Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-08 / 241. szám
Politikai munkaprogramot és feladattervet fogadtak el kérdésekről beszélt, amelyek a párttagság többségét foglalkoztatják. Igénylik, bogy javuljon a tájékoztatás. Elmondta, hogy amikor a (Folytatás a 4. oldalról) korrupciós jelenségek nyilvánosságra kerülnek (amelyeknek szereplői többnyire fontos funkciót betöltő vezetők), a párttagságban fölmerül a kérdés; mit tett vajon e jelenségek ellen az illetékes pártalapszervezet? Tabák Lajos hangsúlyozta, hogy a párttagság igényli: a párt állapítsa meg, személy szerint kik a felelősek a jelenlegi gazdasági, társadalmi helyzet kialakulásáért, és a nevüket hozza nyilvánosságra. A kérdésekre nekünk kell válaszolni Feren- czy József, a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője bevezetőjében arról szólt, hogy feszült belpolitikai helyzetben, politikai légkörben, sorsfordító időben tekint megyénk párttagsága és a pártonkí- vüliek tömege erre a pártbizottsági ülésre. — Sokszor elhangzott, elhangzik: nálunk nem történik semmi, miközben mások lépnek. Érezni lehet: a hasonló ítéletekben olykor bizonytalanság is vibrál, hiszen a tegnap mondott igaz, nem biztos, hogy az lesz ma is. és a ma igaza is bizonytalanná válhat holnap. Kérdések ezek, amelyekre most kellene, kell válaszolni, mert ha mi, kommunisták ezt nem tesszük, válaszolnak rá mások — mondotta. Ferenczy József a beterjesztett dokumentum elvi lényegét őszintének, hitelesnek és önkritikusnak ítélte, ily módon alkalmasnak a problémák feltárására, a termékeny viták megteremtésére. Ugyanakkor néhány hiányosságot is szóvá tett. Egyik az, hogy az anyag mondanivalójából olykor kitetszik a felülről való politizálás. a hibák, hiányosságok nem kielégítő elemzése, magyarázata. Hiszen napjainkban már az efféle állítások: „a jövőben a hasonló eseteket el kell kerülni”, „jobban kell dolgoznunk”, nem elégítik ki a politizáló embereket. Kevés azt mondani^ hogy mi többé nem akarjuk elkövetni a múlt hibáit, a kritizált politikai gyakorlatot. arra is pontos feleletet várnak a dolgozók: hogyan akarjuk másként intézni mindennapi tennivalóinkat. A jelentés hibáihoz sorolta azt is, hogy sokszor nem tudunk megszabadulni a régi sémáktól, amely szerint egy hibához egy eredmény feltétlenül szükséges. Mint a megyei pártbizottság oktatási igazgatóságának vezetője, szólt a pártoktatás helyzetéről is. Hangsúlyozta, hogy ez a képzési mód ma is él, abban a központi és a helyi támogatáson kívül nagy eredménye van a néhány száz megyei propagandistának is, akik szívükkel-lel- kükkel végzik ezt a fontos politikai munkát. Végezetül hangsúlyozta: komolyan bírálni és elemezni csak alapos, jól előkészített anyagot lehet, és mivel ezt az előterjesztést annak tartja, remélhetőleg a mai viták tevékenyen hozzájárulnak a nyitott kérdések, az észrevételek megválaszolásához. megvizsgálni, min alapszik ez a javaslat Elmondta, hogy az üzemben egy- egy fontos kérdés megtárgyalására összevont taggyűlést küldöttgyűlést hívnak össze, s azért tárgyalják meg a kommunisták nagyobb közösségében a gondókat és a feladatokat, mert a közös gondolkodás után közös cselekedetek is várhatók. Befejezésül még egyszer hangsúlyozta: ahhoz, hogy a megyei pártbizottság a végrehajtás bázisát megnyerje, szükség van a megye kommunistáinak együttes gondolkodására, egységes cselekvésére. Megnőtt a véleménynyilvánítás igénye Magyari Tibor, a TVM KISZ-bizottságának titkára, a megyei KISZ-bizottság tagja először azt a felelősséget igyekezett érzékeltetni, amelyet őrg, mint a Tiszamenti Vegyiművek 1800 dolgozójának és 354 párttagjának képviselőjére ráruháztak. Majd a szerinte legfontosabb dologról, a bizalomról beszélt. — Egyre többen teszik fel a kérdést — mondta — mit akarunk, mi mellé álljunk, mit támogassunk? Ami tegnap igaz volt, az ma már nem az. és nincs helyette új igazság. Rengeteget beszélünk új tervekről, új célokról, de a gyakorlatban érzékelhető változás nincs, vagy alig van. Ilyen körülmények között határozott, nyílt, az