Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)

1988-11-04 / 264. szám

1988. NOVEMBER 4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Befejeződtek a delegálások a megyei pártbizottságba Ülést tartott az Aprítógépgyár üzemi pártbizottsága Tegnap délután ülést tar­tott a Jászberényi Aprító­gépgyár üzemi pártbizottsá­ga. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Fábián Pé­ter, a megyei pártbizottság titkára is. Az üzemi pártbi­zottság tagjai ez alkalommal éltek azzal a lehetőséggel, hogy egy embert delegálhat­tak a megyei pártbizottság tagjai közé. A jelölőbizottság Lánczi Józsefet ajánlotta erre a tisztségre. Előzőleg a gyár­ban működő nyolc pártalap- szervezet is Lánczi József jelölése mellett foglalt ál­lást. Az előkészítő munka során felvetődött ugyan a kérdés: miért nincs többes jelölés, de érdemi javaslatot egyik alapszervezet sem tett. Az üzemi pártbizottság egy­hangúan Lánczi Józsefet de­legálta a megyei pártbizott­ságba. Ezzel a döntéssel betöltöt­ték mindazt a tizenegy he­lyet. melyre a megyei párt- bizottság legutóbbi ülésének állásfoglalása szerint a pártszervek és -szervezetek közül többen közvetlen úton delegálhattak tisztségviselő-, két. Korábban nem volt ilyen gyakorlat a megye pártéletében. Eddig két párt­értekezlet között a megyei pártbizottság kooptálással töltötte be sorait. Most vi­szont mindkét módszerrel élt a testület. Ezáltal bizonyá­ra élőbb és szorosabb lesz a kapcsolat a megye vezető testületé és a párttagok kö­zött. * * * Lánczi József 1961-ben született Egerben. Eredeti foglalkozása villanyszerelő. Erősáramú szakközépiskolát végzett. Elvégezte a Kom- szomol-föiskolát is. Nős. egy gyermeke van. 1983 óta tag­ja az üzemi pártbizottság­nak, ’85-től a párt-végrehaj­tóbizottságának is. Most a gyár KISZ-titkáraként dol­gozik. Új munkaügyi szolgáltatások Központ alakul A munkaügyi szolgáltatá­sok fejlesztésére a közeljövő­ben országos munkaerőpiaci központtá szervezik át az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Informá­ciós Központját. Ennek a szervezetnek eddig is az egyik legfontosabb feladata az volt, hogy elemezze a munkaerőhelyzet változását, a munkaerőkereslet és -kí­nálat alakulását. Alapvetően ezt a tevékenységét fejlesz­tik tovább új szolgáltatá­sokkal a munkaügyi irányí­tásban részt vevő állami és tanácsi szervezetek, valamint a munkáltatók és a lakosság számára. A központ keretében egy országos ügyfélszolgálati iro­dát is létrehoznak, amely a munka- és átképzési lehető­ségekről, a munkaerőpiaci esélyekről és a munkaválla­lói jogokról tájékoztatja az érdeklődőket. Élelmiszer­kereskedelem Tegnap ülést tartott az Országgyűlés kereskedelmi bizottsága. A képviselők megvizsgálták a Kereskedel­mi Minisztérium jelentését, az élelmiszerkereskedelem fejlődésének idei tapasztala­tairól, illetve az ezzel kap­csolatos további feladatok­ról. Ugyancsak napirendre került a zöldség-gyümölcs forgalmazás helyzete, vala­mint a társasági törvény ha­tásai a kereskedelmi ága­zatra. Bőven van még kapacitás Űröm, amibe üröm is vegyül „A szolnoki nyomdagép hibája miatt a Néplap Budapes­ten, a Szikra Lapnyomdában készül, s így késve jut el olva­sóinkhoz, amiért