Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-24 / 229. szám
Jelentés a megye politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről (Folytatás az 5. oldalról) pluralizmus és a párt megújuló tevékenységének értelmezése. Ezekben a kérdésekben még ézután kell folyamatosan eszmei-politikai egységre jutnunk a megye párttagságával. A pártoktatás ma is működőképes. Ez elsősorban a szervezeti és tartalmi korszerűsítésre tett központi és megyei elhatározásoknak, intézkedéseknek köszönhető. A politikai célok és döntések következetes képviselete, a folyamatok megértetése az elméleti háttér bemutatása helyett azonban a propaganda erőit nagymértékben az aktuális feladatok magyarázata kötötte le. Többnyire megmaradt a jelenségek szintjén, nem volt képes a korszerű, alkalmazható marxista—leninista ismeretek nyújtására. A párttagok formálisan eleget tesznek tanulási kötelezettségüknek, évente közel 50%-uk a tömeg- és káderoktatás hallgatója. Figyelmeztető, hogy 1985/86 óta egyharmaddal csökkent a beiskolázottak száma. Ennek oka nem pusztán az emberek szabadidejének csökkenésében és a munkaidőn túli munkavállalásban keresendő. Közrejátszik az igényektől elmaradó, sokszor a rutinon alapuló, helyenként nem megfelelő színvonalú oktatás, és visz- szatartó a közömbösség, az elmélet presztízsének esése is. ____ A politikai • pártnapok és „j'itakörök nem váltak a nézetek ütköztetésének fórumaivá. Több helyen elhomályosult ezek eredeti funkciója. Az agitáció hitele is csorbult, és gyengült az agitátorok önbizalma. Egyik * A megye tanácsainak '• tevékenységében érvényesülnek a tanácstörvény rendelkezései. A helyi tanácsoknál erősödött a nép- képviseleti, önkormányzati jelleg, fokozódott az önállóság, javult a szakigazgatási munka. Ehhez kedvező feltételeket teremtett az új választási rendszer bevezetése, a járások megszüntetése, a kétszintű helyi-területi irányítás megvalósítása. a gazdasági önállóság megteremtése, a tanácsok szervezeti korszerűsítésének megkezdése. A megnövekedett és új feladatok, a gazdasági lehetőségek folyamatos szűkülése, a bonyolultabb társadalmi környezet, a tanácsokra háruló halmozódó és megoldatlan társadalmi feszültségek, a közvélemény fokozódó elvárásai és gyakran jogos türelmetlensége azonban még inkább érzékelhetővé tették a tanácsok működését nehezítő feltételeket, a meglévő gondokat. Tapasztalható, hogy a közvélemény, de esetenként politikai-állami szervek sem veszik figyelembe vagy (nem értékelik reálisan a tanácsok szerepét, feladatait, anyagi lehetőségeit és a működésüket szabályzó törvényi, jogi kereteket. Jó kezdeményezések mellett a tanácsok a szükségesnél lassabban igazodnak a helyzet változásához, az új követelményekhez.. Ez jogi kötöttségekkel, bátortalansággal, vezetési és irányítási gondokkal függ össze. A helyzet ellentmondásosságában a pártirányítás gyengeségei. következetlenségei is visszatükröződnek. A megyei tanács testületéinek munkája egyenetlen. Az átfogó gazdasági-társadalmi programokon túl kevés, a megye helyzetét mélyrehatóan elemző előterjesztés készült, elvétve akadt alternatív javaslat. A megyei tanács működésének fogyatékosságaiban szerepet játszik a tanácstagok megválasztásának rendje, a ma érvényes, a helyi érdekeket előtérbe helyező képviseleti elv. Nem hagyható figyelmen kívül az legfőbb probléma az, hogy a pártszervezetekben nem mindig formálódik ki a saját működési területük kérdéseivel kapcsolatos világos és képviselhető álláspont. Kialakítottuk az agitátorok és propagandisták kép-, zésének, továbbképzésének és felkészítésének rendszerét, megszerveztük és működtetjük az agitátorok megyei fórumát, ahol a társadalmi, politikai, gazdasági élet legaktuálisabb kérdéseiről folynak eszmecserék. A megyében a propagandista klubhálózat képes biztosítani a tömegpolitikai munka aktivistáinak továbbképzését. Rendelkezésre állnak technikai eszközök, minden városi