Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-05 / 238. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. OKTÓBER 5. Korunk követelménye a diszkrimináció megszüntetése Várkonyi Péter beszéde az ENSZ-közgyülés ülésszakán Várkonyi Péter külügymi­niszter kedden felszólalt az ENSZ-közgyűlés 43. üléssza­kának általános vitájában. Beszédében megállapította, hogy a szovjet—amerikai, s a kelet—nyugati kapcsolatok dinamikus fejlődése a nem­zetközi biztonság megszilár­dulásának meghatározó té­nyezőjévé vált. S bár a vi­lágpolitikában még mindig nagyon sok a megoldást sür­gető, súlyos kérdés, de egé­szében véve „lélektani áttö­rés tanúi és részesei lehet­tünk az elmúlt évben. A gyaorlatban bizonyosodott be, hogy a legbonyolultabb világpolitikai problémák is megoldhatók, az államok po­litikai elhatározása nyomán konkrét eredmények érhetők el, amelyek kedvezően hat­nak a nemzetközi légkörre, a nemzetközi helyzet alaku­lására, s újabb problémák megoldását ösztönzik”. A leszerelés témakörét érintve Várkonyi Péter mél­tatta a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok között létrejött első tényle­ges leszerelési egyezményt, értékelte a különböző fóru­mokon folyó tárgyalások ál­lását és kilátásait, majd a hagyományos leszerelés problémakörét elemezte részletesebben. Fontosnak nevezte, hogy a bécsi utóta­lálkozó befejezését követően mielőbb meginduljanak a tárgyalások az európai fegy­veres erők és hagyományos fegyverzetek csökkentéséről. „A várható intézkedések érinteni fogják a két nagy­hatalom előretoltan állomá- soztatott erőit, valamint a térség kis és közepes álla­mainak erőit, ami fokozott aktivitást és szerepvállalást igényel ez utóbbi országok részéről is. Magyarország ér­dekelt abban, hogy a csök­Az SZKP KB és a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének meghívására há­romnapos hivatalos baráti látogatásra kedd délután Moszkvába érkezett Nicolae Ceausescu, a Román Kom­munista Párt főtitkára, az Államtanács elnöke és fele­sége, Elena Ceausescu, a miniszterelnök első helyet­tese. Ceausescu kíséretében van Constantin Dascalescu, az RKP KB PVB tagja, mi­Törékeny politikai tűzszü­net volt érvényben kedden Chilében, ahol ma országos népszavazást tartanak. A dél-amerikai ország állam­polgárainak arra kell vá­laszt adniuk, hogy hozzájá- ruűnalc-e a másfél évid zed e hatalmon levő Augusto Pi­nochet elnök hivatali idejé­nek további nyolc esztendő­vel történő meghosszabbítá­sához. A választási kampánynak hétfőn hivatalosan véget ve­tettek, a nyugalom kikény­szerítésére a hadsereg veze­tőd kaptak felhatalmazást. Megszűntek az utcai tünte­tések, amelyek gyakorlatilag mindennaposak voltak au­gusztus 30-a óta. Ekkor je­lentették be Santdagóban: az október 5-i népszavazás egyetlen ein ők jelölt je a 72 éves Pinochet. A főváros ut­cáinak .alapszíne” ezekben a napokban az olajzöld: kentéseknek már az első sza­kasza az ország területén le­vő erőkre is kiterjedjen” — mutatott rá. A magyar külügyminiszter felszólalásának következő részében az emberi jogok té­makörére tért át. Hangoztat­ta: a magyar kormány kül­politikájának egyik sarkkö­ve az emberi-jogi és humani­tárius területen megvalósu­ló nemzetközi együttműkö­dés ösztönzése és erősítése, s ezen belül az Egyesült Nem­zetek szervezete által nyúj­tott lehetőségek minél telje­sebb kiaknázása. Várkonyi Péter emlékezte­tett rá, hogy a magyar kor­mány együttműködési kész­ségének újabb jeleként „pá­rosulva politikánk nyitottsá­gával a Magyar Népköztár­saság a közelmúltban elfo­gadta az Emberi Jogi Bi­zottságnak a Politikai és Pol­gári Jogok Egyezségokmánya 41. cikkében meghatározott illetékességét és egyidejűleg csatlakozott az Egyezségok­mány Fakultatív Jegyző­könyvéhez. Ezzel a lépéssel is erősíteni kívánjuk, hogy készen állunk egyenrangú félként résztvenni az emberi jogi kérdésekben is, az e te­rületeket szabályozó normák megvalósítására és végrehaj­tásuk ellenőrzésére irányuló közös, nemzetközi tevékeny­ségben”. Felszólalásában Várkonyi Péter ezután kijelentette: „A Magyar Népköztársaság kormánya és a magyar köz­vélemény különös figyelem­mel kíséri a nemzetiségek jogainak érvényesülését, és érzékenyen reagál az egyéni és kollektív kisebbségi jogok megsértésére. Ez azért is természetes, mert a velünk szomszédos országokban élő magyarság Európa legna­gyobb lélekszámú nemzeti raszterein ok, Ion Stoian, az RKP KB titkára, a PVB pót­tagja, valamint loan Totu, az RKP KB PVB póttagja, külügyminiszter. Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, a Leg­felsőbb Tanács Elnökségének elnöke kedden felesége tár­saságában a Kremlben fo­gadta Nicolae Ceausescut, a Román KP főtitkárát, a Ro­mán Államtanács elnökét és feleségét. rendőrök és géppisztodyos katonáik, gyalogosain és te­herautókon 24 órán át jár- őrözaiek. Amennyiben szerdán az „igen” szavazat kerül több­ségbe, akkor Pinochet újabb nyolc évre elnöki megbízást kap. Ha a „nem” voksok lesznek túlsúlyban, akkor újabb — immán többjelöltes, nyílt — elnökválasztást 'kiéli kiírni. Ebben az esetben Pinochet államfői mandá­tumának lejárta — 1990. március 11-e — előtt leg- aiébb három hónappal le kell bonyolítani az elmökvá- lasztást. Tizenhat ellenzéki pánt és csoport „ÍNenure szavazók parancsnoksága” néven kö­zös frontba tömörült, és ar­ra szólította fel híveikét, hogy a „nem” szavazat lea­dása után menjenek haza, kerüljék el az esetleges ut­cai összetűzéseket. kisebbségét alkotja. Elemi igénynek tartjuk, és minden fórumon szorgalmazzuk a nemzeti kisebbségnek sok­színű kulturális és népi ha­gyományainak megőrzését, a történelmi emlékek védel­mét, az anyanyelv ápolásá­nak és használatának mara­déktalan biztosítását, bele­értve az anyanyelvi iskolai oktatást minden szinten. Meggyőződéssel valljuk, hogy a nemzeti kisebbségek erőszakos asszimilációja, kulturális elnyomása, önál­ló szellemi és fizikai létfel­tételeinek megsemmisítése elfogadhatatlan korunk nem­zetközi közösségének. Ezért fontosnak tartjuk, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának szellemében kodifikálni kellene azokat a jogokat, amelyek e doku­mentumban nem szerepel­nek. Ilyen a népek önrendel­kezési joga, a nemzeti kul­túra megóvása, és a nemzeti kisebbségek egyéni és kol­lektív jogainak hatékony vé­delme. Korunk egyik alap­vető követelményévé vált a diszkrimináció minden for­májának megszüntetése, be­leértve a nemzetek és a nem­zeti kisebbségek közötti hát­rányos megkülönböztetése­ket. Ilyen kötelező erejű, nemzetközi érvényű szabá­lyozás hozzájárulhat az em­beri kapcsolatok elmélyíté­séhez és tartalmasabbá téte­léhez”. A magyar külügyminiszter felszólalása végén fontosnak nevezte, hogy a megoldásra váró sürgős problémák ren­dezése, a nemzetközi együtt­működés szempontjából a szervezet ég mindenekelőtt a tagállamok képviselői ki­használják a kedvező körül­ményeket az ENSZ munkájá­nak megújítására, tekinté­lyének növelésére, hatékony­ságának erősítésére. Indokclatlanul lassú a reform folyamata Falin nyilatkozata A reform lassú haladása volt az oka az SZKP Köz­ponti Bizottsága rendkívüli ülése összehívásának — je­lentette ki az Új Kína hír- ügynökségnek adott nyilat­kozatában Valentyin Falin, az SZKP PB póttagja, a No- vosztyi hírügynökség elnöke. Falin elmondotta, hogy Mihail Gorbacsov pártfőtit­kár a Krasznojarszkban tett szemleút tapasztalatai nyo­mán határozta el a Központi Bizottság ülésének összehí­vását. Azt tapasztalta ugyan­is, hogy indokolatlanul las­sú a reform folyamata, a különböző szintű vezetők nem vállalják a felelősséget és hiányzik belőlük annak felismerése, hogy sürgősen eleget kell tenni a szovjet nép elvárásainak. Moszkvá­ba yaló visszatérése után Gorbacsov arra az elhatáro­zásra jutott, hogy azonnali cselekvésre van szükség ah­hoz, hogy a reform ne ma­radjon üres szó. Ezért tar­tották meg a Központi Bi­zottság üléséit. Orafat pekingi tárgyalása A nemzetközi feszültség csökkenése, a regionális problémák tárgyalásos úton történő