Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-24 / 229. szám

Jelentés a megye politikai, gazdasági, társadalmi helyzetéről (Folytatás a 6. oldalról) ján készül. Az ipari tevé­kenység állóeszköz-állomá­ny áiaak megújulása, a mű­szaki iejlődés üteme lassú. Az exportálók köre lénye­gesen nem változott. Kedve­ző, hogy a kivitel 60—65°/o-a konvertibilis elszámolású. Élelmiszeriparunk az ipar legdinamikusabb ágazata. Jelentős rekonstrukciós bő­vítések folynak a tej- és hús­iparban a feLdolgozottsági színvonal javítása érdeké­ben. Javult az összhang az alapanyagtermelő és -feldol­gozó ágazat között. Ennek ellenére sem vagyunk elé­gedettek az integrációs fo­lyamattal, az együttműkö­dési készséggel. A mezőgazdasági ágazat termelése tendenciájában céljainkkal összhangban ala­kult, dinamikájában attól elmaradt. Döntően az objek­tív körülmények hatására, de a lassú alkalmazkodás miatt is a termelési és fej­lesztési célok teljesítése visszafogottabbá vált. Az évek óta ismétlődő kedve­zőtlen természeti körülmé­nyeken túl a műszaki, tech­nikai feltételek romlása, a nem megfelelő érdekeltség, az elvonások mértéke és az agárrolló nyílása is hozzájá­rult ehhez. Nem érvényesül­tek kellő mértékben a piaci mechanizmusok. Nem kielé­gítő a termelést megalapozó korszerűsítés üteme. A sza­bályozó rendszer a rövid tá­vú érdekeltséget erősíti. Az okok közé kell sorolni a ve­zetés hibáit, gyengeségeit, amely miatt néhány szövet­kezetben nem tervezett ve­zetőváltásra is sor került. Kedvező folyamatok mentek viszont végbe a gazdálkodás racionalizálásában, a költ­séggazdálkodásban, javult a hatékonyság és a termelé­kenység is. Az üzemek tuda­tosabb integrációs tevékeny­ségének hatására egyenlete­sen bővült a háztáji és kise­gítő gazdaságok termelése. A feltételek részbeni javí­tásával a mezőgazdaság mozgástere kis mértékben ugyan, de szélesedett. Minő­ségi változást jelentett és jelent a térségi komplex me­lioráció folytatása. Korszerű öntözési technológiák meg­valósítása által lehetővé vált a termelés fokozása, a ter­mékek minőségének javítása — egyáltalán a mezőgazda- sági termelés -biztonságosab­bá tétele. A szükségesnél lényegesen lassúbb a műszaki-technikai megújulás, a gépberuházá­sok volumene évről évre csökken. Ugyanakkor az is előfordul, hogy nagyértékű beruházások, berendezések kihasználtsága nem megfe­lelő. lassú a biotechnikai, -technológiai kutatási ered­mények és a számítástechni­ka gyakorlati alkalmazása. A termelési szerkezet csak kismértékben változott. Nőtt a kiegészítő tevékenységek részaránya, amely elsősor­ban a mezőgazdasági termé­kek további feldolgozásában nyilvánul meg (pl. keverék- takarmány-előállítás, zöld­ség-gyümölcs feldolgozás, borpalackozás, sörgyártás). Az alaptevékenységen be­lül a gabonaprogram végre­hajtása — az aszályos időjá­rás miatt — időarányosan nem teljesült. Javult a ku­korica és az olajos növények terméseredménye. Az állat- tenyésztésben nőtt a vágóba­romfi és a tejtermelés. Cél­jainkkal ellentétben keve­sebb a sertés, a húsmarha, a gazdaságossági és értékesí­tési gondok miatt -kisebb a juhállomány. A minőségja­vító programok elősorban a sertés-, tej-, olaj- és cukor­termelésben éreztették pozi­tív hatásukat. Nem tudtunk elegendő eredményt elérni az állattartás szakszerűségé­ben és az állategészségügy javításában. Nagy gond az üzemek kö­zötti differenciálódás mi­kéntje. A gazdaságok egy­negyede állítja elő a megyei összes nyereség 60%-át. A kedvezőtlen adottságú üze­mek jelentős része továbbra is csak támogatással tudja fenntartani gazdasága egyensúlyát. A támogatások csökkenése hosszú távon va­ló felzárkózásukat kérdő­jelezi meg. Megyénk mező­gazdasági üzemeinek eladó­sodása az országos átlagot meghaladja. Az ennek mér­séklésére kidolgozott pályá­zatok feltételeinek időará­nyos teljesítése több üzem­ben nem történt meg. . A lakosság életkörül- menyeinek