Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-13 / 245. szám

1988. OKTÓBER 13. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 KPVDSZ kulturális hetek A Dunakanyarban A MÉH szolnoki, Cjszászi úti telepen dolgozzák fel, bálázzák a begyűjtött papírt, s innen indul Lábatlanba, vagy Szolnok­ra, a papírgyárba (Fotó: T. K. L.) Szakszervezeti nap a megújulás jegyében Tegnap — a kulturális hó­nap eseményeként, — szak- szervezeti napon találkozott Szolnokon a megye tisztség- viselőivel Grosser János, a KPVDSZ titkára. A csaknem 100 résztvevőt Szentendrei Györgyné megyei titkár kö­szöntötte. Bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a jelen helyzetben nagy jelentősége van a nyíltságnak, a szak- szervezeti belső ügyek meg­oldásának. Nem kétséges, vállalni kell a megújulást, az átalakulást, a magasabb színvonalú munkát, ehhez pedig új munkamódszer-stí­lus kell, a tagság bizalmáért fokozottabban meg kell dol­gozni. A Pelikán presszóban el­hangzott előadás kapcsán a szervezeti rendszer korsze­rűsítésének elképzeléseit, a mozgalmi munka időszerű tennivalóit vitatták meg. A kereskedelem, a pénzügy, a vendéglátás szakszervezeti aktivistái kérdeztek, érvel­tek a legaktuálisabb kérdé­sekben, a jobb érdekvédele­mért, érdekképviseletért, a mozgalmi munlka megújítá­sáért, a kibontakozásért. A szakmában dolgozók lét­feltételei folyamatosan rom­lottak, egyre nagyobb teher nehezedik rájuk, tehát egy­értelműen az érdekli a tag­ságot, hogy mit tud, mit kí­ván tenni a helyzet megol­dására a szakmai szakszer­vezet. A tagság azt követe­li, hogy a KPVDSZ váljék igazi harcos szószólójukká, képviselje és védje érdekei­ket a mainál határozottab­ban és nyilvánvalóbban. Eh­hez azonban — Grosser Já­nos titkár szerint — nagyobb mozgástérre, cselekvési sza­badságra és szakszervezeti törvényre van szükség. Ered­ményesebben kell dolgozni a bérpolitika, a munkaügyi törvényesség, a szociálpoliti­ka, mint legközvetlenebb ér­dekvédelem területein. Nagyobb nyilvánosságot vár a tagság az érdekképvi­selet folyamatában, hogy megfelelően tudja érzékelni az intézkedéseket, még ak­kor is, ha az eredmény nem gyors és látványos. Ügyanez fogalmazódik meg az alap­szervezeti munkával szem­ben is, azzal az igénnyel, hogy alkalmas, jól képzett szakszervezeti tisztségvise­lőkre van szükség a jövő fel­adatainak megoldásában. A szakmai és rétegérdekek fel­tárása és kezelése minden szinten feladat, azonban a szakma összetettsége miatt eltérőek a rétegérdekek, a feladatok is. Az 1990-ig kialakuló szö­vetségi jelleg, a szakmai tit­kárságok megerősítése segít a megoldásban. A tartalmi munka és a szervezet korsze­rűsítése egymást feltételezik. A hangsúlyt az előbbinek a javítására kell helyezni, és ehhez kell a szervezeti for­mát kialakítani. Az alulról építkező demokratikus vá­lasztási rendszer nagyobb kötődést biztosít a tagság és a választott tisztségviselők között. Ez erősíti a bizalmat. Teljes egyetértés volt a találkozó résztvevői között abban, hogy nagyon nehéz körülmények között kell e tevékenységet megújítani, de kénes erre a KPVDSZ. mert élvezi a tagság bizalmát. Fejlettebb idegenforgalmi infrastruktúra A bős—nagymarosi vízi­erőmű építése megteremti