Szolnok Megyei Néplap, 1988. október (39. évfolyam, 235-260. szám)
1988-10-03 / 236. szám
1988. OKTÓBER 3. X SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 5 * A hót filmjeiből Az ördög jobb és bal keze A váratlanságok sorozata is lehet unalmas. A pofonok nagy mesterei Terence Hill és Bud Spencer olyan váratlanul „osztják az igazságot”, hogy az évek múlásával már semmi új nincs a néző számára „briliáns” pofonjaikban. Más kérdés, kit, kiket szórakoztatnak ezek a pofonok, milyen magatartásformára nevelik a nézőt. Jóllehet igaz, hogy az erőszak elrettent az erőszaktól, de nem az a fajta erőszak, amelyet a nagy pofonok bajnokai képviselnek. „Hőseink” ugyanis cinkosukká tesznek minket nézőket, — ez alapvető érdekük, mert ha nem értenénk egyet pofonjaikkal, ha nem drukkolnánk nekik, akkor nem lennének népszerűek, s ha nem, akkor nem tolonganánk a mozi- pénztár előtt, hogy jegyet váltsunk legendás ütéseik „élvezésére”. (Nem olyan ártatlan szórakozás ez, amilyennek tűnik. Nem biztos ugyanis, hogy a serdületlen néző a játék mezsgyéin belül örül — ezúttal — Joe és a seriff pofonjainak. Ezek után már nem is igen van érdemi mondanivalónk Terence Hill és Bud Spencer új — legalábbis számunkra új — filmjéről, Az ördög jobb és bal keze című olasz—NSZK moziról, amelyet E. B. Clucher, vagyis Bnzo Barboni rendezett. A történet ezúttal vadgyu- gaton játszódik, az összes odavaló alanyokkal és kellékekkel. Nagyon természetes, hogy akiknek régi ismerőseink a pofonokat „mérik”, ellenszenves figurák, egyszerűen „rossz bácsik”. Nos, ezektől meg kell védeni a jókat, a gyengéket, akik ezúttal a mormon telepesek. Az is nagyon termésizetes, hogy a szép szőke mormon lányok között van egy különösen szép, nem csoda, hogy az igazságosztó nagy fölfordulásban Joe nősülni készül. Innen kezdve akár népmese is lehetne a film; az ifjú pár boldogan él... De hát ha Joe letelepedne hitvesével a sivatag szélén és pocakot eresztene, akkor hogyan készülne film újabb kalandjairól, netán Afrikában vagy Tahitiben. iNem, Jós megriad a jövő képtől, úgy véli, jobb csavarogni, mint dolgozni... így hát várhatjuk az újabb kalandokat, a fáradtnál is fáradtabb újabb pankráció- kat, amelyeket majd csak filmé fűz össze valamiféle történet. Azt hiszem, ha nem lennének, nem kellene kitalálni ezeket a filmeket... — ti — A szakma legnagyobb nemzetközi fórumán Magyar könyvek a frankfurti könyvvásáron A magyarországi kiadók csaknem mindegyikét képviselve mintegy 1500 könyvet mutat be a Kultúra Külkereskedelmi Vállalat az október 5-én kezdődő frankfurti könyvvásáron, a könyvszakma legnagyobb nemzetközi fórumán. A 240 négyzetméternyi magyar kiállítási területen az Akadémiai és a Corvina kiadó idegennyelvű könyveinek teljes választékát kínálják, s az állami vállalatok melLett — ez évben először bemutatkoznak az újonnan alakult, kisebb kiadó műhelyek is, mint a Maecenas, a Láng, a Csokonai, a Hungária Sport. A könyvvásár „Nemzetközi szép könyv” bemutatóján 15 kötetből álló kollekció ad ízelítőt a hazai kiadók legimpozánsabb kivitelű munkáiból. A kiállított gyűjteményben ott lesz az eredeti metszetekkel díszített John Paget-féle útirajz Magyar- országról és Erdélyről, egy Munkácsy- és egy Rem- brandt-album, valamint Dante Isteni színjátéka Salvador Dali .grafikáival illusztrálva. A kínálatban könyvritkaságnak számít a Láng Kiadó ezer számozott példányban megjelentetett