Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-04 / 264. szám
««■— SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! xxxix. évf. 264. sz„ 1988. nov., 4., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: „Nem tudok megbarátkozni a szobrokkal” A rádió és a televízió jövő heti műsora Kiégett a Tungsram lámpája Hz MSZMP Központi Bizottsága november 1—2-i ülésének állásfoglalása n belpolitikai helyzetről és a párt feladatairól i. törvény módosítása. Megindult a kormányzati döntési rendszer megújítása. _A szakszervezeti mozgalom, a KISZ, a Hazafias Népfront, a szövetkezeti szövetségek és más társadalmi szervezetek is hozzákezdtek munkájuk megújításához. Megalakultak, vagy megalakulóban vannak különböző új társadalmi-politikai mozgalmak és egyesületek. Bővül a tér a különböző érdekek és nézetek kifejtésére és ütköztetésére, ugyanakkor a nézetek polarizálódnak. n A párt- és állami ve- zetés helyzetét nehezíti, hogy egyszerre kell megküzdenie a múltban elkövetett hibák következményeivel és a jelenlegi gondokkal. Az elmúlt másfél évtized be nem váltott ígéretei, a sokszor megalapozatlan előrejelzések, a XIII. kongresszuson elhatározott célok telje- síthetetlensége növelik a bizalmatlanságot. A gazdasági helyzetről adott hiányos tájékoztatás, a túlságosan centralizált döntési rendszer, valamint az a hiedelem, hogy a párt cselekvési lehetősége csaknem korlátok nélküli, azt a tudatot erősítette, hogy pusztán politikai szándékoktól függ, mikor és milyen ütemben következik be a helyzet javulása. Ma sem eléggé ismert a kormányzati döntések korlátozott mozgástere, ezért erősödik az a felfogás, hogy a helyzet kizárólag az érdekképviselet javításával gyorsan megváltoztatható. A termelésben végrehajtandó fordulatot azonban nem pótolhatja a hatékonyabb érdekképviselet sem. m A pártértekezlet óta végbement változások mellett is romlik a lakosság — és így a párttagság — hangulata. Ennek fő oka, hogy a gazdasági egyensúly javítására tett — egyébként eredményt hozó — intézkedések együtt járnak az élet- színvonal érezhető további csökkenésével, az életkörülmények nehezebbé válásával. Felszínre kerülnek és erősödnek a korábbi gazdaságpolitikából is eredő társadalmi-szociális feszültségek. Több lakossági réteg ma nehéz körülmények között él, így a nagycsaládosok, a nyugdíjasok és a pályakezdő fiatalok, az alacsony jövedelmű szakképzetlen dolgozók, az értelmiség jelentős része. A pártértekezleten végbement személyi megújulás és az elfogadott program széles körben azt a hitet keltette, hogy gyors ütemben lesz lehetséges a lakosság életkörülményeinek javítása. A gazdaság teljesítményeiben azonban csak hosszabb távon érhető el fordulat. Ezért ma reálisan nem számolhatunk a meglévő társadalmi feszültségek gyors ütemű enyhítésének lehetőségével. Ma az érdekérvényesítés színtere egyoldalúan az elosztási viszonyokra — a jövedelmekre, a juttatásokra — tevődött át, miközben hiányzik a helyzet orvoslásának termelési háttere. Nyíltan ki kell mondanunk, hogy a társadalom különböző rétegei által megfogalmazott — önmagukban jogos — igények rövid távon anyagi eszközök hiányában nem elégíthetők ki. Ezek teljesítésének feltételei csak a gazdaságpolitikai fordulat végrehajtásával, a gazdasági reform következetes kibontakoztatásával a termelésben hozhatók létre. 5 A társadalmi-politikai ■ mozgalmak, egyesületek megjelenésével, az érdekképviseleti szervezetek tevékenységének megerősödésével a párt kiforratlan, de valóságos pluralista jellegű politikai viszonyok közé került. Erre a helyzetre sem a párt központi szervei, sem a párttagság nem voltak eléggé felkészülve. A párt központi vezető testületéit a várakozó magatartás jellemezte. A. párttagság jelentős része az új helyzetben magára hagyatottnak érzi magát. Ez a különböző törvénytervezetek társadalmi vitájában is megmutatkozott. (Folytatás a 2. oldalon) A tiszafüredi tornacsarnok PEVA és faszerkezetű technológiával