elnézésüket kérjük”. — Ki ne emlékezne ezekre a sorokra, hiszen az utóbbi néhány évben sajnos elég gyakran le kellett írnunk. Mindezekről a kívülálló olyasféle következtetést vonhatott le, hogy a Szolnoki Nyomda Válla­lat lapelőállító részlegének műszaki állapota enyhén szólva nem a legjobb... Pár hónapja viszont mintha minden simán menne. Csend van a nyomda körül. Mi történt? Talán újabb gépeket vásároltak? — többek között ezt is kérdeztük Gomb­kötő Bélától, a Szolnoki Nyomda Vállalat igazgatójától. — Gépvásárlásról szó sincs — kezdte válaszát az igazgató. A csend annak kö­szönhető, hogy az NDK gyártmányú Saphir 96-os típusú ofszet rotációs gépet —, amelyen 13 éve a Néplap készül — az idén felújítat- tuk, s most — lekopogom — nincs vele semmi baj. Ennek mi örülünk, de ebbe az örömbe egy kis üröm is ve­gyül. — Miért? — Tulajdonképpen a szó- banforgó gép felújítását már korábban megrendeltük az NDK-bel'i szakemberektől, s eredetileg úgy terveztük, hogy már tavaly túl leszünk a munkán. Nekünk az lett volna a legjobb, mert a. vál­lalat ’87-es nyereségéből könyen ki tudtuk volna fi­zetni a gépjavítás költsége­it, ami egyébként 5 millió forintunkat vitt el. De mivel csak az idén kezdődött meg a gép javítása — s a Néplap másfél hónapig Budapesten, a Szikra Lapnyomdában ké­szült — az ebből adódó plusz költségeket is nekünk kel­lett állnunk, s így az első félévet 5 millió forintos mí­nusszal zártuk. — Nem túl rózsás állapot. Ezt csak azért említem, mert ugyanakkor nálunk, a Nép­lap szerkesztőségében kiépült egy számítógépes rendszer, s így már ma is terminálok rögzítik az egyes újságcikke­ket, sőt nemrégiben megér­kezett hozzánk a tördelőgep is. De ha Önök nem lépnek, akkor ez a fejlesztés legin­kább csak egy félkarú óriás­hoz hasonlít... —• Értem mire gondol, de mi ennek ellenére sem iu­A papírhiány következményei a Szolnoki Nyomdánál dunk fejleszteni, mert azt a levilágító berendezést — ami egy korszerű, fényszedéssel előállított napilaphoz kell képtelenek vagyunk megven­ni, mivel erre egyszerűen nincs pénzünk. Arról már nem is beszélve, hogy a je­lenleg érvényben lévő sza­bályzók szerint egy rend­kívül sikeres esztendő ese­tén is legfeljebb csak négy-öt millió forintos nye­reségünk lehet, mivel a töb­bit elvonják. Ezzel szemben egy új nyomógép —, amely hosszú távon biztonságossá tenné a napilap előállítását — és az előzőekben emlege­tett levilágító berendezés összesen 50—100 millió fo­rintba kerülne. így aztán be­látható időn belül ezen a té­ren változás nem várható. Az persze igaz, hogy 2—3 évig még a jelenleg meglévő géppel biztonságosan előál­lítható a Néplap, de hogy utána mi lesz, azt ma még senki sem tudja megmonda­ni. — Az ön által említett gondokat bizonyára csak nö­velte az idei papírhiány. . . — így igaz, mivel mi fő­ként műnyomó, ofszet és ve­gyes ügyviteli papírokkal dolgozunk, s pontosan ezek­ből kaptunk keveseboet. Ugyanakkor pedig az ilyen papírokból csináljuk azokat a tájékoztatókat, naptárakat, névjegykártyákat, esküvői meghívókat, bizonylatokat, amelyeknek készítése nekünk a fő profilunkat jelenti. En­nek bizonyítására talán elég, ha annyit mondok, hogy az összes bevételünk 75 száza­léka ezekből