alakulását több tényező is negatívan befolyásolta. A megye foglal­koztatás-politikájának fő jellemzője a magas gazdasá­gi aktivitás. A teljes foglal­koztatottságot -nem sikerült fenntartani, a munkaerőpiac feszültségei fokozódtak. A megyei átlagnál rosszabb a helyzet, a tiszafüredi és a ti­szazugi térségekben. Az anyagi ágakban csökken a munkaerő-felhasználás. A munkaerő-keresletet a szak­képzettek arányának a növe­kedése jellemzi, az állást ke­resők többsége viszont a szakképzetlenek köréből ke­rül ki. A strukturális és te­rületi eltérésekből adódóan emelkedik a hosszabb ideje elhelyezkedni nem tudók száma. A jelenleg érvény­ben lévő állami eszközrend­szer nem elegendő a feszült­ségek levezetésére, de a me­gye sem élt kellően a már adott lehetőségekkel. Kevés a munkahely-létesítéssel já­ró befektetési jellegű vállal­kozás mind a tanácsok, mind a gazdálkodók részéről. A lakásfejlesztési program időarányos teljesítése, a la­kásgazdálkodás eszközrend­szerének bővítése mellett sem javult a helyzet. A ked­vezményes építési telkek, a vissza nem térítendő és ked­vezményes kamatozású hite­lek biztosítása, a lakásmobi­litás ösztönzése többezer csa­lád lakásmegoldását segítet­te. Ugyanakkor a tanácsi pénzeszközök csökkenése miatt az állami lakásépítés aránya rendkívül alacsfeny, lényegesen az országos át­lag alatti. Ez az egyik ' fő oka, hogy az igénylők 'szá­ma nem csökkent, a várako­zási idő továbbra is hosszú. A reáljövedelmek további csökkenése, az árak ugrás­szerű emelkedése tovább ne­hezíti a lakáshoz jutás esé­lyeit. Eredménytelennek bi­zonyult minden erőfeszíté­sünk a költségek mérséklé­sére. A lakosság közérzetében, a közhangulat alakulásában egyre nagyobb szerepe van a kereslet-kínálat egyensúlyá­nak, az alapellátás biztosítá­sának. Ezeknek a követel­ményeknek a kereskedelem alapvetően eleget tett, de egyes vegyesiparcikkek kíná­latában voltak és jelenleg 's vannak zavarok. A vendég-* látásra a visszafogott keres­let a jellemző. Az idegen­forgalom eredményei ked­vezőek, javultak a fogadás feltételei. A kereskedelr*i hálózat nagyságrendje, ösz- szetétele alkalmas a jelenle­gi és várható forgalom le­bonyolítására. A szakma színvonala, kulturáltsága, a szolgáltatási jelleg a kívá­natostól elmarad. A postai fejlesztések elle­nére a telefon-ellátás terüle­tén továbbra is feszítő a helyzet. Az új szolnoki gyűj­tőközpont és több vidéki (Karcag, Tiszafüred, Jász­berény) központ megvalósu­lásával sem csökken az or­szágos átlagtól való elmara­dásunk. A lakosság életminőségét jelentősen befolyásoló ténye­ző a közműves ivóvíz-ellátás. Ebben kedvezőbb a megye helyzete az országosnál. Több helyen viszont kedve­zőtlen az ivóvíz minősége, kevés a víztermelő kapaci­tás. Gondot jelent, hogy a szennyvíztisztítás és csator­názás nem tudott lépést tar­tani a víztermelés bővülésé­nek ütemével. Jelentős fejlő­dést értünk el a vezetékes gáz ellátásban. A megye közlekedési ága­zata a mennyiségi igényeket — időszakos zavarokkal és a minőséggel szembeni kifo­gásokkal ugyan — kielégí­tette. Jelentősen nőtt az egyéni közlekedők aránya. A járműpark életkora igen magas, műszaki állapota ki­fogásolható. Ez gazdaságos- sági, környezetvédelmi, köz­lekedésbiztonsági problémá­kat is felvet. A közúthálózat állapota romlott, több mint negyedé felújításra vár. 5. Az elmúlt években a megyei pártbizott­ság és szervei rendszeresen foglalkoztak egészségpoliti­kai kérdésekkel, A döntések­nek viszont a gyakorlatban nem sikerült konzekvensen érvényt szerezni. Ebben sze­repet játszott a gazdasági szűkösség, az egyes intéz­mények vezetésében tapasz­talható hibák, a politikai és állami ellenőrzés követke­zetlensége, a lakosság egész­ségkárosító életvitelének to­vábbi terjedése, valamint az, hogy az egészségügyben ér­vényesülő ellentmondásos érdekviszonyokat csak rész­ben sikerült céljainkkal ösz- szehangolni. A megyében