rendezésének gya­korlattá válása előmozdít­hatja a palesztin kérdés megoldását is — állapította meg kedden Pekingben Csao Ce-jang, a Kínai Kommu­nista Párt KB főtitkára azon a megbeszélésen, amelyet Jasszer Arafattal, a PFSZ VB elnökével tartott. Moszkvában Szovjet—román csúcs Pinochet — igen vagy nem? Népszavazás Chilében Ülést tartott az MSZMP Politikai Bizottsága (Folytatás az 1. oldalról) fejlődéssel és hajlandók az együttműködésre, az MSZMP lehetséges, vagy tényleges szövetségesnek tekinti. E szervezetekbe a párttagok tagként vagy alapító tagként is beléphetnek. A párt szö­vetségi politikájával össz­hangban, áll, hogy tagjai elő­segítsék e szervezetek és a párt közötti élő, partneri kapcsolat kialakulását, fej­lődését. A létrejövő vagy már meg­alakult szervezetek egy ré­sze más ideológiai alapokon áll, mint a párt. Ezekben a szervezetekben nem kívána­tos a kommunisták tagként való részvétele, de ha tevé­kenységük, programjuk nem irányul a szocializmus ellen, nem lépi túl a törvényes ke­reteket, lehetséges és szüksé­ges velük folyamatos párbe­szédet folytatni. .Ebben a párt tagjai személyes fellé­péssel, az e szervezetek által rendezett vitákon, fórumo­kon történő részvétellel mű­ködjenek közre. A párttagok kötelessége, hogy az alterna­tív szerveződések fórumain hangot adjanak politikai meggyőződésüknek, képvi­seljék a párt politikáját. A szocialista társadalmi berendezkedést, a szocializ­mus alapértékeit támadó el­lenséges csoportokkal, ame­lyek nyíltan vagy burkoltan 'kommun istael lenesek, ille­gális propagandatevékenysé­get folytatnak, a párt politi­kai kapcsolatot-nem tart. A Politikai Bizottság meg­állapította: az egyes alterna­tív szervezetek nem sorolha­tók be merev kategóriákba, fejlődésük irányát, tevékeny­ségük változásait folyamato­san figyelemmel kell kísérni, és ennek alapján meghatá­rozni a további teendőket. A testület az ülésen hatás­körébe tartozó személyi ügyekben döntött, illetve kü­lönféle folyó ügyeket tár­gyalt meg — hangzott el a tájékoztatón. Kádár János látogatása a MEASZ-ban Tanácskozás a KGST reformjáról Kádár János, az MSZMP elnöke kedden a Magyar El­lenállók, Antifasitszták Szö­vetségébe látogatott, s ta­lálkozott a MEASZ vezetői­vel. A szövetség munkájáról Padányi Mihály elnök tájé­koztatta. Kádár János ezt követően a régi harcostár­sak szokásos találkozóján vett részt, ahol kötetlen be­szélgetést folytatott idősze­rű politikai kérdésekről. A KGST radikális re­formjának elméleti és gya­korlati kérdéseivel foglalko­zó nemzetközi tanácskozás kezdődött kedden Sopron­ban a Magyar Tudományos Akadémia Világgazdasági Kutató Intézetének szerve­zésében. A tanácskozáson a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság és Románia ki­vételével valamennyi szo­cialista országból népes de­legáció vesz részt; Jugoszlá­via megfigyelőket küldött; képviselteti magát a Világ­bank, s 12 nyugati országból is számos neves közgazdász és pénzügyi szakember ér­kezett az eszmecserére. A négynapos tanácskozá­son résztvevő tudósok és üz­letemberek a KGST reál- gazdasági folyamatait is megvitatják, kiemelten fog­lalkoznak a KGST és az EGK közötti kapcsolatok fejlesztési lehetőségével. Charta a jogokról, követelésekről Megkezdődött a dolgozó fiatalok világkonferenciája A világ dolgozó ifjúsága arccal a XXI. század felé cím­mel kedden Budapesten, az építők székházában megkez­dődött a dolgozó fiatalok IV. világkonferenciája. A Szak- szervezeti Világszövetség szervezésében 106 ország szak- szervezeti szervezetének és 20 nemzetközi szervezetnek a képviselői tanácskoznak három napon át azzal a céllal, hogy chartát — alapokmányt — dolgozanak ki s fogadja­nak el a fiatalok jogairól, követeléseiről. A tanácskozáson részt vesz Gáspár Sándor, a Szakszervezei Világszövetség (SZVSZ) elnöke és Ibrahim Zakaria, az SZVSZ főtitkára is. A konferenciát Dávoti Istvánné, a SZOT országos ifjúsági tanácsának titkára nyitotta meg. A tanácskozás résztvevőit a vendéglátó magyar