Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-08 / 241. szám
Politikai munkaprogramot és feladattervet fogadtak el jékozottak — aminek nemcsak külső szemlélői hanem részesei, alakítói vagy éppen ki vannak téve a működés^ zavarok okozta nehézségeknek — mondotta felszólalása első gondolataként Bethlendy Béla, a megyei pártbizottság tagja, a Jászberényi 606. számú Ipari Szakmunkásképző Intézet igazgatója, majd a közoktatással összefüggő kérdésekről beszélt. Kifejtette, hogy művelt, szakszerű képzettséggel rendelkező, világosan gondolkodó nemzedékek nélkül nem lehet politikai, gazdasági reformokat sem a jelenben, sem a jövőben megvalósítani. — Ehhez pedig jól működő iskolák kellenek a közoktatás minden szintjén — hangsúlyozta, majd megállapította, hogy a pártbizottsági ülés által tárgyalt jelentés közoktatással foglalkozó része inkább a tárgyi és személyi feltételekben bekövetkezett változások bemutatásával tárja fel a mai helyzetet. Kevesebb szó esik arról, hogy milyen az iskolákban folyó nevelő-oktató munka helyzete, eredményessége, kielégítő-e az (Folytatás a 3. oldalról) Szabó Eszter megyei úttörőelnök hozzászólásában három témáról beszélt. Az egyik a testületi munka volt, amellyel kapcsolatban hangsúlyozta, hogy ezeket még napjainkban is nem egyszer az egyenetlenség, a formalizmus jellemzi, esetenként valamirevaló vita a folyosókon alakul ki. Sokszor tapasztalható, hogy vannak testületek, amelyekben helyet kapnak olyan emberek is, akik éveken keresztül nem képesek érdemben részt venni az ott folyó vitákban. Amikor változásokat vár a közvélemény, a vezetők tervszerű cseréjén kívül az efféle változásokra, ha szabad mondani cserékre is gondol. Ami a káder- mozgást Illeti, a megyei úttörőelnök annak a véleményének adott hangot, hogy változatlanul nem alakult ki a megyénkben olyan káderhelyzet, amelyre az a jellemző, hogy a fiatalok a sarkunkban, legalábbis a nyomunkban vannak. Mintha a káderutánpótlás! tervek a pánA következő felszólaló, Csáki István, a megyei párt- bizottság nyugalmazott első titkára. a megyei párt- bizottság tagja, elöljáróban annak a véleményének adott hangot, hogy a mostani ülésre való felkészülést nagyban megkönnyítette az á tény, hogy a testület jó előre írásban közreadta a megtárgyalandó anyagot, amely sok gondra és jelenségre hívta fel a figyelmet. Visszhangja van ennek a módszernek, s remélhetőleg nem az utolsó lépés a nyilvánosság útján. A továbbiakban az előadó arról szólt, hogy több emberrel beszélgetve, sokan azt a kérdést tették fel neki, hogy miért nem pártértekezletet hívtak össze Szolnok megyében? Erre, mintegy iskolából kikerülő fiatalok általános műveltsége, kulturáltsága, szakmai, elméleti és gyakorlati felkészültsége, közéleti, politikai magatartása és aktivitása, erkölcsi arculata —, s hogy milyen további teendőink vannak ezen. a téren. A pedagógiai munka nélkülözhetetlen alapja a nyugodt, kiegyensúlyozott légkör, de — sajnos — a társadalomban felerősödő nyugtalanság, a gazdasági helyzetből adódó problémák és feszültségek behatolnak az iskolába is. Egyre több feszültség forrása a túlmunka díjazásának kérdése, egyre nehezebb eligazodni a szaporodó közoktatási jogszabályok tengerében, az iskolákra háruló adminisztráció szaporodik! A tárgyalt jelentés a legsúlyosabb gondokkal küsz- küdő iskoláknak minősíti a szakmunkásképzőket, anélkül azonban, hogy