Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-05 / 238. szám

1988. OKTÓBER 5. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A megyei párt-vb napirendjén A pártélet fokozottabb nyilvánossága Útátvágások, lezárt szakaszok, hiányzó forgalomirányító jelzőlámpák Kerekasztal-beszélgetés a megyeszékhely közlekedéséről Két és fél évvel ezelőtt ültettük asztalunkhoz az il­letékeseket, hogy szót váltsunk velük Szolnok közlekedé­séről, hogy föltegyük olvasóink kérdéseit. Természetesen érdemes volna most pontról pontra visszatérnünk az ak­kori kérdésekre és válaszokra, fölidézni az azóta történ­teket. Hogy nem ezt tesszük, annak kizárólagos oka a mú­ló idő, amely új szempontból veti föl a kérdéseket. Ma­gyarul: jó néhány változásnak lehettünk tanúi az elmúlt időszakban — amelyekről rendre be is számoltunk olva­sóinknak —, illetve számos kérdést vetnek föl a megye- székhely közlekedésének mostani megoldatlan problémái. Egyébként tapasztalhatják olvasóink azt is, hogy a leg­fontosabb dolgok úgymond visszaköszönnek. Tegnap ülést tartott a me­gyei párt-végrehajtóbizott­ság. Napirendjén elsőként előterjesztéseket vitatott meg a testület — személyi kér­désekben. Többek között fel­mentette beosztásából saját kérelmére — munkáját el­ismerve és megköszönve — dr. Tiborc Attilát, a megyei pártbizottság közigazgatási és adminisztratív osztályá­nak helyettes vezetőjét, majd Fenyvesi Józsefet, aki eddig a Szolnok Megyei Rendőr-főkapitányság be­osztottjaként dolgozott, ki­nevezte az említett osztály vezetőhelyettesévé. Ezt követően a párt belső ügyeivel, a megyei párttes­tületek tevékenységével kap­csolatos tájékoztatás változ­tatására irányuló javaslatról tárgyalt a végrehajtó bi­zottság — felismervén e te­rületen a fokozott nyilvános­ság követelményeit („a tá­jékoztatás eddigi gyakorlata nem elégíti ki a párttagság és a közvélemény igényeit”). A pártdemokrácia érvénye­sítésének következetes szán­dékával olyan változtatá­sokra tesz javaslatot az elő­terjesztés — a végső döntés joga a megyei pártbizottsá­gé —, amelyek a közvéle­mény jobb, gyorsabb, átfo­góbb tájékozódását szolgál­ják. A javaslat hangsúlyos szerepet szán a pártbizott­ság lapjának, a Szolnok Me­gyei Néplapnak, mely hiva­tásánál fogva kell, hogy te­ret adjon a pártélet esemé­nyeiről szóló tudósítások­nak, s részletesen tájékoz­tasson minden indokolt eset­ben a különböző testületek­ben folyó munkáról. S ne csak a döntésekről adjon (Folytatás az 1. oldalról) A letéti.jeggyel szemben a kincstárjegyekről érthetően már sokkal több inf ormáció- val szolgáltak az OTP Szol­nok Megyei Igazgatóságán. Mint 'hallottuk, a kincstár je- • igyek kibocsiátásiának alapve­tő célja az volt, hogy az ál­lam, ha rövid időre is, de bevonhassa a lakosság által megtakarított pénzeket. A kincstárjegy valóban lehető­séget ad a rövid távú befek­tetésre, hisz ennek lejárata 3—6 és 9 hónap. A három hónapra lekötött kincstár- jegyek után évi 11, a hat ha­vi után évi 13, míg a'kilenc havi után évi 15 százalékos bruttó kamat számolható el. Például egy 3 hónapra lekö­tött 100 ezer forintos (kincs­tárjegy nettó kamata két­ezerkétszáz forint. Mint megtudtuk, ennek el­lenére nagy az érdeklődés irántuk. Az első akció már­számot, de már a döntések