Szolnok Megyei Néplap, 1988. november (39. évfolyam, 261-285. szám)
1988-11-19 / 276. szám
1988. NOVEMBER 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tanácskozik az országos KISZ-értekezlet Csúcstalálkozó Új-Delhiben Gorbacsov Indiában tárgyal (Folytatás az 1. oldalról) a négy hónap múlva összeülő kongresszusra, s addig Hámori Csaba maradjon a KISZ KB első titkára. Szavazással döntött az orNagy Imre, a KISZ KB titkára fűzött szóbeli kiegészítést az értekezlet elé terjesztett dokumentumokhoz. Bevezetőben a KISZ megújítását is befolyásoló politikai, társadalmi és gazdasági változásokról szólt. Hangoztatta: a KISZ több mint három évtizedes történelmének legjlentősebb átalakulása előtt áll. A radikális reform tartalmának kimunkálásához minden tagja, minden szövetségese alkotó gondolatát, jobbító szándékát és cselekedni kész akaratát hasznosítania kell. E vállalkozás sikerének alapvető kérdése, hogy kész-e a társadalom a szokatlan, az új, a más befogadására. Az országos pártértekezlet felismerte a politikai fordulat szükségességét. Az MSZMP hozzálátott saját működési rendjének átalakításához, és a pártértekezleten kinyilvánított megújulási törekvésekkel összhangban immár élére állt a politikai intézményrendszer reformjának. A változások mindig gyötrelmesek, most is sokan értetlenül, mások kiábrándultán, és nem is kevesen ellenségesen nézik a történteket. Pedig ami ma történik, az parancsoló szükségszerűség, megkésett, kényszerű igazodás a kor követelményeihez — mondotta. A KISZ KB titkára a továbbiakban az ifjúsági szövetség megújulásának lehetséges útját vázolta fel. Hangsúlyozta: napjaink Kommunista Ifjúsági Szövetsége komoly politikai erőt jelent. Nincs oka szégyenkezve beszélni tetteiről. Már akkor felismerte a változást, a megújulás szükségességét, sőt kényszerét, amikor még nem számított Magyarországon politikai divatnak reformokat hirdetni. — A KISZ a magyar ifjúságnak ma már nem egyetlen politikai szervezete. A KISZ is akarta, kezdeményezte ezt. Szembe kell néznie az új valósággal: a jövőben a magyar fiatalokat tömörítő szervezetek egyike lesz; jog szerint egyenlő, de nem mond le egy pillanatig sem arról, hogy programjával, tetteivel és befolyásával szágos értekezlet: a KB által beterjesztett napirendnek megfelelően foglalkoznak a személyi kérdésekkel, de azokat — az eredeti javaslattól eltérően — nyilvános ülésen vitatják meg. továbbra is első legyen a sorban. Eszerint olyan KISZ-t szeretnének, amelynek van világos, ifjúságcentrikus, szocialista programja, amely nemcsak szavaiban, de tetteiben is reformer; amely a tagjaiért van és nem felettük, hanem általuk működik, amely az embert, a személyiséget, annak méltóságát helyezi középpontba; amelynek vannak valós válaszai a tagokat foglalkoztató kérdésekre; amely eszköz tagjai számára a megélt és nem vonzó valóság megváltoztatásához, érdekeik érvényesítéséhez; amely politikai erőként tud megjelenni a társadalomban. Olyan KISZ-t szeretnének, amely a közösség lehetőségét kínálja és a szolidaritás jegyében segítséget nyújt, szolgáltatásokat biztosít tagjainak; demokratikus és elismeri a kisebbségi véleményeket; rugalmas, a szervezeti keretéi nem öncélt jelentenek, hanem a tartalmat szolgálják és nem felülről, hanem alulról építkezik. Olyan ifjúsági szövetséget szeretnének, amelyik a nyilvánosság kontrolljával működik és végül, amely az egyenlő partnerség elvén keres kapcsolatokat más társadalmi és ezen belül ifjúsági erőkkel, szervezetekkel. A KISZ a jövőben nem akar új sémákat ráhúzni a szövetségre, a tagság döntse el, milyen szerveződési módot választ. Mindez — folytatta — természetesen a KISZ működését is átformálja. Ki kell tehát dolgozni egy új szervezeti szabályzatot. Ebben biztosítani kell az alternatíva- és frakcióképzés szabadságát, a kisebbség nyílt szerveződési szabadságát, tehát a többségre jutás lehetőségét, az apparátus függővé tételét a vele egyszintű testülettől, valamint egy, a saját erőforrásokkal szabadon