készül. A 32 millió forintos beruházás kivitelezője a Szotév. Az ép ítők várhatóan még ebben az évben átadják az új létesítményt. Képünk a belső munkálatokról készült — nzs — Grósz Károly Bécsben Megkezdődtek a kormányfői tárgyalások Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára, a Minisztertanács elnöke Franz Vranitzky, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárja meghívására csütörtökön reggel hivatalos látogatásra Bécsbe utazott. Kíséretében van Beck Tamás kereskedelmi miniszter, Kovács László külügyminiszter-helyettes, Marosán György, a kormány szóvivője és Demján Sándor, a Magyar Hitel Bank Rt. elnökvezérigazgatója. Nagy János, hazánknak az Osztrák Köztársaságban akkreditált nagykövete Bécsben csatlakozik a küldöttséghez. Grósz Károlyt és kíséretét a Keleti pályaudvaron Med- gyessy Péter, a Minisztertanács elnökhelyettese, Várko- nyi Péter külügyminiszter és Raft Miklós, a Minisztertanács Hivatalának vezetője búcsúztatta. Jelen volt Gerald Kriechbaum, az Osztrák Köztársaság ideiglenes ügyvivője. A vendéget és kíséretének tagjait hozó különvonat 10 órakor futott be az osztrák főváros Déli pályaudvarára. Grósz Károly fogadására megjelent Franz Vranitzky, Robert Graf gazdasági miniszter és több más osztrák vezető személyiség. Ott volt Nagy János, hazánk nagykövete, aki Bécsben csatlakozott a küldöttséghez. A magyar vezetőt katonai tiszteletadással köszöntötték. Elhangzott a két nemzeti himnusz, majd Grósz Károly és Franz Vranitzky elvonult a felsorakozott katonai díszegység sorfala előtt. A pártfőtitkár-miniszter- elnökre már a látogatás első napján zsúfolt program várt. A kancellári hivatalban előbb Franz Vranitzkyval négyszemközti eszmecserét tartott, — amelyen kívülük csak a tolmácsok voltak jelen —, délután pedig a két kormányfő vezetésével ösz- szeült a magyar és osztrák tárgyaló küldöttség. A szűkkörű megbeszélésről Kovács László külügyminiszter-helyettes tájékoztatta az újságírókat. Mint elmondta, a mostani magas szintű találkozó a tavaly elhatározott rendszeres kontaktusok sorába illeszkedik. Franz Vranitzky hangsúlyozta, hogy Magyarország iránt ma rendkívül nagy az érdeklődés a belpolitikai sajátosságok, az intenzív külpolitika és a magyar— osztrák kapcsolatok különleges jellege miatt. Grósz Károly tájékoztatást adott a magyarországi helyzetről. Ügy fogalmazott: a reform végrehajtása lendületesen folyik, bár hazánkban vita van arról, hogy gyors vagy esetleg lassú-e a fejlődés. A magyar miniszterelnök szerint: a szükségeshez képest lassú, a lehetőségekhez képest gyors. Beszélt az alternatív mozgalmakról és arról is, hogy Magyarországon vita van az egypártrendszerről és a többpártrendszerről. Kiemelte a magyar politikai rendszer stabilitását, azt, hogy az ország szocialista szövetségesei támogatják törekvéseinket, széles a nemzetközi szimpátia hazánk iránt. A magyar külpolitika fontos célja, hogy bővítse a kapcsolatokat a szocialista világrendszerrel, de nem mondhat le azokról, a gazdaság fejlesztéséhez szükséges lehetőségekről, amelyeket a legfejlettebb ipari országokkal való együttműködés jelenthet, ezért fej-' leszti kapcsolatait a nyugati országokkal és a nyugat-európai integrációs intézményekkel. Ugyancsak délután Grósz Károly a kíséretében levő személyiségekkel együtt látogatást tett az Osztrák Szövetségi Ipari Gazdasági Kamarában, s találkozott a szervezet vezetőivel és az osztrák gazdasági élet képviselőivel. Este részt vett azon a díszvacsorán, amelyet tiszteletére az osztrák kormányfő adott A díszvacsorán pohárköszöntők hangzottak el. A mai események között szerepel egyebek között Grósz Károly és Franz Vranitzky közös sajtóértekezlete, Grósz Károly látogatása a magyar piacon is tevékenykedő Waagner—Bíró gépgyártó cég bécsi üzemében, találkozója Kurt Waldheim osztrák köztársasági elnökkel, megbeszélése az osztrák parlament képviselőivel, valamint a magas szintű magyar—osztrák tárgyalások befejeződése. NEFAG-tervek