Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-24 / 229. szám
Jelentés a megye politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről (Folytatás a 6. oldalról) ján készül. Az ipari tevékenység állóeszköz-állomány áiaak megújulása, a műszaki iejlődés üteme lassú. Az exportálók köre lényegesen nem változott. Kedvező, hogy a kivitel 60—65°/o-a konvertibilis elszámolású. Élelmiszeriparunk az ipar legdinamikusabb ágazata. Jelentős rekonstrukciós bővítések folynak a tej- és húsiparban a feLdolgozottsági színvonal javítása érdekében. Javult az összhang az alapanyagtermelő és -feldolgozó ágazat között. Ennek ellenére sem vagyunk elégedettek az integrációs folyamattal, az együttműködési készséggel. A mezőgazdasági ágazat termelése tendenciájában céljainkkal összhangban alakult, dinamikájában attól elmaradt. Döntően az objektív körülmények hatására, de a lassú alkalmazkodás miatt is a termelési és fejlesztési célok teljesítése visszafogottabbá vált. Az évek óta ismétlődő kedvezőtlen természeti körülményeken túl a műszaki, technikai feltételek romlása, a nem megfelelő érdekeltség, az elvonások mértéke és az agárrolló nyílása is hozzájárult ehhez. Nem érvényesültek kellő mértékben a piaci mechanizmusok. Nem kielégítő a termelést megalapozó korszerűsítés üteme. A szabályozó rendszer a rövid távú érdekeltséget erősíti. Az okok közé kell sorolni a vezetés hibáit, gyengeségeit, amely miatt néhány szövetkezetben nem tervezett vezetőváltásra is sor került. Kedvező folyamatok mentek viszont végbe a gazdálkodás racionalizálásában, a költséggazdálkodásban, javult a hatékonyság és a termelékenység is. Az üzemek tudatosabb integrációs tevékenységének hatására egyenletesen bővült a háztáji és kisegítő gazdaságok termelése. A feltételek részbeni javításával a mezőgazdaság mozgástere kis mértékben ugyan, de szélesedett. Minőségi változást jelentett és jelent a térségi komplex melioráció folytatása. Korszerű öntözési technológiák megvalósítása által lehetővé vált a termelés fokozása, a termékek minőségének javítása — egyáltalán a mezőgazda- sági termelés -biztonságosabbá tétele. A szükségesnél lényegesen lassúbb a műszaki-technikai megújulás, a gépberuházások volumene évről évre csökken. Ugyanakkor az is előfordul, hogy nagyértékű beruházások, berendezések kihasználtsága nem megfelelő. lassú a biotechnikai, -technológiai kutatási eredmények és a számítástechnika gyakorlati alkalmazása. A termelési szerkezet csak kismértékben változott. Nőtt a kiegészítő tevékenységek részaránya, amely elsősorban a mezőgazdasági termékek további feldolgozásában nyilvánul meg (pl. keverék- takarmány-előállítás, zöldség-gyümölcs feldolgozás, borpalackozás, sörgyártás). Az alaptevékenységen belül a gabonaprogram végrehajtása — az aszályos időjárás miatt — időarányosan nem teljesült. Javult a kukorica és az olajos növények terméseredménye. Az állat- tenyésztésben nőtt a vágóbaromfi és a tejtermelés. Céljainkkal ellentétben kevesebb a sertés, a húsmarha, a gazdaságossági és értékesítési gondok miatt -kisebb a juhállomány. A minőségjavító programok elősorban a sertés-, tej-, olaj- és cukortermelésben éreztették pozitív hatásukat. Nem tudtunk elegendő eredményt elérni az állattartás szakszerűségében és az állategészségügy javításában. Nagy gond az üzemek közötti differenciálódás mikéntje. A gazdaságok egynegyede állítja elő a megyei összes nyereség 60%-át. A kedvezőtlen