Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-08 / 241. szám

Politikai munkaprogramot és feladattervet fogadtak el Voltak, akik kifogásolták, hogy a gazdaságról szóló részben a kereskedelem meg­ítélése túlzottan pozitív. Egyesek szerint a települé­sek alulfejlettségéből szár­mazó feszültségek — ellen­tétben állításunkkal — nem oldódtak. Megfogalmazódott az is, hogy a főmunkaidő rangjá­nak viszaállítása anyagi fel­tételek hiányában csupán il­lúzió. Végül egy észrevételre — időszerűsége miatt — külön kívánok utalni. Nincs szó az anyagban az állampolgárok önszerveződé­séről. az egyesületekről, ezekhez a párt. ezen belül a megyei pártbizottság viszo­nyáról. Könnyű lenne a kér­dést azzal megkerülni, hogy majd az egyesülési törvény szabályozza ezek jogállását. A végrehajtó bizottság, de gondolom itt ma valameny- nyien tisztában vagyunk az­zal, hogy az élet által fel­vetett új kérdések megvála­szolásával nem lehet vár­nunk. Éppen ezért azt mond­juk, hogy a különböző, az utóbbi időben szinte gomba módra szaporodó állampol­gári csoportokat, egyesülete­ket annak alapján ítéljük meg, hogy milyen politikai célokat vallanak magukénak, s főleg, hogy mit tesznek. Vi­(Folytatás a 2. oldalról) Felelősségérzet, tenniakarás Javasoljuk, hogy most az „A” változat mellett döntsön a pártbizottság, és a központi irányelvek megjelenése után térjünk vissza a kérdésre. Meglévő állásfoglalásaink, illetve jelen munkaprogra­munk addig biztosítani tud­ja a művelődésügy szándé­kolt alakulását. A politikai program végre­hajtására a megyei párt­végrehajtóbizottság feladat­tervet dolgozott ki. Ennek végrehajtása feszített mun­katempót tesz szükségessé. De úgy véljük, vállalnunk kell. Sürgető társadalmi, gazdasági tennivalóink nem teszik lehetővé, hogy önma­gunk megújítására ennél hosszabb időt szánjunk. A végrehajtó bizottság és az apparátus felkészült ennek elvégzésére, ütemes végre­hajtására. A gyors cselekvést, mun­kánk átalakítását azért is igen fontosnak tartjuk, mert csak megújult munkastílu­sunk, munkamódszerünk le­het alkalmas eszköz arra, hogy más területeken is ki­váltsa a cselekvést és a meg­újulást. A működési mechanizmus rhegújítására irányuló mun­kát megkezdtük. A most elő­terjesztett feladattervben szereplő több téma a végre­hajtó bizottság II. félévi üléstervében konkrét napi­rendként jelenik meg. Tanácskozásunk eredmé­nyessége a későbbiekben vá­lik el. Régi igazság, hogy a döntés annyit ér, amennyi megvalósul belőle. Nem es­hetünk bele a „jó döntése­ink vannak, csak a végrehaj­tásukkal van baj” illúziójá­Közoktatás magasabb szinten, a társadalom igényei szerint szonyukat ez fogja szabá­lyozni. Több olyan szövegmódo­sítási javaslat érkezett, amely mondanivalónk lényegét nem változtatja meg, de világo­sabbá, pontosabbá teszi azt. Javaslom, adjuk át ezeket a szerkesztő bizottságnak hasz­nosításra. A munkaprogram 9. — a művelődésügy teendőit tar­talmazó — pontjában alter­natív javaslatot terjesztünk a pártbizottság elé. Az ..A” változat új átfogó művelő­déspolitikai koncepciók, programok kialakítását tart­ja célszerűnek, a .,B” válto­zat szerint meglévő koncep­cióink és programjaink kor­szerűsítése, kiigazítása is elég. ' A döntéshez figyelmébe ajánljuk a pártbizottságnak, hogy a Központi Bizottság jövőre átfogóan áttekinti művelődéspolitikánk helyze­tét és új — a már több ele­mében meghaladott. 