pártbizottságon van videokészülék. A kezdeményezések, az új törekvések azonban viszonylag szűk körben maradnak, vagy időleges érvényűek csupán. A propagandisták és agitátorok állományának megújítása folyamatos. Kiválasztásukban azonban tovább élnek a mechanikus elemek. Az iskolázottság mellett a rátermettség, a módszertani jártasság nem kap elég súlyt. Az agitátori megbízatás kevésbé népszerű, de propagandista feladatra is nehezen vállalkoznak. A továbbképzés, az önálló tájékozódás, a folyamatos önképzés is háttérbe szorul sokuknál. Az információ megbízha- Jóan közvetítette a politikai döntések fogadtatását. a közhangulat alakulását. A hálózat megújításával gyorsabbá vált gz információk útja, javult, de nem kielégítő az intézkedési készség. A közvetlenül az alapszervezetektől érkező jelzések hasznosításával differenII. sem, hogy a helyi-területi irányítás bevezetésével, az állami irányítás rendjének megváltozásával és a helyi tanácsok önállóságának fokozódásával kialakult új helyzetben eddig még nem került sor a megyei tanács helyének és szerepének központi újragondolására, rendezésére. Az okok között nem hanyagolhatok el a megyei tanács vezetési, irányítási gondjai, a tervező-előkészítő munka hiányosságai, az erős apparátusi szemlélet. A megyei pártbizottság politikai irányító tevékenységét is sok esetben csak a vezetésre, az apparátusba korlátozta. Nem került sor kommunista tanácstagi csoport érdemi működtetésére. Az apparátus a központi állami irányítás és helyi önállóság változásaihoz nehezen igazodik. A megyei tanács és a központi állami szervek közötti új kapcsolati rendszer nem működik hatékonyan. Gond az is, hogy a megyei gazdálkodó szervekkel való együttműködés, irányítás rendje nincs összhangban a gazdasági egységek megváltozott vezetési mechanizmusával. Ezért a központi akarat érvényesítésében a gazdálkodó szervekre a megyei tanács hatása kevéssé érzékelhető. A kétszintű államigazgatási irányítás bevezetése a tanácsok munkájában, a lakossági ügyek intézésében nem okozott gondot. A helyi tanácsok önállósága kellően biztosított. A megyei tanács apparátusa képes az új típusú irányító, felügyelő, ellenőrző tevékenységre, bár egyes szakigazgatási szervek részéről továbbra is tapasztalható indokolatlan beavatkozás. Ez abból is adódik, hogy a megyei tanács szervezeti felépítése még nem igazodik a megváltozott irányítási rendhez. Az előkészítő munka lassú. A korszerű szervezeti rend kialakítását egyes központi állami, szervek merevsége, elzárkózása is jelentősen akadályozza. A megye tanácsi szerveinek hatósági tevékenysége jó színvonalú, a jogalkalmazás ciáltabbá vált ez a tevékenység. Nem kielégítőek az eredmények az agitáció, a propaganda és az információ összekapcsolásában. Nem épülnek be szervesen a tudatformáló, meggyőző munkába az információs jelentésekből általánosítható tapasztalatok, következtetések. A jelzések, a tett intézkedések visszaigazolásával a pártszervezetek nem elégedettek. A tájékoztatás eszközei bővültek és színesedtek. A (rádió Szolnoki Stúdiója feladatkörének módosulásával a Szolnok Városi Televízió létrejöttével, újabb üzemi lapok indításával korszerűsödött rendszere. Újabban városi lapalapítási törekvések jelzik a továbblépés helyeselhető szándékát és irányát. Szorosabban kapcsolódunk a tájékoztatás országos rendszeréhez is a Tv-híradó irodája, a Nép- szabadság, az MTI és a Magyar Rádió megyei tudósítói által. Értékeink és gyengeségeink bemutatásával egyaránt elősegítették, hogy reálisabb képe legyen az országos közvéleménynek a megyéről. A megyei pártbizottság lapja — amelynek példányszáma tartósan 70 ezer fölött van — sokoldalú és hasznos tevékenységet folytat. A jelenlegi időszak azonban igényli a megújulás készségét, a változtatást, a korszerűsítést. Színes, érdekes. mai életünk izgalmas kérdéseit őszintén, tényszerűen feltáró, szellemében a kibontakozást igenlő, a vitának teret adó sajtóra tartunk igényt. Ez az újságíróktól magasfokú politikai érzékenységet, és felelősség- tudatot kíván. jogpolitikai elveinek megfelelő. A növekvő ügyfélforgalom mellett csökkentek a bürokratikus vonások, az ügyintézés több területen gyorsabb, egyszerűbb lett. Változatlanul tapasztalható azonban a megoldási készség elégtelensége, a merev, elutasító ügyintézői magatartás, a hivatalnoki szemlélet. A hatósági munkát, annak eredményességét az is befolyásolja, hogy a fokozódó társadalmi feszültségek miatt az* állampolgárok együttműködési készsége csökkenő. 