Bartók emlékkönyve, amely a zeneszerző saját javításé kottáinak fakszimiléjét adja közre, s tartalmaz egy Borsos Miklós rézkarcot is. A frankfurti vásáron minden évben van egy kiemelt téma, ezúttal ezt a fő vonulatot az Itáliával kapcsolatos könyvek, illetve olasz szerzők munkái képviselik. Ebben a mustrában Magyar- ország 24 olasz vonatkozású kiadvánnyal vesz részt, egyebek közt Révész Tamás Ró- ma-fotóálbumával, Dino Buzzatti és Italo Calvino egy-egy magyarul megjelent regényével, valamint Az ősi Itália, A római világ és Az érett reneszánsz című kötetekkel. Nevezetes épületeink nyomában fl madaras! jászkun kapitány háza A község szélén álló takaros ház már messziről kirí a mellette sorjázok közül. Szemrevalósőgát alighanem két dolognak köszönheti; egyrészt annak, hogy a kun népi építészet jellegzetes alkotását tisztelhetjük benne, másrészt pedig napjainkra — legalábbis külső homlokzatait tekintve — példásan rendbe hozták. A ház érdekessége abban keresendő, hogy az 1848—49- es szabadságharc Idején — a kormány menekülése közben — itt szállt meg Kossuth Lajos. Hogy miért éppen ebben a házban? Nos, mert ez volt a korabeli jászkun kapitány hajléka. S hogy az egész miért Kunmadarason esett meg, az már messzebbre vezet — állítja dr. ötvös László, a helytörténet kutatója. A szabadságharc idején ugyanis a helyi templommal szemben fekvő épületet, amely talán valaha magtár lehetett, Helmeczy József református lelkész kezdeményezésére honvéd kórházzá alakították át. (Egyébként a halotti' anyakönyvek ma is őrzik az itt elhunyt katonák nevét, akiket itt is temettek eiP. (A kormányzó Pestről Debrecen felé haladva, bizonyára e jól működő kórház meglátogatása miatt választotta szálláshelyéül Kunmadarast. A vendéglátó jászkun kapitány háza még ervszer akkor került az érdeklődés középpontjába, amikor a kunmadaras! hívők elhatározták, Ihogy templomukat felújítják. A múlt század derekán annak rendje és módja szerint bele is fogtak az épület bővítésébe. A terv az volt, hogy a torony megbontása nélkül olyan hajót emelnek, mint amilyen a debreceni Nagytemplomé. A cívisváros példája azért is lebeghetett a kunok szeme előtt, mert a két település között akkoriban — de legalább két évszázadra visszamenően — élénk volt a kapcsolat. (Egyebek mellett a patinás debreceni Kollégium kihelyezett tagozata, azaz partikulája is helyet kapott Kunmadarason). Szóval a madanasi nép a hírhedt önkényuralom idején építészeti nyelven kívánta kifejezni hovatartozását, illetve a szellemi kontinuitás ébrentartását, megőrzését — tudniillik a debreceni Nagytemplom volt — mint tudjuk — a trónfosztás színhelye. Amikor készen állt a templom, a helyi kunok elöljárói elmentek a jászkun kapitány házához, s azt kérték tőle, hogy olyan tárgyat adjon a templom számára, amelyet Kossuth Lajos itt- tairtózkodásakor érintett. A derék kapitány azt a széket ajándékozta Madaras népének, amelyben a kormányzó ült. A becses emlék ma is ott látható a templomban — csakúgy, mint párja a debreceni Nagytemplomban. Jó három évvel ezelőtt a tanács elhatározta, hogy felújítja a jászkun kapitány házát. A munkálatokkal egy esztendeje elkészültek. Most már csak arra vár a nevezetes hajlék, hogy az előzetes elképzeléseknek megfelelően benne az 1948/49-es szabadságharc történeti emlékeit felsorakoztató gyűjteményt elhelyezzék. J. J. (Fotó: T. K. L.) Szolnokon Pályakezdő pedagógusokat