1958- ast felváltó — művelődéspo­litikai irányelvet dolgoz ki. A művelődésügyben dolgo­zóktól származó észrevételek a „B” változatot támogatják, mondván, hogy érvényes ál­lásfoglalásaink elég jó tám­pontot biztosítottak eddig, s korszerűsítésük folyamatosan elvégezhető. Az új művelődéspolitikai irányelvek ismeretében dönt­hető el igazán, hogy melyik megoldására lesz szükség. ba. Programunkhoz meg kell nyerni a megye párttagságát, a dolgozó embereket, nyugdí­jasokat, az ifjúságot — min­denkit tehát, aki jószándék­kal, lelkiismeretét követve, becsületesen tenni akar itt a megyében az ország érdeké­ben, a szülőhelye, otthona, családja boldogulásáért, jö­vőjéért. Megyénk elengedhe­tetlenül szükséges társadal­mi, politikai, gazdasági ki­bontakozása elsősorban ezen múlik. Tisztában kell lenni azzal is, hogy a legjobb esetben sem remélhetünk mindenben és egyszerre javulást hozó, azonnali fordulatot. Egyes területeken és kérdésekben szembe kell néznünk és szá­molnunk kell a feszültségek kiéleződésével. Vannak .ellen- drukkereink is. akik egyre hangosabbak. De a jószándé­kú emberek' tábora sokkal nagyobb. Az elmúlt hónapok eleven politikai vitái, beszél­getései, véleménycseréi meg­mutatták: van felelősségér­zet, van tenniakarás. Ha igé­nyeljük az emberek, a párt­tagság véleményét és odafi­gyelünk rájuk, ha merünk és tudunk vitatkozni, akkor po­litikai aktivitás is van, növe­kedni fog pártunk tekintélye — ami előrehaladásunk kulcskérdése. A végrehajtó bizottság ne­vében javaslom a pártbizott­ságnak, vitassa meg a me­gye politikai, gazdasági, tár­sadalmi helyzetéről szóló je­lentést, a programot, a fel­adattervet. Egészítse ki és fogadja el. Az előterjesztés után meg­kezdődött a vita. Czinege Gyulá­né, a Kar­cagi Zá- dor Üti Általá­nos Isko­la igazga­tója beve­zetőül ar­ról szólt, hogy olyan időszakiban' kerül sor a pártbizottsági ülésre, amikor az eddigi gyakorlatunktól el­térő eseményekre kerül sor. Mellőzve a nagy szavakat, úgy kell dol­goznunk, hogy a közeljövő­ben vagy a későbbi évtize­dekben ne kelljen szégyen­keznünk napjaink cseleke­deteiért, vagy éppen tehe­tetlenségünkért. Foglalko­zásából adódóan oktatási kérdésekkel foglalkozott, an­nál is inkább, mert az okta­tásban szerinte mélyebbek a problémák, mint ahogy az a pártbizottság elé terjesztett anyagban tükröződik. Fel­sorolta, mit vár a társada­lom az iskolától; a tanuló személyiségéhez való alkal­mazkodást, az iskolai viszo­nyok- demokratikus jellegét, a megújulásra való képessé­get, új tantárgyak megjele­nését, az ismeretanyag kor­szerűsítését, közművelődési feladatokat, munkára szok­tató és fegyelmező, világné­zetet alapozó, közéleti tevé­kenységre előkészítő, szociá­lis ellátó-gondozó stb. sze­repet. Az iskola szinte ros­kadozik a terhek alatt, meg az alkalmilag reá rótt fe­lesleges munkák miatt. Mi bántja a pedagógusokat? Az, hogy ennyi feladatot képte­lenség egyszerre és azonosan jó színvonalon megoldani, különösen akkor, ha a sze­mélyi feltételek is hiányoz­nak. Az oktatási feltételek ott romlanak tovább, ahol eddig sem voltak megfele­lőek. Vajon képes-e az isko­la előlegezni egy fejlettebb társadalom emberének ér­tékrendszerét? A pártbizott­ság elé terjesztett anyag sze­rint továbbra is gondoskodni kell a közoktatás tárgyi-sze­mélyi feltételeiről. Az anyav gi feltétel kimaradt, pedig azt is biztosítani kell. A net­tó óradíj például a tizen­nyolc forintot sem éri el. Ami a megyei átlagkereset­nek az országostól való el­maradását illeti: a pedagó­Simon Ferenc, a megyei pártbi­zottság tagja, a Túrkevei Városi Pártbi­zottság el­ső titká­ra felszó­lalása elején hangsúlyozta, hogy a pártbizottság tanács­kozása azért ás rendkívül fontos, mert a testületnek