szólna a helyzetet előidéző okokról, többek között arról, hogy a szakmunkásképzés fejlesztésére a különböző forrásokból rendelkezésre álló pénzt — így például a szakmunkás- képzési alapot — arra for- dították-e, amire kellett — tette fel a kérdést a nagy tapasztalatokkal rendelkező iskolaigazgató, majd bizonyította, nem látja lehetségesnek és célszerűnek, hogy egyes szakmunkásképző intézetek vállalati keretek közé kerüljenek. célszekrénybe lennének zárva, ezért nem kerülnek az utódok gyorsabban fontos beosztásokba. Ugyanakkor az is tapasztalható, hogy egyes vezetők képessége csak szűkebb közösségük érdekében tett erőfeszítésre és nem nagyobb megméretésekre elég. Ha nagyritkán egy-egy káderjelölt így kerül a „mélyvízbe”, tisztes visszavonulása szinte elképzelhetetlennek számít. A művelődéspolitikai irányelvekkel kapcsolatban kiemelte, hogy a tervezetben ennek fontos része a tehetségek támogatása, és az az állítás, amely az értelmiség szerepének jelentőségét hangsúlyozza. Ugyanakkor hozzátette, hogy érdemes lenne egyszer arra is feleletet keresni, vajon a fiatalok, az értelmiségiek esetenkénti megyéből való távozásának mi az oka, és máshonnan vajon milyen elképzelésekkel költöznék „szűkebb hazánkba”. Szabó Eszter beszéde végén kérte a jelenlévőket, kísérjék figyelemmel azt is, hogy a munkaprogram megvalósítása során hogyan alakul az úttörő, azaz az általános iskolai korosztály sorsa, helyzete, hiszen a gyerekék és a pedagógusok szívesen veszik, ha a figyelem, a törődés néha rájuk irányul. válaszként, Csáki István azt mondta, hogy véleménye szerint a megyei pártbizottság képes meghatározni az előrelépés feladatait, a jövő tennivalóit. Egyébként sincs sok időnk a veszteglésre, amikor minden mozog, forr körülöttünk. — Elég, ha azokra a „menetgyakorlatokra” gondolunk — folytatta —, amelyeket az egyetemistákkal végeztettek a mást akarók a bős-nagymarosi vízlépcsőépítés ürügyén. Ezt követően a felszólaló hangoztatta; a megyei párt- bizottság jelentését jónak tartja, hozzátéve, hogy a kezdő lépéseket kell gyorsan kimunkálni, mert ez a program csak akkor alkothat hidat a jelen és a jövő között. Persze az is igaz, hogy hosszú volt a pangás, a visz- szaesés időszaka, és ebből a helyzetből nem lehet egy huszárvágással kiverekedni magunkat. Talán a gyors cselekvés számlájára irtható az is, hogy valamiféle kapkodás érezhető, főleg a pénzügyi kormányzat részéről. Itt az eiőadó elsősorban az adótörvényre illetve a vállalkozói nyereségadó törvénybe iktatásának elnapolására gondolt, s ennek kapcsán megjegyezte, hogy nem a helyesbítésekből kell élnünk, hanem eleve jó programmal kell előállítunk, s azt meg is kell valósítanunk. Kétségtelen. hogy vannak hibák, de ezek mellett sem szabad feladni eredeti terveinket. Hisz most olyan a helyzet, mintKató Gábor, a KISZ megyei bizottságának titkára felszólalása elején arról beszélt, hogy tisztségénél fogva jól ismeri a megye fiataljaid mák véleményét, helyzetét. Az orzságos pártérte- kezlet után a fiatalok elismeréssel szóltak a személyi változásokról, és arról, hogy jó programja van az országnak a kibontakozásra. Az utóbbi időben ehhez már hozzáteszik azt is, hogy az azóta eltelt időben egyetlen társadalmi feszültségforrás sem szűnt meg, s ez a közhangulat jelentős romlásához vezetett. A felszólaló véleménye szerint a megye fiataljai — ugyanúgy, mint az egész