Visegrádon a magasabb szín­vonalú idegenforgalom ki­alakításának alapjait, a part­rendezés nyomán értékes te­rületekhez jut a helyi ta­nács — állapították még szerdán az MSZMP Szent­endrei Városi Végrehajtó Bizottságának tegnap Vi­segrádon tartott ülésén. A tanácskozáson a vízlép­cső beruházói tájékoztatták a testület a Visegrád tér­ségében folyamatban lévő és ' tervezett munkálatokról. Amint az Országos Vízügyi Beruházó Vállalat mérnökei elmondták, a Visegrád—Dö- mös Malompatak közötti négykilométeres Duna-part mentén, ahol most ideigle­nes medrében hömpölyög a Duna, az erőmű elkészülte után négy, csónakázásra, ví­zisportra, strandolásra al­kalmas tavat, illetve öblöt alakítanak ki. A jelenlegi ártéri területeket feltöltik: parkolók, kempingek, mote­lek, ifjúsági tábor, sportte­lep lesz majd a helyükön. Mindez lehetőséget ad arra, hogy megélénküljön a Duna­kanyarban a turizmus. Ugyanakkor Dömös, Pilis­marót és Visegrád szenny­vízelvezetését is megoldják. Az erre szolgáló csőhálózat az erőmű melletti híd alatt kanyarodik majd át a nagy­marosi oldalra, a váci szennyvíztisztítóhoz. Vi­segrád vízellátása is bizton­ságosabb lesz: a jelenlegi, elavult kutakon kívül Dö- mösről is átvezetnek ivóvi­zet. Ságvári Körúti Általános Is­kola például 'két és fél va­gonra való, 17 tonna papírt gyűjtött. A martfűi általá­nos iskolások 14, a Szolnoki K. Bozsó Károly útiak 13 tonna papírt gyűjtöttek. Félidőben tehát így áll a papírgyűjtési akció. A MÉH vezetői elmondták azt is, va­lamennyi Szolnok megyei vállalatnak. intézménynek, szövetkezetnek levelet írtak; értelme van — méghozzá kettős, népgazdasági és he­lyi— az irattári selejtezés előrehozásának. November 30-ig. az akció befejezéséig ugyanis az irattárakból kise­lejtezett papírért is a meg­szokottnál jóval többet fizet­nek. Ügy tűnik, a vállalati, szövetkezeti, intézményi ér­deklődés ezután várható, hi­szen eddig mindössze 1.4 tonna irattári selejt érkezett be a megyéből. Valószínűleg a vállalatoknál is tudják, hogy az úgynevezett iro­mánypapírként a kilónkénti 1.50 helyett 3. a brosurapa- pfrért is ugyancsak 3 forin­tot fizetnek november 30-ig. — sj — Hat hét alatt: 520 tonna papír a megyéből Tegnap Szolnokon a MÉH megyei telepén sajtótájékoz­tatót tartottak az augusztus 15-e óta tartó országos pa­pírgyűjtési akció eredmé­nyeiről. A Kelet-magyaror­szági MÉH Vállalat termelé­si osztályvezetője, Szabó Gyuláné és a szolnoki telep igazgatója, Erdősi József az augusztus 15-én megkezdő­dött, fölemelt árú papírgyűj­tésről elmondta, hogy máris eredményes az akció. Külö­nösen az iskolák jeleskednek, s nagyrészt az általános is­kolások eredménye, hogy szeptember 30-ig 520 tonna napír gyűlt össze a megyé­ben. Ezért a vállalat körül­belül 500 ezer forinttal több pénzt fizetett ki. hiszen a papírszegény időszakban megnőtt a jelentősége a hul­ladékpapírnak is. A Kelet- magvarországi MÉH Válla­latnál különben, — amely Hajdú-Bihar. Szabolcs-Szat- már és Szolnok megye terü­letén működik — augusztus 15-e óta 1600 tonna papírt vásároltak föl, és feldolgo­zás. bálázás után a lábatla- ni és a Szolnoki Papírgyár­nak továbbították. A szolnoki telep különben minden második szombaton kihelyezett lakótelepi gyűj­tést is tart, 8—13 óra között a Mátyás király úton, a Szé­chenyi lakótelepen és a Vosztok lakótelep körzeté­ben. A mozgó átvevők leg­közelebb október 15-én a Tallinn filmszínház mögött várják az általában dupla áron értékesíthető újság, iromány, hullám- és brossú- rapapír-gyűjtőket. 1987. szeptemberében, ami­kor nem volt ilyen ínség pa­pírban,', a szolnoki telep kör­zetében 116 tonna papírt gyűjtöttek össze. Most emelt áron, szeptemberben 286 ton­na papírt gyűjtöttek be. Az iskolák közül szinte va­lamennyi már a tanév ele­jén. szeptemberben jelentke­zett a MÉH átvevőinél. A Esti egyetem Jászapátin Többen jutnak politikai ismeretekhez Gondoktól, feszültségektől terhes időket élünk, sok a kérdés, és sokszor bizonyta­lanok a válaszok. A túlságo­san magabiztos feleletek pe­dig éppen az elmélyültség. a tudományosság hiánya miatt hatástalanok. Az a propa­gandista, aki jól bevált, évekkel ezelőtt használatos elméleteivel érvel, elveszti hallgatóságát. Pedig a kü­lönböző pártoktatási formák­nak ezeken a gondokon túl számolniuk kell a munkaidő- alap' következetesebb védel­mével és a megfogyatkozott szabadidőkkel, túlmunkák­kal is. A tömeg- és káder­oktatásba beiskolázottak száma a megyében 3 év alatt a kétharmadára csökkent. A párt tömegoktatásával szemben tanúsított igény a megyei és az országos ten­denciához hasonlóan a Jász­ságban is csökkent, a ká­derképzésben azonban nem mutatkozik visszaesés. A marxista—leninista esti egyetemen minden évben in­dult két osztály az általá­nos tagozaton, ezen kívül idén négy speciális tovább­képző tanfolyam, valamint alapfokú pártiskola is. Az azonban teljesen új dolog, hogy a korábbiak mellett idén első ízben Jászapátin is megkezdődött az esti egye­temi oktatás. Csatai József, a nagyköz­ségi pártbizottság titkára fontos tényezőként említi a munkahelyek részéről je­lentkező .jogos igényt, a munkaidőalap védelmét. Ed­dig ugyanis a beiratkozott hallgatók kéthetenként egy teljes napot töltöttek Jász­berényben, 3 éven 'keresz­tül. Ma pedig hétfő délutá­nonként meg tudják oldani a képzést. Talán ezért is csak 8 személy szerepelt er­re az évre a középtávú beis­kolázási tervben Jászapátin. Ezzel szemben szeptember 5-én 22-en kezdték meg a tanulást: felső és középszin­tű gazdasági vezetők, moz­galmi életben tevékenykedő dolgozók. Már tavasszal, az oktatási év előkészítése során szóba került az önálló jászapáti osztály megszervezése, és ez bizonyosan kedvező hatással volt a munkahelyekre és szá­mításba jöhető hallgatókra. A későbbre ütemezett beis­kolázásokból csak keveset hoztak előre, inkább eddig a munkahelyi és a családi el­foglaltság miatt halasztók (halogatók) növelték meg a létszámot. Az általános gya­korlat szerint az oktatási igazgatóság korábban egy jászberényiekből és egy vi­dékiekből álló osztályt in­dított Jászberényben. Idén, annak ellenére, hogy az apá­tiak kiváltak, a városban maradt a két osztály. Az önálló képzéshez ter­mészetesen nem elegendő a szükséges létszám, meg kel­lett teremteni az oktatás töb­bi feltételeit is. A tanterem nem volt gond, mert a párt- bizottság tanácskozótermé­ben megtarthatók a foglal­kozások is. Az oktató pedig, hiszen éppen ez az