Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-30 / 285. szám
xxxix. évt. 285. sz., 1988. nov. se., ,zerda A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA A TARTALOMBÓL: A Premierben most minden nap Újabb lendületet adhat a kutatáshoz Reformok a KiSZ-ben Alszik a szolnoki foci? Kommunista aktíva a Budapest Sportcsarnokban Grósz Károly mondott beszédet Több mint tízezer budapesti kommunista részvételével pártaktívát rendeztek tegnap a Budapest Sportcsarnokban. A rendezvény előadója Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtitkára volt. Jassó Mihály, az MSZMP Budapesti Bizottságának első titkára köszöntötte a kerületek küldötteit, a főváros országgyűlési képviselőit, a Budapesti Pártbizottság, a Fővárosi Tanács tagjait, a tömegszervezetek képviselőit, valamint a meghívott pártonkívülieket. Megragadva az alkalmat, kifejezte azt a véleményét, miszerint az elmúlt másfél évben, Grósz Károly miniszterelnöksége idején a kormány munkája karakterisztikusabb lett, megalapozva a párt határozataira épülő kormány- program megvalósítását. Hangsúlyozta: a Magyar Népköztársaság tekintélye, megbecsültsége a világba: megszilárdult. A fővárosi pártszervek többségében kialakult véleményt is tolmácsolva elmondta: bár Grósz Károly személyét többen megsokszorozva, több funkcióban is elképzelték, általános az elégedettség, hogy képességét és energiáját ezután a párt ügyeinek intézésére, a pártmunka szervezésére, megújítására, az MSZMP előtt álló feladatok megoldására fordítja. Ezt követően Grósz Károly lépett a mikrofonhoz. Képünkön az aktívaülés résztvevői — Joggal vetődik fel a kérdés — kezdte előadói beszédét Grósz Károly —. hogy van-e valami rendkívüli oka ennek a mai találkozónak? Szerintem nincs. Egy politikai párt természetes létezési módja, hogy időről időre ilyen formában is megbeszéli teendőit, s megfogalmazza véleményét az időszerű politikai kérdésekről. Tudatja elvtársaival idehaza és hazánk határain túl is, hogy létezik, hogy van véleménye a világról, s az országon'be- lül lezajló eseményekről. Jelzi jelenlegi vagy potenciális szövetségeseinek, hogy számíthatnak rá, van kivel szövetséget kötniük, és időről időre mérhetik rugalmasságát, magatartását, korrektségét. Közli ellenfeleivel is és ellenségeivel is: szerte az országban birtokolja a sportcsarnokokot, a munkahelyeket, a területeket és természetesen — ha kell — az utcákat is. (Nagy taps.) Megüzeni, hogy jelen van, nehogy félreértsék vagy rosszul magyarázzák higgadtságát, türelmét, megértését. Az elmúlt években nem éltünk ezzel a munkaformával, mostanában kezd gyakoribbá válni, a jövőben rendszeressé tesszük. A pártaktívára készülve nagyon sok jó, aktuális, lényegi kérdést kaptam. Azokban a kérdésekben. amelyekben van hivatalos testületi állásfoglalás, azt mondom el, s amelyekben nincs, a saját véleményemet. Számítva arra természetesen, hogy ez további viták forrása lesz. A kérdések döntő többsége a belpolitikai életre, a gazdaságra és a pártmunkára vonatkozik. Érthető, hisz ezek foglalkoztatnak mindnyáj’inkát. Megélénkült politikai légkör Milyen a belpolitikai helyzet? A jelenleg zajló átalakulásnak mennyi a véletlen- szerű és mennyi a tudatosan megtervezett, előre megkomponált eleme? A belpolitikai élet régen tapasztalt sokszínűségének vagyunk szemtanúi és — megítélésem szerint — cselekvő formálói, alakítói is. Azt persze nem állíthatom, hogy mindent előre megterveztünk, minden úgy történik ma, ahogyan elképzeltük. Nem panaszképpen mondom ezt. Hátnak már, jó irányban, a mozgás öntörvényei, új, alkotó energiák szabadulnak fel a közélet számára. Vannak természetesen — szinte kikerülhetetlenül — vadhajtások is. olyan jelenségek, melyeknek bár nem örülünk, számítottunk rájuk. A belpolitikai helyzet ös?