Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX. évf. 240. sz., 1988. okt., 7., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka Elhalasztották a döntést a nyereségadóról — Módosították az általános forgalmi és személyi jövedelemadóról szóló törvényt — Expozé és vita a dunai vízlépcső továbbépítéséről A vállalkozási nyereségadóról szóló törvényjavaslat vitájával folytatódott csütörtökön az Országgyűlés őszi ülésszaka. Stadinger Istvánnak, az Országgyűlés elnökének indítványára a képviselők megemlékeztek az aradi 13 hős tábornokról, a vértanú-halált halt gróf Batthyány Lajosról, Magyarország első felelős miniszterelnökéről és az 1848—49-es forradalom és szabadságharc többi hőséről. A TARTALOMBÓL: Nekem is jólesik, ha segítenek. 0 rádió és a televízió jövő heti műsora Tovább menetel a Vegyi A Kunmadarasi Vas és Elektromos Ipari Szövetkezet új termékkel, a VIMIL 40—200 típusú robbanómotoros ívhegesztővel jelentkezett a piacon. A hazai kereskedelemnek év végéig 200 darabot szállítanak (Fotó: T. Z.) Grósz Károly fogadta Qmintore Fanfanit Grósz Károly, a Minisztertanács elnöke csütörtökön az Országházban fogadta Amintore Fanfani olasz költségvetési és tervezési minisztert, aki az ENSZ Európai Gazdasági Bizottságához tartozó országok kormányainak Gazdasági Főtanácsadói Testületé budapesti szimpóziumán vesz részt. A szívélyes légkörű megbeszélésen részt vett Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke. Átszervezéssel a piaci igényekhez igazodnak Exportfejlesztés a Szolnoki Mezőgépnél Irányt mutatva Jelentős állomásához érkezett az a politikai folyamat, mely néhány hete kezdődött megyénkben. A májusi országos pártkonferencia után megkezdődtek az előkészületek az egyes pártszerveknél, hogy az utóbbi évek legnagyobb hatású tanácskozásának szellemében, az ott született állásfoglalásoknak es döntéseknek megfelelően kidolgozzák saját teendőik feladatsorát. A májusi konferencia ugyanis nem határozott meg a korábbi évek politikai fórumaival ellentétben konkrét tennivalókat az alsóbb pártszerveknék, és időpontokat sem jelölt ki ahhoz, hogy mikor döntsenek és hogyan döntsenek saját teendőik meghatározását illetően. Az eltelt hónapok folyamán a megyei és a városi pártszervek is alaposan átgondolva készítették el helyzetet értékelő jelentéseiket, munkálták ki politikai programjukat, s szeptember 16- án elkezdődtek megyénkben az ezeket tárgyaló pártbizottsági ülések. A megyei pártvégrehajtóbizottság a mai megyei pártbizottsági értekezleten tárja a testület elé szűkebb hazánk társadalmi, politikai, gazdasági életéről szóló helyzetértékelő jelentését, s azt a politikai munkaprogram-tervezetet, amely elfogadása után a konkrét feladatokkal, a végrehajtásént felelősök neveivel kiegészítve, meghatározza a testület tennivalóit a következő pártkongresszus időszakáig. Szeptember huszonnegyedikén lapunkban közreadta, á nyilvánosság elé tárta azokat a megyei párt-végrehajtóbizottság azzal a céllal, hogy tovább gazdagodjék a javaslattevők köre, s a véleményekkel ezekből fakadóan a módosításokkal váljék teljesebbé az értékelés, színvonalasabbá a program. Ma a megyei pártbizottság testületé megvitatásuk után dönt a dokumentumokról, s ezzel együtt a testület megújhodását szolgáló személyi kérdésekről is. Milyen politikai légkörben ül össze a tanácskozás? Az emberek többségükben túl vannak már azon a felismerésen, hogy fordulatra van szükség munkájukban és társadalmi életünkben. Mind több intézkedés tudatosítja a cselekvés szükségességét, közöttük olyanok mint. az MSZMP KB döntései, a parlament határozatai, amelyek kijelölik azokat a gyakorlati lépéseket, azokat