előkészítésének folyamatába is avassa be a párttagságot, az állampolgárokat. Az ered­ményesebb tájékoztatás ér­dekében szoros munkakap­csolat kiépítését szorgalmaz­za a vb az írott és hangos sajtó, valamint a megyei pártbizottság vezetői, mun­katársai között, az egyes testületek tagjai között is a rendelkezésre álló valameny- nyi eszköz (tájékoztató szó­ban és írásban, részvétel tes­tületi üléseket stb.) felhasz­nálásával. A megyei napilap mellett természetesen jelent­kező igényeik szerint kap­nak tájékoztatást a tömeg­közlés más, megyében mű­ködő intézményei, a rádió szolnoki stúdiója, a Szolnoki Városi Televízió, a Tévé­híradó szolnoki irodája, az MTI megyei szerkesztősége, sőt az üzemi lapok szerkesz­tői is. A testület ülésének témái között kapott helyet a köz­oktatás- és művelődésirányí­tás — tehát a tanácsi irá­nyítás — területén végzett vezetői munka színvonalá­nak javításával összefüggő pártpolitikai feladatok meg­vitatása is, ám a végrehajtó bizottság az elkészült ja­vaslatot nem tartotta ele­gendőnek az érdemi eszme­cserére, ezért az előterjesz­tés átdolgozását kérte, gaz­dagítását az anyagnak, me­lyet azután egv későbbi ülé­sén tűz ismételten napi­rendre. Végül Szabó István, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára tett jelentést a végrehajtó bi­zottság legutóbbi ülése óta történt főbb eseményekről. cius 21-én indult és augusz­tus 12-ig tartott. Ebben az időszakban az OTP Szolnok Megyei Igazgatóságán 3070 kincstárjegyet adtak el 58 millió 200 ezer forint érték­ben. Legtöbben a 10 ezer fo­rintos és 9 havi, lejáratú kincstárjegyeket vásárolták, s azokból 792-őt adtak el. Persze az 50 és 100 ezer fo­rintos . cfonletűeket is vitték, sőt egy egymillió forintos 3 havi lejáratú kincstárjegy is gazdára talált. A kincstárjegyek vásárlá­sának úgymond „második menete” augusztus 15-én in­dult, s az első héten 15 mil­lió forintért, a második hé­ten 8 millió forint értékben vásároltak 'kincstárjegyeket az ügyfelek, s azóta pedig át­lagosan havi 7 és fél millió forintos forgalmat bonyolít le ebből az értékpapírból az OTp Szolnok Megyei Igaz­gatósága. EGB-szimpózium Budapesten Világgazdasági prognózis Az ENSZ Európai Gazda­sági Bizottságához tartozó országok kormányainak Gaz­dasági Főtanácsadói Testüle­té kedden négynapos szim­póziumot kezdett a budapes­ti Duna Intercontinental Szállóban. A tanácskozáson 25 ország, valamint a KGST és a Közös Piac képviselői vesznek részt. A szimpózi­um központi témája a 2000- ig szóló világgazdasági prog­nózis értékelése és az EGB- országok ezzel kapcsolatos gazdaságpolitikai elképzelé­seinek felvázolása. A tanácskozás résztvevőit Gerald Hinteregger, az EGB végrehajtó titkára üdvözöl­te, majd megválasztották a szimpózium elnökéül Báger Gusztávot, az Országos Terv­hivatal főosztályvezetőjét. Ezután Straub F. Brúnó, az Elnöki Tanács elnöke meg­nyitotta a tanácskozást. Az ünnepi megnyitó után Hoós János, az Országos Tervhivatal elnöke és Ge­rald Hinteregger tartott be­vezető előadást. A szimpózium keretében szerdán kerekasztal-konfe- renciát tartanak a kelet— nyugati együttműködésről. Grósz Károly, a Minisz­tertanács elnöke kedden fo­gadta azokat a külföldi gaz­daságpolitikusokat, akik az ENSZ EGB-szimpóziuma al­kalmából érkeztek