a lakosság egészségi állapota romlik. Az emberek gyakran elégedet­lenek az egészségügyi ellá­tással. Az intézmények zsú­foltak, a megfelelő beteg-or­vos kapcsolat feltételei rom­lottak. Kevesebb az emberi szó, irritál a hálapénz. A jelenség nem általános, de a negatívumok bizalmatlan­ságot keltenek és árnyékot vernek a munkájukat kul­túráltan, humánusan végző egészségügyi dolgozókra is. Az egészségügyben az utóbbi néhány évben forrás hiányában lényeges nagy­ságrendű új beruházás nem valósult meg. Több egészség- ügyi intézmény állapota le­romlott. A műszerállomány színvonala tovább süllyedt, új, modern eszközök beszer­zésére a szükséges mérték­ben nincs elegendő pénz. Számos kisebb — általában a helyi erőfeszítésekből, la­kossági összefogásból születő — fejlesztés javította a he­lyi ellátás feltételeit. Rövide­sen megkezdődnek a mező­túri és a jászberényi kór­házak rekonstrukciós mun­kálatai. Az egészségügy szervezeti kerete az integrációs rend­szer, amelynek tartalmi, gazdasági, irányítási haté­konysága eltérő, összességé­ben nem kielégítő színvona­lú. A gondok legmarkánsab­ban a szolnoki integráció működésében érzékelhetők. Az egyes ellátási szin­tek közötti racionális munkamegosztás a szüksé­gesnél lassabban alakul ki. A beteget nem mindig ott ke­zelik és gyógyítják, ahol a feltételek megvannak. Ez gazdaságilag hátrányos, a betegek és környezetük köz­érzetét rontja. A eázközki- használés nem optimális, sok a kiadás és a befekteté­sek az elvárhatónál kisebb mértékben térülnek meg. Az egészségügy helyzeté­nek, alakulásának és problé­máinak megítélésében túl­zott súllyal bír a megyei kórház, ezért más területek értékei és gondjai kevésbé kerülnek a politikai érdek­lődés homlokterébe. A megyei tanács az egész­ségügy iránti társadalmi fe­lelősség erősítésére, az egész­ségmegőrzés hosszú távú megyei programjában meg­határozott feladatok össze­hangolására megyei egész­ségvédelmi tanácsot alakí­tott, amely munkáját meg­kezdte. 6. A népesség egyne­gyede tekinthető szo­ciálisan valamilyen szem­pontból hátrányos helyze­tűnek. Nő az alkoholisták, a kábítószeres függőségben élők, a munkakerülő életmó­dot folytatók száma, a válá­sok miatt több a csonka csa­lád, a veszélyeztetett, hátrá­nyos helyzetű fiatal. A tár­sadalmi beilleszkedési zava­rok komplex áttekintésére még nem került sor, ezért kezelésük sem kellően haté­kony. A szociális gondoskodás figyelmének, erejének nagy részét a veszélyeztetett fia­talokra, az időskorú népes­ség támogatására. fordítja. Az idős emberek helyzeté­vel foglalkozó megyei párt­bizottsági állásfoglalás nyo­mán kedvező folyamatok In­dultak meg, értékes kezde­ményezések születtek az idő­sek gondozására, segítésére, gondjaik enyhítésére, de a romló életviszonyok negatív hatását ezzel nem sikerült ellensúlyozni. A társadalmi gondoskodás új formái, bázisai a család- segítő központok. Hét tele­pülésen működnek. A kez­deti tapasztalatok jók, a ter­vek szerint a családsegítő központok létesítése folyta­tódik. IV. Művelődéspolitikai kérdések A megyei pártbizottság és szervei a művelődésügy idő­szerű és fontos kérdéseit rendszeresen elemezték és állást foglaltak a tennivalók­ról. Sor került a közoktatás, a közművelődés átfogó átte­kintésére, a művészeti, a tu­dományos élet elemzésére. Döntéseinek előkészítése so- rán széles körben támaszko­dott a szakmai vélemények­re, javaslatokra. A döntések prioritásokat fogalmaznak meg, biztosítva a szakmai irányítás és a gyakorlat cse­lekvési szabadságát. A poli­tikai szándékok érvényesülé­sét a körülmények változá­sa, az idejétmúlt felfogások és gyakorlat továbbélése korlátozza. Megállapítható, hogy nagy és eredményes állami és társadalmi erőfeszítések tör­téntek a művelődésügy tár­gyi és személyi feltételeinek jobbítása érdekében. 