2 A bűnüldöző és igaz- ságügyi szervek tevékenysége kiegyensúlyozott, törvényes, a jogalkalmazás jogpolitikai elveinek megfelelő. A bűnözés alakulásában ennek ellenére nem következett be kedvező változás. Az ismertté vált bűncselekmények száma tovább emelkedett. A bűnözés más jellemzői (pl. a visszaeső bűnözés, a fiatalkorú elkövetők száma, az alkohol szerepe a bűnözésben) változatlanul kedvezőtlenek. A bűnmegelőzés hatékonysága alacsony, az eddig tett intézkedések eredménye csekély. 3 A megye állami szer- veinél a személyi feltételek alapvetően biztosítottak. Valamennyi állami szerv eltérő mértékben és különböző okok miatt, de kádergondokkal küzd. A szükséges vezetői cserék indokolatlanul elhúzódnak, mert hiányzik a megfelelő utánpótlás. Mindebben az irányító pártszervek kádermunkájának fogyatékosságai is szerepet játszanak. Nehezítő körülmény, hogy az állami munka társadalmi elismertsége folyamatosan csökken. az állami szervek dolgozóinak erkölcsi és anyagi megbecsülése alacsony.-mozgalmak jelentős és növekvő szerepet töltenek be a politika alakításában, elfogadtatásában és megvalósításában. Erősödő törekvésük, hogy a politikai döntések előkészítése során egyre markánsabban közvetítsék és határozottabban képviseljék tagságuk, a különböző társadalmi rétegek és csoportok véleményét, érdekeit. Érzékelhető, hogy önállóságuk, öntevékenységük nagyobb mozgásteret kapott. A fokozódó társadalmi igényeknek azonban ma még csak részben tudnak megfelelni. Tevékenységükben egyelőre az érdekközvetítés dominál, a konfliktusok kezelésében való közreműködésük bizonytalan, erőtlen. Kényszerítő igény a helyzethez igazodó munkamódszerek és határozott politikai karakterű szervezetek kialakítása. . A szakszervezetek vezető testületéi érzékelik a feszültségeket, ellentmondásokat. Napirenden van a mozgalom tartalmi, szervezeti megújítása. Ennek ütemét, dinamizmusát azonban még fékezik a belső szervezeti korlátok, a kissé merev kapcsolódások, függőségi viszonyok. A Hazafias Népfront társadalompolitikai súlya, tekintélye és rétegpolitikai tevékenysége erősödött. Nőtt tömegbefolyása is. A mozgalom különösen a lakóhelyi közélet fejlesztésében, a társadalmi munkák szervezésében, az alkotmányos feladatok megvalósításában tölt be kezde. A megyei pártérte■- kéziét a megye gazdasága számára legfontosabb feladatként a népgazdasági célok megvalósításához történő eredményes hozzájárulást fogalmazta meg. A megyei pártbizottság és szervei irányító munkájában ez a szándék érvényesült. A végrehajtás elősegítésének szervezésénél a cél az volt, hogy átfogóan és az egyes részterületeken is rendelkezzünk közép-, illetve hosszú távú elképzelésekkel. Ennek megfelelően alakítottuk ki — többek között — a terület- és településfejlesztés, a közlekedés, a műszaki fejlesztés, a mezőgazdaság és a lakossági szolgáltatás tennivalóit. A lehetséges eszközök kijelölését azonban az indokoltnál erősebben befolyásolták napi politikai, gazdaságpolitikai szempontok. A komplex feltételrendszer átalakításának tennivalói helyett gyakran a belátásra alapozó elvárások fogalmazódtak meg. Olykor többre vállalkoztunk, mint amit képesek voltunk végigvinni és megvalósítani. Az egyes határozatok, állásfoglalások végrehajtásának szervezésében ellenőrzésében sok a formalitás. Nem tudtuk elérni, hogy a döntés-előkészítésbe bevontak a végrehajtásban is cselekvőén vegyenek részt. Ennek okai között találjuk a túlzottan általános megfogalmazásokat és a végrehajtáshoz szükséges eszközök hiányát egyaránt. Az ellenőrzés szakmai kérdéssé vált, és mind tartalmi, mind szervezeti oldalról nézve széttagolódott. 