adottságú üzemek jelentős része továbbra is csak támogatással tudja fenntartani gazdasága egyensúlyát. A támogatások csökkenése hosszú távon való felzárkózásukat kérdőjelezi meg. Megyénk mezőgazdasági üzemeinek eladósodása az országos átlagot meghaladja. Az ennek mérséklésére kidolgozott pályázatok feltételeinek időarányos teljesítése több üzemben nem történt meg. . A lakosság életkörül- menyeinek alakulását több tényező is negatívan befolyásolta. A megye foglalkoztatás-politikájának fő jellemzője a magas gazdasági aktivitás. A teljes foglalkoztatottságot -nem sikerült fenntartani, a munkaerőpiac feszültségei fokozódtak. A megyei átlagnál rosszabb a helyzet, a tiszafüredi és a tiszazugi térségekben. Az anyagi ágakban csökken a munkaerő-felhasználás. A munkaerő-keresletet a szakképzettek arányának a növekedése jellemzi, az állást keresők többsége viszont a szakképzetlenek köréből kerül ki. A strukturális és területi eltérésekből adódóan emelkedik a hosszabb ideje elhelyezkedni nem tudók száma. A jelenleg érvényben lévő állami eszközrendszer nem elegendő a feszültségek levezetésére, de a megye sem élt kellően a már adott lehetőségekkel. Kevés a munkahely-létesítéssel járó befektetési jellegű vállalkozás mind a tanácsok, mind a gazdálkodók részéről. A lakásfejlesztési program időarányos teljesítése, a lakásgazdálkodás eszközrendszerének bővítése mellett sem javult a helyzet. A kedvezményes építési telkek, a vissza nem térítendő és kedvezményes kamatozású hitelek biztosítása, a lakásmobilitás ösztönzése többezer család lakásmegoldását segítette. Ugyanakkor a tanácsi pénzeszközök csökkenése miatt az állami lakásépítés aránya rendkívül alacsfeny, lényegesen az országos átlag alatti. Ez az egyik ' fő oka, hogy az igénylők 'száma nem csökkent, a várakozási idő továbbra is hosszú. A reáljövedelmek további csökkenése, az árak ugrásszerű emelkedése tovább nehezíti a lakáshoz jutás esélyeit. Eredménytelennek bizonyult minden erőfeszítésünk a költségek mérséklésére. A lakosság közérzetében, a közhangulat alakulásában egyre nagyobb szerepe van a kereslet-kínálat egyensúlyának, az alapellátás biztosításának. Ezeknek a követelményeknek a kereskedelem alapvetően eleget tett, de egyes vegyesiparcikkek kínálatában voltak és jelenleg 's vannak zavarok. A vendég-* látásra a visszafogott kereslet a jellemző. Az idegenforgalom eredményei kedvezőek, javultak a fogadás feltételei. A kereskedelr*i hálózat nagyságrendje, ösz- szetétele alkalmas a jelenlegi és várható forgalom lebonyolítására. A szakma színvonala, kulturáltsága, a szolgáltatási jelleg a kívánatostól elmarad. A postai fejlesztések ellenére a telefon-ellátás területén továbbra is feszítő a helyzet. Az új szolnoki gyűjtőközpont és több vidéki (Karcag, Tiszafüred, Jászberény) központ megvalósulásával sem csökken az országos átlagtól való elmaradásunk. A lakosság életminőségét jelentősen befolyásoló tényező a közműves ivóvíz-ellátás. Ebben kedvezőbb a megye helyzete az országosnál. Több helyen viszont kedvezőtlen az ivóvíz minősége, kevés a víztermelő kapacitás. Gondot jelent, hogy a szennyvíztisztítás és csatornázás nem tudott lépést tartani a víztermelés bővülésének ütemével. Jelentős fejlődést értünk el a vezetékes gáz ellátásban. A megye közlekedési ágazata a mennyiségi igényeket — időszakos zavarokkal és a minőséggel szembeni kifogásokkal ugyan — kielégítette. Jelentősen nőtt az egyéni közlekedők