köszöntöttek Az ifjú nevelők egy csoportja Az idén szeptemberben kettőszázhat friss diplomás pedagógus kezdte el hivatása gyakorlását a megye több mint négyszáz nevelési-oktatás! intézményében — óvodákban, általános és középiskolákban, szakmunkásképző intézetekben, zeneiskolákban. Az óvodákban negyvenhat, az általános iskolákban százhuszonnégy, a középiskolákban húsz, a szakmunkásképző intézetekben hét, a zeneiskolákban ugyancsak hét, a nevelőintézetekben pedig két ifjú pedagógus vállalt állást, tovább fiatalítva a megye tantestületeit. Évek óta szép hagyomány immár, hogy megyei ünnepségen is köszöntik az új nevelőket, amelyen leteszik a pedagógusesküt. Az idén ugyan a felsőoktatási intézményekben került sor a diplomaosztás alkalmából az eskütételre, mégis rendeztek találkozót a pályakezdőknek szombaton Szolnokon, a Megyei Művelődési és Ifjúsági Központban. Az ünnepségen a megye- székhely iskoláinak diákjai nagy sikerű műsorral köszöntötték a résztvevőket. Az ifjú nevelők szűnni nem akaró tapssal ismerték el a tanártársak és a gyerekek felkészültségét, munkáját. A színpadon fellépett a Tisza- parti Gimnázium leánykara, a zeneiskola egyik növendéke, a Tallinnka és a Corvin- ka, a Tallinn és a Mátyás Király Üti Általános Iskola néptánccsoportja, továbbá a Kodály Zoltán Általános Iskola és a Kereskedelmi és Vendé glát ói pari Szakközépiskola és Szakmunkásképző Intézet tanulói. A gyerekek, a tanítványok műsora után a megye oktatásiirányítói, s az ifjúsági szervezetek vezetői köszöntötték a pályakezdő pedagógusokat, tájékoztatók hangzottak el szűkebb hazánk iskoláinak eredményeiről, gondjairól, s a további feladatokról. T. G. A közelmúltban jó apámmal beszélgettem a világ folyásáról. Csak úgy általában mindenről, mint ahogyan szoktuk. Egyszer csak azzal a nem várt kérdéssel fordult hozzám nyugdíj felé bandukoló, tisztes munkában megőszült atyám: „Te mondd csak, mi folyik mostanában a világban, hogy én egyre inkább nem tudok eligazodni benne? Mi gyerekkorunkban azt tanultuk Sztálinról, hogy az ő nevéhez fűződik a II. világháború megnyerése. Ez azért már mégiscsak valami ! Most meg azt hallom lépten-nyomon a rádióban, azt olvasom az újságokban, hogy Sztálin népirtó zsarnok, aljas gonosztevő, meg a csoda tudja, hogy mi volt. Hát ekkorát fordult volna a világ?” Jólesik kimondani: bizony ekkorát! Az igazság, ha több mint 30 év után is. lassan kiderül. Hruscsovnak 1956 februárjában, az SZKP XX. kongresszusán elmondott titkos beszéde után, kezd összeállni a kép. Az innen-onnan hallott információk, jórészt mendemondák, most tényszerű történeti megerősítést, szemléletformát igényelnek. Lerántani a leplet, elmondani az igazat — erre vállalkozott Sztálin című történelmi vázlatában két fiatal szerző; Béládi László és Krausz Tamás. A könyvet bemutató sajtótájékoztatón a szerzők elmondták, hogy a témában nem a glasznoszty hatására kezdtek kutatni, hanem már jóval korábban, a hetvenes évek végén láttak munkához. Tanulmányukban arra törekedtek, hogy ne életrajzot írjanak Sztálinról, hanem elhelyezzék személyiségét egy történelmi folyamatban. Ennek folytán a könyv koncepciója is új, de nemcsak az említett dolog miatt, hanem azért is, mert az Egyesült Államokban fellelhető forrásértékű dokumentumok bizonyos részeit is felhasználták a szerzők. (Történelmi tény, hogy a németek a második világháború idején a Szovjetunióból