egyszerűbb emberek számára is érthető, alulról építkező politikára van szükség. Az emberekben megnőtt az igény, hogy véleményt nyilvánítsanak, de megnőtt az igény arra is. hogy ezt ne hiába tegyék. A mostani körülményeket a fiatalok tudják a legkevésbé megérteni. Egyre nehezebb velük foglalkozni, egyre nehezebb helyzetbe kerülünk a párttagság utánpótlásának biztosításakor. A pártbizottság elé terjesztett jelentésről szólva elmondta, hogy az szerinte sok problémát felvet, jelez sok megoldásra váró feladatot. A dokumentumnak egy, a KISZ-szel kapcsolatos megállapításával viszont vitatkozott. Egyre kevésbé igaz, hogy a „tényleges politizálás elsősorban a vezetői tevékenységben nyilvánul meg.” A KISZ az elmúlt néhány évben olyan vitákat szervezett, ahol tízezrek nyilvánítottak véleményt. E tapasztalatai alapján javasolta Magyari Tibor, hogy a dokumentum előbb idézett mondatát így módosítsák: „A tényleges politizálás már nemcsak a vezetők tevékenységében valósul meg.” Ezután a felszólaló a TVM párt- bizottságának megbízásából azt tolmácsolta, hogy a vállalatánál a párttagok többsége a megyei pártértekezlet összehívása mellett foglalt állást, a felsőbb szervek ebben a kérdésben nem kérték ki az üzemi pártbizottság véleményét. A TVM pártbizottsága legutóbbi ülésén. október 4-én. úgy foglalt állást, hogy a városi és a megyei pártértekezletek kérdésében minden pártszervezet és pártalapszervezet véleményét meg kellett volna hallgatni, és kezdeményezte, hogy a megyei pártbizottság hívjon össze küldöttgyűlést. A megyei vezetés, a testületek döntéseinél az eddiginél jobban támaszkodjanak a párttagok véleményére. Az egészségügyben vannak még tartalékok Dr. Zseniben József, a Karcagi Városi Kórház igazgatófőorvosa érthetően az egészségügyi dolgozók szemszögéből vizsgálta az előterjesztést, előrebocsátva, hogy azt kritikusnak, önkritikusnak, célkitűzéseit pedig reálisnak tartja. Mint elmondta, a jelentésben az egészségügy nem sok helyet kapott, de mégis elegendő, hisz abenne megfogalmazottak a valóságot tükrözik. A jelentés egyik megállapítása szerint a döntések gyakorlatban való végrehajtása elmaradt. Ennek számos oka van. így például az előadó a vezetői utánpótlás és a pályakezdők gondjait említette. A dokumentum foglalkozik a szociálpolitikával is. Ezzel kapcsolatban dr. Zsem- beli József hangsúlyozta, hogy a törvény alapvetően az idős korúakat és a hátrányos helyzetűeket érinti. Felhívta a figyelmet arra, hogy a középkorosztály egészsége is romlik, s ezért a rehabilitáció kérdését napirenden kell tartani. Az igaz, hogy a szociálpolitikára fordított összeg csökken, de az egészségügyben vannak még tartalékok, s azok mozgósítása elengedhetetlen feladat. Az előadó végezetül szólt az egészségmegőrzés társadalmi programjáról, s mint megállapította, szorosan kapcsolódik az általános műveltséghez, mivel egészségkultúránk színvonalának javítása lehet az egyik útja annak, hogy a megye lakosságának egészségi helyzete tovább ne romoljon. Közös gondolkodás után közös cselekvés Fodor Elemér, a Titász üzemi pártbizottságának titkára azzal kezdte felszólalását, hogy az előtte véleményt mondók már sok olyan témát érintettek, amelyekre ő is kitért volna. így azonban, ismétlések nélkül, felszólalásában három kérdésről kívánt szólni. Először az alapszervezetek munkájáról beszélt, s érintette az írásos anyagban szereplő megállapítást, miszerint a pártalapszervezetek- ben a statisztikai szemlélet vált uralkodóvá. Gyakorlati tapasztalatai alapján e megállapítással vitába szállt. A felszólaló megemlítette, hogy a pártbizottsági ülésen a vitában eddig részt vevők kevesebbet foglalkoztak a gazdasággal, mint azt korábban megszokta. Pedig az anyaghoz kapcsolódó gazdaságpolitikai részben ellentmondásosnak tűnő állításokat is talált. Így például „a költségvetési befizetések összege a megyében jelentősen meghaladja a költség- vetési támogatást”. A lakosság jövedelme az országosnál kisebb, de nem talált rá választ, tud-e megoldást a megyei