érdekes, eddig is Jászapátiból járt Berénybe, hogy ott tanítsa a bejárókat. Dr. Kalmár Pál docens, a tanítóképző főisko­la marxizmus—leninizmus tanszékének vezetője filozó­fiával kezdte az első évet, és az is bizonyos, hogy az-utol­só évet ugyancsak Jászapá­tiról bejáró főiskolai tanár tanítja. Az oktatás színvo­nalát tehát a gyakorlott, jó előadók garantálják. Igaz. hogy a terem technikai fel­szereltsége mostohább, mint a városé, de a hiány később még megszüntethető. Azon túl, hogy Jászapátin többen jutnak elméleti és gyakorlati politikai ismere­tekhez. van más előnye is a kihelyezett oktatásnak. Még pedig az a szellemi közeg, amit a főiskolai tanárok a lakóhelyükön teremthetnek. L. P. Új termék a piacon Bővülő termelés a Szolnoki Tejipari Váliaiatnál A Szolnoki Tejipari Vál­lalat az idén várhatóan jó évet zár. Kedvezően alakult ugyanis az esztendő első nyolc hónapjában a cég ex­porttevékenysége. hiszen a tavalyi száz tonnával szem­ben az idén már 600 tonna sajtot szállított külföldre, aminek eredményeképpen konvertibilis árbevételük az előző évhez képest meghá- romsz.orozódott, s így bíz­nak abban hogy eléri az 1988-ra tervezett összeget, a 33 millió 177 ezer forintot. Az export ugrásszerű emelkedése — mint Tóvizi Ernő, a vállalat igazgatója elmondta — elsősorban an­nak az egyenletesen ió mi­nőségnek köszönhető, ami belföldön forgalmazott ter­mékeinket is jellemzi. Per­sze a hagyományos áruk mellett a vállalat újabb ter­mékekkel is megjelent a pi­acon. Például megkezdték a Rózsa vaj forgalmazását, amely alacsony zsírtartalmú, és korszerű csomagolásban kerül a vásárlók asztalára. Emellett a fogyasztók már ugyancsak megismerhették új termékcsaládjukat, a pik­nik túrókrémeket, amelyek többféle ízesítéssel készül­nek és — ami nem lényeg­telen — olcsók. Az idén jelentősen növel­te a vállalat az ízesített tej­italok — a kakaó és a kara- mellás tej — gyártását és forgalmazását is. Ezkből az idén 3 millió 200 ezer litert készítenek, a tavalyi 2,8 mil­lió literrel szemben. A fél­tartós tej forgalmazásának köszönhetően pedig ebben az évben 5 százalékkal több te­jet értékesítenek, mint az előző esztendőben. A terme­lés folyamatos növelésére, az újabb termékek bevezetésé­re annál is inkább szükség van. mivel a Szolnoki Tej­ipari Vállalat a tavalyi 725 millió 971 ezer forintos ter­melési értékét az idén több mint 83 és félmillió forinttal szeretné túlszárnyalni. Budapesten a Gránit Csiszolószerszám- és Kőedénygyártó Vállalat készíti a gyémántszemcsés vágókorongokat 250-től háromezer mil­liméterig, amelyekkel minden nem fémes anyag vágható. Az eddig jórészt külföldről beszerzett szerszám hazai előállítása, jó minő­sége megnövelte a termék iránti keresletet. így a gyár az idén 60 százalékkal növeli a termelést. Képünkön Kerecsen László a vágóélre ráforrasztja a gyémántszemcsés szegmenseket. MTI-fotó: Hámor Szabolcs A Szolnok Megyei Sütőipari Vállalat kunmadaras] üzemében naponta átlag 30 má­zsa kenyeret sütnek. A kemencékből négy fajta ízletes kunsági kenyér kerül ki. Ké­pünkön Papp Sándorné a legkedveltebb háromkilogrammos nagycipót rakja a pol- cokra (Fotó: T. Z.) Félidőben a MÉH jpapírgyüjtési akciója

Next

/
Thumbnails
Contents