Buda­pestre, és részt vesznek a kelet—'nyugati együttműkö­désről szóló kerekasztal- megbeszélésen. NEB utóvizsgálat a közkiadásokról öt évvel ezelőtt, 1983-ban vizsgálta a megyei népi el­lenőrzés azokat a takarékos- sági intézkedéseket, amelye­ket a költségvetésből gaz­dálkodó cégek, tanácsok, intézmények tettek kiadása­ik ésszerűsítése, átcsoporto­sítása, csökkentése érdeké­ben. Ezekben a napokban kez­dődik a téma utóvizsgálata, amelynek az a célja, annak ellenőrzése, hogy a jelentős összeggel rendelkező egész­ségügyi, oktatási és művelő­dési létesítmények, taná­csok, gameszok a korábban javasolt intézkedéseket ho­gyan hajtották végre. Nap­jainkban a közkiadások or­szágos összege éves szinten 285 milliárd forint, és az a cél, hogy a kiadásokat az ál­lam teherbíró képességéhez igazítsák. A kéthónapos ellenőrzés többek között érinti a gyer­mekvárost, a Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet részlegeit, illetve szolnoki, jászberényi, mezőtúri, tisza­füredi és karcagi, továbbá a vonzáskörzetükben levő har­mincnál is több tanácsot, egészségügyi és kulturális intézményt. Munkamódszerül most is ugyanazt választottuk, mint két és fél évvel ez­előtt: felhívásunk nyomán összegyűjtöttük olvasóink kérdéseit. Sokan kifejezték szándékukat: maguk is szí­vesen részt vennének a be­szélgetésen, szeretnék sze­mélyesen feltenni kérdései­ket az illetékeseknek. Erre mi most nem gondoltunk, ám a kívánság máris meg­hallgatásra talált: a Szol­noki Közúti Igazgatóság (vagy a megyei tanács köz­lekedési osztálya) — a szá­mításba jövő összes illeté­kes bevonásával — novem­berben nagyszabású lakos­sági fórumot rendez a 4-es számú főútvonal városi sza­kaszának építéséről, illetve az ahhoz kapcsolódó mun­kálatokról, többek között a hídépítésről is. Még valamit elöljáróban: természetesen szerettünk volna részletekbe menően érdeklődni éppen az új szol­noki Tisza-híd, és a 4-es szá­mú főútvonal építéséről is, ám annyi más kérdés ösz- szegyűlt, hogy közösen el­határoztuk, külön cikkben visszatérünk a kérdésre. Kerekasztal-beszélgeté- sünket azzal a napjainkban nagyon is aktuális kérdéssel kezdtük: mi ez a rengeteg útátvágás, útépítés, járda­felbontás, földmunka Szol­nok utcáin? Veréb Sándor, a Városi Tanács VB Közterületfenn­tartó Intézménye Város- gondnoksági Irodájának ve­zetője készséggel sorolta a munkálatokat. Elmondta, hogy a Keskeny János úton szeptember elején elkezdő­dött szennyvíz és csapadék­víz főgyűjtő csatorna át­építésének első szakaszával — a Szántó körútig — vár­hatóan december közepére készül el a KÉV Metró. A csatorna átépítése természe­tesen tovább folytatódik, mégpedig a következőkép­pen: Honti Antal, a városi ta­nács műszaki osztályának osztályvezető helyettese: — A Szántó körúttól a Keskeny János úti autómo­sóig lezárjuk az utat, ott csak az autóbuszok közle­kedhetnek. A többi jármű részére a Csokonai utca lesz a terelő útvonal. — A mostani macskakö­ves, kátyús állapotában? — Nem, aszfalt záróréte­get kap — nyugtatott meg előzetesen Honti Antal. De nézzük tovább az út- és járdafelbontásokat! Ta­vasztól tart a gázvezeték fel­újítása az Április 4. utcá­ban, most fogtak hozzá a Bercsényi utcában az ivó- vízvezeték rekonstrukció­jához, átvágták a Szántó körutat és a