a tevékenysé­gekből származik. — Mostanában történt-e változás a papírfronton? — Valamit javult a hely­zet, de éppen azért, mert ügyfeleink igényeit koráb­ban a papírhiány miatt nem tudtuk kielégíteni, régi meg­rendelőink jó része is hátat fordított nekünk, s a jelen­legi partnereink sem bíznak abban, hogy időre elkészítjük az általuk kért nyomtatvá­nyokat. Ezúton is megnyug­tathatok mindenkit, hogy határidős feladatainkat tel­jesítjük. Sőt még az idén újabb munkákat is tudnánk vállalni, mivel bőven van rá kapacitásunk. — Most, hogy Szolnok me­gyében megváltozott a tele­fonhelyzet, úi telefonkönyv készült, s így már szinte nincs is olyan vállalat, amelynek a telefonszáma ne váltbzott volna meg. Itt ar­ra gondolok, hogy új, fejcí- mes levélpapírok, belső tele­fonfüzetek is kellenének. Ezek elkészítését is vállal­nák? — Természetesen, de ed­dig még ilyen kéréssel alig kerestek meg bennünket. Nagy Tibor Az MSZMP Központi Bizottsága november 1—2-i ülésének állásfoglalása (Folytatás a 2. oldalról) 2 A Központi Bizottság ■ tudomásul veszi, hogy korábbi állásfoglalásának megfelelően a tervező szer­vek a következő időszak fejlődési lehetőségeit két változatban vizsgálták, me­lyek a további évek gazda­sági fejlődésének lehetséges útjait mutatják be. A válto­zatok közötti lényegi eltérés elsősorban nem a jövő évi fejlődés számszerű előirány­zataiban, hanem a gazdaság- politikai felfogásban és a gazdaságirányítási maga­tartásban van. A Központi Bizottság azt a változatot támogatja, amely a nagyobb szerkezeti változást, a piaci viszonyok fejlesztését, a vállalkozói magatartás kibontakoztatá­sát. a szocialista piacgazda­ság kiépítését helyezi előtér­be, és az ezt szolgáló törek­véseknek ad elsőbbséget a gazdaságirányítási gyakor­latban. 3 A Központi Bizottság: * — támogatja a külpia­ci nyitás politikájának a megvalósítását, az exportké­pesség javítását, a gazdasá­gos kivitel növelését, az importverseny erősítését, az importgazdálkodás kötött­ségeinek oldását. A külpiaci nyitás a kereskedelmi és fi­zetési mérlegben nem ered­ményezhet kezelhetetlen fe­szültségeket. — a kormányzat és a gaz­dálkodó szervezetek kiemel­kedő jelentőségű feladatá­nak tartja, hogy feltárják a szocialista országokkal foly­tatott gazdasági együttműkö­dés további lehetőségeit. A rövid távú kereskedel­mi és együttműködési érde­kek érvényesítése mellett kezdeményezni szükséges a tartós kibontakozást segítő kapcsolatok kifejlesztését, szélesítését és elmélyítését. — Szükségesnek tartja, hogy a termeléspolitikában a gazdaságirányító tevékeny­ségének erősítését, a terme­lési szerkezet átalakításának gyorsítását, az ezeket szol­gáló vállalkozások mozgás­terének bővítését állítsák. Szükséges a gazdálkodó szer­vezetek, vállalkozók erőfor­rásokhoz való hozzájutásá­nak szabadabbá tétele, a gazdálkodás bürokratikus kötöttségeinek oldása. Ez a gazdálkodó szervezetek tel­jesítményeiben, fejlődési le­hetőségeiben különbségeket hoz létre, melyek óhatatlan feszültségekkel is járnak. Szigorú költségvetési és pénzügyi szabályozással szükséges elérni a fizetőké­pes kereslet megfelelő ala­kulását. Ügy ítéli meg, hogy az adott gazdasági feltételek mellett az