aránya. A járműpark életkora igen magas, műszaki állapota kifogásolható. Ez gazdaságos- sági, környezetvédelmi, közlekedésbiztonsági problémákat is felvet. A közúthálózat állapota romlott, több mint negyedé felújításra vár. 5. Az elmúlt években a megyei pártbizottság és szervei rendszeresen foglalkoztak egészségpolitikai kérdésekkel, A döntéseknek viszont a gyakorlatban nem sikerült konzekvensen érvényt szerezni. Ebben szerepet játszott a gazdasági szűkösség, az egyes intézmények vezetésében tapasztalható hibák, a politikai és állami ellenőrzés következetlensége, a lakosság egészségkárosító életvitelének további terjedése, valamint az, hogy az egészségügyben érvényesülő ellentmondásos érdekviszonyokat csak részben sikerült céljainkkal ösz- szehangolni. A megyében a lakosság egészségi állapota romlik. Az emberek gyakran elégedetlenek az egészségügyi ellátással. Az intézmények zsúfoltak, a megfelelő beteg-orvos kapcsolat feltételei romlottak. Kevesebb az emberi szó, irritál a hálapénz. A jelenség nem általános, de a negatívumok bizalmatlanságot keltenek és árnyékot vernek a munkájukat kultúráltan, humánusan végző egészségügyi dolgozókra is. Az egészségügyben az utóbbi néhány évben forrás hiányában lényeges nagyságrendű új beruházás nem valósult meg. Több egészség- ügyi intézmény állapota leromlott. A műszerállomány színvonala tovább süllyedt, új, modern eszközök beszerzésére a szükséges mértékben nincs elegendő pénz. Számos kisebb — általában a helyi erőfeszítésekből, lakossági összefogásból születő — fejlesztés javította a helyi ellátás feltételeit. Rövidesen megkezdődnek a mezőtúri és a jászberényi kórházak rekonstrukciós munkálatai. Az egészségügy szervezeti kerete az integrációs rendszer, amelynek tartalmi, gazdasági, irányítási hatékonysága eltérő, összességében nem kielégítő színvonalú. A gondok legmarkánsabban a szolnoki integráció működésében érzékelhetők. Az egyes ellátási szintek közötti racionális munkamegosztás a szükségesnél lassabban alakul ki. A beteget nem mindig ott kezelik és gyógyítják, ahol a feltételek megvannak. Ez gazdaságilag hátrányos, a betegek és környezetük közérzetét rontja. A eázközki- használés nem optimális, sok a kiadás és a befektetések az elvárhatónál kisebb mértékben térülnek meg. Az egészségügy helyzetének, alakulásának és problémáinak megítélésében túlzott súllyal bír a megyei kórház, ezért más területek értékei és gondjai kevésbé kerülnek a politikai érdeklődés homlokterébe. A megyei tanács az egészségügy iránti társadalmi felelősség erősítésére, az egészségmegőrzés hosszú távú megyei programjában meghatározott feladatok összehangolására megyei egészségvédelmi tanácsot alakított, amely munkáját megkezdte. 6. A népesség egynegyede tekinthető szociálisan valamilyen szempontból hátrányos helyzetűnek. Nő az alkoholisták, a kábítószeres függőségben élők, a munkakerülő életmódot folytatók száma, a válások miatt több a csonka család, a veszélyeztetett, hátrányos helyzetű fiatal. A társadalmi beilleszkedési zavarok komplex áttekintésére még nem került sor, ezért kezelésük sem kellően hatékony. A szociális gondoskodás figyelmének, erejének nagy részét a veszélyeztetett fiatalokra, az időskorú népesség támogatására. fordítja. Az idős emberek helyzetével foglalkozó megyei pártbizottsági állásfoglalás nyomán kedvező folyamatok Indultak meg, értékes kezdeményezések születtek az idősek gondozására, segítésére, gondjaik