Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-07 / 240. szám
Folytatta munkáját az Országgyűlés őszi ülésszaka tékelés, a vagyonnövelésben való érdekeltség és az esetleges vagyonarányos elvonás lehetőségét. Az adómértékkel kapcsolatos vitáról szólva a pénzügyminiszter ismét hangsúlyozta: a kedvezmények figyelembevételével az átlagos adómérték 40 százalék alatti, s ez nemzetközi összehasonlításban is rendkívül alacsony, ha pedig figyelembe vesz- szük népgazdaságunk jelenlegi helyzetét, a kritika éppen az adómérték alacsony voltát illetheti! Rámutatott, (Folytatás az 1■ oldalról) hogy 13 milliárd forint értékű adót szüntetnek meg, s az ÁFA-visszaigénylés jövőre újabb 7 milliárd forinttal csökkenti a költségvetés bevételét. A választ követően Sta- dinger István megadta a szót Kovács Andrásnak (Heves m., 10. vk.), a Selypi Cukorgyár főmérnökének, a napirend bizottsági előadójának. Kifejezte meggyőződését, hogy a novemberi ülésszakon sem lesz sokkal több információ a döntéshez, ezért kérte: a sokat emlegetett képviselői felelősség arra is terjedjen ki, hogy ez a halasztás milyen kárt okoz a népgazdaságnak. Ezután Stadinger István —- mivel a vitában felszólalók többsége a döntés elhalasztását kérte — szavazásra bocsátotta a kérdést; elfo- gadja-e az Országgyűlés, hogy az előterjesztést a legközelebbi, várhatóan november második felében sorra kerülő ülésen vitassák meg újra a képviselők. Az Országgyűlés túlnyomó többséggel ezt a megoldást fogadta el, (23-an voltak az azonnali döntés mellett, 10- en tartózkodtak a szavazástól.) Országgyűlés korábbi döntésének megfelelően. Ez alkalommal elsősorban olyan módosi tások átvezetésére van szükség, amelyek a zökkenőmén lese bb működést segítik elő, és világos, rendezett válaszokat adnak a törvényben az év során hézagpótló értelmezésekkel szabályozott kérdésekre. Valós kép csak később alakul ki a jövő évi tervről és költségvetésről. Ennek ismeretében kerülhet sor az adókulcsok, -sávók és más értékhatárok változtatására. A lakosság átlagos adóterhelésének csökkentésére nincs lehetőség, de növelni sem kívánatos. Az adótábla megfelelő- módosítása decemberben az Országgyűlés elé kerül. A mostani módosítás nem terjed ki az adórendszer alapelveire. Az elveket is érintő továbbfejlesztésre legkorábban csak egy teljes adóév tapasztalatainak ismeretében lehet vállalkozni. Ekkor kerülhet sor például annak mérlegelésére, hogy a családi jövedelemadó bevezetése, vagy a jelenlegi SZJA és szociálpolitikai rendszer párhuzamos fejlesztése legyen a jövőben követendő út. Ezután Villányi Miklós a két törvénymódosítási javaslat néhány fontosabb kérdését elemezte. Az általános forgalmi adót érintően a lakásépítésre vonatkozó előírások a javaslat szerint az eddigieknél egyértelműbbek lesznek, az egyes lakás- építési formák kezelésében mutatkozó különbségek minimálisra csökkennek. Megszűnik a visszaigényelhető adó felső határára vonatkozó korlátozás, bővül a visz- szaigénylésre jogosultak köre. Az építésre, az utólagos lakásközművesítésre vonatkozó adóvisszaigénylési szabályok könnyítésével párhuzamosan az egyéb lakásfelhasználási, -felújítási, -korszerűsítési munkák műszaki tartalmára vonatkozó megkötések is megszűnnek. Ez jelentős kiterjesztése a kedvezményeknek. Viszont ennek részbeni ellentételeként a lakáson végzett munkákra vonatkozó adóvisszaigénylési szabályok — a tervezet szerint — szigorodnak. Az adó visszaigénylésére 10 000 forint összesített adótartalmat meghaladó vásárlás esetén nyílik mód. A két lépést csak együtt . indokolt megtenni. A közműtársulások adózására új szabályokat javasol A kisebb kiigazító módosítások mellett alapvetően új eleme a törvénynek, hogy az egyéni vállalkozók (tehát a kisiparosok és a