vállalkozó helyi autonóm működés kialakítását. Nagy Imre a negyedik alaptételnek nevezte a taglétszám és a tömegbázis ösz- szefüggését és a más szerveződések teremtette versenyhelyzetet. Mint mondotta: a KISZ nem politizál légüres térben, keresni kell tehát a kapcsolatokat más ifjúsági szervezetekkel. * * * A szóbeli kiegészítő elhangzása után Pozsgay Imre lépett a szónoki emelvényre. Elöljáróban hangsúlyozta: a párt támogatja az ifjúsági szervezet megújulási törekvéseit, munkájának radikális szervezeti, tartalmi reformját. A mostani értekezlet egyik újdonsága éppen abban van, hogy előtérbe kerülnek a tanácskozás során a szervezeti kérdések, amit Pozsgay Imre elvi jelentőségű vonásként értékelt. Vannak olyan helyzetek — mutatott rá —, amikor egy szervezet önismeretének, önszemléletének kérdései minden másnál fontosabbá válnak. Nem jelent tehát aránytévesztést, ha a küldöttek a tanácskozáson az ügyrendtől kezdve a választások kimeneteléig mélyreható szervezeti átalakulásra is elszánják magukat, készülve egyben a KISZ XII. kongresszusára. A párt és a KISZ kapcsolatának alakulását elemezve Pozsgay Imre egyetértett a beszámolóban megfogalmazott céllal: a KISZ a párttal stratégiai szövetségben, belső autonómiáját megőrizve kíván tevékenykedni. Ugyanakkor leszögezte: az effajta deklaráció életrevalóságát csak a mozgalom elevensége tudja igazolni. S e téren bizony a KISZ tevékenységében éppúgy, mint a pártéban problémák voltak. A párt e problémák megoldásában, a megújulási törekvésekben partnere kíván lenni az ifjúságnak. Szekcióülések A plenáris ülést követően a küldöttek este szekcióüléseken vitatták meg az országos KISZ-értekezlet dokumentumait. A 10 szekcióban minden küldöttcsoport képviselője jelen volt, s — megbízatásuk alapján — választóik álláspontját képviselték a platformjavaslatról, a képviseleti programról illetve a KISZ XII. kongresszusának összehívásáról. Az országos KlSZ-érte- kezlet szombaton a szekcióviták tapasztalatainak ösz- szegzésével, a dokumentumok módosítására vonatkozó javaslat ismertetésével folytatja munkáját. Palesztin állam Szovjet elismerés A Szovjetunió hivatalosan is elismerte „a független palesztin állam kikiáltását”. Ezt Alekszandr Besszmert- nih, a szovjet külügyminiszter első helyettese jelentette be pénteki moszkvai sajtótájékoztatóján. A Bessz- mertnih által ismertetett hivatalos nyilatkozat szerint a Szovjetunió a szabad választás alapvető jogából kiindulva döntött úgy, hogy elismeri a független palesztin állam algíri kikiáltását. A szovjet külügyi nyilatkozat emlékeztet arra, hogy a Szovjetunió korábban is következetesen támogatta a palesztin nép törvényes jogainak érvényesítésére irányuló erőfeszítéseket, így a független állam megalapítására vonatkozókat is. Szovjet megítélés szerint a független állam kialakításának gyakorlati folyamata az átfogó közel-keleti rendezés megvalósításával fejeződhet be. Thatcher-interjú Hz emberi jogokról Mihail Gorbacsov politikája véget vetett a hidegháborúnak, jelentette ki Margaret Thatcher. A brit kormányfő a The Washington Postban pénteken megjelent nyilatkozatában azt mondotta, hogy a Nyugatnak „mind szóban, mind tettekben” segítenie kell Gorbacsov reformpolitikáját. A brit kormány, mint a lap beszámol róla, végül is támogatja a szovjet igényt, hogy a helsinki folyamat keretében 1991-ben Moszkvában rendezzenek európai tanácskozást az emberi jogokról. London és Washington azonban kikötötte, hogy a Szovjetunió eleget tegyen bizonyos feltételeknek, amelyeket George Shultz amerikai külügyminiszter a múlt héten terjesztett elő. Hír szerint e feltételek arra vonatkoznak, hogy engedjék szabadon valameny- nyi, politikai és lelkiismereti okból bebörtönzöttet, biztosítsák a konferencián való részvételt magánszemélyeknek és nem hivatalos szervezeteknek. Jóllehet, a kereskedelmi tanácsos diplomata igazolvánnyal igazolta magát, a rendőrök megakadályozták, hogy továbbhaladjon és nem tették lehetővé, hogy kapcsolatba lépjen a