Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)

1988-10-24 / 254. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. OKTOBER 24. Moszkva: Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára, államfő október 22-én a nyugatnémet Der Spiegel című hetilap szá­mára adott nyilatkozatot (MTI — Telefotó) Orabközi rendezési erőfeszítések Befejeződött az alketmány- médosítási vita (Folytatás az 1. oldalról) érintik. Ezt a dokumentum­tervezeteit néhány héten be­lül még véleményezniük kell a tagköztársaságok és az autonóm tartományok kép­viselőházainak. Végleges formában pedig november 29-én, a köztársaság napján a szövetségi parlament fog­ja kihirdetni. Az alapelvek, köztük a föderatív államrendszer, a szocialista önigazgatás, a nemzeti-nemzetiségi egyen­jogúság, a munikáshatalom, az el nem kötelezett külpo­litika változatlanok marad­nak. A módosítások elsősor­ban a munkások és általá­ban a dolgozók szerepének erősítése irányában történ­tek. Lényeges új elem a pi­acgazdálkodás érvényesíté­sének rögzítése. A küldött- rendszerben az eddigi köz­vetett helyett bevezetik a közvetlen választásokat, a titkos szavazást, a többes jelölést. Szétválasztják egy­mástól a párt- és az állami tisztségeket. így például a jövőben a JKSZ KB Elnök­ségének elnöke nem lesz tagja a jugoszláv Államel­nökségnek. I lázadók elvetették Nadzsibullalt tárgyalási javaslata Nadzsibullah afgán állam­fő szombaton javasolta a kormányellenes lázadóknak, hogy kezdjenek béketárgya­lásokat Mekkában, a muzul­mánok szent városában. A kabu'li rádió által közvetí­tett javaslat az iszlámmal foglalkozó kabuli nemzet­közi konferencián hangzott el. A konferencián 25 or­szág képviselői, -köztük szovjet és amerikai szakér­tők vesznek részt. A kormányellenes lázadók vasárnap kategorikusan el­utasították a tárgyalási ja­vaslatot. Az indítványt a helyzet enyhítésére irányuló propagandalépésnek minő­sítették. Ismételten megerő­sítették korábbi követelésü­ket, mely szerint nem a ka- •buli kormánnyal, hanem közvetlenül a Szovjetunió képviselőivel hajlandók csak tárgyalni. (Folytatás az 1. oldalról) szükséges építőeleme össze­áll, ha Izrael visszavonul a megszállt területekről; Jor­dánia és a jövendő palesztin éjílam kapcsolata konföde- ratív jellegű lehet”. Ugyancsak Oszama el-baz mondotta ki e kezdeménye­zés legfőbb rövid távú cél­ját: „ez üzenet (a november elsején urnák elé járuló) iz­raeli választópolgároknak, hogy érdekeltségüket felis­merve tudják, létezik a tár­gyalásokra kész arab part­ner. Azt mondjuk nekik: ha békét akartok, mi készek vagyunk erre” — hangoz­tatta. Az Akabában formálódó új arab elképzelésék — me­lyekhez Irak további hátte­ret nyújt— számos oldalról ellenkezést és bírálatot vál­tottak ki. A legélesebbet Iz­raelben, ahol a jobboldali vezető Lifcud-tömb „az iz­raeli választásokba való sú­A 70-es évek azerbajdzsáni vezetését és név szerint Gej- dar Alijevet bírálta élesen vasárnapi számában a Szo- cialisztyicseszkaja Induszt- rija című szovjet lap. (Aii- jev a közelmúltig tagja volt az SZKP KB Politikai Bi­zottságának és első minisz­terelnök-helyettesi funkciót töltött be.) A lap kendőzés .nélkül le­írja, hogy Alijev legszű­lyos arab beavatkozásnak, új munkapárti manővernek” minősítette a fejleményt. A PFSZ számára intő jel, hogy néhány palesztin szervezet szintén tiltakozását jelentet­te be. A Szíriával szoros szövetségben álló három szervezet illetékesei „a cio­nistáknak és a jordán re­zsimnek tett engedmény­ként, Camp Dávidét jelentő kapituláns megoldásként” minősítették az akabai ta­lálkozót. Az akabai tanácskozók közül elsőnek Husszein ki­rály nyilatkozott. Az ő meg­fogalmazásában a hármas csúcs „a közös arab fellé­pés keretében hozzájárulás volt a palesztin nép nemze­ti céljainak megvalósításá­hoz”. Szavai szerint a PFSZ-t a palesztin nép egyetlen