Erdőfelújítások Szolnok és Pest megyében Rekordévet zár a mezőgazdaság Országos értekezlet az ágazat feladatairól Csütörtökön a Kertészeti és Élelmiszeripari Egyetemen az egyes ágazatok képviselői országos értekezleten elemezték a mezőgazdaság helyzetét. Váncsa Jenő mezőgazda- sági és élelmezésügyi miniszter arról adott tájékoztatást, hogy az agrárágazat — összehasonlító árakon számolva — eddigi történetének várhatóan legnagyobb termelési értékét állítja elő az idén. A miniszter ismertette az 1989. évi szabályozórendszer alakulását. Erről azt mondotta: az ágazatok jövedelmezőségi helyzete együttvéve nem romlik. A támogatások jelentős része fokozatosan megszűnik, s fontos az is: szűkül a hatósági áras termékek köre és a közvetlen hatósági beavatkozás jelentősége. r A Nagykunsági Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság erdeiben megkezdték az előkészületeket az őszi erdőfelújításra, pótlásra és új zöldterületek telepítésére. A Szolnok és Pest megyében lévő harmincötezer hektár erdőségből az ősszel, első alkalommal négyszáz hektár területet újítanak fel akáccal és nemesnyárral, illetve erdei és feketefenyővel. Hetven hektárnyi területen pótolják a kitermelt fákat. Az új csemetéket termelékenyen dolgozó, praktikus gépekkel teszik a földbe. A gazdaság brigádjai a saját erdei telepítésen túl bérmunkában is dolgoznak,, gépeikkel, harminchektárnyi területet ültetnek be, főleg mezőgazdasági üzemeknek. Felmérték a gazdaság erdeiben azt is, hogy a környezeti ártalmak okoztak-e kárt. Megállapításuk szerint a ceglédi és a pusztavacsi nemesnyár illetve akácültetvényekben található foltokban károsodás, illetve kipusztulás. A jelenséget csak- kis részben tulajdonítják a légszennyezés okozta ártalomnak, sokkal inkább gyanakodnak a száraz, aszályos időjárásra, minek következtében alaposan megcsappant az erdőterületek talajának vízkészlete. A nagy alföldi gazdaság azért is törődik féltő gonddal az erdeivel, mert a kitermelt fa javarészét saját üzemeiben dolgozzák fel. Az akácból például a pusztavacsi üzemben hajlított bútoralkatrészeket gyártanak. Abádszalókon ládákat készítenek, míg nagykörösön, kizárólag exportra, raklapokat állítanak elő. Erre a munkára a közelmúltban teljesen automatizált új olasz gépsort helyezlek üzembe. Franz Vranitzky és Grósz Károly cllép a díszegység előtt I Az 1988. május 20— ■ 22-ei országos pártértekezlet a gazdasági és politikai rendszerben. átfogó változást, a szocializmus megújítását határozta el: a hatékonyan működő, a világgazdasághoz jól alkalmazkodó szocialista piacgazdaság feltételeinek a megteremtését, illetve a politikai intézmény- rendszer demokratikus átalakítását. Ehhez jobb személyi feltételeket hozott létre a párt központi vezető testületéiben. Az elmúlt öt hónapban a különböző szintű vezető testületek meghatározták saját, a megújulást szolgáló feladataikat. A megyékben, a városokban kibővített pártbizottsági üléseken, másutt pártértekezleteken foglalkoztak a tennivalókkal. A megújulási folyamatban nagy jelentőségű, hogy a további munkát meghatározó döntéseket nem központi előírásra, hanem helyi kezdeményezésekre alakították ki. Ez növeli a párttagság befolyását a megújulási folyamatra, hozzájárul a pártszervezetek aktivitásának kibontakozásához. 2 A Központi Bizottság * kezdeményezésére az állami szervek széles körű társadalmi bázison, bizottsági rendszerben hozzákezdtek az átfogó gazdasági reform, illetve a gazdaságpolitikai fordulat kidolgozásához. Az Országgyűlés elfogadta a gazdasági társaságokról szóló törvényt, folyamatban van a tulajdonviszonyok átalakulása, a költségvetési és a bérreform kidolgozása. A pártértekezlet állásfoglalása nyomán megindult a politikai intézményrlendszer átfogó reformja. Megkezdődött az alkotmány felülvizsgálata. A kormány több mint 30 új törvény előkészítéséhez kezdett hozzá. Napirenden van a gyülekezési és egyesülési törvény megalkotása, a választójogi