- szességében pozitív irányban változik. A politizáló társadalom eszménye soha nem volt idegen tőlünk, mi magunk is szerveztük az aktív politikai közéletet. Mi a biztató, mi az értékes ebben a megélénkült politikai légkörben? Mindenekelőtt az, hogy csökken a közömbösség, és nő az érdeklődés a jelen és a jövő sorsfordulót is jelentő kérdései iránt. Egyre több összefüggést ismernek fel az emberek a gazdaság és a politika között, a hazai folyamatok, a változás, illetőleg a nemzetközi tendenciák, nemzetközi viszonyok között. Tapasztaljuk: nagy a tenniakarás. a cselekvési vágy. és az értelmes — ezt hangsúlyozni szeretném — áldozat- készség is. A felelősen gondolkodó emberek nagy többsége úgy akar változást és megújulást, hogy vállalja a négy évtized értékeinek a folyamatosságát is. Nem a szocializmust tagadja, hanem azt a modellt, ami 1948 és 1956 között jellemző volt, s mely az utolsó 30 évben eltűnt az életünkből. Ugyanakkor, mivel a helyette kiépült gyakorlat nem adott biztosítékot az újabb szubjektivizmus, a hibás vezetői döntésekkel szemben, s az egyebek mellett ebből is következően jelentkező ismert nehézségeink miatt, a társadalom igényli a maradványaiban és következményeiben ma is tetten érhető sztálinista modell teljes felszámolását. Mi ad okot a nyugtalanságra? Mindenekelőtt a nagy hajlam a megújulás, a felfrissülés parttalansága iránt. Divat lett mindent tagadni, akár van indoka, akár nincs. Nyugtalanságra ad okot a módszerek radikalizá- lódása. A sztrájkokkal való fenyegetőzés, a mértéktelen követelözés. az eleve teljesíthetetlen igények tömeges megfogalmazása. Nyugtalanságra ad okot az egyoldalú, csak az elosztással foglalkozó szemlélet, az a magatartás. amely lebecsüli a termelést az értékteremtő munkát. Ügy tapasztalom, hogy a város nyugtalanabb, mint a falu, ami azt jelzi, hogy inkább a városokban halmozódtak fel azok a feszültségek, amelyek mindenekelőtt a fiataloknál és az értelmiségi körökben érhetők tetten. Figyelmeztető továbbá, hogy megnőtt az ellenséges, kis létszámú de hangos, a polgári restaurációs, ellenforradalmi erők agresszivitása is. Taktikájuk átlátszó, ismert, de nem veszélytelen, mert könnyen megtévesztheti a politikai kérdésekkel aktívan nem foglalkozó embereket. A demokrácia, a reform hangos követelése mögé rej(Folytatas a 2. oldalon) a politikai intézményrendszer korszerűsítése jegyében Tanácskozik a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa —Mihail Gorbacsov beszéde Tegnap Moszkvában megkezdődött a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka. A szovjet parlamenti képviselők két törvénytervezetet, az ország alaptörvényének módosításáról és a képviselők választásáról szóló dokumentumot vitatnak meg. Az ülés első napján beszédet mondott Mihail Gorbacsov, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke, majd a vitában tizennégy képviselő mondta el véleményét a tervezetekről. Gorbacsov részletesen szólt a két dokumentum kapcsán kibontakozott országos vitáról, arról, hogy az átalakítás elmélyítése nem képzelhető el a társadalom élete egészének demokratizálódása nélkül. A tanácsoknak valóban a népképviselet és önirányítás szerveivé kell válniuk — hangoztatta Gorbacsov. Valamennyi hozzászóló összességében támogatásáról biztosította a tervezetekben foglalt koncepciót, ugyanakkor számos megjegyzést, kiegészítést fűztek a dokumentumokhoz, esetenként fenntartásaikat vagy aggodalmukat hangoztatták. Valentyina Sevcsenko. az Ukrán LTE elnöke szerint a két törvény elfogadása nem túl korai, s aki ezt állítja, az átalakítás ellensége. Egy leningrádi munkás és Rafik Nyisanov, az Üzbég KP KB első titkára egybehangzóan azt javasolta, hogy dolgozzanak ki törvényt a helyi ön- kormányzatról és helyi gazdálkodásról. Gennagyij Kol- bin kazahsztáni pártvezető arról beszélt, hogy az országos pártértékezlet óta bizonyos hibák történtek: mint mondta, a társadalom túlságosan sok időt fecsérel a gyűlésezésekre. Vitautas Astrauskas, a Litván LTE elnöke szerint tisztázni kell a szövetségi köztársaság státusát. s célszerű evégett külön bizottságot alakítani. Viktor Mironyenko, a Komszomol KB első titkára javasolta, hogy hozzák létre az LT ifjúsági bizottságát, amely az ifjúsággal kapcsolatos törvényeket készítené elő. A Lett LTE elnöke, Anatolij Gorbunov azt hangsúlyozta felszólalásában, hogy ami nem az egész Szovjetunió erősítését szolgálja, az nem szolgálja az egyes tagköztársaságok érdekét sem. Borisz Kravcov, a Szovjetunió igazságügy-minisztere hangsúlyozta, hogy a két törvény tervezete elvi jelentőségű az elmúlt évek kedvezőtlen jelenségeinek megszüntetése szempontjából. Az észt parlament döntésére Valentyin Meszjac, az SZKP moszkvai területi bizottságának első titkára is kitért felszólalásában: úgy foglalt állást, hogy az ilyen akciók feszültségek forrásává válnak, kárt okoznak az egységes soknemzetiségű állam fejlődésének. A Legfelsőbb Tanács ülése a két tervezet további vitájával ma folytatja munkáját. Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága November 29-én ülést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottsága. A testület eszmecserét folytatott a Hazafias Népfront megújulási törekvéseiről, amiről a közeljövőben széles körű, nyilvános vita kezdődik. A Politikai Bizottság felhívja a párt tagjait, hogy lakóhelyükön aktívan vegyenek részt a népfront megújítását szolgáló társadalmi vitákban. Az MSZMP — mint politikai szervezet — egyik alkotója és részese a népfrontmozgalomnak. A párt a Hazafias Népfrontot az új nemzetközi közmegegyezés megteremtését szolgáló, szocialista értékeket valló, a nemzet alapvető problémáinak megoldásán fáradozó mozgalomnak tekinti. A testület támogatja, hogy a mozgalom biztosítson lehetőséget az állampolgároknak és közösségeiknek — világnézet és politikai meggyőződésüktől függetlenül — nézeteik és javaslataik kifejtésére. A Politikai Bizottság támogatja, hogy az illetékes pártszervek létrehozzák a népfronttestületekben dolgozó kommunisták csoportjait. A Politikai Bizottság megvitatta a párt foglalkoztatáspolitikai elképzeléseiről készült előterjesztést. Ügy foglalt állást, hogy a foglalkoztatáspolitika az MSZMP megújítandó gazdasági, társadalmi és politikai programjának része. A testület állást foglalt a szaktudás, a munkakultúra, a műveltség fejlesztése mellett. Támogatja, hogy a gazdaságban az eredményesség alapján folyó verseny, a munkában pedig az érték, a tudás, a teljesítmény alapján történő kiválasztódás és díjazás érvényesüljön. Fel kell számolni a munkaerő- piac adminisztratív kötöttségeit, ki kell építeni a pályaválasztást, a beiskolázást, a munkába állást, a munkahely- vagy szakmaváltást segítő intézményrendszert. A Politikai Bizottság olyan kormányzati politikát támogat, amely a gazdasági lehetőségekből kiindulva minden lehetséges eszközt igénybe vesz a mind teljesebb foglalkoztatásért, a munkába való visszailleszkedés segítéséért, s a munka nélkül maradókról méltányosan gondoskodik. Alapvető politikai érdek, hogy a fiatalok munkába állhassanak, tudásukat, tenniakarásukat a társadalmi-gazdasági megújulás szolgálatába állíthassák — állapította meg a Politikai Bizottság. A Politikai Bizottság áttekintett több fontos — a társadalmat és különösen a párttagságot foglalkoztató — belpolitikai kérdést. Ügy határozott, hogy javasolja a Központi Bizottságnak, e kérdéseket a következő ülésen vitassa meg. A Politikai Bizottság 1988. december 15-re összehívta a Központi Bizottságot. * * * A testület ülését követően a kialakult szokásoknak megfelelően Major László, a (Folytatás a 3. oldalon) Javaslat a Magyar Béke Egyesület megalakítására Az Országos Béketanács ülése A magyar békemozgalom ez évi tevékenységét értékelték az Országos Béketanács tegnapi ülésén, a Magyar Tudományos Akadémia székházában. A napirend szerint elsőként Kovács László külügyminiszter-helyettes időszerű nemzetközi kérdésekről tájékoztatta a részvevőket. Ezt követően Barabás Miklós, az Országos Béketanács főtitkára értékelte az 1988-as esztendő békemozgalmi szempontból fontos eseményeit, valamint az OBT tevékenységét. Az idei munkáról szólva Barabás Miklós eredményesnek ítélte a novemberben Budapesten rendezett nemzetközi békemozgalmi tanácskozást, a minden korábbinál szélesebb nemzetközi kapcsolatkört és tevékenységet, a különböző társadalmi csoportokkal, szervezetekkel és mozgalmakkal folytatott párbeszédet. A tapasztalatok összegzéseként az OBT főtitkára hangsúlyozta: szükség és igény van egy új felfogású, tartalmú nemzeti koalíció létrehozására. A főtitkári beszámoló utáni vitában többen megfogalmazták azt a javaslatot, hogy jövőre alakuljon meg a Magyar Béke Egyesület, amely utódja lehetne az Országos Béketanácsnak, s kapcsolódna a múlt század végén hasonló névvel működött szervezet hagyományaihoz. Felvetődött, hogy az új békemozgalmi egyesületnek közösségek és egyének egyaránt tagjai lehessenek. A vitában szó esett még az alternatív katonai szolgálatról, az egyházak és a Béketanács együttműködéséről. Az ülésen végezetül személyi kérdésben döntöttek: az Országos Béketanács megüresedett elnökhelyettesi posztjára Hardi Pétert, a Magyar Külügyi Intézet igazgatóját választották meg.