magánkereskedők), továbbá az ügyvédek adófeltételeit a személyi jövedelemadó hatáskörében kell szabályozni. Ezáltal egyszerűbb, áttekinthetőbb lesz az egyéni vállalkozók adózása, csökkenne az adminisztráció is, a mai kétcsatornás adóelvonás helyett csak a személyi jövedelemadó szabályozná e kör jövedelmeit. A beterjesztett javaslatok között — mind az általános forgalmi adó, mind a személyi jövedelemadó tekintetében —r csak az adózók szempontjából kedvező változások találhatók. Az ÁFÁ- nál már említett költségvetési kihatáson túl a személyi jövedelemadót érintő módosítási javaslatok mintegy 300 millió forinttal csökkentik az adót 1989-ben. Végül Villányi Miklós kérte az Országgyűlést, hogy a törvénymódosítási javaslatot a bizottsági kiegészítésekkel együtt hagyja jóvá. Dr. Puskás Sándor (Heves m., 2. vk.), az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Rt. vezérigazgató-helyettese, a törvényjavaslatok bizottsági előadója elmondta, hogy az* ad hoc bizottság az Országgyűlés felhatalmazása alapján folyamatosan vizsgálta az ÁFA és a SZJA bevezetésének menetét, elemezte az adótörvények gazdasági és társadalmi hatásait. Azt tapasztalták, hogy bár az új adórendszer bevezetése indokolt volt, az ellentmondások egyrészt azért a pénzügyi kormányzat. A vízmű-társulások es -társulatok adóvisszaigenylési jogának meghagyása, illéive törvénybe történő beépítése mellett az egyéb, út-, járda- es villany-, gáz-, telefonépítő közösségeit is részesüljenek adóvisszatérítésben, a bevont lakossági forrás arányában. Az egyéni vállalkozásokat és a kisebb társas vállalkozások likviditási helyzetét érinti kedvezően az a módosítási javaslat, amely az ÁFA-befizetés időpontját a teljesítés helyett az ellenérték befolyásához köti. Ezek a törvénymódosítási javaslatok 1989-ben 3—4 milliárd forinttal csökkentik a költségvetés bevételeit. Villányi Miklós úgy véltem el kell fogadni azt a szenvedélyes hangú kritikát és aggódást. amely a kulturális bizottságban hangzott el a magyar kulturális élet jövőjéért. Az évek óta tartó restrikciós intézkedések hatására félő, hogy megszakad egy folyamat, s nem lesz utánpótlása ma még világ- színvonalú művészeti életünknek. Mi lehet a megoldás? A problémák feltárását követően a Művelődési Minisztérium és vezető művészek segítségével olyan, nyílt támogatási rendszert kell működtetni, mely a források némi bővülésével és a jelenleginél sokkal jobb elosztásával Segíti az előrelépést. Tehát nem az adórendszerbe beépített, hanem a nyíltan vállalt támogatási rendszer ésszerű feltételeinek a kialakítására van szükség már az 1989-eskölL ségvetésben. A személyi jövedelemadót érintő kérdések közül a két gyermeket egyedül nevelő szülőkre is kiterjedő gyermekenkénti, havi 1000 forintos adóalap-csökkentő kedvezmény jár a legnagyobb anyagi teherrel. A tervezet két változatot tartalmaz a lakásbérleti jogok egymás közötti cseréjéből származó jövedelem kezelésére. A változatok közötti különbség lényege, hogy adómentes legyen-e az ilyen jövedelem vagy sem. Az adómentesség mellett szól a lakásmobilitás elősegítésének érdeke, az adókötele- •zettség viszont gátat vetne a spekulációs jövedelemszerzés felerősödésének. Mindkét változat mellett és ellen komoly érvek hozhatók fel, ebben a parlamentnek kell döntenie. éleződtek ki, mert az új adórendszernek egy vele nem összhangban lévő gazdasági szabályozórendszerbe kellett beilleszkednie, a gazdaságirányítás közgazdasági környezete nem volt megfelelő. Az ad hoc bizottság — a többivel egyetértésben — közreműködött annak a kompromisszumnak a kialakításában, amely szerint a kormány az adótörvények módosítását három lépcsőben terjesztené az Ország- gyűlés elé. Először az adminisztráció csökkentése, a joghézagok pótlása, kisebb