törvényes képvise­lőjének kell tekinteni, és szerepe a békefolyamatba)! a jordán döntést követően központi. kebb környezetét nem jól felkészült, szakavatott poli­tikusok. hanem a területük­höz mit sem értő, primitiv önjelöltek alkották. A klán-szellem annyira erőssé vált, hogy a bakui pártfunkcionáriusok és hivatalnokok nemegyszer a moszkvai utasításokat is semmibe véve, törvénybe ütköző cselekedeteket követ­tek el. Iránban Új politikai pártok alakulhatnak Az iráni tájékoztatási mi­niszter közlése szerint az országban újra engedélyez­ni fogják a különböző pár­tok tevékenységét, feltéve, ha azok „nem szőnek ösz- szeesküvést” a politikai rendszer ellen. Mohammad Mohammadi Rejsahri hivatalos bejelenté­sét — az ÍRNA iráni hírügy­nökségre hivatkozva — va­sárnap közölte az amerikai Associated Press. A minisz­ter szerint a jövőben szaba­don működhetnek majd a politikai pártok, amelyek tevékenységét hat évvel ez­előtt erősen korlátozták. Az egyetlen feltétel, hogy a pártok — szavaikban és tet­teikben egyaránt — „elkö­telezzék magukat az iszlám rendszer mellett”. Rejsahri hozzátette, hogy továbbra is lesznek bizonyos működési korlátozások, de ezeket nem részletezte. Szovjet űrrepülőgép Inditóállásban a Burán A bajkonuri űrrepülőté­ren a hét végén indítóállás­ba állították az első több­ször felhasználható szovjet űrrepülőgépet és megkezd­ték felbocsátásának utolsó előkészületeit — jelentette vasárnapi filmtudósításában a szovjet tévé híradója. A néhány perces képri­port tanúsága szerint a Bu­rán névre keresztelt szovjet űrrepülőgép kívülről sem­miben sem különbözik ame­rikai társaitól. A Discovery- hez, illetve a szerencsétle­nül járt Challengerhez ha­sonlóan a Burán, is tulajdon­képpen egy óriási méretű különleges, mozaikszerű külső burkolattal ellátott repülőgép. Az amerikai űr­siklókhoz hasonlóan a Burant is a „hasára” rögzített hor­dozórakéta juttatja majd a világűrbe. Az Enyergija ne­vű, különlegesen nagy toló­erejű hordozórakétát egyéb­ként éppen a szovjet űrre­pülőgép-program végrehaj­tásához fejlesztették ki a szovjet tudósok. A hordozó- rakétát a múlt évben indí­tották először a világűrbe és az eredmények minden vá­rakozást felülmúltak. flz azerbajdzsáni volt vezetésről Szovjet lap bírálata Szovjet—nyugatnémet csúcstalálkozó II kölcsönös közeledés jegyében Amióta csak Mihail Gorbacsovnak hívják az SZIKP KB főtitkárát, azóta foglalkoztatja a nyugatnémet sajtót, mikor kerül sorra a csúcstalálkozó Hel­mut Kohl kancellárral. Az első időben omaiga a kancellár, aki nagy jelentő­séget tulajdonít országa szerepének a kelet—nyugati kapcsolatok alakításá­ban, vérmes reményeket fűzött Gorba­csov NSZK-■beli látogatásához, leple­zetlenül hiúsági kérdést (is) csinálva az ügyiből. Ehhez 'képesít jókora csaló­dást okozott, amikor Gorbacsov (1985 őszén) nem az NSZK-t — hanem Fran­ciaországot —. választotta első nyugati úticéljának. A csalódást újabb meg­rázkódtatások követték — Bonn má­sodik-harmadik helyszínként sem ke­rült be az útiprogramiba. Bármennyire is kézenfekvő volt, hogy Moszkva en­nek ellenére nagy fontosságot tulajdo­nít az NSZK-hoz fűződő kapcsolatok­nak, Kohl számára otthon kínos volt a prés ztí zs-ves ztesóg. Am hogy a puszta hiúsági kérdésnél jóval fontosabb ez az együttműködés, azt jelzi: a kancellár csak-csak meg­békélt a gondolattal, hogy mégsem Gorbacsov utazik elsőként Bonnba, hanem ő tesz eleget a moszkvai meg­hívásnak. Fontos mérföldkő ez az utazás a két ország ugyancsak bonyolult, vissza­esésektől sem mentes kapcsolatrend­szerében, olyan állomás, amely új sza­kaszt nyit. Már csak azért is, mert hi­szen szokatlanul sok konkrét megálla­podást rögzítenek — igaz, az ilyen alá­írások csak az ünnepélyesség okán kap­csolódnak a csúcsszintű találkozókhoz. Sokkal inkább igaz az, hogy aláírásra kész állapotba hozataluk fontos része