magyar nagykövetséggel, noha ezt többször határozottan kérte. Tiltakozása ellenére kocsijával együtt a bukaresti rendőrfőkapitányságra szállították úgy, hogy a gépkocsi elhagyását annak szállítása közben is megakadályozták. A tanácsost kezdetben azzal vádolták, hogy lopott gépkocsival közlekedett, majd azzal, hogy súlyos balesetet okozott, végül pedig azon a címén fogták vallatóra, hogy a ..román állam ellen és a román állam- és pártvezetők ellen” uszító röpcédulákat szórt gépkocsijából a főváros utcáira. A rendőrségen diplomatánkat jogellenesen közel hat órán keresztül tartották fogva, gépkocsiját tüzetesen átvizsgálták és lefényképezték. A diplomatát szokatlanul hosz- szú távolléte miatt aggódó családtagjai és munkatársa találták meg. A Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének konzulja a rendőrfőkapitányságon sikertelenül próbált a tanácsos szabadon bocsátása érdekében eljárni. Szabadulása csak nagykövetünknek a román külügyminisztériumban az éjszaka folyamán tett határozott fellépését követően, a hajnali órákban vált lehetővé. Ugyanakkor a magyar nagykövetség román állampolgárságú alkalmazottja, aki az incidens idején szintén a kocsiban tartózkodott, A világpolitikai fejleményeket és a kétoldalú kapcsolatokat érintő kérdések széles köréről tárgyalt Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnökségének elnöke és Radzsiv Gandhi indiai miniszterelnök pénteken Űj- Delhiben. A szovjet vezető pénteken érkezett meg az indiai fővárosba hivatalos látogatásra, az elsőre, amelyet államfői minőségében külföldön tesz. A pénteki megbeszélésen szóba került a Szovjetunióban kibontakozott peresztrojka, különös tekintettel arra a megújulásra, amely a szovjet gazdaságot jellemzi az utóbbi években. Hasonlóképpen tájékoztatás hangzott el az indiai kormány gazdaságpolitikai elképzeléseiről. Mindkét fél igen gyümölcsözőnek minősítette az eszmecserét a gazdasági kérdésekről. A kétoldalú viszonyt illetően Mihail Gorbacsov és Radzsiv Gandhi feltárta azokat a lehetőségeket, amelyek az együttműködés kölcsönös érdekeket szolgáló bővítésére kínálkoznak. A Az Afganisztánban állomásozó szovjet erők parancsnoksága pénteken bejelentette, hogy keményebb katonai eszközöket is bevet, ha a kormányellenes erők fokozzák harci tevékenységüket, s leszögezte: az ellenintézkedésekért minden felelősség a felkelőket fogja terhelni. Az intézkedést a nyilatkozat a fegyveres ellenzék két közéjmúltbeli támadásával indokolta, amelyek polgári áldozatokat követeltek. A szovjet dokumentum barbár akciónak minősítette a két támadást s a harci cselekmények megnövekedéséért Pakisztán hanovember 18-ig nem tért vissza* otthonába. Bukaresti nagykövetünk az események kapcsán jegyzékben akart tiltakozni a román Külügyminisztériumban. Nagykövetünket azonban ott nem fogadták, és a kikézbesített jegyzék átvételét is megtagadták. Ugyanakkor az ügy folytatásaként nagykövetünket november 15-én a déli órákban loan Totu román külügyminiszter magához kérette és az alábbiakat adta elő: ,.november 14-én 20.40 óra körül több román állampolgár jelezte illetékes szerveknek, hogy egy CD 241-es személygépkocsiból olyan röpcédulákat szórtak, amelyek a román állam és a román állami- és pártvezetők ellen uszítanak. Az állampolgárok támogatásával, a rendőri szerveknek sikerült megállítani a gépkocsit, amelyet a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének kereskedelmi tanácsosa, Győrfi Károly vezetett, akinek társaságában egy román állampolgár volt. A külügyminiszter azt közölte. hogy a fenti tények és eddigi vizsgálataik alapján olyan fellebbezhetetlen következtetésre jutottak, hogy ellenséges tartalmú, uszító röplapokat szórt a magyar diplomata. Erre hivatkozva indítványozta, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya hívja vissza diplomatáját és ebben az esetben a román hivatalos szervek nem hozzák nyilvánosságra azokat a cselekményeket, amelyekkel a diplomatát Bukarestben vádolják. Hangsúlyozta, hogy amenykét