális követelményeknek. A párt határozottan fellép a korrupció felszámolásáért és az abban vétkes tisztségviselők felelősségre vonásáért. * * * A Központi Bizottság számot vetett a magyar társadalom mai helyzetének nehézségeivel. Felhívja a kommunistákat, a társadalom valamennyi, a nemzet jövője iránt elkötelezett haladó erejét, hogy munkálkodjon együtt a mai nehéz gazdasági helyzetből és ennek ne, gatív társadalmi következményeiből való kilábalás lehetséges útjainak kialakításán.