2 Megyénk gazdasága közepesen fejlett ipart, viszonylag fejlett mező- és erdőgazdaságot, vízgazdálkodást, a vele szemben támasztott követelményeket kielégítő -közlekedést, az áruellátás biztosítására felkészült kereskedelmet és időnként ellentmondásos teljesítményű építő- és építő- anyagipart foglal magába. Gazdaságunk minden szempontból — tulajdonforma, szervezeti formák, tevékenységi körök, eszköz-ellátottság, technikai színvonal, termékek korszerűsége, stb. — -igen vegyes. Ezek az adottságok és körülmények a gazdaság pártirányításával szemben -is nagy követelményt támasztottak. Ennek minden vonatkozásban nem tudtunk eleget tenni. Kialakultak olyan termelő tevékenységek, amelyeknek mai -ismereteink szerint van perspektívája. Ilyennek tekintjük — többek között — az energiatermelést és -el osztást, a szerszámgépek, mezőgazdasági gépek, hűtő- és klímatechnikai, energetikai berendezések, egyes műszeripari termékek, részegyményező szerepet. Szorosabbá, céltudatosabbá vált a helyi HNF-bizottságok és tanácsok együttműködése a településpolitikai célok kialakításában és megvalósításában. A társadalom és ezen belül az ifjúság, tagozódása, a perspektívátlanság érzése új helyzetet teremtett, amely kihat a KISZ politikai tevékenységére is. Az ifjúsági mozgalom erőfeszítéseket tesz mozgalmi munkájának megújítására, politikai befolyásának erősítésére, de ennek eredménye még nem érzékelhető. A KISZ kommunista jellegének. tömegbefolyásának alakulására kedvezőtlenül hat, hogy nem sikerült az egyes rétegek életkori sajátosságaihoz igazodó programot adnia, munkamódszert kialakítania. Tömegbefolyása összetett társadalmi folyamatok és a szervezeti munka gyengeségeinek együttes hatásaként csökkent. A folyamat megállításához a pártszervek, -szervezetek sem tudtak eredményesen hozzájárulni. A taglétszám az elmúlt években közel egyhar- madával lett kevesebb. A párt politikai szándékával ellentétesen a dolgozó fiatalok ségek előállítását, vagy vegyiparunkat. A könnyűiparban a papírgyártás, a konfekció, a cipőipar, a bútorgyártás a differenciálódó kereslet ellenére is megőrizheti, sőt növelheti részarányát a megye ipari termelésében. Megyénk gazdaságán belül az ipar a termelésben, a foglakoztatottságban betöltött szerepe és a lekötött állóeszközök alapján is megelőzi az agrárgazdaságot. Ennek ellenére ez utóbbi ma is és a belátható jövőben is gazdaságunk kiemelkedően fontos területe. Számos megőrzendő értékkel rendelkezik gazdaságunk, biztos megélhetést nyújt az itt élőknek, és erre a jövőben is képes. Ez a biztonság azonban nem automatikusan érvényesül, a rászorulók esetében szükség van a szociálpolitikai segítségre, társadalmi közreműködésre. Számos esetben jogos a kritika megyénk lakosságának az országosnál alacsonyabb jövedelmi helyzetét illetően. Költségvetési befizetéseink jelentősen és tartósan meghaladják a támogatások összegét. Ez utóbbi növekedésével arányos a tőkés export. A termelés- bővülés üteme megfelelő volt. A gazdasági teljesítmények és a munkából származó jövedelmek között egészében véve összhang van. Valamennyi gazdálkodó szervezetünknél erősödött a gazdálkodói' szemlélet. A gazdasági szerkezet átalakulása a szükségesnél lassúbb. Ez elsősorban a termékszerkezet szintjén kifogásolható. A szükségesnél kisebb mértékű beruházások következtében a termelés technikai feltételei romlottak. A gazdasági szervezetek közötti eszköz-, tőke- és munkaerő-áramlás, valamint a kooperáció elmaradt a várakozástól. Megyénk gazdasági teljesítményének emelkedését a belső irányítási, szervezeti és érdekeltségi feltételek alakulása a szükségesnél kisebb mértékben ösztönözte. A