szakszervezetek ne­vében Nagy Sándor, a SZOT főtitkára üdvözölte. Szólt arról, hogy a világ más szakszervezeti mozgalmaihoz hasonlóan a magyar szak- szervezetek is keresik a pár­beszédet a fiatalokkal, inert az ifjúság tevékeny közre­működése nélkül nem kép­zelhető el a mozgalom meg­újítása. A továbbiakban rámuta­tott: bár az elmúlt években a magyar szakszervezetek sokat tettek azért, hogy az ifjabb korosztályokat is be­vonják munkájukba, még­sem sikerült utat találniuk a fiatalok széles régetekhez. A megújuló szakszervezetek­nek meg kell találniuk azo­kat a formákat, amelyek megfelelő mozgásteret biz­tosítanak a fiatalok törek­véseihez, érdekeik érvényre juttatásához. Ezért megvizs­gálják egy erős, működőké­pes szakszervezeti ifjúsági szervezet életre hívásának lehetőségét, amelyről a szakszervezetek novembe­ri országos értekezletükön döntenek majd — mondta végezetül a SZOT főtitkára. Vitaindítót Patrick Min­der, a világkonferencia nemzetközi előkészítő b - zottságának elnöke, az SZVSZ ifjúsági bizottságá­nak elnöke mondott. Ki­emelte: 12 évvel az ezred­forduló előtt világszerte mi­nél több fiatalt kell meg­nyerni a szakszervezeti mozgalomnak, hiszen legin­kább az ő érdekük az, hogy a XXI. század a béke év­százada legyen. Ennek ér­dekében az ifjúságnak új harci formákat kell alkal­maznia az emberi jogok ér­vényre juttatása és a kizsák­mányolásmentes társadal­mak megteremtése érdeké­ben. A különféle társadalmi rendszerű országokban élő fiatalok helyzetét elemezve rámutatott: a tőkés orszá­gokban erőteljes az a tö­rekvés, hogy az ifjúságot el­szigeteljék a munkásosztály­tól, s egyúttal a szakszerve­zeti mozgalomtól is. Elisme­réssel szólt a szocialista or­szágokban, mindenekelőtt a Szovjetunióban végbemenő változásokról, hangsúlyozva, hogy az átalakítás folyama­tában az ifjúság kiemelkedő szerepet vállalhat. A szakszervezeti világ­mozgalomról szólva el­mondta: sokat kell még ten­ni azért, hogy a fiatalok mindenütt kinyilváníthas­sák véleményüket, állás­pontjukat. Ehhez elsősor­ban az szükséges, hogy a szakszervezeti szervezetek­ben kapjanak tisztségeket a fiatalok, s maguk lépjenek fel saját érdekeikért. Vége­zetül kiemelte: a szakszer­vezetekbe tömörülő fiatalok alkalmasak arra, hogy egy­ségesen küzdjenek az ifjúsá­got sújtó mindenfajta diszk­rimináció ellen. Ezt követően a nemzetkö­zi szervezetek képviselői kaptak szót, majd a tanács­kozás megválasztotta a charta szerkesztő bizottsá­gának tagjait, s a bizottság megkezdte munkáját. A tanácskozás szekcióülé­sekkel folytatódott. MOSZKVA Kedden Szverdlovszk ren­dezőpályaudvarán felrob­bant két robbanásveszélyes anyagot szállító vagon. A szerencsétlenség következ­tében négy személy életét vesztette, 280-an megsérül­tek. A pályaudvaron és kör­nyékén 12 épület és nyolc épülő ház összedőlt, 11 megrongálódott. BELGRAD Tüntetés volt kedden Belgrádban a jugoszláv par­lament épülete előtt. A megmozdulásban részt vett egy 15 ezres belgrádi nagy­üzem egész kollektívája. A tüntetők azt követelték, hogy a szövetségi kormány követ­kezetesen hajtsa végre az idén májusban meghirdetett új gazdasági reformot, te­remtse meg az egységes ju­goszláv piacot, hozzák létre a parlament harmadik há­zát, amely a termelővállala­tok képviselőiből állna. BEJRÜT Több mint húsz hónapos fogság után fogvatartói hét­főn Bejrútban szabadon en­gedték az Egyesült Államok­ban élő, indiai állampolgár­ságú Mithilesvar Szingh egyetemi tanárt, aki a kedd reggelt már Daimasztkuszban töltötte. PANAMAVAROS Panamai politikai körök­ben nagy megelégedést vál­tott ki, hogy a Szovjetunió a múlt héten aláírta a Pa­nama-csatornára vonatkozó szerződések semlegességi jegyzőkönyvét. Erről Jósé Maria Cabrera panamai külügyminiszter-helyettes nyilatkozott hétfőn a közép­amerikai ország fővárosá­ban. MADRID Újabb rend orgyilkosság tömbémt kedden Madridban. Két fegyveres hajtotta végre az akciót egy személyi iga­zolványok kiadásával foglal­kozó hivatalban.

Next

/
Thumbnails
Contents