mértékben a nem óhajtott hatások mérséklése, valamint a társulási törvénnyel és a vállalkozási nyereségadó-törvénnyel való összhang megteremtése a feladat. Második lépcsőben — a decemberi ülésen, a jövő évi költségvetés megtárgyalásával egyidejűleg — a kormány terjessze be az adómértékekre és az adósávokra vonatkozó módosítási javaslatait. Javasolták a kormánynak a progresszív csökkentést, az adósávok és -kulcsok számának mérséklését, a mértékeknek a tervezett, illetőleg a ténylegesen inflációhoz történő igazítását. A harmadik lépcsőben a jelenlegi adórendszer alapos elvi, kritikai elemzését tartják szükségesnek, figyelembe véve a társadalmi kritikát, a szakértői véleményeket és a nemzetközi tapasztalatokat. Erre a jövő év első felében kerülhet sor. Dobi Ferenc (Pest megye, 6. vk.). a MEDOSZ főtitkára javasolta, hogy küszöböljék ki az adótörvény teljesít- ményvisszatario hatásaL, az adósávok rugalmas módosításával is. A szakszervezetek szorgalmazzák a családi jövedelemadó rendszerének kidolgozását. Bevezetéséig is szükséges valamilyen kedvezmény a leginkább rászoruló gyermekes családoknak. Indítványozta az adóelőleg-fizetés rendszerének és módszerének módosítását is, mert elfogadhatatlan, hogy a dolgozók csak hónapok múltán kaphatják visz- sza a tőlük levont adóelőleg visszajáró részét. A csecsemő- és gyermekruházati cikkek nulla-kulcsos csoportba sorolását, vagy a jövő évi szociálpolitikai intézkedésekkel a családi pótlék emelését is szorgalmazta. A szakszervezetek nevében javasolta a lakásépítők visszaigényelhető forgalmi adója felső határának módosítását. Dr. Papp Elemér (Zala m.. 4. vk.), zalaszentgróti körzeti főorvos részletesen szólt az egészségügyben dolgozók helyzetéről. Hangsúlyozta, hogy a magyar egészségügy bérszínvonala mintegy 30—35 százalékkal elmarad más ágazatokétól. Az egészségügyi bizottságban elhangzott véleményekről és javaslatokról szólva elmondta: a bizottság támogatja, hogy a fogyatékos gyermekeket nevelők kedvező elbírálást kapjanak az adózás során. Javasolták, hogy a közművelődési tevékenység legyen nulla-adókulcsos. A képviselő indítványozta az orvosi műszerek jelenlegi 25 százalékos forgalmi adójának csökkentését is. Gyorsabb reformlépések Balogh László (Békés megye, 14. vk.), a békési Egyetértés Termelőszövetkezet elnöke a termelőszövetkezetekben dolgozók gondjairól szólva rámutatott, hogy a túladóztatás miatt egyre kevesebben vállalnak vasárnapi műszakot. Szükségesnek tartotta, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az adósávok és -mértékek módosítását. Javasolta, hogy a jövő év elejétől a mezőgazdasági termelést szolgáló beruházásoknál az általános forgalmi adó egy része száz százalékban visszaigényelhető legyen. Sütő Kálmán (Vas m„ 9. vk.), a Magyar Szabvány- ügyi Hivatal elnökhelyettese a módosítási tervezettel egyetértve azt hangsúlyozta, hogy végleges megoldás csak a gazdasági környezettel __ és más szabályozók korszerűsítésével összefüggésben képzelhető el. A kormányzatnak meg kell gyorsítania az adórendszerhez kapcsolódó reformlépéseket, elsősorban az ár- és bérreformot, a nép- gazdasági tervezés és a költségvetés reformját, Hódosi Jenőné (Baranya m., 14. vk.), a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlőrinci részlegének szalagközi ellenőre szorgalmazta, hogy szavazzanak bizalmat a kormánynak: az év végi zárszámadás adatainak ismeretében megfontoltan dolgozhassa ki a tökéletesítést szolgáló változtatásokat, az adórendszer alapjainak átalakítása nélkül. Hangsúlyozta, hogy a szociálpolitikai intézkedések szükségesek a társadalmi igazságtalanságok megszüntetésére. Füló Pál (Budapest, 18. vk.), az Athenaeum nyomda csoportvezetője elmondta: a képviselők még nem kaptak magyarázatot arra, hogy