enyhítésére, de a romló életviszonyok negatív hatását ezzel nem sikerült ellensúlyozni. A társadalmi gondoskodás új formái, bázisai a család- segítő központok. Hét településen működnek. A kezdeti tapasztalatok jók, a tervek szerint a családsegítő központok létesítése folytatódik. IV. Művelődéspolitikai kérdések A megyei pártbizottság és szervei a művelődésügy időszerű és fontos kérdéseit rendszeresen elemezték és állást foglaltak a tennivalókról. Sor került a közoktatás, a közművelődés átfogó áttekintésére, a művészeti, a tudományos élet elemzésére. Döntéseinek előkészítése so- rán széles körben támaszkodott a szakmai véleményekre, javaslatokra. A döntések prioritásokat fogalmaznak meg, biztosítva a szakmai irányítás és a gyakorlat cselekvési szabadságát. A politikai szándékok érvényesülését a körülmények változása, az idejétmúlt felfogások és gyakorlat továbbélése korlátozza. Megállapítható, hogy nagy és eredményes állami és társadalmi erőfeszítések történtek a művelődésügy tárgyi és személyi feltételeinek jobbítása érdekében. 1. A megyei pártbizottság álláspontja, hogy a művelődés ügyének alakulása nagymértékben múlik az értelmiség minőségén és azon a politikai-közéleti viszonyrendszeren, amelyen belül kifejtheti tevékenységét. A megyében mintegy 20 ezer diplomás él és dolgozik, arányuk az országos vidéki átlag alatti. Szakmai összetételük alapvetően a gazdasági-társadalmi szerkezetünk által meghatározott. Nagyjából azonos arányban dolgoznak a műszaki, a közgazda- sági és agrár, illetve a humán értelmiségiek. A felsőfokú végzettséghez kötötte munkahelyek egyharmadát töltik be egyetemi, kethar^ madát -főiskolai diplomával réndeíkezők. A középiskolát végzettek ’ továbbtanulási A Jászberényi Hűtőgépgyár jászárokszállási klímatechnikai gyárában belső szervezéssel 5 százalékkal intenzívebbé tették a hűtőládagyártást. Műszakonként 84 kerül le a szerelőpadokról. Képünkön a 300 literes hűtőládákat szerelik irányultsága szinte tükörképe ennek a helyzetnek; alacsony és lassan csökkenőhez egyetemen továbbtanulni szándékozók aránya — szemben a főiskolai jelentkezéssel. Ez egyik eleme azoknak a tényezőknek, amelyek konzerválhatják meghaladni szándékolt gazdasági-társadalmi viszonyainkat. Biztató jel, hogy a magasan képzett, tudományos fokozattal rendelkező, és arra aspiráló értelmiségiek száma lassan nő és egyre többen szereznek egyetemi doktori címet is. Viszonylag kevés nálunk a kutatással, fejlesztéssel, szellemi alkotással foglalkozó intézmény, vállalat. Ennek ellenére születnek országosan, sőt nemzetközileg is elismert tudományos eredmények. Alkotó értelmiségünk legkiválóbbjainak országos elismerése is növekvő. Ezt igazolják a magas szakmai, díjak, kormánykitüntetések (pl. Apáczai Csere-díj, J ászai- díj, érdemes művész cím, Munkácsy-díj, Eötvös Lo- ránd-díj stb.). A megye értelmisége ma közvetlenül éli át a gazdasági-társadalmi viszonyok változásait. Érzékeny a feszültségekre, fogékony az újra, kezdeményezőkész. A kibontakozás érdekében többségük tudatosan munkálkodik, igényli a beleszólást a folyamatokba. A megyei pártbizottság kiegyensúlyozott és korrekt politikai viszony kialakítására törekszik az értelmiséggel. Az együttműködés keretei kialakultak, működőképesek. Ilyen maga a pártmozgalom is. Az értelmiség csaknem 40%-a tagja a pártnak, s ez az arány stabil a diplomások számának viszonylag gyors növekedése közben is. De