Lakosság — nincsenek tisztában a valós helyzettel; azzal például, hogy 1989-ben további reálbér-csökkenések, áremelkedések és jelentős kölcsönadósságok várnak ránk. Ezért bírálta a — Mi, az itt jelenlévők most a jövőről gondolkodunk, s meggyőződésem — kezdte mondandóját Iváncsik Imre, a KISZ megyei bizottságának első titkára —, hogy mindannyian az itt születő döntések végrehajthatóságának tudatával és a végrehajtásiban való aktív részvétel melletti elhatározással akarunk távozni. Hozzászólásának nagyobb részét a párt és az ifjúsági szervezet kapcsolatának elemzése töltötte ki. Ez a kapcsolat véleménye szerint nem mentes a torzulásoktól. ' A kialakult helyzet okai közé sorolta a KISZ megyei bizottságának első titkára — az ifjúsági mozgalomnak, a KISZ-szervezeteknek és magának a KISZ megyei bizottságának a hiányosságain túl — olyan további tényezőket is, mint például a párt döntéseket halogató, nyilvánosságot korlátozó, társadalmi párbeszédekről megfeledkező magatartása. — Ahhoz, hogy a politika csődje és a saját hibái miatt nagy mértékben lejáratott tekintélyét a KISZ visz- szaszerezhesse — szögezte le a hozzászóló — radikális át— A vitára bocsátott dokumentumok a megújulás és a reformok útját ajánlják a kibontakozáshoz — — kezdte felszólalását Mohácsi Ottó, a megyei párt-vb tagja, a megyei .tanács elnöke. — A változás és a vál toztatás szándékát én személy szerint is támogatom, és az elkövetkezendő években is ezt tartom követendő útnak. A szükséges reformokat azonban csak akkor hajthatjuk végre, ha a megújulás szükha lesöpörtük volna az asztalról a szocializmus eddigi eszményképét, ugyanakkor nem tudjuk mással helyettesíteni. A párt tagsága, a gondok ellenére, most is tettre kész, csak a célt kell jól megválasztani. Döntsünk, cselekedjünk és menjünk előre — mondta végezetül Csáki István, majd javasolta a résztvevőknek, hogy fogadják el az írásos beszámolót. feladattervet is, amely mintha erről kényelmességből nem szólna őszintén, s nem vitatja azt a véleményt, amely úgy tünteti föl megyénket, mint a „bolgodság szigetét”. — Természetesen — hangsúlyozta Kató Gábor — a feszültségek tudatos vállalása azért is nehéz, mert a társadalom valamennyi rétegének életét nehezíti, az esetleges válságokra nincs kialakult kezelő mechanizmusunk. Ezek közül a fiatalokat leginkább érdeklő feszültséggócok; a munkanél- küliséjg, a pályakezdő fiatalok elhelyezkedése és a műszakiak élet- és munka- körülményei. A megyei KISZ-bizottság titkára fölszólalása további részében a politikai kultúra hiányosságairól, a nyilvánosság esetleges hibáiról szólt, örömmel üdvözölte a feladattervben elhatározotta- kat, köztük a párt- és állami szervek kapcsolatának szélesítését és javítását, valamint azt, hogy alakuljon a megyei pártbizottság mellett tanácsadó testület. Felszólalása végén megyei pártértekezlet összehívását javasolta, s azt, hogy arról titkos szavazással döntsön a testület. alakulása, az új viszonyoknak megfelelő, újszerű programra és szervezeti megoldásokra van szükség. Nem függetlenséget sürget az ifjúsági mozgalom — hangsúlyozta —, hanem a fiatalok számára hitelt nyújtó önállóságot, vállveregetések, leereszkedés és lekezelés helyett őszinte támogatást, türelmet és jó partneri viszonyt. Vitatkozott Iváncsik Imre a korábban felszólaló Fábián Péter megyei titkárnak azzal a megállapításával, miszerint a társadalomban a bizalom nagyobb, mint a kétkedés. A KISZ megyei első titkárának tapasztalatai szerint nem a bizalom, hanem csupán már a veszélyesen fogyó türelem biztat lehetőséggel, a bizalomnak nem a visszaszerzéséhez, hanem az új feltételek közötti újjáteremtéséhez. Végezetül arról szólt, hogy véleménye szerint a legyen-e megyei pártértekezlet kérdésre adandó igen és nem válasz nem kapott egyenlő esélyt a nyilvánosságban, márpedig az sok veszélyt rejt magában, ha a testület a párttagság szélesebb körének véleménye nélkül dönt. A hozzászóló szerint indokolt a pártértekezlet ösz- szehívása és felhívta a jelenlévők figyelmét arra, hogy ha a megyei pártbizottság másképpen dönt. különös gondot kell fordítani az elhatározás érvekkel és tettekkel történő elfogadtatására. ségességének gondolatát a megye egész társadalmával sikerül elfogadtatnunk, politikai programunk végrehajtását sikerül közüggyé tennünk. Mohácsi Ottó ezután arról szólt, hogy a vitára bocsátott pártbizottsági dokumentumban a tanácsokat érintő ajánlásokat nem fogadta teljes egyetértés; voltak, akik úgy vélekedtek, hogy ezek közül többet saját maguk is képesek lettek volna kidőlNagyobb figyelmet a tehetségek támogatására Hosszú volt a pangás 0 fiatalok tetteket sürgetnek Gyökeres átalakulást, újszerű programot Több idő kell a népképviseleti feladatokra »ózni. Ez izonban salán a egjob- mn bizo- lyítja, íogy a negyei és i helyi ta- 1 ácsok a negúju- ási és kibontakozási folyamat aktív részesei kívánnak lenni. Ezt a véleményéta megyei tanács legutóbbi ülésén ki is nyilvánította, amikor az döntött azokról az intézkedésekről, amelyek a tanácsi munka színvonalának, eredményességének javítását segítik. A ránk váró teendők a tanácsi munka korszerűsítése nélkül nem végezhetők el, a Szolnok Megyei Tanácsnál az év végéig kell megtenni az első. a szervezet korszerűsítését segítő lépéseket. Meg kell változtatni a tanácsok tevékenységi körét is, néhány pénzügyi támogatásról — olyanokról, amelyeknél nagyobb teret lehet adni a piaci viszonyoknak — le kívánunk mondani, más területek anyagi támogatásának feltételeit viszont meg kell teremteni. Az utóbbiak közé tartozik például egy, a munkahelyteremtést segítő pénzügyi alap létrehozása, a szociálpolitikában pedig új területeket kívánunk „felvenni” az anyagilag támogatandók közé, gondolunk a tudás, a tudomány gazdagításáért, a szerkezetváltásért legtöbbet vállalók erőfeszítéseit honoráló különböző pénzalapokra is. A megkezdett korszerűsítési teendők közé tartozik a tanácsi munka népképviseleti, önkormányzati elemeinek kiteljesítése. Ehhez az is kell, hogy megszabaduljanak bizonyos olyan tevékenységektől, amelyek elveszik az időt a tartalmi népképviseleti munkától. Szűkíteni kell a formális feladatok körét hogy az adott települést érintő legfontosabb problémákat elmélyültebben elemezhesse az apparátus, és megalapozottabban dönthessen koncepcionális kérdésekben. Kommunista értelmiségiek pártértekezletet javasolnak Madaras László, a •megyei pártbizottság tagja, a Damjanich János Múzeum igaz- ; gató-he- lyettese a megyei múzeumi szervezet, a Művészitelep, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, a Megyei Moziüzemi vállalat, a Verseghy Ferenc Könyvtár kommunistái, valamint főiskolai oktatók és pedagógusok véleményét fogalmazta meg hozzászólásában. Hangsúlyozta, hogy a megyében élő humán értelmiség