milyen okok miatt nem tudta betartani a kormány a 15 százalék feletti infláció kompenzálására tett ígéretét. A képviselő kérte a pénzügyminisztert, adjon választ erre. Javasolta továbbá, hogy a sorkatonák bevonulási segélyét tegyék adómentessé. Zsigmond Attila (Budapest, 5. vk.), a Budapest Galéria főigazgatója javasolta, hogy a zsűrizett képző- és iparművészeti alkotások for(Folytatás a 3. oldalon) Tervezet az adótörvények módosítására Az elfogadott napirendnek megfelelően ismét a pénzügyminiszter emelkedett szólásra, hogy előterjessze az általános forgalmiadóról és a magánszemélyek jövedelemadójáról szóló törvények módosítására vonatkozó tervezeteket. Villányi Miklós bevezetőben arra emlékeztette a képviselőket, hogy egy éve tárgyalta az Országgyűlés a két új adó bevezetésének törvénytervezetét. Nagy viták után és több módosító javaslat elfogadásával a képviselők a reform mellé állva bizalmat szavaztak a kormány stabilizációs és kibontakozási programjának, és az annak eszközrendszeréül szolgáló új adók bevezetését is elfogadták. E nagy horderejű lépésről gazdaságpolitikai értékelést adni korai, kellő felelősséggel ez csak több év tapasztalata alapján végezhető el. Az adópolitikai elvek értékeléséhez is legalább egy év szükséges. Most még csak rövid távú számvetésre lehet vállalkozni. — Az új adórendszerről — bár a társadalmat próbára tevő komoly erőfeszítések árán került bevezetésére — elmondható, hogy működik, a termelésben, a gazdálkodásban miatta nem voltak komolyabb fennakadások. Ez már önmagábaft is eredA pénzügyminiszter ismerteti a tervezett változtatásokat ménynek tekinthető, ami a továbbfejlesztéshez jó alapul szolgálhat. A működéssel voltak és vannak gondok. A bevezetésre valóban kevés volt az idő. Valóban nagy türelemre volt szükség, amikor nyomtatványokért kellett sorba állni, amikor a megszokott árarányok számottevően megváltoztak. A bruttósítási sérelmeket a munkáltatók orvosolták, vagy ahgl indokolt volt — a pedagógusoknál —, ott a forrásokat a költségvetés biztosította, illetve rendelkezésre bocsátja. Ki viselje a terheket? Az új adórendszert komoly egyensúlyi gondok közepette, a gazdasági folyamatok romló irányzatai mellett kellett bevezetni. Ezek a gazdasági nehézségek évtizedes folyamatok végeredményei, amelyeket az adórendszer önmagában nem képes megoldani. Ma azonban a társadalom az új adórendszer hatásaként éli meg az életszínvonal- csökkenést. A lakosság helyzete 1988-ban akkor sem lett volna jobb, iha nem az adók révén, hanem más módon csökken az életszínvonal. Ezért koraiak és érdemben vitathatók azok a megállapítások, amelyek egyoldalúan az új adók hatásának tulajdonítanak egyes társadalmi- gazdasági jelenségeket, például a szándékoltnál nagyobb inflációt, a teljesítmények visszatartását. Az ÁFA csak eszköze a fogyasztás drágításának, mértékei nem öncélúak, és nem szabadom változtathatók. Az ez évi fogyasztói áremelkedésiből 8 százalék tulajdonítható az adóreform bevezetésének. Folyamatában az adórendszernek önmagában nincs inflációs hatása, ha az adómértékek nem növekednek. Az viszont tény, hogy a forgalimiadó-rendszer az eddiginél fcövetkezetesóbben .kapcsolja össze a termelői és fogyasztói árak mozgását. Ameddig a magyar gazdaság döntő részben a világpiacon nem vagy csak veszteségek árán eladható termékeket állít elő, addig az .inflációt nem lehet megállítani. Ezért a forgalmiadó-ikulcsok csökkentése, illetve az ártámogatások szélesítése nem perspektivikus megoldás. Jogos azonban az a kérdés: ki viselje a gazdaság nemzetközi , ^leértékelődése miatti hátrányokat és a korábban elmaradt vagy hibás gazdaságpolitikai döntések terheit? A valós kérdés és dilemma az, hogy milyen arányban oszlanak meg a terhek a társadalom