a csúcstalálkozó puszta létrejöttének. Nem haszontalan a hétfőn kezdődő moszkvai csúcs alkalmával kicsit visz- szateklnteni, milyen utat járt be a két ország. A második világháború után a gyanakvás, a bizalmatlanság, az egy­máson ejtett sebek miatti ellenséges érzületek jó sokáig késleltették az iga­zi közeledést. Végre 1970 augusztusá­ban aláírták az alapot jelentő szerző­dést, nem utolsósorban az akkori kancellár, Willy Brandt felvilágosult politikájának köszönhetőén. Fantasztikus iramú fejlődés indult: politikai téren a rendszeres eszmecse­rék jellemezték ezt a korszakot, ami pedig a gazdaságot illeti, 10 év alatt — immár szerződésekkel is szabályozva — nyolcszorosára emelkedett a keres­kedelmi forgalom. 1979-ben hirtelen vége szakadt a látványos fellendülés­nek: nem utolsó sorban a NATO úgy­nevezett kettős határozata miatt, amely éppen Helmut Schmidt kancellár kez­deményezésére zöld utat adott az ame­rikai rakéták nyugat-európai telepíté­sének. A feszültség nem jelentette a konzul­tációk teljes megszakítását: Genscher külügyminiszter ekkoriban is évente Moszkva vendége volt, ám ezeken a tárgyalásokon több szó esett a nézetel­térésekről, mint a kapcsolatok fejlesz­téséről. Emellett szembeötlő volt a gaz­dasági együttműködés stagnálása, a ke­reskedelem visszaesése. Még ennél is fagyosabbá vált a lég­kör 1986 őszén: igaz, szovjet részről tudatában voltak annak, hogy Kohl kancellár Gorbacsovot sértő megjegy­zése (elsősorban a Göbbels-párhuzam hírhedt ügye) a választási kampány he­vével magyarázható. A kancellár újjá- választása után valóban fordult a koc­ka: a közeledés egyik kiemelkedő állo­mása volt Richard von Weizsäcker moszkvai látogatása, majd Eduard Se- vardnadze bonni utazása. Időközben a 'nemzetközi légkör is kedvezően hatott a kapcsolatok fejlő­désére — a szovjet—amerikai csúcsta­lálkozó, a katonai enyhülés lépéséi, az új leszerelési megállapodások —; s bár a zavaró incidensek úgy tűnik soha nem küszöbölhetőek ki teljesen (gon­doljunk csak a hamburgi 'hobby piló­ta” Mathias Ruts hívatlan landolására a Vörös téren!), a kölcsönös akarat las- san-lassan eredményt hozott. Hét roppant fontos, aláírásra kész megállapodással tarsolyában — köztük egy 3 milliárd márkás hitelnyújtási egyezménnyel — s ezen felül számos vállalati együttműködési szerződéssel, több száz fős kísérettel ma Moszkvába érkezik tehát Helmut Kohl kancellár. Kis túlzással úgy is mondható, hogy a bonni kormány ezekre a napokra a szovjet fővárosba költözik, hiszen a kancellárral együtt utazik Genscher alkancellár és külügyminiszter, Rupert Sdholz hadügyminiszter, Klaus Töpfer környezetvédelmi, Ignaz Kiechle mező- gazdasági miniszter — hogy csak a leg­fontosabbakat említsük. A tárgyalá­sok sajtónyilvánossága is biztosított: 700 nyugatnémet újságíró tudósít ezek­ben a napokban Moszkvából. Szászi Júlia Fel kell gyorsítani a reformfolyamatokat (Folytatás az 1. oldalról) nyában huszonnégyen kap­tak szót. Délután felszólalt Berecz János, az MSZMP PB tagja, a KB titkára. Bevezetésként hangsúlyozta, a kommunis­ta fórum összehívása nem egy esetleges pártértekezle­tet helyettesíthető „pótcselek­vés” volt, hanem hasznos, a közvetlen véleménycserére és vitára lehetőséget terem­tő eszmecsere. Hasznos volt azért, mert fontos, hogy napjainkban a párt is gyak­rabban hallassa szavát. Az alkotó, szenvedélyes viták­ra nagy szükség van. De közben figyelni kell arra, ne kopjon meg az egymás iránt érzett felelősség, a belső szolidaritás. A fórumon és másutt is felvetették, hogy nagyon fontos, hogy a párt minél előbb visszaszerezze az el­múlt években iránta meg­rendült bizalmat. Azt azon­ban — hangsúlyozta Berecz János —, csak akkor tudja visszaszerezni, ha van cse­lekvési programja és cselek­szik is. A továbbiakban ar­ról szólt, hogy fel kell gyor­sítani a reformfolyamatokat mind