előttünk álló egy­két évben még nem számol­hatunk a gazdaság érzékel­hető növekedésével, a belföl­dön felhasználható nemzeti jövedelem bővülésével. Emi­att a gazdasági stabilizáció megvalósításával együtt já­ró terheket az államnak, a vállalatoknak, a lakosságnak egyaránt viselniük kell. A terhek megosztásánál tekin­tettel kell lenni a költségve­tés egyensúlyi helyzetére, a gazdálkodói szféra cselekvő- képességének és érdekeltsé- . gének fenntartására, a la­kosság terhelhetőségének rétegenként eltérő mérté­kére. A Központi Bizottság az inflációellenes gazdaságpo­litikát és kormányzati ma­gatartást a stabilizáció nél­külözhetetlen feltételének tartja. Ezt csak a termelés hatékonyságának és nemzet­közi versenyképességének tartós javításával lehet meg­alapozni. A helyzet értékelése és a stabilizáció' követelmé­nyei alapján a mai életszín­vonal nem őrizhető meg, de az reális cél, hogy már 1989- ben a lakossági fogyasztás, az egy keresőre jutó reálbér csökkenésének mértéke ki­sebb legyen, mint ami az idei évben bekövetkezik. A Központi Bizottság fon­tosnak tartja, hogy a fo­gyasztói áremelkedés 1989- ben az ez évinél alacsonyabb legyen. A fogyasztói áremel­kedés egy része központi el- határozású árintézkedések hatására valósul meg. Az alapvető jellegű termékek és szolgáltatások körében a többletkiadások mintegy háromnegyedét ellentételez­ni kell. Kiemelt figyelmet kell fordítani azokra, akik­nek alacsony a nyugdíjuk, és segíteni kell az első lakás megszerzésében a fiatalokat. A Központi Bizottság a teljesítményösztönzés erősí­tése érdekében támogatja a bérmechanizmus olyan áta­lakítását, amelyben megszű­nik a keresetek elkülönült, merev szabályozása. Olyan bérmechanizmusra van szük­ség, amely nem növeli az inflációs nyomást és amelyben érdemi szerephez jut a mun­káltatók és munkavállalók közötti felelős érdekegyezte­tés. A munkaerő hatékony fog­lalkoztatásának ösztönzésé­vel egyidejűleg nagy figyel­met kell fordítani a felsza­baduló munkaerő újraelhe- lyezkedéséhez szükséges fel­tételek megteremtésére, az elhelyezkedni nem tudók esetében megfelelő átképzési rendszer, a rászorulóknak munkanélkülisegély-rend- szer bevezetésére és működ­tetésére. A Központi Bizottság szükségesnek tartja, hogy a kormány hosszabb távú program alapján kezdje meg a lakásgazdálkodási rend­szer ellentmondásainak fel­oldását. — Elengedhetetlen a pénz­ügyi egyensúly, különösen az államháztartás helyzetének javítása, ehhez kiadásainak csökkentése és bevételeinek növelése egyaránt szükséges. — Szükségesnek tartja az előkészítés alatt álló ár-, bér-, pénzügyi és elosztáspo­litikai reform munkálaiai- nak gyorsítását és összehan­golását. \ Központi Bizottság tudatában van annak, hogy az új gazdaságpolitikai felfogásra épített eszközrend­szer működése ■ kiélezett egyensúlyi problémák között komoly gazdasági és társa­dalmi kockázatokat is tar­talmaz. Bízik abban, hogy a liberalizáltabb gazdálkodási feltételek és a társadalmi élet gyorsütemű átalakulása közepette a gazdálkodószer­vezetek, a társadalmi és ér­dekképviseleti szervek az ország súlyos helyzetének megfelelő felelősséggel és po­litikai érettséggel élnek a megnyíló lehetőségekkel. Csak így van esély arra, hogy a kibontakozásra mó­dot adó feltételrendszer be­vezetése ne okozzon rövid távon olyan feszültségeket, melyek kikényszerítenék az egyensúly védelmében a mozgástér beszűkülését, a Központi Bizottság által tá­mogatott gazdaságpolitikai koncepció feladását. 