az elvi kereteket, amelyek a kibontakozást szolgálják. Az emberek - nagy hányada érezve gazdasági és szociális terhe- inket, változást taván, s ezért tenni akar. A cselekvéshez pedig ki-ki saját munkaterületén iránymutatást vár. A megyei pártbizottság saját programjáról, tennivalóiról dönt egy kritikus és önkritikus hangvételű helyzet- értékelés alapján. Hangsúlyozandó: a saj átjárói, amely minden bizonnyal olyan nagy horderejű döntés lesz, hogy jelentősen befolyásolja majd a megye fejlődését, a szűkebb hazánkban tevékenykedő pártszervek munkáját. Ehhez persze, nélkülözhetetlen, hogy az országos pártértekezlet meghatározta elvek szerint minden alapszeT- vezet, minden pártbizottság „hozzátegye” a maga programját, feladattervét. S még inkább elengedhetetlen, hogy azt meg is valósítsa. A vitában elsőként Horváth Jenő (Budapest. 1. vk.), a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke kért szót. Elmondta: nem győzte meg az az érv, hogy egy hónap halasztás, amikor kézbe vehetnék a pontosított törvény- tervezetet, késleltetné az általa is szüségesnek tartott január 1-jei bevezetést. Ezért ismételten megfontolásra ajánlotta: a parlament novemberben ismét tűzze napirendre a tervezetet, s a mostani vitáját a törvényhozó testület csak „első olvasatnak” tekintse. Miklós Zoltán (Nógrád m., 3. vk.), a litkei Ipoly MGTSZ elnöke nehezményezte, hogy a vállalkozási nyereségadó nem veszi figyelembe a mezőgazdaság objektív természeti, biológiai sajátosságait. Jelentős vagyonveszteséget szenvedtek el a gazdálkodók az elmúlt évek aszályos időjárása miatt. Ebből csak úgy tudnának kilábalni, ha a jövőben keletkező nyereségből a természeti csapások okozta veszteség adómentesen visszapótolható lenne. Ezt azonban ez az adórendszer nem kívánja elismerni, ami a mezőgazdasági termelők elszegényedéséhez, esetleg tömeges csődhöz is vezethet. Erinek ellensúlyozására a képviselő javasolta, hogy a mezőgazdaságban, de legalább a kedvezőtlen adottságú tsz-ekben a vállalkozási adótörvény engedje meg az adózatlan nyereség terhére történő tartalékolást, az alaptevékenység árbevétele alapján meghatározott nagyságrendben. Dr. Szabóné dr. Kakas Irén (Vas m., 8. vk.), a Bábolnai Mezőgazdasági Kombinát vasvári üzemének állatorvosa emlékeztetett arra, hogy a közelmúltban az Országgyűlés határozatot hozott a gazdaságilag elmaradott térségek felzárkóztatása. fejlesztése érdekében. Később egy elkülönített pénzalapot is megszavazott a -törvényhozó testület erre a célra. A témával összefüggésben javasolta: az elmaradott térségekben létesített új, munkahelyteremtő beru- . házások adóalanyai — legyenek azok magánszemélyek vagy gazdálkodó egységek — kapjanak jelentős, 80 százalékos adókedvezményt. Reményét fejezte ki, hogy egy ilyen érdemi döntéssel sikerül elérni: a népességmegtartó képesség nemcsak szó marad, és ezekben a falvakban újra fognak keresztelni, esküvőt tartani, nem pedig csak temetni. A vállalkozási nyereségadó törvénytervezetével kapcsolatban Sasvári József (Komárom m„ 8. vk.), a Dorogi Szénbányák Vállalat gépészeti szakosztályvezetője módosító javaslatot terjesztett a képviselők elé. A törvényjavaslat 11. paragrafusára hivatkozott, amely szerint az adóalanyt a kulturális, az egészségügyi és a sporttevékenységből származó jutalékából nyolcvan százalékos adóvisszatartás formájában kedvezmény illeti meg. A paragrafus 3. számú mellékletéhez a képviselő olyan értelmű kiegészítést javasolt, hogy a hangfelvétel-készítést és -kiadást mint kulturális szolgáltatást ugyancsak illesse meg a kedvezmény. A vita bezárultával Villányi Miklós pénzügyminiszter bejelentette: a vitában