Rákóczi utat a közműépítések miatt, út­építők dolgoznak a Pólya Ti­bor utcában, árok tátong a Kocsoros úton, s hadd ne soroljuk! Nem szólva a Jó­zsef Attila út. Vörös Had­sereg út szélesítéséről, mert azt legalább tudjuk, hogy mi érdekében történik. Honti Antal: — Megvan azért ennek a sok „rontás­bontásnak” az oka. A köz­műveket — ahol felújításra szorulnak — fel kell újíta­ni, ahol hiányoznak, ott ki kell építeni. A Rákóczi úton mintegy kétszáz magánlakás épül társasházi formában. A Szántó körúton szintén la­kásokat épít az ÁÉV. Kocso­ros telefont kap, a Szotév elektromos kábelt fektet a Sütő utcában, a Vörös Csil­lag úton most vágták át az utat ugyancsak telefonháló­zat építés miatt. — A Pólya Tibor utca pe­dig — most legalábbis úgy tűnik — keskenyebb lesz. — Valóban csak úgy tű­nik. A változás csupán any- nyi, hogy a városközpont fe­lé tolódik az úttest tenge­lye. A kivitelezők egyelőre a Zagyva-parti oldalon hoz­ták beljebb a szegélyt, ami a másik oldalon annyival kijjebb kerül, tehát nem lesz keskenyebb a Pólya Ti­bor utca! Ha elkészül, átte­kinthető és biztonságos lesz a Kun Béla körúti folytatás, illetve az Ady Endre útra való balra kanyarodás lehe- hetősége is. — Ha itt tartunk — bár az elején jeleztük, hogy kü­lön cikkben adunk részletes információt a 4-es számú főútvonal városi szakaszá­nak kialakításáról és egyéb munkálatairól — mégiscsak meg kell kérdeznem: mi az, amiről már most beszá­molhat az illetékes? Schneider Péter, a Szolno­ki Közúti Igazgatóság fő­mérnöke : — Négy nyomsávos lesz a József Attila út a Bajcsy- Zsilinszky csomóponttól és a Temető út. Az idén várha­tóan a volt Kunsági éttere­mig elkészül mind a négy forgalmi sáv. Oj vasúti át­járó épül. Jövőre szertnénk eljutni egészen a Tisza-ma- lomíg. — Következő nagy té­mánk: mennyire biztonsá­gos a szolnoki közlekedés, melyek azok a kritikus út­kereszteződések, amelyek a legtöbb gondot okozzák? Bozsik Gyula, a Jászkun Volán taxi gépkocsivezető­je: — A Jubileum téren a Mátyás király út—Tanács- köztársaság útja—Csanádi körút kereszteződése, a Kes­keny János út—Szántó kör­út találkozása, a Beloiannisz út—Sallai utca illetve Petőfi utca sarok a Fehérkereszt patikánál... — Hadd egészítsem ki a hozzánk érkezettekkel: a Várkonyi tér, az Ady Endre út—Keskeny János utca sa­rok, a Tiszaligeti lejáró. Szűcs Tibor rendőrhad- , nagy, a Szolnoki Rendőrka­pitányság közlekedési alosz­tályának vezetője: — Megerősítem a taxis kolléga rangsorolását! A város legkritikusabb keresz­teződése kétségtelenül a Mátyás király út—Tanács- köztársaság útja—Csanádi körút! Aki nem helybéli, azt megtéveszti a széles Csaná­di körút, és nem ad el­sőbbséget a Tanácsköztár­saság útján haladóknak. Az idén például egy pótkocsis teherautó rohant bele ott a 8/Y-os autóbuszba. A Szán­tó körút—Keskeny János út kereszteződésében öt-hat sú­lyos baleset történt ebben az évben. — Mi a megoldás? Csik József, a megyei ta­nács közlekedési osztályá­nak osztályvezető-helyette­se: — A tervek elkészültek. Ha minden a szerint ha­lad — öt-hat millióért — jövőre jelzőlámpás irányí­tást kap a Jubileum téri közlekedési csomópont is és a Mátyás király út—Thökö­ly üt kereszteződés is. A Keskeny János utca széle­sebb lesz a Száll tó körúttól a Széchenyi városrész