Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-29 / 284. szám
1988. NOVEMBER 29. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Köszöntők és kitüntetések Véradók napja Szolnokon Az ünnepség résztvevői, 50—40—30-szeres véradók a megye különböző településeiről (Fotó: N. Zs.) Jegyzetlapoíf " A változó Parlament A Magyar Vöröskereszt VII. kongresszusa tavaly novemberben úgy határozott, hogy ezentúl minden év november 27-én a véradókat köszönti a társadalom. Az első véradónap ünnepségét Szolnokon tegnap tartották az építők Mártírok úti munkásszállójában. A megyei és városi Vöröskereszt vezetősége többszáz véradót hívott meg a megyei ünnepségre. Köszöntésükön ott volt Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára, valamint a megye és a város politikai, társadalmi szervezeteinek vezetői. A megjelenteket dr. Földy Danié Iné, a megyei vezetőség titkára köszöntötte. Ünnepi beszédet dr. Gyüszü Miklós, a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetőségének alelnö- ke mondott. ' Beszédében méltatta azt a lehetőséget, amely szerint a véradók napját a társadalmi ünnepek sorába emelték, s ezentúl olyan megbecsülést, elismerést élveznek a leghumánusabb mozgalom tagjai is, mint a bányászok, építők, pedagógusok. Vázolta az' alelnök a mozgalom történetét is, amelynek zászlaját 1949 óta a Magyar Vöröskereszt vállalta legfontosabb feladatai között. Elmondta, hogy a vöröskereszt első kongresszusán még 130 ezer Véradó volt az országban — napjainkban pedig már a felnőtt lakosság tizenkét százaléka rendszeres véradó. Szolnok megyében 25 ezer donort tartanak nyilván, s ők évente 9500 liter vérrel segítik beteg embertársaik gyógyítását. Fölszólalt az ünnepségen Fábián Péter a megyei pártbizottság titkára is. „Nagy öröm — mondotta —, hogy a Az Adidas cégnek Húszmillió pár Tisza sportcipő Bővül a jövő évi export Huszadik évébe lépett a kooperációs kapcsolat a világhírű Adidas sportszergyártó cég és a martfűi Tisza Cipőgyár között. Az együttműködés eddigi sikerét jelzi, hogy a mamutcég megrendelésére a hétvégén útnak indították exportra a húszmilliomodik pár világ- színvonalú, divatos, tartós sportcipőt. A Tisza Cipőgyár vezetői ezekben a napokban fejezték be az üzleti tárgyalást. az Adidas cég képviselőivel az 1989. évi exportról. A partner 1988-hoz képest harminc százalékkal több sportcipőt rendelt a magyar vállalattól, és várhatóan formatalp-meg- rendelése is megkétszereződik. A tárgyalások során új termékek kifejlesztésében is megállapodtak, melyek tovább szélesítik a Tisza Cipőgyár sportcipő-termékcsalád- ját, és lehetőséget nyújtanak arra, hogy a két cég együttműködése és üzleti kapcsolatai tovább bővüljenek. A két évtizedes együttműködés során a gyárban kialakult egy begyakorlott, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező mindig megújulásra kész munkásgárda. Jelenleg hat futószalagon készítik az Adidas márkával ellátott termékeket. A jövő évre szóló tárgyalások során a francia partner kifejezte elismerését a Tisza Cipőgyár által készített sportlábbelik ió minőségéért és a szállítási határidők pontos betartásáért, ezért is számít a jövőben növekvő mértékben a gyárban készülő, és a világ minden táján forgalmazott lábbelikre. megyében először ünnepelhetjük azokat a .fivéreinket és nővéreinket, akik a 25 ezres mozgalom tagjai, s azt a mozgalmat, amelyben százhuszonhat verő szív dobog!” Szólt arról, hogy ebben a mozgalomban szervezettség, pontosság és őszinteség jellemez minden véradót, — s amelyről ezért is példáit vehet a társadalom. Társadalmi életünk fejlődése az öntevékenység, a kibontakozás útján halad. A véradókkal senki se vetélkedhet, mert ők képviselik a legigazabban a humanitás eszméjét, — mindent az emberért kell tennünk!” Miközben a megyei pártbizottság nevében tisztelettel adózom a véradók, a szervezők, az orvosok, a nővérek munkájának. tettének, szívből kívánom, hogy a mi szívünk is. minit a mozgalomé, verjen százhúszat a jövőért, a