Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-06 / 239. szám

1988. OKTÓBER 6. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 Jászsági vita a pártértekezletről A mai kenyér hetven százalékban kézi munkával készül Az újságíró ír kor azt a jövő év januárjá­ban meg fogják rendezni. A társadalmi viták összeg­zésére és a káderhelyzet ér­tékelésére. módosítására ide­iglenes bizottságokat hozott létre a városi pártbizottság. A vitában a közvetlen irá­nyítású pártbizottságok és pártszervek egy felkért cso­portja vesz részt, de lehető­sége van véleményt monda­ni október végéig bármely pártszervezetnek. A párton kívüliek a társadalmi és tömegszervezetek révén kap­csolódhatnak be a vitába, sőt véleményt várnak jeles városi és elszármazott sze­mélyiségektől is. A két ide­iglenes bizottság a november első felében tartandó párt­bizottsági ülésen javaslattal áll elő. Lényegében tehát a vita tanulságait figyelembe véve azon az ülésen dől el, hogy lesz-e városi pártérte­kezlet vagy a testület a ja­vaslatok alapján maga hatá­roz a további feladatokról és a személyi kérdésekről. Felvetődhet, hogy miért húzódik el ennyire ez a kér­dés, mondta Kovács Miklós, hiszen máshol már jórészt túl vannak a döntésen. A vá­rosi pártbizottság azonban úgy értékelte, hogy az elért eredmények és az új szel­lemben hozott intézkedések lehetővé teszik, hogy elegen­dő időt adjanak a tagságnak a véleményalkotásra, a tes­tületnek a döntésre. Tisztá­ban vannak azzal, ha párt- értekezlet megrendezésére kerül sor, akkor az előké­születek teljes egészében le­kötik az irányító pártszer­vek és az apparátus energiá­ját, de szükség esetén ezt vállalják. És asakis akkor tartják meg ha a pártközvé­lemény a megújulás érdeké­ben ezt igényli. — IP — Barna Károly, az ÉDOSZ megyei titkára tájékoztatása szerint az október elsejétől esedékes 10 százalékos köz­ponti béremelés pontosain 1130 sütőipari munkást érint a megyében. Negyvenhárom százalékuk szakmunkás, te­hát pék, 35 százalékuk beta­nított. Szolnok megye sütő­ipari munkásai az ország 19 megyéje közüli a 7—8. helyen állnak jövedelműikkel. A kezdő szakmunkás 22—23 fo­rintos órabért 'kap, a 35—40 évesek órabére 28—30 forint. Ez aíz összeg 174 órával szarzandó, s akkor a 22 fo­rintos óraibér havonta 3828, ,a 28 forintos pedig 4872 — de a pékekre jellemző inkább az átlagos havi 190—220—230 óraszám. Ez az alapónabér magában foglalja a meleg­üzemi, a minőségi és a ko- vásizolási s a vasárnapi pót­lékot — de nincs benne ér­telemszerűen az éjszakai pótlék. Egy havi 240 órát le­dolgozott, nyugdíj előtt áló Nénal Tibor, a Szolnok Megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója és Rátfiad József főkönyvelő éppúgy csak a központi bejelentésről tud még október 4-én, mint az előző két szakma vezetői. A közlés pedig úgy szólt, hogy az újságírók és szerkesztő­ségi alkalmazottak 'bérét ok­tóber elsejei hatályai 15 szá­zalékkal emelik. Vélemé­nyük szerint a jelenlegi bér­helyzet ismeretében a me­gyei lapnál az utánpótlást jelentő kezdő és középkor- osztály helyzete tragikus, s félő, hogy elfogynak a fia­talok, főiskolát, egyetemet végzettek, s ezáltal komoly pék havi keresete elérheti a 11 ezer forintot. Ezek a fizetések — nem szólva a nagy igénybevételű munkáról — sok térségben pályaelhagyást jelentenek. A jászárokszállási üzemből egy hónap alatt három pék távozott, ísz-toe, iparba. A kunszentmártoni pékek be­jelentették, hogy nem haj­landók túlórákat vállalni a személyi jövedelemadó mi­att. A túrkevei egy műsza­kos szánaizüzemben negyven ember dolgozik, átlagjöve­delmük nem éri el a 4500 fo­rintot. A sütőiparban körül­belül tíz éve a melegüzemi pótlékon