el kell döntenie, miben kíván megújulni, s munká­jában mit kíván megőrizni, folytatni. Véleménye szerint az írásos anyag erre választ ad. — Azt is el kell dönte­ni — folytatta —, hogy mi­lyen szocializmust akarunk építeni? Nyilvánvaló, hogy emberibbet, a társadalom minden tagja számára köve­tendőt, elfogadhatót. Ezután arról beszélt, hogy napjaink­ban sikk kritizálni, alábe­csülni, ami a sajátunk, ami munkánkban eredmény. Ezért célszerű a realitás ta­laján maradni, fölismert hi­báink kijavításából kiindul­va, a szocializmus időálló értékeit megőrizve a kom­munistákat jellemző forra­dalmi optimizmussal dol­gozni, s a célokhoz meg­nyerni minden tisztességes embert, kommunistát. A túrkevei pártbizottság első titkára tájékoztatta a tanácskozást arról is, hogy á város kommunistái a leg­utóbbi pártbizottsági ülésen hitet tettek a szocializmus Gerhát Jánosné, a me­gyei pártbizottság tagja, a jánoshidai Vörös Haj­nal Tsz üzemgazdásza a megyei pártbizottsági ülés dokumentumainak minősíté­sével kezdte mondandóját. Újszerűnek és helyesnek ítélte meg az azok széles kö­rű megismertetése érdekében biztosított nyilvános­ságot, ugyanak­kor el­mondta : véleménye szerint a jelentés le­hetett- volna rö­-*•*- videbb, egyszerűbb, közérthetőbb, akkor kevésbé tűnhetett vol­na általánosnak. A feladati részt illetően a hozzászóló a kellő konkrétságot hiányol­ta, mondván, hogy a párt­tagság is, a lakosság is a gazdasági, társadalmi és po­litikai megújulást segítő ha­tározott feladatokat vár konkrét végrehajtási ha­táridőkkel és felelősökkel. A továbbiakban a megyei pártbizottság értékelésében is szereplő, a párttagokkal történt elbeszélgetések óta is Fábián Péter, a megyei pártbizottság titkára hozzá­szólását azzal kezdte, hogy a pártbizottság mostani ülésén születő döntések, az elfoga­dandó munkaprogram támo­gatásához, nagyon jó politi­kai munkát végezve, csak ez­után kell megnyerni a köz­vélemény egyetértését, támo­gatását — ez pedig igen ko­moly feladat lesz. gusok esetében százszorosán igaz. Ezt éveken keresztül tényként megállapítjuk, és soha nem kérdezzük meg azokat. akiknek feladatuk lett volna, vagy lenne a helyzeten változtatni. A köz­oktatás feladatainak valóra váltásában máris késésben vagyunk, ezért is szükséges a tényleges cselekvés útjára lépni, hogy az iskola már a közeljövőben magasabb szin­ten tudjon eleget tenni a ve­le szemben támasztott társa­dalmi igényeknek. építése mellett, ugyanakkor fölvetették, hogy a jövő szo­cializmusképét sok ideoló­giai köd árnyékolja be. Eze­ket a megújuló tömegpropa­gandának el kell oszlatnia. A kibontakozás, a pártmun­ka legfontosabb feltételének ítélte a céltudatos és követ­kezetes kádermunkát, amely- lyel az írásos beszámoló is foglalkozott, s amelyben „ráismertünk túrkevei ön­magunkra is”. Bírálta az ed­digi gyakorlatot, amely a káderek kiválasztása, kine­vezése után volt jellemző. „Ha fut a csikó, minden rendben van, rá se kell néz­ni” — sokáig jellemezte ez a kádermunkát. Ez elgon­dolkodtató kritikának, de önkritikának is felfogható. Elismerte, hogy Túrkevén is gyenge a második vonal, s gondban lennének a helyi szervek, ha hirtelen káder­cserékre lenne szükség. Ezért is fontos a nyíltabb, demok­ratikusabb kádermunka, s az utánpótlás nevelése. Simon Ferenc felszólalása végén hangsúlyozta, hogy Szolnok megyében a párt­munka megjavításában és megújításában mindenek­előtt az a legfontosabb fel­adat, hogy föl kell vállalni az országos pártértekezlet állásfoglalásából ránk háruló feladatokat, s az egységbon­tás ellen