társadalom boldogulásáért! Ezután a Magyar Vöröskereszt Országos Vezetősége Az igazsághoz hozzátartozik, hogy az igazgató nem túl rózsás képet festett, hisz mint elmondta, a nagyüzemekhez hasonlóan ők is nagy várakozással tekintettek az idei esztendő elé, csakhogy ezt a várakozást nem igazolta az élet. Ugyanis, mint derült égből a villámcsapás, úgy érte őket is a hír.. . — noha az ország jelenlegi gazdasági helyzetében számítani lehetett rá — hogy a pénzügyi források beszűkülése miatt a nagyüzemek nem kapják meg a hiteleket — így is történt —, aminek aztán számos következménye lett. Emiatt a termelőszövetkezetek nem tudtak gépeket, alkatrészeket, műtrágyákat, növényvédőszereket vásárolni, s így az idén csak késve kezdődtek meg a tavaszi munkák. A pénztelenség természetszerűleg hatott az Ag- roker gazdálkodására — mint a szóbanforgó cikkek egyik legnagyobb forgalmazójára — is, hisz míg a korábbi években január végére már 300—400 millió forintos bevételt értek el, addig az idei esztendő hasonló időszakában mindössze 14 milliós forgalmuk volt. A pénzszűke egyébként a mezőgazdasági nagyüzemek egész évi tevékenységét végigkísérte. Sajnos. Ezt a helyzetet felismerve a Szolnoki Agro- ker Vállalat idei terveit már jóval óvatosabban készítette el, vagyis az előző évinél 10 nevében kitüntetéseket adott át dr. Gyüszü Miklós alelnök sokszoros véradóknak. A vasárnap. Zalaegerszegen megrendezett országos ünnepségen M ajzik Károly, a Kőolaj - kutató Vállalat nyugdíjasa, 75 térítésmentes véradása elismeréseként a Kiváló Véradó kitüntetés arany fokozatát kapta meg. Most ötven véradásént hatan, negyven véradásért tizenhatan, 30 véradásért huszonkilencen kapták meg a kitüntetés arany fokozatát. A Ganz- Danubius tiszafüredi gyárának véradó kollektívája emlékplakett kitüntetésben részesült. Kiváló Véradó Szervező kitüntetést nyolcán, emlékplakettet tizenegyen vettek át az ünnepségen. A kitüntetetteket meleg szavakkal köszöntötte dr. Kun Ákos címzetes egyetemi tanár, a véradóállomás vezető főorvosa. Ünnepi műsorral a Szolnoki Családi Intézet kedveskedett az első Szolnok megyei véradónap résztvevőinek. százalékkal kisebb forgalmat terveztek, de már most látszik, hogy ezt a visszafogottabb tervet sem tudják teljesíteni, mivel az 1988-ra előirányzott 2 milliárd 300 millió forintos árbevételt nem érik el, öt százalékkal lemaradnak ettől. A forgalom csökkenése legszembetűnőbb talán a gépértékesítés területén, hisz, amíg 1982-ben még 1 milliárd forint értékben adtak el különféle gépeket, tavaly már csak 600 millióért, az idén pedig a gépek eladásából származó bevételük nem éri el a 400 millió forintot. A fokozatos visszaesés miatt az agrokeresek arra számítanak, hogy ha a gépek nem is, de az alkatrészek majd jobban fogynak, mivel a régebbi masinák köny- nyebben elromlanák, s több alkatrészt kívánnak. Nos, ma már látszik, hogy ez a logikusnak tűnő elgondolás sem vált valóra, mivel a vállalat idei alkatrész-értékesítése a tavalyinak csak a 90 százalékát éri el. A műtrágya-értékesítés területén viszont sokáig úgy tűnt, hogy nem lesz különösebb gondja a Szolnoki Ag- rokernek, hisz bevételei a tervek szerint alakultak. Mindezt már csak múlt időben említhetjük, mivel a szeptember elsejei áremelés után erősen visszaesett a vásárlási kedv. Különösen a Véleményeket gyűjtenek Szakszervezetek a várospolitikáin Tájékoztató tisztségviselőknek Tegnap a Szakszervezetek Szolnok Városi Bizottsága szervezésében a vállalatok, intézmények szb-titkárai, szakszervezeti tisztségviselői tájékoztatót hallgattak meg Szolnok város 1988. évi tanácsi terveinek várható teljesítéséről. megismerték a megyeszékhely jövő évi költség- vetési előirányzatainak előzetes koncepcióját. Az élénk érdeklődéssel kísért tájékoztatót Kéri József, a városi tanács pénzügyi, terv és munkaügyi osztályának vezetője tartotta. A városban működő szak- szervezetek decemberben és január első felében különböző szintű munkahelyi fórumokon vitatják meg a tanácsi elképzeléseket és mondanak azokról véleményt. A tegnapi tanácskozás résztvevői megkapták Szolnok Város Tanácsának a lakásellátással és gazdálkodással kapcsolatos jogszabályok helyi végrehajtásáról szóló rendeletét is, hogy megismertessék vele a szervezett dolgozókat. A szakszervezetek városi bizottsága január második felében foglal állást arról, hogy az összegyűjtött vélemények, javaslatok közül melyeket juttatja el a tanácsnak. hogy azokat a jövő évi költségvetési előirányzatok kidolgozásakor figyelembe vegye. drágább — kevert, komplett, szuszperiziós — műtrágyák iránt csappant meg a kereslet, s így a megye mezőgazdasági nagyüzemei az idén várhatóan 40—50 millió forinttal kevesebb pénzt fordítanak műtrágyavásárlásra, mint az előző esztendőben. (Ez a tény sajnos magában hordozza azt a veszélyt is, hogy a termőtalajok tápanyagtőkéje rohamosan csökken, ami aztárj megkérdőjelezheti a magasabb termésátlagok elérését is.) Ami pedig a jövőt illeti, Stiegler Károly szavaiból kitűnt, hogy ezekben a napokban - a vállalat munkáját már a következő évre való felkészülés jellemzi. Mint hallottuk, már most is elegendő — mintegy 100 millió forint értékű — nitrogénműtrágya raktáron van, tehát ennek hiánya nem hátráltathatja a januári fej trágyázások időbeni elvégzését. Folyamatban van a hazai gyártmányú tavaszi növényvédőszerek beszerzése, s a különféle gépekből — traktorokból, szállítóeszközökből, betakarítógépekből — is mintegy 130 millió forintos készlettel rendelkeznek. A téli gépjavításokhoz szükséges alkatrészek jórésze is raktáron van, s a torlódás elkerülése érdekében, már most rendelkezésre bocsátják a szükséges alkatrészeket az igénylőknek. Ebben az esetben a pillanatnyi pénzhiány sem akadályozhatja a gépjavítások megkezdését, mivel az alkatrészek árait januárban fizethetik ki a mezőgazdasági nagyüzemek a Szolnoki Ag- roker Vállalatnak. n. t. — A Parlament folyosóján hangzott el az alábbi kijelentés: „meg kell szoknunk és tanulnunk, hogy nem évszakok szerint ülésezik az Országgyűlés”. Egyszerű kijelentő mondat, mégis sokat jelent, jelzi: egy-két évvel ezelőtt még e furcsa naptár szerint, azaz télen—tavasszal—nyáron és őszszel ülésezett legfőbb törvényhozó testületünk, vállalva döntések eltolását, vagy éppen alkalmazkodva korábbi gyakorlatunkhoz, az Elnöki Tanácsra, illetve a kormányra bízva egyes döntések meghozatalát. Megváltozott az Ország- gyűlés. Nem, nem kormányzó országgyűlés akar lenni, de igenis, a létünket, társadalmi és gazdasági fejlődésünket alapjaiban meghatározó ügyekben — megfelelő előkészítés után — maga akar dönteni. Nem bizalmatlanság ez a kormánnyal szemben, sokkal inkább felelősség- és feladatvállalás hazánk sorskérdéseiben. Az utóbbi időben a parlamenti tudósítások szótárában talán a leggyakoribb két kifejezés a demokrácia és a reform volt. Teljes joggal. Csakhogy, amíg a demokrácia létfeltétele és alapja minden döntésnek, addig a reform már mindig az aktuális tartalomra utal. Bár a különbség nyilvánvaló, napjainkban mindkét fogalom rangos és hangsúlyos jelentőséggel bír. Demokrácia a nyílt és nyilvános vita jegyében, az érvek ütköztetése — a lehető legjobb döntés érdekében — és reform a társadalmi és gazdasági megújulásért. A megpezsdült belpolitikai élet, a társadalom demokratizálódása, s nem utolsó sorban az életünket meghatározó gazdasági körülmények alakulása a korábbinál lényegesen nagyobb figyelmet vonzott a Parlament gazdasági kérdésekkel kapcsolatos vitáira. Joggal. A stabilizációs program eddigi Űjfajta szokás harapó- zott el az utóbbi hetekben Szolnokon. (Tapasztalataim megegyeznek szőkébb környezetemével: egyelőre csak nálunk.) Alárendelt útvonalon hajtanék át a kereszteződésen. Jobbról semmi, balról, jó messzire egy Dácia. Ha meghúzatom a kocsit, még átérnék előtte, de minek kockáztassak? Várok türelemmel. A Dácia közeledik, lassít, egyre lassít, de nem jelez semmit. Aztán odaér a kereszteződéshez, egészen lelassít, jót röhög rajtam, a balekon, és mindenféle irányjelző nélkül bekanyarodik mellém, az utcába. Ez legyen a legnagyobb örömöd a héten, édesapa! Mekkora élmény kikanyarodni szürkületben, világítás és irányjelző használata nélkül például a Tiszaligetből? Hát még egyszerre két forgalmi sávon lovagolni, a terelővonalat a két kerék közé véve? Onnan bármerre lehet kanyarodni, megintcsak index nélkül! Az új divatot a taxisok honosították meg, és űzik legnagyobb meggyőződéssel a megyeszékhelyen (tisztelet a kivételnek, mert szerencsére van kivétel) ám újabban egyre több a hódolója. Értelme? Nem sok. Minimális kockázattal egymás bosszantása. végrehajtása, a program jövő évi feladatai, gazdaságpolitikánk irányelveinek elfogadása — a döntés — hazánk elkövetkező esztendejének társadalmi és gazdasági alakítását jelentette. A képviselők által elfogadott „A” változat úgy jelenti hát az elkövetkező év munka- programját, hogy az hosz- szú távra vállalja a kibontakozást. A felelős Parlament felelősséggel döntött az ország jövőjéről. S természetesen születtek más döntések is, éppen az elfogadott irányelvek és koncepciók jegyében. A vállalkozói nyereségadó, s annak elfogadott mértéke csakúgy, mint a Központi Műszaki Fejlesztési Alap elfogadása már e gazdasági kibontakozást segítő döntések. Felelős Parlament — írtuk. Ez a felelősség érződött az ülésszak mindhárom napján, s ebben talán nemcsak a megvitatott kérdések súlya játszott szerepet, hanem az alakító szándék és a képviselői megbízatás jelentőségének növekedése is. Talán nem kell hangsúlyozni: a rádió és a televízió által egyenes adásban sugárzott ülésszak egyértelműen bizonyította, hogy képviselőink többsége fel- készülten, választóiktól kapott munícióval érkezett az ülésszakra. Egyre kevesebb a korábban oly sokszor elmarasztalt üresjárat, célra- és lényegre- törőek a hozzászólások, markáns vélemények ütköztek a demokratikus döntések megszületéséig. A társadalommal együtt demokratizálódik a Parlament, s ahogy a társadalom tanulja, úgy tűnik, minden szinten hozzá kell szoknunk, meg kell ismerkednünk a játékszabályokkal. A szavazás szabályaival csakúgy, mint a hirtelen bekiabáló, soron kívül szót kérő felszólalásokkal is. A lehetőség adott — éppen a novemberi ülésszak igazolta a lehetőséget, s a tanulniva- lókat egyaránt. A játék — egyelőre ingyen van. Olcsó játék ... Olyan — hogy is mondjam? — igazi, magyaros: ha nem segíthetek rajtad, kisapám, legalább ártok. Nem nagyon, csak egy kicsit! Hogy észrevedd; én is vagyok valaki. Egy porszem, de addig a 30—40 másodpercig számodra mégis a legfontosabb. Tartasz tőlem. Nem tudod mit választok. Hát ne is tudd! Várj. Most én vagyok az erősebb. Ennyit kibírsz! Ugye? Gyerekcsínyek között jegyezhetnénk a hasonlókat, ha gyerekek követnék el. De nem gyerekek űzik a játékot, hanem öntudatos felnőttek. Erkölcsben, etikában ez ugyanolyan, mint sorra letördelni a visszapillantó tükröket a járda mellett parkoló kocsikról. Vagy a legújabb trükk: fölugrani a csomagtartóra, avagy a motorháztetőre és végiggyalogolni a más autóján. Hadd horpadjon! Ez a játék is változatos! Ki lehet szerelni még a fényszórót, a ködlámpát, a tolatólámpát. Kis ügy. Miért ne? Fogj el, ha tudsz. Ha mersz! ötletesebbnél ötletesebb trükköket kapunk elő a magunk szórakoztatására (?), egymás bosszantására. Tehetséges nép vagyunk. Csínyben nem ismer tréfát a magyar! — E — Gyorsmérleg az Agrokertől Készülnek a következő évre A pénztelenség hatott a vállalat idei gazdálkodására Jól tudjuk, hogy november vége még nem kimondottan a számvetés ideje, de ez az időpont arra már mindenképpen alkalmas, hogy gyorsmérleget készítsen az ember az elmúlt tizenegy hónap gazdálkodásáról, sikereiről, kudarcairól. Tulajdonképpen ilyen céllal kerestük meg a minap Stiegler Károlyt, a Szolnoki Agroker Vállalat igazgatóját, hogy ha röviden is, de értékelje az 1988-as esztendő eddig eltelt időszakának vállalati eredményeit. Irányjelzés nélkül ?