elhangzottakat, valamint a szavazás várható eredményét figyelembe véve úgy tartja célszerűnek, ha a parlament az előterjesztést most első olvasatban megtárgyalt javaslatnak tekinti, és a legközelebbi ülésszakon — az átmenetet szabályozó törvénnyel együtt — hagyja jóvá. Villányi Miklós ugyanakkor élt azzal a jogával, hogy reagáljon a vitában elhangzottakra. Egyetértett az adómorállal kapcsolatos észrevételekkel, de kérte, hogy ez a kérdés ne csak egy szűk pénzügyi, államigazgatási réteget foglalkoztasson, hanem váljék közüggyé. Mindenki érezze át. hogy tisztességes adófizetés nélkül nem boldogulhat az ország. A továbbiakban Villányi Miklós konkrét képviselői észrevételekre válaszolt, hangsúlyozva, hogy vannak olyan kérdések, amelyekben a vitát nem lehet lezárni. Ezek közé sorolta az állami tulajdon utáni osztalék ügyét, valamint a vagyonér(Folytatás a 2. oldalon) A belső szervezeti átalakításról és az ezzel együtt járó személyi változásokról tárgyalt a napokban a Szolnoki Mezőgép Vállalat, az ország legnagyobb mezőgépipari cégének vállalati tanácsa. Szi- ráki András vezérigazgató arról számolt be, hogy a folyamatban lévő átrendeződést, kockázataival együtt a piaci igények változásai tették sürgetővé és szükségessé. A vállalat évi három milliárdos termelésének kétharmadát az exportpiacon értékesíti. A szocialista piacon és belföldön a mezőgazdasági gépek értékesítésének növekedésével nem lehet számolni, újabb lehetőségeket kínálnak viszont a fejlett tőkés országok piacai. A tavalyi ötszázhatvankétmillió- val szemben az idén már hétszázmillió forintot meghaladó értékben exportálnak tőkés országokba, 1989-ben pedig el akarják érni az egymilliárdos forgalmat. A vállalat anyagiak híján jelentősebb fejlesztéssel nem számolhat, ezért a meglévő belső erőforrásokat kell jobban, hatékonyabban kihasználni. A vállalat előtt álló új feladatokat, változtatásokat ezekben a napokban munkásgyűléseken ismertetik, hangsúlyozva, hogy a jelen gazdasági helyzetben két választási lehetőség van: vagy beszűkül a vállalat, jelentősebb létszámleépítést hajt végre, vagy vállalja a terhekkel is járó változásokat és piacorientált helyzetet alakít ki. A szervezeti változtatás az első lépcsőben a vállalat szakmai vezetőinek 40 százalékát érinti képességeiknek megfelelő munkahelyekre irányítják, csoportosítják át őket. Lesznek olyanok, akik alacsonyabb beosztásba kerülnek, mások előrelépnek, a potenciális vezetőposztokra jól képzett, a vállalatnál már elismerést szerzett fiatal szakembereket állítanak. Az adminisztratív állományba a nagyobb létszámleépítés helyett elsősorban átcsoportosításokat hajtanak végre, az irodákból a termelésbe irányítják át az új helyzetet vállalókat. Száz dolgozó elbocsátására kerül csupán sor. Szolnokon például a korábban önálló beseny- szögi úti gyárat a központi gyárhoz csatolták, a 38 adminisztratív létszámot kilencre csökkentették. Ami a gyártmányfejlesztést illeti, megteremtették az új vállalati kutató-fejlesztő bázis alapjait, amely ez év őszétől kétszáz jól képzett szakemberrel dolgozik majd. Tervük az, hogy a gyártmányskálát a piaci igényekhez igazodva 5—6 évenként újabb és korszerűbb termékekkel cserélik fel. A szervezeti és személyi változtatásokat körültekintően, a körülmények mérlegelésével hajtják végre. A háromezer munkás nagyobb része egyetért és támogatja az új programot, mert ez az alapja annak, hogy nagyobb társadalmi tiszta jövedelmet állítsanak elő és több forrás jusson a fejlesztésre és a bérekre egyaránt. Felállással emlékeznek meg az aradi vértanúkról és Batthyány Lajosról (MTI — Telefotó) Folytatta munkáját az Országgyűlés (MTI — Telefotó)