föllépve; az érde­kek egyeztetésével és integ­rálásával kell dolgozni. Fel­szólalása végén néhány mó­dosítást javasolt az írásban kiadott feladattervhez. tartó öntisztulási folyamattal kapcsolatos aggodalmát jut­tatta kifejezésre a jánoshi­dai hozzászóló. —= öntisztu­lásáé valóban az a folyamat — tette fel a kérdést —, amelynek során köztisztelet­nek örvendő kommunisták is elhagyják a pártot? Nem vezet-é ez a párt iránti bi­zalom további gyengüléséhez, a párt tömegbefolyásának csökkenéséhez? A továbbiak­ban arról beszélt Gerhát Já­nosáé, hogy amíg romlanak a lakosság megélhetésének feltételei, addig nem számít­hatunk az emberek türel­metlenségének, elégedetlen­ségének mérséklődésére. Mindenekelőtt a gazdasági gondok enyhítésére van szükség ahhoz, hogy más te­rületeken is eredményeket érhessünk el. — A párt ter­mészetesen — szögezte le — nem oldhatja meg a gazdasá­gi problémákat, de kezdemé­nyezheti és elősegítheti a re­formfolyamatok meggyorsí­tását. A hozzászóló végeze­tül elmondta: a megyei párt­bizottsági ülés dokumentu­mainak és az elsőtitkári szó­beli indoklásnak az ismereté­ben nem látja szükségét me­gyei pártértekezlet összehí­vásának. Ezután arról szólott, hogy tapasztalatai szerint a poli­tikai életben kezd kialakulni egy sajátos szemléleti torzu­lás, amelyik a politikai intéz­ményrendszer reformját tart­ja elsődlegesnek, és nem a gazdasági megújulást. Elfe­lejtődik lassanként a tisztes­ségesen dolgozó többség ele­mi érdeke, hogy rendet, nyu­galmat akar az országban, hogy minden reform sikeré­nek feltétele és forrása a termelésben elért eredmé­nyekben van. Azoknak a gondolatoknak, amelyeknek nincs meg, vagy nem te­remthető meg a gazdasági alapja, politikai fedezete sincs. Változik és szo­katlan, nyugta­lan az új politi­kai erő­tér, amelyben élünk. Nyo­masztó terhek és az útkeresés veszélyei . és kockáza­tai keverednek egymással. De van reális cselekvési tér, ha belátjuk, hogy a felelős­ségteljes politizálásnak fel­tételeznie kell a feszültségek­kel való együttélést. Ebben a helyzetben azonban gyors politikai elemzésre, párbe­szédre, vitára és határozott fellépésre kell felkészülniük a kommunistáknak. A párt társadalmi kapcsolatai sok­rétűek lesznek, és ez fino­mabb politizálást kíván. A politizálás határai azonban ilyen feltételek között sem Bálint Fe- rencné, a Magyar Nemzeti Bank Szolnok Megyei Igazgató­ságának igazgató­ja a je­lentés és a munkaprogram-tervezet egyes részeit, valamint a mo­netáris szférát jelenleg fog­lalkoztató gondokat érintő hozzászólásában a Magyar Nemzeti Bank Szolnok Me­gyei Igazgatósága párttagsá­gának véleményét tárta a testületi ülés elé. Hang­súlyozta. hogy a do­kumentumokat elemzőnek, kritikusnak értékelték. Egyetértettek azzal, hogy a párttaggá nevelő és tagfelvé­teli munka követelményeit tekintve ezek szakítottak a statisztikai szemlélettel. Ki­emelte, hogy a gazdasági­társadalmi kibontakozás programjának több olyan eleme van, melynek elméle­ti-ideológiai megalapozása ma még hiányzik, ezért a pártokitatás nem tudja a po­— Fizikai munkás­ként dol­gozom a termelő- szövetke­zetben. így közvetle­nül érzé­kelem az emberek hangulatát — kezdte hozzászólását Tóth Antal, a megyei pártbizott­ság tagja, a Törökszentmik­lósi Béke Termelőszövetkezet gépszerelője. — A téeszben, a városban kialakult politi- 1 kai vélemények alig térnek el az országostól. Az emberi magatartásban viszont van­nak eltérések, ha pédául azokhoz viszonyítom ma­gunkat, akik ráérnek sztráj­kolni, munkabeszüntetések­kel fenyegetőzni. Nekünk er­re