magukkal hurcoltak sok fontos, titkos anyagot, amelyet később amerikaiak vittek magukkal a háború végén. Így vándoroltak az USÁ-ba rendkívül értékes Sztálin-dokumentu- mok, amelyek jelenleg is hozzáférhetőek.) Ki is volt Sztálin? A majd 300 oldalas, számos korabeli fotóval illusztrált kiadvány erre ,a központi kérdésre keresi a választ. A szerzők kérdezik, csupán az volt-e Sztálin, akit az egyetlen, 1947-es kiadású magyar nyelvű életrajz így mutat be: „Joszif Visszarionovics Sztálin, a párt lángelméjú vezére és tanítómestere, a szocialista forradalom nagy stratégiája, a szovjetállam vezetője és hadvezér”? Vagy az a helyes verzió, ahogyan mostanában a moszkvai televízióban is gyakran elhangzik: „bűnöző”, „gyilkos” és még hosz- szan sorolhatnánk. A szerzők igyekeznek úgy tálalni az eseményeket, hogy véletlenül se essenek a sokszor tapasztalt felmagaszta- lás vagy elmarasztalás hibájába. Objektivitásra törekvő történelem szemléletüket számtalan dokumentum segítette, közülük is kiemelkedik Sztálin magyarul is olvasható tizenhárom művén kívül az amerikai Hoover Intézet által 1967-ben orosz nyelven kiadott további három kiegészítő kötet. S mi a szerzők végkövetkeztetése? „Bárhogy tekintsünk is Sztálin történelmi szerepére, bárhogy ítéljük meg azt, egy dolog bizonyos: Sztálin neve elválaszthatatlan egy új társadalmi berendezkedés születésétől a Szovjetunióban és annak határain kívül is. Sztálinnal együtt sírba szállt személyi diktatúrája, de a nevével összefonódott gazdasági és társadalmi szerkezet túlélte őt. Sztálin 35 éve halott, de a szocializmus azóta is megvalósulatlan. Történelmi öröksége ma is kisért, ránehezedik az új generációk gondolkodására, történelmi tevékenységük egész szerkezetére.” A Sztálin című kötet — a konjunktúra nyomán egy hasonló címet viselő, másik magyar nyelvű tanulmánynyal együtt — az első ilyen feltáró jellegű vállalkozás a szocialista országok mai könyvkiadásában. A mű nyolcvanezer példányban látott napvilágot az újnak számító Láng Kft gondozásában. A kiadó ezzel a könyvvel indította el a Korképek és kórképek sorozatát, amelyben a jövőben még számos, a magyar glasznoszty jegyében fogant történeti, szociográfiai publikáció megjelenése várható. Így a Gulyás testvérek Törvénysértés nélkül című filmjének anyaga, Heimnek az 1953-as berlini eseményekről szóló tanulmánya, készül két Rákosi-könyv, s egy nagyszabású vállalkozásban Sipos Péter három- kötetesre tervezett munkája a Szovjetunió-beli. NDK- beli és a magyarországi koncepciós perekről. — jurkovics — A televízióban Kína bemutatkozik Hétfőtől harmadik félév A művészetek és az ember — ez lesz a megyeszékhelyi nyugídjasok szabad- egyetemén a harmadik félév témaköre. A hat foglalkozásból álló sorozat első előadását hétfőn a szokott helyen (TB Igazgatóság Szolnok, Kossuth tér 5/a„ délután fél 4-kor) tartja dr. M. Kiss Pál művészet- történész. Október 3-án, hétfőn Kína mutatkozik be a Magyar Televízió egyes műsorában. Az egész estét betöltő programban egyebek között kínai játékfilm is látható, a Panoráma különkiadásában pedig Chrudinák Alajos, Benda László és Wonke Rezső riportfilmje összegzi a kínai reform fejleményeit. A kiadott műsortól eltérően 18.05 órakor sugározzák „Az igazi kulturális forradalom” című művelődés- politikai összeállítást, és 22.35 órakor dokumentumfilm látható Jangcsou ősi városáról, <i volt Sztálin? Lehull a lepel