a, gazdaságban, mind a párton belül. A kibonta­kozás segítésének hatékony eszköze 'lehet az Országgyű­lés legutóbbi ülésén elfoga­dott társasági törvény, az lesz majd a jövő tavaszra kidolgozásra kerülő bér-, költségvetési és tervgazdál­kodási reform és az új szo­ciálpolitikai terv. Elvégzik az adórendszer módosítását is, bár — hangoztatta a KB titkára — annak megítélésé­hez, hogy ez a gazdasági eszköz mennyire hatékony, még rövid az idő. A továb­biakban arról beszélt Be­recz János, hogy a párt megújulásában nagy szere­pük van az alapszervezetek­nek, annál is inkább mert a politikai munkának a lakó­területeken is mind nagyobb jelentősége lesz. Napjainkban sok kínló­dással, vívódással keresi a párt a megújulás útját, s az, hogy ezt minden pártszerve­zet a maga igényei szerint végzi el, jó dolog. A kommunista fórumon felszólalók többsége arra kereshet választ, miként tudnak megújulni, megnöve­kedett feladatuknak eleget tenni, a párt politikáját se­gíteni az alapszervezetek. Ahhoz, hogy igazán aktívan politizáló egységekké válja­nak, meg kell tanulniuk az önállósággal élni. De ugyan akkor elvárják azt is, hogy érezzék a párt számít rá­juk, segít megteremteni megújulásuk feltételeit. Olyan pártra van szükség — hangsúlyozták a felszóla­lók —, amely önálló plat­formmal rendelkezik, nem ragaszkodik a dogmákhoz, vállalja a tévedés lehetősé­gét, azt be is meri vallani, s egyenrangú partnerként kezeli a párttagságot és a tömegszervezeteket — mon­dotta Berecz János. A fórumon a székesfehér­vári párttagok egy csoport­ja levelet adott át az elnök­ségnek, amelyben kérték, hívják össze soron kívül a székesfehérvári városi párt­értekezletet. Úgy Ítélték ugyanis meg, hogy az orszá­gos pártértekezlet óta kívá­natos és lehetséges változá­sok Székesfehérvárott nem következtek be. Az eszme­csere során 214-en csatlakoz­tak aláírásukkal a javas­lathoz, amelyet a városi pártbizottság testületé vitat majd meg. Az ASTA 58. világkongresszusa alkalmából Trade Show nyílt október 23-án a kőbányai vásárvárosban. Képünkön Earlane Causey, a kongresszus elnökasszonya és Marjai József, az ASTA fővédnöke a magyar pavilonnál (MTI — Telefotó) PÁRIZS A párizsi diáknegyed egyik moziját, ahol Martin Scorsese „Krisztus utolsó megkísérlése” című filmjét játszották, a szombat késő esti előadásom felgyújtották. A mozi két vetítőterme kö­zül az egyik teljesen kiégett. Tízen égési sebeket vagy füstmérgezést szenvedtek, közülük öten kórházi keze­lésre szorulnak. PEKING Robbanás történt szomba­ton egy sanghaji kőolajfino­mítóiban. A szerencsétlenség következtében 25 személy — a gyár munkásai — életét vesztette, 16 főt sérülések­kel kórházban ápolnak. Az Új-Kína hírügynök­ség jelentése szerint a rob­banás okát vizsgálják, a ká­rokat részben helyreállítot­ták. ATHÉN A pireuszi kikötő közelé­ben pénteken történt hajó­szerencsétlenség során el­tűnt egy 41 éves tanár. Ber­nard Butt-ot akkor látták utoljára, amikor a felügye­letére bízott gyermekek mentésében segédkezett a süllyedő hajón. Szombaton a szerencsétlenül járt olasz hajón utazó többszáz isko­lás és pedagógus különrepü- lőgépen megérkezett Lon­donba és névsorolvasást tar­tottak. Ekkor derült ki, hogy a repülőgépen nem érke­zett haza a tanár. Mindezi- deig nem került elő egy 14 éves angol iskoláslány, — őt egyetlen kórháziban sem találták meg. Továbbra sem tisztázott, hogy melyik hajó kapitánya a felelős a balesetért. ULÁNBÁTOR Lukács János, az MSZMP Politikai Bizottságának tag­ja, a KB titkára a Mongol Népi Forradalmi Párt Köz­ponti Bizottsága meghívá­sára 1988. október 20—2i3­ikán látogatást tett a Mon­gol Népköztársaságban. Az MSZMP küldöttségét fogadta Dzsambin Batmönlh, a Mongol Népi PorraOalmi Párt Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Nagy Népi Húr ál Elnökségének elnöke.

Next

/
Thumbnails
Contents