felül (ami nyilván­valóan csak a kemence mel­lett dolgozóknak jár) sem­miféle központi bérfejlesztés nem történt. A vállalat az 1'987-es túlórákat is bruttó- sította, de azon felül képte­lenség kedvezményt adni a jelenlegi szabályzók között. A mai kenyerek hetven százaléka kézi munka! Csu­pán a dagasztásban segíte­nek a gépek. A Szolnoki Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakkö­zépiskola diákjai minden évben a Kiskőrösi Állami Gazdaság gyümölcsösében egy héten keresztül almát szednek. A diákokat a Soltvadkerti és a Tabdi táborban helyezik cl. A kemény munka után esténként vidám hangulat uralkodik a táborokban. Utolsó nap búcsúestét rendeznek, ahol minden osztály műsorral mutatkozik be. Képeink a gyümölcsösben és a Tabdi táborban készül­tek (— nzs —) Mennyit is keres? Jászberényben és a környező községekben idén is jó évet zártak a gazdasági egységek. Az elmúlt években a kedvezőtlen piaci és időjárási viszonyok ellenére az or­szágos átlagnál dinamikusabban nőtt a termelés, az üze­mek, szövetkezetek pénzügyi helyzete megfelelő. A kör­zet vezetőit azonban a helyi eredmények nem töltik el felhőtlen megelégedettséggel, márcsak azért sem, mert az országos folyamatok a Jászságban is érződnek. Az általá­nos nehézségek hasonló feladatok elé állítják az itt dol­gozókat, mint bárhol máshol, de a sajátos jászsági prob­lémák megoldását nem várhatják és nem is várják má­soktól. ez utóbbira kevesebb figye­lem jutott, így a városi párt- bizottság nem készült fel kellően az új jelenségek megértetésére, elfogadtatásá­ra. A városi pártbizottság tisz­tában van a sürgető teendők­kel, ezért késlekedés nélkül, de nagy körültekintéssel fo­gott az országos pártérte­kezlet állásfoglalásából adó­dó feladatok megoldásához. A végrehajtó bizottság már közvetlen a párté rtekezJet után kezdeményezte egy ütemterv készítését a XIII. kongresszus óta végzett mun­ka értékeléséről és a helyi feladatok kidolgozásáról. A döntés előkészítésében szá­moltak a párttagság széles körű véleményével is. A városi pártbizottság első titkárának tájékoztatása sze­rint a végrehajtó bizottság egyhangúan azon az állás­ponton van, hogy Jászbe­rényben nem indokolt a vá­rosi pártértekezlet összehívá­sa. Mivel azonban több té­nyező módosíthatja ezt az álláspontot, a vita végered­ményétől függően mindkét lehetőségre kidolgozták a te­endőt. Vagyis ha az utóbbi három év munkájáról, vala­mint a helyi feladatokról szóló vitaanyag alapján a szé­lesebb közvélemény városi pártértekezletet sürget, ak­II postás, a pék, az újságíró Öt, tíz, tizenöt százalékos bérfejlesztés előtt \ Szeptember második felé­ben a kormány központi bérintézkedést jelentett be néhány szakmában, köztük a postás, a sütőipari szak­munkás és az újságírók, va­lamint szerkesztőségi alkal­mazottak körében. Az élet­körülmények nehezedése, a bérből, fizetésből élők nagy tömegeinek jelent mindenna­pos problémát. Ezért egyál­talán nem csodálkozik azon senki, hogy beszédtéma, s ki vasikosabban, ki szerényeb­ben fogalmazva véleményezi ezt az intézkedést. Ezért vállalkoztunk arra, hogy be­mutassuk, három szakmá­ban mi volt az átlagkereset, milyenek a bérviszonyok 1988 eddig eltelt hónapjai­ban. A postás szakmaelhagyó Kelemen László, megyei hivatalvezető segítségül hív­ja -Polgár Istvánná munka­ügyi előadót, és Szecskó Ve­ronika általános -osztályveze­tőt. Nézzük csak, rászorul­tak-e a postások az öt szá­zalékos központi bérfejlesz­tésre? Elöljáróban csak iainy- nyit bocsátunk előre, hogy bizonyos postai munkakö­rökhöz érettségi, egy jelentős részükhöz nyolc általános is­kolai végzettség szükséges. Kétszázhatvan postai dolgo­zó -béréről tudnák