pártbizottság, hogy az elmaradás mérséklődjék. Végezetül arról szólt, hogy az üzem kommunista közösségétől véleményt kértek a kibontakozás megvalósítására, s annak legjobb módjára. Olyan választ kaptak, hogy szükség van megyei párt értekezletre! Igyekeztek — Mibe szóljon bele a párt? — tette föl a kérdést hozzászólását kezdve Szur- mai Tibor, a megyéi párt-vb tagja, az NKFV műszaki vezérigazgató-helyettese. Válaszolva erre egyetértett azzal, hogy csak abban, amihez ért és csak akkor, ha föl is tudja vállalni beavatkozásának következményeit. A pártbizottsági ülés dokumentumának gazdaságpolitikai részében megfogalmazott elvi politikai irányítást nem tartja elegendő ráhatásnak a megyei pártbizottság részéről. A továbbiakban arról beszélt a vezérigazgató-helyettes, hogy a megyei pártbizottsághoz érkező bejelentések nem mindig kapnak kellő nyilvánosságot, esetenként még a két választott testületben a pártbizottságban és a végrehajtó bizottságban sem. Indítványozta, hogy biztosítsanak a szabályzatokban előírtaknál nagyobb hatáskört a pártfegyelem erősítése érdekében a fegyelmi bizottságoknak, és kapjanak nagyobb nyilvánosságot a bejelentések, még akkor is, ha netán az első titkár tevékenységét, személyét érintik. A munkaprogrammal kapcsolatban Szur- mai Tibor elmondta, hogy a testületi tagok csak úgy tudják aktívan képviselni a megyei pártbizottság álláspontját, csak akkor tudnak politizálni a párttagok körében, ha kezükben maradhatnak a korábbi, napjainkra túlhaladott beidegződések miatt még mindig titkos és szigorúan titkos megkülönböztető jelzéssel ellátott dokumentumok. A pártértekezlet megtartásával kapcsolatban nem foglalt állást a hozzászóló, de felvetette: tisztázni kellene, vajon milyen szempontok alapján tartanak arra igényt az összehívását javaslók. Vajon olyan politikai párbeszédet jelentene-e a pártértekezlet, amely növelné a tagság bizalmát, vajon nem azért merül-e fel a szükségessége, mert vannak, akik elégedetlenek a megyei pártbizottság illetve egyes funkcionáriusok munkájával? Az előzőre, a politikai bizalom visszaszerzésére Szurmai Tibor szerint vannak más lehetőségek is. A megyei pártbizottságnak, a végrehajtó bizottságnak és az apparátusnak a megyei pártbizottsági ülésen történő megújítása pedig kielégítheti az utóbbi igényt. Az új helyzet mérlegelésre kötelez p& hozzászólásának Varga Sándorné, a megyei párt- végrehaj- tóbizott- ság tagja, a Szolnoki Városi Pártbizottság első titkára ideológiával és pártélettel foglalkozó részét írásban nyújtotta be, a városi pártbizottság ülésének előkészítését, lebonyolítását és hatását érintő észrevételeit szóban terjesztette a testületi ülés elé. Ez utóbbiról szólva hangsúlyozta: az előkészítő munka megfelelő színvonalú volt, a városi pártbizottság előzetes véleményt kért az alsóbb szintű pártszervektől mind a politikai programra, mind a személyi kérdésekre vonatkozóan. Az előterjesztésben és vitában ennek alapján mérlegelték a pártértekezlet megtartásának szükségességét is, s bár a hozzászólások a pártértekezlet mellett voksoltak, a testület elvetette ezt a megoldást. A döntés azonban ellentmondásos hatást keltett, a közvélemény nem nyugodott meg: alapszervi, testületi állásfoglalások kérték a párt- bizottságot döntésének felülvizsgálatára, azzal együtt, hogy a megyei pártértekezlet összehívását is sürgették. A városi pártbizottság e helyzet kialakulásának elemzésére felkérte a káderbizottságot, amely október végén terjeszti a testület elé állásfoglalását. A megyei pártértekezlet kérdését mérlegelve Varga Sándorné végezetül elmondta: „A végrehajtó bizottsági ülésen én magam is arra szavaztam, hogy nem tartom szükségesnek a pártértekezlet összehívását. De nem lehet figyelmen kívül hagyni a júniusi döntésünk óta kialakult helyzetet. Egyetértek azokkal, akik úgy fogalmaztak, hogy a feladatok megvalósulásához cselekvési egységre van szükség, és a cselekvési egységet a párttagok körében nekünk kell megteremtenünk.” Titkos szavazással döntsenek Az önálló arculatú megyei politika