5 A jövő évi gazdaság- ■ politika eredményes végrehajtása a korábbiaknál lényegesen összetettebb fel­adat, felelős politizálást kí­ván a párt vezető testületéitől az egész párttagságtól, az or­szág helyzetének javításáért felelősséget érző, együttmű­ködni kész társadalmi szer­vezetektől, csoportoktól, egyénektől. Feltételezi a konstruktív közreműködést törekvéseink valóra váltásá­ban, a kialakuló feszültsé­gek mérséklésében. A Köz­ponti Bizottság helyesli, hogy a jövő évi terv és a következő évekre is szóló gazdaságpolitikai irányvonal ‘ kialakításához a Miniszter- tanács kéri az Országgyűlés támogatását, együttműködé­sét. Pro Űrbe dij a tanár úrnak Hatvanhat csodálatos szolnoki év Most hol vagyunk? kér­dezte egy alacsony, ősz ha­jú férfi, amikor tegnap dél­előtt karonfogva bevezették Szolnokon, a városi tanács vb-termébe. A szemüveges, világtalan érdeklődő immá­ron 93. esztendejét tapossa, és a neve bizonyára ismerős sokezer olvasó előtt. Ke­mény Lászlónak hívják. Tanár úrként, majd később Laci bácsiként emlegetik napjainkban is. Mi volt ő tulajdonképpen? Nemes egy­szerűséggel izig-vérig pe­dagógus 1922. szeptember 1-je óta. Ekkor kezdett ta­nítani Szolnokon, a Felső Kereskedelmi Iskolában, majd 1941—60. között ugyan­ott igazgató. Legendákat meséltek iskolaépítő, tantes­tületi közösségszervező ered­ményeiről, arról, hogy ma­gyar-történelem szakos ta­nár létére nemcsak öntevé­keny irodalmi csoportokat, de énekkart is szervezett. Ő volt a mai „Közgazadsági” lelkes, csupaszív első igaz­gatója, megteremtője is. Hosszú ideig látta el a Ver­seghy Ferenc városi irodal­mi kör főtitkári tisztét, de a legnagyobb érdeme talán az, hogy következetessége, gyermek- és szakmaszerete­te, embersége révén kiváló tanítványok egész sorát bo­csátotta útjára. Mindezen ér­demeiért az idén Szolnok Pro Űrbe díját ő vehette át Bálint Ferenc tanácselnök­től. Az ünnepség — amelyen részt vett Mohácsi Ottó, a megyei tanács elnöke és Varga Sándorné, a városi pártbizottság első titkára is — a szokottnál családiasabb- ra, közvetlenebbre kereke­dett. Elhozták a tisztelet vi­rágait Laci bácsi hajdani iskolájának mai diákjai és meleg szavakkal köszöntöt­ték a volt igazgatót egykori kollégái, tanítványai is. Az ünnepelt érzelmekkel telített mondatokkal vallott arról, hogy őt, az egykori, esztergomi születésű fiatal­embert 1922 óta ide. a Ti­sza partjára húzza a szíve. Hogy miért? Ide köt a drága családom, a feleségem, ezer­nyi iskolai emlék, diák, és az a sok kiváló kolléga, akik­kel együtt taníthattam, in­dokolta hűségét. Mindezek után mit is kí­vánhatnánk matuzsálemi ko­ra mellé? Azt, hogy további szellerhi és testi frissesség­ben szeretett felesége társa­ságában még sokáig találkoz­hasson tisztelőivel, járja a szolnoki utcákat, azt a vá­rost. ahol eddig hatvanhat ‘ csodálatos esztendőt töltött. D. Szabó Miklós

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents