Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-29 / 284. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988 NOVEMBER 29. Tanácskozott az SZKP KB (Folytatás az 1. oldalról) amelyek a bizonyos köztársaságokban támadt szociális és politikai feszültség enyhítésére irányulnak — olvasható egyebek között az SZKP KB hétfői ülésén elfogadott határozatban. Az ülésen a Szovjetunió alkotmányának módosításával és kiegészítésével, illetve a választások rendjével foglalkozó törvénytervezeteket és a róluk folytatott országos vita eredményeit tették vizsgálat tárgyává. A KB megállapította, hogy az államhatalom felsőbb szintű képviseleti szerveinek alakítására vonatkozó strukturális-ügyrendi módosítások megfelelő alkotmányos alapot teremtenek a törvényhozói munka jelentős javítása, az állami ügyek nyilvános és demokratikus intézése számára. Az indítványozott módosítások egyúttal megfelelő jogi garanciákat nyújtanak a hatalommal való visz- szaélés ellen is. megteremtik a felsőbb hatalmi szint demokratikus működésének feltételeit — állapítja meg határozatában a párt Központi Bizottsága. A KB támogatja az országos vita nyomán a tervezetekbe bevezetett javításokat és pontosításokat, s megbízza Mihail Gorbacsovot, hogy beszédben foglalkozzék mindezzel a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának kedden megkezdődő ülésszakán. Gorbacsov üdvözlete a Mirnek Szívélyes üdvözletét küldte a Mir űrállomáson tartózkodó öt szovjet és egy francia űrhajósnak Mihail Gorbacsov pártfőtitkár-állam- fő abból az alkalomból, hogy hétfőn este. a Szojuz TM—-7 űrhajó és a Mir űrállomás összekapcsolásával megkezdődött a hat kozmonauta közös munkája. A második közös szovjet— francia űrrepülés jól példázza a szovjet—francia együttműködésben rejlő lehetőségeket, a kooperáció eredményességét, egyúttal jelképezi a francia és a szovjet nép egymás iránti rokonszenvét — hangzik az üzenet, amelynek végén Mihail Gorbacsov sok sikert kíván a közös program végrehajtásához. Lengyelország Walesa „kenyértörést” akar „Kenyértörésre kell vinni a dolgot, a szocialista rendszernek nincs jövője” — mondotta 2000 híve előtt Gdanskban Lech Walesa, az egykori, .Szolidaritás” volt elnöke. A PAP lengyel hírügynökség az 1981-es radomi „Szolidaritás” értekezlet hangvételéhez hasonlítja Walesa mostani kijelentését. Mint ismeretes Radomban Walesa nyílt, erőszakos harcot hirdetett a rendszer ellen és elvetette a megegyezés lehetőségét az ország vezetésével. Ez vezetett a szükségállapot 1981. december 13-i meghirdetéséhez. Kuala Lumpur: Abu Hassan Omar malajziai külügyminiszter (J) üdvözli magyar kollégáját, Várkonyi Pétert megbeszéléseik előtt, november 28-án (MTI — Telefotó) Gernszimov sajtótájékoztatója Tamir Moszkvában Arafat—TflSZSZ-kommentár Hz amerikai diplomácia melléfogása Az amerikai diplomácia komoly melléfogásának minősítette hétfőn a TASZSZ azt, hogy az Egyesült Államok megtagadta a beutazási vízumot Jasszer Arafattól, a PFSZ VB elnökétől, aki az ENSZ-közgyűlés előtt akart beszédet mondani. A szovjet hírügynökség kommentárja megállapítja, hogy a vízum megtagadása jogellenes, és sérti az ENSZ alapokmányát. Idézi Javier Pérez de Cuéllart, a világ- szervezet főtitkárát, aki maga is kijelentette, hogy a washingtoni döntés összeegyeztethetetlen azokkal a kötelezettségekkel, amelye- ■ két az Egyesült Államok mint a Világszervezet székhelyének otthont adó ország vállalt. A szovjet kommentár szerint a Fehér Házra nagy nyomást gyakorolt Izrael és az Egyesült Államok-beli cionista lobby. Az amerikai lépést határozottan elítélte az ENSZ, sok tagország is, köztük az Egyesült Államok több nyugat-európai NATO-szövetsé- gese — emelte ki a kommentár. A washingtoni lépés esetleges következményeivel foglalkozva pedig megállapította, hogy Arafat beutazásának megakadályozása óhatatlanul megnehezíti a közgyűlés mostani ülésszakának a Közel-Kelettel és a palesztin kérdéssel kapcsolatos munkáját. Vasárnap az iszlámábádi szovjet nagykövetség képviselői találkoztak az afgán fegyveres ellenzék képviselőivel — közölte hétfői tá.- jékoztatóján Gennagyij Ge- raszimov. A szovjet külügyi szóvivő elmondta: a találkozót a pakisztáni kormány szervezte, de képviselője nem vett rajta részt. Egy kérdésre válaszolva Geraszi- mov hangsúlyozta, hogy kizárólag az Afganisztánban fogságba esett szovjet katonák sorsáról folyt az eszmecsere. Ugyancsak vasárnap Moszkvába érkezett Avra- ham Tamir, az izraeli külügyminisztérium főigazgatója ,— jelentette be a szóvivő, hozzátéve, hogy Tamir magánszemélyként, turista vízummal érkezett a szovjet fővárosba. Geraszimov kiALGÍR Algéria egyetlen pártjának (Nemzeti Felszabadítási Front — FLN) vasárnap óta tartó kongresszusa hajlik a pluralisztikus politikai reformokra, amelyeket a kongresszus előtt a pártban még sokan elleneztek. A pártkongresszus egy bizottsága már jóváhagyta azokat a politikai reformokat, amelyek keretében például a jövőben független jelöltek is indulhatnak a választásokon, a párt maga pedig visszaszerveződik különböző irányzatokat tömörítő népfronttá. VARSÓ Hétfőn tiltakozó akciót jelentett be a lengyel kormánnyal szemben az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete, miután úgy ítélte tért annak megválaszolása elől, találkozik-e az izraeli diplomata hivatalos szovjet személyiségekkel. A szóvivő szólt arról, hogy az amerikai külügyminisztérium mesterséges akadályokat gördít a palesztin probléma politikai megoldásának útjába (Geraszimov azt a hírt kommentálta, mely szerint az amerikai hatóságok megtagadták a vízumot Jász- szer Arafattól, a PFSZ vezetőjétől). Mint mondta, nem meggyőző az amerikai kül- ügyminisztériumi érvelése. A tájékoztató keretében a szovjet szakszervezetek képviselője arról számolt be a sajtó képviselőinek, hogy az amerikai hatóságok — ebben az évben immáron ötödször — megtagadták a beutazási engedélyt a szovjet szak- szervezetek képviselőitől. meg, hogy az ágazat dolgozóinak gazdasági és szociális érdekei igazságtalan hátrányba kerültek. WASHINGTON Az új amerikai nemzet- biztonsági tanácsadó szerint a következő 5 évben legalább 300 milliárd dollárral kell csökkenteni az amerikai katonai kiadásokat, idézte Brent Scowcroftot hétfőn a The New York Times. Mind az államháztartás helyzete, mind a közvélemény —, s ezzel a törvényhozás — hangulata elengedhetetlenné teszi a védelmi költségvetés Kompromisszumokat keresnek (Folytatás az 1. oldalról) vénykönyve módosítását illetően számos kérdésben megállapodásra jutottak a szakszervezetek és a koV- mány képviselői. Három kérdésben térnek még el az álláspontok, ezek: a kollektív szerződés, a munkabeszün- tetési jog szabályozása, valamint a szakszervezeti bizalmiak egyetértési joga. Kósáné dr. Kovács Magda, a SZOT titkára arra figyelmeztetett: amennyiben a kollektív szerződés megkötése nem lesz kötelező, előfordulhat, hogy a munkavállalók nem az utolsó eszközként élnek majd a sztrájk jogával. Ügy vélekedett: az eddigi előkészületek nem elégségesek ahhoz, hogy a decemberi országgyűlési ülésszak elé kerüljön a sztrájkjoggal kapcsolatos törvénytervezet. A bizalmi jogkörrel kapcsolatban nem értett egyet azzal, hogy az a munkáltatói önállóságát korlátozza. Kifejtette: ha majd létrejön a bérmegállapodás rendszere, akkor elképzelhető, hogy ennek a jogkörnek a gyakorlása feleslegessé válik. Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter hozzászólásában hangsúlyozta: a sztrájkjog szabályozásával sokáig nem lehet várni,, mert a kormány olyan helyzetbe kerülhet, hogy megfelelő jogi eszközök nélkül kell eljárnia. A kollektív szerződésnek olyan tartalmat kell adni — vélekedett —, hogy a munkáltatónak, s a munkaadónak egyaránt érdeke legyen a megkötése. A szak- szervezeti bizalmi joga történelmileg kialakult kategória — mondotta. A tőkét befektető vállalkozót azonban aligha lehet majd arra kényszeríteni, hogy a bizalmi álláspontját figyelembe vegye a bér és a jutalom összegének meghatározásakor. Ezek a teljesítménnyel összefüggő kérdések, ezért helyes, ha az illetékes szakmai vezető dönt ezekben a kérdésekben. Nagy Sándor nem fogadta el, hogy az legyen a fő szabály: ne kelljen kötelező jelleggel megkötni a kollektív szerződést. Az elosztható források nem bővülnek Pozsgay Imre a vitát ösz- szefoglalva javasolta: a munkabeszüntetési jog szabályozása önálló sztrájktörvény formájában a jövő év januárjában kerüljön az Országgyűlés elé. Hangsúlyozta: politikai sztrájk lehetőségét zárja ki a tervezet. A Munka Törvénykönyve módosítását ugyancsak a januári ülés elé terjeszti a kormány, de az előkészületi időt felhasználja arra, hogy a kollektív szerződés szabályozására vonatkozóan áthidaló javaslatot dolgoz ki. A bizalmi hatáskör jogszabályi alapja eléggé gyenge, e jogkör gyakorlását kormány- rendelet teszi lehetővé — mondotta. Javasolta: ezt a kérdést vegyék le a SZOT és jelentős csökkentését, átcsoportosítását, mutatott rá a lap. PÁRIZS Turgut özal török miniszterelnök három napos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. Délben megkezdte tárgyalásait Francois Mitterrand francia elnökkel. A továbbiakban találkozik Michel Rocard minisztarel- nökkel és több miniszterrel. ŰJ-DELHI Félnapos sztrájk volt hétfőn a bangladesi fővárosban, az egyik nagy ellenzéki párt szervezésében. A munkabeszüntetési akciót kormányellenes felvonulások kísérték. A tüntetőkre néhány helyen rátámadtak a rendőrök: legalább félszáza,n sérüléseket szenvedtek az összetűzésekben. a kormány mostani vitájának napirendjéről. Nagy Sándor a javaslatokkal egyetértett. Ezt követően az 1989. évi népgazdasági terv főbb vitatott kérdéseit tárgyalták meg. Elöljáróban Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke tett javaslatot annak a 200 millió forint szociálpolitikai támogatásnak az elosztására, amelyről a kormány és a SZOT képviselői legutóbbi megbeszélésükön állapodtak meg. Ebből az összegből decemberben egyszeri juttatásként ezer forintot kapnak a gyesen és a gyeden lévők, valamint a 3 ezer forintnál alacsonyabb ellátásban részesülők. A jövő évi tervről szólva Jövő évi központi bérpolitikai intézkedésekre a kormány nevében tárgyalási alapként 2 milliárd forintot javasolt az egészségügy, az oktatás és a közművelődés dolgozói számára. A szociálpolitikai intézkedések között a jövő évre javaslatot tett a családi pótlék és a gyermek- gondozási segély havi 300 forintos növelésére, valamint arra, hogy a nyugdíjakat két részletben, januárban 300, majd májusban további 100 forinttal emeljék. Javasolta továbbá, hogy jövőre a 70 éven felüli nyugdíjasok ellátását emeljék fel 3500 forintra, ha nyugdíjuk ennél alacsonyabb lenne. A javasolt intézkedések — mint mondta — a gyermekes családok és az idősebb nyugdíjasok körében az alapvető cikkek áremelkedésének mintegy háromnegyed részét fedeznék. Sándor László, a SZOT titkára hangsúlyozta, a szak- szervezetek álláspontja a reálbérek tekintetében változatlan, 3 százalékkal nagyobb mértékű csökkenésüket nem tudják elfogadni. Változatlan az álláspontjuk abban is, hogy a kormány által tervezettnél magasabb összegű központi bérintézkedést tartanak szükségesnek. Csikós Pál, a SZOT titkára rámutatott, hogy a jövőre tervezett áremelések olyan alapvető cikkeket és szolgáltatásokat is érintenek, amelyek tekintetében nincs Választási lehetőségük a vásárlóknak, ezért a szakszervezetek továbbra is fontosnak tartják az alapvető termékek áremelésének kompenzálását mindenkinél. Ez a nyugdíjasok esetében havi 650 forintos emelést jelentene. Javasolta továbbá, hogy a 70 éven felüliek legalacsonyabb nyugdíja 3700 forint legyen. A bérek alakulásáról az országos érdekegyeztető tanácsban kell megállapodásra jutni, az nem a mostani tanácskozás feladata — mondta Halmos Csaba, az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Kimozdulás Elfogadták a gyermekgondozási segély és a családi pótlék tervezett havi 300 forintos emelését is. A megbeszélést összegezve Pozsgay Imre rámutatott: annak ellenére, hogy maradtak vitás kérdések, ez a tárgyalás a kompromisszumos megegyezés irányába kimozdulást jelent a holtpontról. Nem sikerült előbbre lépni viszont az új források feltárásában. A kormány változatlanul nem lát reális lehetőséget arra, hogy a reálbérek jövőre 6 százaléknál kisebb mértékben csökkenjenek. A nominál- és a reálbérek, valamint az árak alakulását együtt kell vizsgálni, s ha a gazdaság jövő évi eredményei lehetőséget adnak rá, ismét tárgyalni kell a most nyitva hagyott kérdéseket, egyebek között az áremelések kompenzálásának lehetőségét. A megbeszélésen más kérdésekben is megállapodás született. Így például abban, hogy a kormány nem ellenzi a 40 órás munkahét bevezetését azokon a területeHoós János rámutatott: a vitás kérdésekben a kormány álláspontját meghatározza, hogy jövőre az elosztható források nem bővülnek. Jövőre a terv azzal számol, hogy a fogyasztói árak 12 százalékos növekedése mellett a reálbérek 6 százalékkal csökkennek. A kormány nincs abban a helyzetben, hogy a lakossági terhek könnyítésére a SZOT főtitkára által javasolt területekről jelentős és érdemi átcsoportosításokat hajtson végre, mert az a jövőben nehezen korrigálható folyamatokat indítana el. A nyereségadó tervezettnél kisebb mértéke miatt egyébként is el kell vonni ezekről a terü'e- tekről. elnöke. A központi bérpolitikai igényekről szólva megjegyezte. hogy program készült — amit a szakszervezetek is támogatnak — a költségvetési területeken, illetve a termelővállalatoknál dolgozók bérének közelítésére, a különbségek fokozatos megszüntetésére. A kormány részéről többen is vitába szálltak Nyikos Lászlónak, a SZOT osztályvezetőjének azzal az álláspontjával, hogy nem kell félni a tervezettnél nagyobb bérkiáramlástól, már csak azért sem, mert a bérhez, illetve a bérből megvásárolt termékekhez kapcsolódó adók révén nőne a költségvetés bevétele. Villányi Miklós pénzügyminiszter egyik érve az volt, hogy például a személyi jövedelem- adó nem a központi kasszát, hanem a tanácsok bevételeit gyarapítja. Nagy Sándor arról beszélt, hogy a szakszervezetek jövőre legalább 4J milliárd forintos központi bérintézkedést tartanak szükségesnek, szemben a kormány által ajánlott 2 milliárdossal. A további vita során az álláspontok némely tekintetben közeledtek egymáshoz. Rövid szünetben a felek egymás között külön is egyeztették a javaslatokat, majd ismét tárgyalóasztalhoz ültek. Megállapodtak abban, hogy jövőre összesen 460 forinttal emelik a nyugdíjakat, ebből január elsejével 360 forinttal, májustól pedig további 100 forinttal. A hetven éven felüliek nyugdíjának alsó határa 3500 forint lesz. Központi bérintézkedésre mint egy 4—4,1 milliárd forintot fordít a kormány 1989-ben, elsősorban az egészségügyben, az oktatásban és a köz- művelődésben dolgozók részére. Ebből az összegből kell azonban megoldani a túlórák, a pótlékok rendezését is. A kormány elismerte a közszolgáltatási terület szabályozás-változtatási igényét, az ehhez szükséges intézkedések lehetőségét megvizsgálja. a holtpontról ken, ahol az nem igényel többlet létszámot és többlet bért; a szabályozás kérdéseiben tárgyalások kezdődnek a szakszervezetek és a kormány illetékes szervei között. Felmerült az üdültetés iövő évi 66 millió forintos hiánya, amelynek finanszírozását a jövő évi költség- vetés tárgyalásakor a kormány javasolja majd a parlamentnek. A SZOT képviselői felvetették, hogy a társadalombiztosítási járulékok tervezett emelése, ha azt egy lépcsőben valósítanák meg, lehetetlen helyzetbe hozná a tagok befizetéséből gazdálkodó szervezeteket, egyesületeket, köztük a szak- szervezeteket is, Abhan állapodtak meg, hqgy a kérdésben a kormány üléséig folytassanak érdekegyeztető tárgyalásokat, mivel ez a javaslat már más társadalmi szervek részéről is fejmerült. Az idő előrehaladta miatt nem tárgyalták meg a foglalkoztatáspolitikai kérdéseket ; e napirend témáiban egyébként is folyamatos a kapcsolat az állami szervek és a szakszervezetek közöttFontos az áremelések kompenzálása