kialakításáról mondta el véleményét Hegyi Istvánná, a megyei pártbizottság tagja, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. Hangsúlyozta, hogy a megyei politika arra irányuló törekvése, hogy mindenáron megfeleljen a központi elvárásoknak, akadályozza az önálló arculat kialakulását. Akadályozza a koncepció, a munkastílus kialakulását is, amellyel a megye politikai irányítása a helyi folyamatokat befolyásolni tudná. Szemléletváltozásra, a korábbi gyakorlat megváltoztatására van tehát szükség. Azért is lényeges az önálló arculat megteremtése, mert a helyi törekvések megnyilvánulása, a helyi akarat kibontakozása nélkül egyre nehezebb a központi irányítás. Olyan megyei politikára van szükség, amely a népgazdasági célokat elfogadja, de nem mindig az alárendelt szerepet választja. — Ezért van szükség véleményem szerint a megyei pártértekezlet összehívására — folytatta Hegyi István- né. — A pártértekezlet ugyanis a megyei politika kialakításának fóruma lenne. Ugyanakkor lehetővé tenné a párttagság számára a beava- tottságot, a döntésekben való részvételt. Ezzel el lehetne kerülni azt is, hogy kialakuljon a „nincs közöm hozzá” — szemlélet. A megyei pártértekezlet összehívásának szükségességét azzal a ténnyel is alátámasztotta Hegyi Istvánná, hogy a közelmúltban egy kimutatás készült el, amelyben több nagyüzem párttagsága nyilvánított vélemény:: és a megyei pártértekezlet megtartása mellett voksoltak. Hegyi Istvánná javasolta, hogy a megyei pártértekezletről titkos szavazással döntsenek. A titkos szavazás létjogosultságát a szolnoki városi pártbizottság múlt heti ülésének tanulságával indokolta: az ülés résztvevői ugyanis szoros, nyílt szavazással a városi pártértekezlet megtartása ellen foglaltak állást. A szavazás ilyen módja viszont okot adott az úgynevezett „folyosói politizálására. Felülvizsgálni a kialakított álláspontot Huszonhar- madik hozzászólóként visz- szavon- hatnám felszólalási szándékomat, de el akarom mondani, hogy nagy felelősséget vett magára a megyei párt-végrehajtóbizottság, amikor — bizonyára kellő információk alapján — úgy döntött, hogy a megye társadalmi és gazdasági helyzete nem indokolja a megyei pártértekezlet összehívását. Az előttünk lévő, most tárgyalt dokumentumok viszont azt hangsúlyozzák, hogy minden lényeges kérdésben a párttagság legszélesebb rétegeinek véleményére kell támaszkodni. Ezt a két véleményt én nem érzem összhangban lévőnek. Az előttem szólók kifejtették, indokolták véleményem lényegét, és hangsúlyozom, csak azért nem vontam visz- sza hozzászólási szándékomat, mert azt kérem: a megyei pártbizottság vizsgálja felül a párt-végrehajtóbizottság álláspontját, és döntsön a pártértekezlet kérdésében — mondotta Tokár István, a Kisújszállási Vas- és Faipari Szövetkezet elnöke. A munkánkat kell jobban végeznünk Papp Lajos, a Törökszentmiklósi Városi Pártbizottság első titkára hozzászólását azzal kezdte, hogy aki ezért a társadalomért felelősséget érez, napjainkban bonyolult, korábban nem tapasztalt kérdések tömegével találja magát szemben. Ezek közül egyikre másikra nehéz a felelet, éppen ezért nem csoda, hogy az emberekben megtalálható a bizalom és a bizalmatlanság, a tenniaka- rás és a taktikus kivárás, a jogos bírálat és a túlzott türelmetlenség. Sokszor kérdezik azt is: ügyintéző vagy politikai párt legyünk-e — mondotta Papp Lajos. — Erre talán az a legegyenesebb válasz: maradjunk pártnak, de végezzük jobban a munkánkat. A továbbiakban arról szólt, hogy a bizalmatlanságot az is fokozza, ha az emberek olyan jelenségeket látnak maguk körül, amelyek méltatlanok a kamum, (listákhoz. Éppen ezért nemcsak a párton belül a tagoktól szűk- iséges a következetesebb magatartás, a párt vezetőitől is meg kell követelni mindezeket a normákat. Éljenek bárhol, bármilyen beosztásban. Beszédében tótért arra Is, hogy a nap folyamán ezen a fórumon többször elhangzott az, hogy legyen vagy ne legyen megyei pártértekezlet. Véleménye szerint ez a kö(Folytatás a 6. oldalon) Mibe szóljon bele a párt?