nines' időnk, dolgozunk becsülettel, különben nem tudunk megélni. Ezután arról beszélt, hogy a párttagok és a pártonkívü- liek körében nagy a bizony­— Napjainkban, amikor növekszik az igény a poli­tikai, gazdasági és társadal­mi megújulásra, a poli­tikával foglalkozók tel­jes felelősséggel csak arról választhatók el a gazdaság sérülékenységétől és stabili­tásától. és azt is tudni kell, hogy a demokratizálódási folyamatban sem épülhet le a hatalom erélye és haté­konysága. A reformnak természete­sen át kell élni a nehézsége­it is. A társasági törvény például még számos ideoló­giai, politikai konfliktus forrása lesz. Nem ezeken a gondolatokon, elveken nőt­tünk fel, sem magunkon, sem másokon nem kell tehát csodálkoznunk, ha kételye­ink is támadnak. A pluralizmus ténnyé vált országunkban — némileg gyorsabban, mint gondoltuk, és kétségtelenül azelőtt, hogy már pontosan tudnánk, a szocialista pluralizmuson mit is értünk. De elkezdtük ezeknek a kérdéseknek a tisztázását, és utol fogjuk magunkat érni — ezt itt a pártértekezleten is igényel­ték. E munka során termé­szetesen az emberek élet­helyzete felé kell fordul­nunk, ügyeikre nagyobb fi­gyelmet kell fordítanunk. A megújulást, a programokat nem szóhasználattal, hanem konkrét tettekkel lehet hite­lesíteni. litikai célok és döntések kö­vetkezetes képviseletét ellát­ni. Példaként a piaci gazdál­kodás követelményei, a ver­seny, a szabad ár. a vállalko­zás, a tulajdonformák módo­sulása mellett a kockázat- vállalás kérdését vetette fel. A társadalom csak a pozitív kockázatván alást ismeri el — mondotta —, holott a gya­korlatban számolni kell a negatív eredményekkel is. hiszen éppen ettől kockázat a kockázat. ­A megye gazdaságáról kö­zölt értékelést alaposnak és reálisnak minősítette, mert az elemzés a munkaprogram­mal együtt a megye ipari, mezőgazdasági fejlődésének fő irányait emelte ki. A fel­adatok megvalósításában a jövőben is fontos szerep há­rul a bankokra, melyek el­sősorban jobb együttműkö­déssel, a forráslehetőségek kihasználásának ösztönzésé­vel segíthetik a szerkezetát­alakítást. A belső és külső egyensúly megteremtéséhez szükség van egyebek mellett a monetáris rendszer hatás­körének, mozgásterének bő­vítésére. irányításának kor­szerűsítésére, a banksttuk- túra továbbfejlesztésére. talanság, a párt iránti biza­lom csökkenése még nem állt meg. Ennek egyik oka. hogy nem lett valóság azok­ból az ígéretekből, amelyeket a párt és a kormány állás- foglalásai rögzítenek. Példát is említett: többször is szó esett róla, hogy a nyeresége­sen gazdálkodó vállalatok, cégek többet fizethetnek munkásaiknak. A jelenlegi szabályozás, az adóztatás visszafogja a teljesítménye­ket. és ez mindenkinek rossz. Hozzászólásának másik részében az alapszervezeti és a kádermunkáról beszélt a megyei pártbizottság tagja. Sokan sürgetik a pártalap- szervezetek munkájának ja­vítását, de senki sem ad út­mutatást, hogyan kellene ezt megvalósítani. Pedig nagy szükség lenne rá, mert a szakmai ügyek politikai kér­désekké válnak, és nehéz el­dönteni, hogy az alapszerve­zetek mivel foglalkozhatnak; körvonalazni kellene tehát jogaikat. mondhatnak és mondjanak véleményt, amihez a szük­séges szakmai ismeretekkel rendelkeznek, pontosan tá­(Folytatás a 4, oldalon) Céltudatos és következetes kádermunkát Hz öntisztulás nem járhat bizalomvesztéssel Programjainkat csak tettek hitelesíthetik Szükséges a pénzügyi irányítás korszerűsítése ü szabályozás visszafogja a teljesítményeket Súlyos gondokkal küszkr : a szakmunkásképzők

Next

/
Thumbnails
Contents