ilyenek az értelmiség különböző réteg- szervezetei, szakmai, tudományos társaságai, mint a MTESZ, a Közgazdasági Társaság, a TIT, a Népművelők Egyesülete, a Jogász Szövetség és a — munkáját új alapokra helyező — megyei tudományos koordinációs bizottság is. E szervezetek fontos megyei döntések előkészítésében működtek közre. Az értelmiség legégetőbb álltalános gondjának orvoslására, az anyagi elismerés lényeges javítására nincs közvetlen megyei lehetőség, de szorgalmazzuk a kiemelkedő teljesítmények megbecsülését, anyagiakban is kifejezendő honorálását. Politikai eszközökkel is elő kell •mozdítani, hogy az értelmiségiek képzettségüknek megfelelő munkakörökben dolgozzanak. és szakmai előmenetelük képességeiknek és teljesítményüknek megfelelően alakuljon. _ Művelődéspolitikai " törekvéseink jórésze arra irányul, hogy a hosszú évtizedek alatt felhalmozódott elmaradásunkat csökkentsük, behozzuk, új területek esetén pedig az élvonal jelentse a mércét. Ennek egyik fontos eleme, hogy a megye legyen nyitott a nemzetközi és az országos kulturális és tudományos értékekre, emellett sajátos vonásokkal gazdagítsa a magyar kultúra egészét. A törekvések eredményeként a hazai és nemzetközi kulturális kapcsolatok nagymértékben kiszélesedtek, különösen a színház- és zene- művészetben, a néptánckultúrában. A megye számos országos rangú kulturális és tudományos rendezvénynek ad rendszeresen otthont. Erősödik a tudományos konferenciák, szakmai vándorgyűlések nemzetközi jellege. A tiszavárkonyi népművészeti alkotótelep átadásával, a mezőtúri nyári művésztelep, a népművelők egyesületének abádszalóki pihenőháza és más egyéb új létesítménye« •révén kialakulóban vannak a nemzetközi kulturális turizmus feltételei. 3. A közoktatás területért a hosszú évek kitartó munkája jó eredményeket hozott. Csökkent az általános iskolában az egy tanuló- csoportra jutó létszám. Jószerivel megszűnt a váltott tanítás. Kevesebb a képesítés nélküli nevelő. Gyors ütemben bővült a számítás- technikai képzés, lépések történtek az idegen nyelvi oktatás fejlesztésére, Jászberényben és Szolnokon két- tannyelvű gimnáziumi képzés bevezetésére. Létrejöttek a pedagógus továbbképzés bázis intézményei és második éve nevelési, oktatási tudományos alap támogatja és ösztönzi a pedagógiai, szakmai kezdeményezéseket. A kezdeményezőkészség elismerését jelenti, hogy a Művelődési Minisztérium mintegy 20 szakmai programot támogat a megyében. Az iskolákban folyó munka színvonalát érzékelteti az, hogy az elmúlt 15 év során az ország húsz, a felsőfokú továbbtanulást legeredményesebben biztosító középiskolája között négy a Szolnok megyei (Varga, Verseghy, Lehel, Bercsényi). A felsőoktatás országos helyzetétől eltérően mindhárom főiskolánk __ szándék unknak megfelelően — jelentősen gyarapodott működési feltételekben. Jászberényben, Szolnokon kollégium épült, Mezőtúron egyéb tanügyi épület áll befejezés előtt. A Jászberényi Tanítóképzőben ettől a tanévtől megindult a négy évfolyamos népművelő-tanító képzés nappali tagozaton. A felsorolt értékek és eredmények nem fedhetik el azokat az ellentmondásokat, amelyek megvannak, azokat a veszélyeket, amelyek a kényszerű anyagi korlátozások miatt érték és fenyegetik iskolaügyünket. Továbbra is vannak halmozottan hátrányos helyzetű és ezért megkülönböztetett segítséget igénylő iskoláink. Szükség volna több új általános iskolára, tantermekre. (Folytatás a 8. oldalon)