egészén belül az egyes rétegek, csoportok között. Mi a szerepe ebben az általános forgalmi adónak? Az általános forgalmi adó a végső fogyasztásira — döntően lakossági fogyasztásra kerülő — termékek árában megjelenő adó. Mindig azok fizetik meg, akik az adott termékeket megvásárolják. Ezért kulcskérdés, hogy a végső fogyasztásra kerülő termékek döntő hányadának fogyasztói árában ez az adó megjelenjék. Ha a termékek szűk körében korlátozódik egy nagyon m<jgas adó, az óhatatlanul torzítja, félrevezeti a termelést és a fogyasztást. E hatásokat el kell .kerülni. A továbblépést az szolgálhatja, ha a jövőben fokozatosan szűkítjük a mentességek, kedvezményeik körét, és ezáltal csökkenteni lehet a jelenlegi 25 százalékos adókulcs mértékét. A másik gyakran, sok helyütt elhangzó kritika, az, hogy a személyi jövedelem- adó teljesítmény-visszatar- tó hatású. Ez a kérdés azonban ennél jóval összetettebb. A munkaibérben az adó is benne foglaltatik. Hatékony munkadí- jazásá, ösztönzési rendszert kell kialakítani; ehhez a mainál kedvezőbb lehetőséget teremt a merev központi bérszabályozás jövő évtől tervezett megszüntetése. Nem javasolható, hogy a bérszínvonalban, a ‘bérarányokban kialakult feszültségeket a ' személyi jövedelemadó-rendszerben mentességekkel enyhítsük. Ez hiábavalóvá tenné az adórendszer fejlesztésében eddig tett erőfeszítéseket. A kétségtelenül meglévő bér aránytalanságokat — például az egészségügyi dolgozik ügyeleti díját — nem az adórendszer mértékeinek differenciálásával kell megoldani. Mindenütt meg kell fizetni, a munkát és a túlmunkát is. Az egészségügyben 1988. október 1-jétől kisebb .központi béremelésre került sor. Ez év végéig pedig megvizsgáljuk, hogy az ügyeleti díjak ügyében jövőre .milyen intézkedéseket lehet tenni. A túlórapénzek összevont adóztatásáról nem lehet lemondani. Bár még három hónap hátra van az esztendőből, nyilvánvalóan mindenkit érdeklő kérdés az adóbevételek alakulása. A szeptemberi előzetes adatokat is figyelembe véve, a két új adó az év egészében a számított bevételt hozza. Az általános forgalmi adó a forgalomhoz igazodóan. ez ideig egyenletesen folyt be. Kilenc hónap alatt 85 milliárd forint volt a bevétel, az év egészében a tervezett szint 126 milliárd — körüli adóbevétel várható. A személyi jövedelemadófizetés az év első felében elmaradt a várttól, azonban hónapról hónapra emelkedtek a bevételek, így jó közelítéssel várható a tervezett összeg elérése. Eddig 37 milliárd forint személyi jövedelemadót fizettek be; a hátralévő három hónapban még mintegy 18 milliárd forint SZJA-bevétel várható. Vannak akik úgy vélik, bogy elhamarkodott volt az új adórendszer bevezetése. A jövő évi sok változás közepette az lenne a nagyobb gond — vélekedett Villányi Miklós —, ha az adóreform bevezetésére csak most", ezekkel a változásokkal együtt kerülne sor. Az viszont igaz, hogy az adórendszer előnyeinek kibontakoztatásához szükséges a reform egész folyamatának felgyorsítása, a működő rendszerek összhangjának mielőbbi teljessé tétele. Előnyös a lakosságnak Látszólagos ellentmondás van abban., hogy az új adók működésének hatásait alaposan még nem ismerve kiigazításra teszünk javaslatot. Több olyan képviselői vélemény fogalmazódott meg, hogy most ne változtassunk. Ezt több okból sem tehetjük. Vannak a tervezett változtatásnak olyan elemei, amelyek az adók kezelhetőségét javítják, a torzulások technikai okait elhárítják, és egyértelműen előnyösek a lakosságnak. Ezeket érdemes most meglépni. Többen félnek attól, hogy ezzel „letudjuk a változásokat”. Erről szó sincs, hiszen az adótáblára decemberben, az egy évi működés tapasztalataira pedig a jövő tavaszi ülésszakon vissza kell térni; a kormány ígéretének és az Adórendszer és a gazdaság