beszélni, azokéröl, afcitk a körzeti hi­vatalban, az egyes számúban dolgoznak, s azokéról, akik a Szolnok közeli községek­ben teljesítenek szolgálatot. Segtíségül kérjük a 2-es hi­vatalból a kézbesítők és hír- lapkézbesítők bérére jellem­ző adatokat is. Nos, a kezdő, nem fizikai állományban dolgozó, érett­ségizett fiatal bére 3700 fo­rint, ha postaforgalmi szak- középiskolában érettségizett: 3800 forint. A vidéki postás bérének alsó határa 3460 fo­rint. A 35—40 éves postai dolgozó Szolnokon 6000— 6500, a környező falvakban 4500—5000 forint alapbérrel rendelkezik. Nyugdíj előtt álló postai dolgozónak most a központban 7900 forint a bére. Természetesen minden eddig soroltat és ezutánit is bruttó bérként írjuk le! A 'beosztástól függően ezekhez a bérekhez társulhat havi 350 forint pénzkezelési pót­lék, ügyeleti átalány (a szombatokért és a hajnali vagy késő esti postai ko­csihoz) havi 300 forint, ta­karítási és fűtési pótlék 300 —500 forint. A szóin oki le­vélkézbesítők kezdő bére 4400 forint, 35 éves munka­viszonnyal, nyugdíj előtt 6170 forint. A részmunkaidő­ben foglalkoztatott hírlap- kézbesítők 3600—3800 forint körüli pénzt keresnek, ami­ben az átlagosan négy szom­bati kézbesítési nap is ben­ne van. A főposta százharminc dolgozójából tavaly kilépett öitven régi, belépett ötvenki­lenc új dolgozó. veszélybe kerül az utánpót­lás. A kezdőt — szerkesztőség­ben gyakornok a neve — 5200—5300 forintéit alkal­mazzák, egyetemi, főiskolai végzettséggel. (A továbbiak­ban ugyanez az iskolai vég­zettség vonatkozik az újság­írókra). Középkorú mérnök- újságíró havi bére 9400, nyugdíj előtt állóé 11 500. Bizonyos többletmunkáért, illetve minőségi munkáért és vasárnapi ügyeletből átlago­san 800—1800 forint körüli összeget kaphatnak — hoz­zátéve, hogy ez azért nagyon esetleges, mert a személyi jövedelemadó emelkedése visszaszorítja úgy a többlet­teljesítményt, mint az ügye­leti kedvet. A szakmában egyrészt a fizetés, másrészt a kötelmek — kötetlen munkaidő, uta­zás, állandó tanulás, önkép­zés stb„ miatt, az utóbbi két évtizedben nagyon sok a pá­lyaelhagyó, illetve az olyan, aki a fővárosban. országos sajtóorgánumoknál jobb kö­rülmények s több fizetés mi­att vállal munkát.- sj — Kovács Miklós, a városi pártbizottság titkára el­mondta. hogy a kibontako­zási program már az idei or­szágos pártértekezlet szelle­mében készült, és annak szellemében folytatják azóta is a munkát. Elsősorban a pártnak kell megújulnia, hogy erősítse akcióképessé­gét. Az elégedetlenség ter­mészetesen a Jászságban is nőtt, és ez párosult a párt­tagság passzivitásával, csök­kent a tömegbefolyás, lazult a pártegység. Megváltoztak a körülmé­nyek. változtatni kell a po­litikai munka módszerén, stí­lusán is. A Jászság még vi­szonylag szerencsés helyzet­ben van, de az itt dolgozó kommunisták nem nézhetik tétlenül a kedvezőtlen ten­denciákat. Az egyes pártta­goktól az alapszervezeteken keresztül meg kell újulnia a pártbizottságnak, a függetle­nített apparátusnak is, hogy megfeleljenek a kihí­vásoknak. A kihívások pedig jelentkeznek a pártmunka minden területén, és a vá­laszadással nem lehet késle­kedni. A térség problémái­nak jelentős része az orszá­gos gondokból ered. de fel kell tárni a helyzetet orvo­solható nehézségeket mind a gazdasági, mind az ideoló­giai életben. Az elmúlt évek gazdasági szemlélete miatt Őszi mezőgazdasági munka Tiszajenőn a napközi- otthonos óvodában há­rom csoportban hetven- három gyermek jár. öt óvónő gondoskodik, fog­lalkozik a kicsinyekkel. Képünkön különböző természetes anyagok­ból készítenek az óvó­nők a gyermekekkel sza­badidős játékokat (Fotó: T. Z.) A megújulás a tét

Next

/
Thumbnails
Contents