részéről kevés anyag váltott ki olyan érdeklődést, mint a pártbizottság elé került helyzetértékelés és program. Ezt követően négy kérdéskörben fejtette ki véleményét, illetve tett javasla- tott a testület számára. A pártértekezlet megtartásának szükségességéről szólva kiemelte: a testületnek azt kell elsősorban mérlegelnie, hogy egy megyei pártértekezlet összehívása menynyiben szolgálhatná a kibontakozási program végrehajtását, a cselekvési egységet, illetve feltételeinek megteremtését. A megye kulturális intézményei kommunistáinak jelentős része a párt- értekezlet mellett voksolt. Az ilyen értelemben vett javaslat azért is megfontolást igényel — mondotta —, mert bizalomerősítő szerepe van. Javasolta, hogy a pártértekezlet megtartásáról a testület titkos szavazással döntsön. Az információáramlást, a párton belüli demokrácia erősödésével 'kapcsolatos tennivalókat érintve arról szólt, hogy a politizálás szintjeinek, színtereinek kibővülésével az alapszervezetekben folyó politikai munkának vám fokozott jelentősége. Ezért minden olyan információt a rendelkezésükre kell bocsátani, ami segítheti tisztességes politizálásukat, a pár- tonkívüliek megnyerését. A művelődéspolitikát érintve arról szólt, hogy a közművelődésben dolgozók körében változatlan az igény, hogy elsődleges anyagi forrás a kultúra számára a jövőben is az állami költség- vetés legyen. Végezetül úgy foglalt állást, hogy a javaslattervezet művelődéspolitikára vonatkozó alternatívái közül az A-változatot fogadja el a testület. Fokozottabb bizalmat az aiapszervezeteknek A tanácskozás sok kérdésben fordulópontot jelenthet; mindahánynak előtt nyilvánvaló, hogy nekünk kell úrrá lenni a nehézségeken. választ kell adnunk a kor kihívásaira — mondotta Hakucsák László, a megyei párt-végrehajtóbizottság tagja, a SZIM karcagi gyárának minőségellenőre. A megye munkássága minden gond ellenére is becsületesen dolgozik; a döntő többség tisztában van azzal, hogy ebben a nehéz helyzetben az eredményesen végzett munka a legfontosabb, — mondotta többek között, majd hozzátette: de a munkásságot zavarja a különböző nézeteket tükröző csoportérdekek előretörése. A továbbiakban az alapszervezetekben folyó munka fontosságáról beszélt, több bizalmat és még több önállóságot kért az alapszer- -vezetek számára. Kifogásolta. hogy a munkásfiatalok közül kevesen jutnak el a politikai főiskolára. Javulást a tájékoztatásban Tabák Lajos szolnoki nyugdíjas, a megyei pártbizottság tagja hozzászólásában elmondta, hogy egyetért azokkal a véleményekkel, amelyek szerint az országban nagy a feszültség. E feszültség egyik okaként említette az utóbbi időben bevezetett törvényeket, szabályozókat: az ÁFÁ-ból adódó adminisztrációs zűrzavart, a személyi jövedelemadó bevezetését, az egymásnak ellentmondó utasításokat, a kisvállalkozók anyagi és adminisztrációs túlterhelését. Elmondta, hogy a hivatali bürokrácia igen elterebélyesedett pedig az új törvények, szabályozók bevezetése sokkal egyszerűbb adminisztrációval is társulhatna. Hozzászólásában Tabák Lajos a szolnoki 21-es számú pártalapszervezet tagjainak véleményét is képviselte. A tagok javasolják a megyei pártértekezlet Összehívását, ő azonban személy szerint nem tartja szükségesnek, hiszen a következő évek programja megfogalmazódik a megyei pártbizottság dokumentumában. Befejezésül ismét olyan (Folytatás az 5. oldalon)