gazdasági szabályozás kiszámíthatatlansága és bizonytalansága miatt a vállalati szemléletet a .rövid távú érdekeltség jellemzi. A vállalati tanácsok intézménye a létrejöttéhez fűzött reményeket nem igazolta. Központi döntés alapján a terület- és településfejlesztésben tendenciaváltás következett be. Az 1986-ban kialakított középtávú- terület- és településfejlesztési koncepció — amely a megyei pártbizottság irányelvein alapul — célul tűzte ki a települések között indokolatlan különbségek mérséklését. A tervidőszak első két esztendejében e téren is komoly eredmények születtek. Ehhez jelentős mértékben körében csökkent a legnagyobb mértékben a szövetség befolyása. A lakóterületen az ifjúsági mozgalomnak nincs a helyi közéletben meghatározó szerepe, mert nincsenek szervezetei. A szervezettség jelentős szóródást mutat a tanintézetekben is, figyelmeztető, hogy a legalacsonyabb a szakmunkásképző intézetekben. A KISZ megújulási törekvése egyelőre az útkeresésig jutott el. Történtek biztató kezdeményezések a fiatalok politizáló készségének fejlesztésére, a közéleti tevékenységbe történő bevonására. A tényleges politizálás elsősorban a vezetői tevékenységben valósul meg. A mozgalom káderhelyzete nem kielégítő. Az alapszervezetek vezetőségeiben indokolatlanul nagy a fluktuáció. Alapvető szervezeti és irányítási gondok vannak néhány területen. Az ifjúsági szövetséggel való törődést különösen fontosnak látjuk. Nagyobb önállóságra, a kezdeményezőkészség fejlesztésére, az ön- tevékenység erősítésére ösztönzünk, de ezek a szándékok még nem jártak számottevő sikerrel. hozzájárult megyénk lakosságának társadalmi összefogása. A fejlesztési eszközök elosztása egyenletesebbé vált. A települések alulfej - lettségéből származó feszültségek — főként a megyeszékhelyen — nem oldódtak. A lakosság igényei meghaladják lehetőségeinket. A meglévő intézmények fenntartását tanácsaink biztosították ugyan, ezek azonban mind nehezebben látják el feladataikat. A felújítási pénzeszközök reálértékének csökkenése ma még beláthatatlan következményekkel járhat középületeinknél, útjainknál, az állami lakásállományinál, stb. A kialakult helyzet alapján megállapítható, hogy a keletkezett feszültségek feloldásának a kulcsa nem a megyén belüli elosztási mód vagy szempontrendszer tökéletesítésében van, bár azon is lehet javítani. A megoldás felétele ebben az esetben is a társadalmi nyilvánosság érvényesülése, a meglévő vagyon megőrzését jobban szolgáló támogatási rendszer kialakítása, illetve az, hogy gazdasági szervezeteinknél, valamennyi inétzményünknél, a politikai, állami és társadalmi szervezeteinkben lényegesen több legyen a kezdeményezés és javuljon ezek hozzáértő, összehangolt megvalósításának folyamata. n Az ipar ágazati össze- tételében meghatározó az élelmiszeripar és a gépipar. Az ipar területi elhelyezkedése feszültségeket hordoz, 80°/0-a a városokban található, ebből is meghatározó Szolnok és Jászberény. Ma is két iparhiányos területünk van: Kumszentmár- ton és Tiszafüred térsége. E területeken a telepítésre vannak kezdeményezések, de ezt nagymértékben gátolja az infrastruktúra és a szakképzett munkaerő hiánya, az erőfeszítések sem elégségesek. Megyénkben az elmúlt évtizedben kialakult ipari tevékenység a jellemző. A gyártásba vett új és korszerűsített termékek aránya alacsony. Csak néhány vállalatunk élt a jogszabálymódosítás adta lehetőségekkel, és változtatta tevékenységi körét. A termékszerkezet jelentősebb módosulása döntően a kissorozatú és egyedi termékek gyártásával foglalkozó termelőegységekre. jellemző. A műszaki színvonal, emelésében a licenc és know-how vásárlások nem töltenek be jelentős szerepet, számos — ma még jól értékesíthető — termék a hetvenes évek végén vásárolt licencek, illetve azok továbbfejlesztése alap(Folytatás a 7. oldalon) Az állami szervek, tömegszervezetek és -mozgalmak munkája in. A gazdasági, társadalmi viszonyok