felé a benzinkúti g. Ott ez a széle­sítés lehetővé teszi majd a kanyarodó járművek köny- nyebb besorolását, a keresz­teződés jobb áttekintését. — Fehérkereszt patika? Schneider Péter: — Nem titkoljuk, a város még leg­alább nyolc útkereszteződése forgalomirányító lámpát igényelne! Anyagi lehetősé­geink viszont messze elma­radnak ezektől a jogos igé­nyektől. Rangsoroltuk a legfontosabbakat. Ezek a 4- es számú főútvonal városi szakasza — azaz a főutca — illetve az Ady Endre út. Bí­zunk benne, hogy jövőre föl­szerelhetjük az oly régen várt lámpákat a Beloian­nisz úton a Petőfi—Sallai utcánál. Honti Antal: — Az Ady— Keskeny János út sarkon megvizsgáltuk a jelzőlámpa telepítésének lehetőségét. Vi­tán fölüli, hogy oda is lámpa kellene. Pénzügyi okokból egyelőre elvetettük a megvalósítását. — Végezetül néhány „vil­lámkérdés”: Ha elférne há­rom forgalmi sáv a Tisza­iadon, pénteken délután me­hetne a forgalom két sávon Debrecen felé, vasárnap ugyancsak kettőn visszafelé. Schneider Péter: — Nem fér el egymás mellett há­rom sáv. Mi lenne, ha ke­rékpárt vagy segéd-motor­kerékpárt előzne mondjuk egy személyautó? — Nem lehetne kerékpár­út a híd gyalogjárdája a Zagyva-torkolat felőli ol­dalon? — A kerékpárutat korlát­tal kellene elválasztani az úttestől. Akkor már nem marad elég szélesség a ke­rékpározáshoz. — Egyik olvasónk kérdezi: miért ne lehetne fölemelni a sebességhatárt 80 kilomé­terre a városból kivezető utakon? Gondolhatunk el­sősorban a széles, kétszer két sávos Abonyi útra vagy a Tószegi útra a Mezőgéptől kifelé, a Besenyszögi útra a vasúti aluljárót követően, illetve a 442-es út kocsorosi, szandaszőlősi szakaszára. Mi a véleménye az ötletről a közlekedési rendőrnek? Szűcs Tibor: — Ezeken az útszakaszokon ésszerű volna valóban fölemelni a sebes­séghatárt. Megvizsgáljuk a dolgot, és ha szükségesnek látjuk, javaslattal élünk. Schneider Péter: — Az öt­let nem új, Fegyvernek— Szapárfalun itt, a megyében is bevált. A kérdezőnek igaza van, mi magunk már vizsgáltuk is a 60 kilométer feletti sebességhatár megál­lapítását. Sajnos nem lehet­séges! Áz Abonyi úton két zebra is van. — Egymástól két kilomé­terre. Előttük természetesen maradnia kellene a 60-as táblának. Schneider Péter: — A töb­bi felsorolt úton pedig a nemleges válaszom oka; nincs közvilágítás, nincs járda, nincs kerékpárút. Á gyalogosok is az úton közle­kednek, meg a kivilágítat- lan kerékpárosok is. — Apropó; kerékpárút. Törökszentmiklóson, Fegy- verneken bevált. Szolnokon nem lesz? Csik József: — De igen! Még az idén megépítünk egy kerékpárutat a Kertvá­rosnál, a 4-es számú főútvo­nal mellett a Tisza-gáton az Evezős csárdától a Százlábú hídig. * * * Kedves Olvasó! Most itt érnek véget a kérdések. El­nézést kérünk, és — mások­nak is — mondjuk: közeli a novemberi szolnoki közleke­dési fórum. A kerekasztal-beszélgetés résztvevőinek mindegyike egyetértett egyébként ab­ban, hogy gyakrabban kelle­ne találkoznunk, találkozni­uk a közlekedőkkel. Legköze­lebb tehát a 4-es számú fő­útvonal szolnoki, déli sza­kaszának terveiről írunk részletesen. Egri Sándor llj értékpapír a piacon t Jászkiséri Lenin Tsz-ben hatszáz férőhelyes szarvasmarhatelepél építenek. A kivitelező a KEVIÉP (Fotó: — nzs —)

Next

/
Thumbnails
Contents