vezető megelégedéssel nyugtázta, hogy az országaikat hagyományosan ösciekö- tő szálak az utóbbi években szorosabbra fonódtak és minőségileg új szintre emelkedtek. Kinyilvánították készségüket, hogy tovább mélyítik a kapcsolatokat a már lefektetett alapokra és a kibontakozott irányzatokra támaszkodva. A nemzetközi és regionális kérdéseket áttekintve megvizsgálták azokat az eszközöket, amelyek igénybevételével a Szovjetunió és India együttműködhet a nemzetközi kapcsolatokban megindult kedvező előjelű tendenciák megszilárdításában és továbbvitelében. Leszögezték : közös törekvésüket a két éve általuk aláírt delhi nyilatkozat fogja vezérelni. A szovjet vezető megérkezése után közvetlenül — a hivatalos megbeszélések kezdete előtt — felkereste Ramaszvami Venkata rámán indiai köztársasági elnököt, akivel szintén sok témáról váltott szót. Az elnök az este díszvacsorát adott a vendégek tiszteletére. tóságait is felelősnek tekinti. A nyilatkozat emlékeztet rá, hogy múlt vasárnap afgán ellenzékiek lőtték a ka- buli repülőteret, amikor éppen felszállni készült onnan a szovjet Aeroflot légitársaság utasszállító gépe. Tizenegy szovjet állampolgár meghalt, további tizenegy megsebesült. Szerdán a határ menti Nangarhar tartomány területén egy nemzetközi újságírócsoport tagjai közül hét — négy szovjet, egy francia, egy nyugatnémet és egy indiai újságíró — megsebesült, amikor az ellenzéki fegyveresek pakisztáni területről tüzet nyitottak rájuk. nyiben nem kerül sor a haza- rendelésre. akkor a román fél fenntartja azon jogát, hogy megfelelő intézkedéseket tegyen”. .. Nagykövetünk a leghatározottabban visszautasította a képtelen vádakat, a román hatóságok eljárását, valamint a román vezetés döntését. A magyar Külügyminisztérium az ügy miatt jegyzékben tiltakozott a Román Szocialista Köztársaság budapesti nagykövetsége útján. Hangot adott annak a leghatározottabb véleményének, hogy a Győrfi Károly tanácsos elleni vádak teljesen alaptalanok és a román eljárás súlyos provokáció. amely rontja a két ország amúgy is feszültségekkel terhes viszonyát. Követelte az ügy kivizsgálását, majd ezt követően a megnyugtató felelősségrevonást, az okozott politikai, erkölcsi és anyagi kár helyrehozatalát. A történtek kapcsán magyar részről egyben sajnálattal állapították meg. hogy nem ez az első eset, amikor magyar diplomatákat román hivatalos szervek akadályoznak feladatuk ellátásában. zaklatják őket és családtagjaikat. Az ügy rendezése érdekében magyar részről messzemenő türelmet tanúsítottak. Az eltelt időszakban a román fél nem tisztázta a történteket és nem mutatott készséget az ügy megnyugtató rendezésére, a magyar diplomaták normális munkafeltételeinek biztosítására. Ezt figyelembe véve a Külügyminisztérium szükségesnek tartotta az eset részletes nyilvánosságra hozását. A Külügyminisztérium ez alkalommal is hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság a Román Szocialista Köztársasággal változatlanul baráti, jószomszédi kapcsolatok ápolására, fejlesztésére törekszik, a felgyülemlett nehézségek konkrét eredményeket hozó. az élet minden területére kiterjedő együttműködés útján rendezhetők. A Tiszaalpári Háziipari Szövetkezet tiszaugi cipő felsőrész üzemében az év jelentős részében mintegy hetven százalékban tőkés exportra dolgoztak bérmunkában, a kiskunfélegyházi cipőgyár megrendelésére. Jelenleg szovjet megrendelésre női cipőfelsőrészeket készítenek (Fotó; T. Z.) Nagy Imre előterjesztése Provokáció magyar diplomata ellen A Külügyminisztérium közleménye A Külügyminisztérium az MTI-hez a következő közleményt juttatta el: 1988. november 14-én a Magyar Népköz- társaság bukaresti nagykövetsége magas rangú diplomatája ellen a román hivatalos szervek súlyos provokációt követtek el. A kereskedelmi tanácsos által vezetett diplomáciai rendszámú gépkocsit , a főváros egyik főútján egy rendőrségi autó megállásra kényszerítette, majd több rendőrautó közrefogta. Afganisztán Az ellenintézkedésekért a felkelők felelősek