1. A megyei pártbizott­ság álláspontja, hogy a művelődés ügyének alaku­lása nagymértékben múlik az értelmiség minőségén és azon a politikai-közéleti vi­szonyrendszeren, amelyen belül kifejtheti tevékenysé­gét. A megyében mintegy 20 ezer diplomás él és dolgozik, arányuk az országos vidéki átlag alatti. Szakmai összeté­telük alapvetően a gazdasá­gi-társadalmi szerkezetünk által meghatározott. Nagyjá­ból azonos arányban dolgoz­nak a műszaki, a közgazda- sági és agrár, illetve a hu­mán értelmiségiek. A felső­fokú végzettséghez kötötte munkahelyek egyharmadát töltik be egyetemi, kethar^ madát -főiskolai diplomával réndeíkezők. A középiskolát végzettek ’ továbbtanulási A Jászberényi Hűtőgépgyár jászárokszállási klímatechnikai gyárában belső szervezéssel 5 százalékkal intenzívebbé tették a hűtőládagyártást. Műszakonként 84 kerül le a szerelőpa­dokról. Képünkön a 300 literes hűtőládákat szerelik irányultsága szinte tükörké­pe ennek a helyzetnek; ala­csony és lassan csökkenőhez egyetemen továbbtanulni szándékozók aránya — szemben a főiskolai jelent­kezéssel. Ez egyik eleme azoknak a tényezőknek, amelyek konzerválhatják meghaladni szándékolt gaz­dasági-társadalmi viszo­nyainkat. Biztató jel, hogy a maga­san képzett, tudományos fo­kozattal rendelkező, és arra aspiráló értelmiségiek száma lassan nő és egyre többen szereznek egyetemi doktori címet is. Viszonylag kevés nálunk a kutatással, fejlesztéssel, szellemi alko­tással foglalkozó intézmény, vállalat. Ennek ellenére szü­letnek országosan, sőt nem­zetközileg is elismert tudo­mányos eredmények. Alko­tó értelmiségünk legkivá­lóbbjainak országos elisme­rése is növekvő. Ezt igazol­ják a magas szakmai, díjak, kormánykitüntetések (pl. Apáczai Csere-díj, J ászai- díj, érdemes művész cím, Munkácsy-díj, Eötvös Lo- ránd-díj stb.). A megye értelmisége ma közvetlenül éli át a gazdasá­gi-társadalmi viszonyok vál­tozásait. Érzékeny a feszült­ségekre, fogékony az újra, kezdeményezőkész. A kibon­takozás érdekében többsé­gük tudatosan munkálkodik, igényli a beleszólást a fo­lyamatokba. A megyei pártbizottság kiegyensúlyozott és korrekt politikai viszony kialakításá­ra törekszik az értelmiség­gel. Az együttműködés kere­tei kialakultak, működőké­pesek. Ilyen maga a párt­mozgalom is. Az értelmiség csaknem 40%-a tagja a párt­nak, s ez az arány stabil a diplomások számának vi­szonylag gyors növekedése közben is. De ilyenek az ér­telmiség különböző réteg- szervezetei, szakmai, tudo­mányos társaságai, mint a MTESZ, a Közgazdasági Tár­saság, a TIT, a Népművelők Egyesülete, a Jogász Szövet­ség és a — munkáját új ala­pokra helyező — megyei tu­dományos koordinációs bi­zottság is. E szervezetek fon­tos megyei döntések előké­szítésében működtek közre. Az értelmiség legégetőbb álltalános gondjának orvos­lására, az anyagi elismerés lényeges javítására nincs közvetlen megyei lehetőség, de szorgalmazzuk a kiemel­kedő teljesítmények megbe­csülését, anyagiakban is ki­fejezendő honorálását. Poli­tikai eszközökkel is elő kell •mozdítani, hogy az értelmi­ségiek képzettségüknek meg­felelő munkakörökben dol­gozzanak. és szakmai előme­netelük képességeiknek és teljesítményüknek megfe­lelően alakuljon. _ Művelődéspolitikai " törekvéseink jórésze arra irányul, hogy a hosszú évtizedek alatt felhalmozó­dott elmaradásunkat csök­kentsük, behozzuk, új terü­letek esetén pedig az élvonal jelentse a mércét. Ennek egyik fontos eleme, hogy a megye legyen nyitott a nem­zetközi és az országos kul­turális és tudományos ér­tékekre, emellett sajátos vo­násokkal gazdagítsa a ma­gyar kultúra egészét. A törekvések eredménye­ként a hazai és nemzetközi kulturális kapcsolatok nagy­mértékben kiszélesedtek, kü­lönösen a színház- és zene- művészetben, a néptánckul­túrában. A megye számos or­szágos rangú kulturális és tu­dományos rendezvénynek ad rendszeresen otthont. Erősö­dik a tudományos konferen­ciák, szakmai vándorgyű­lések nemzetközi jellege. A tiszavárkonyi népművészeti alkotótelep átadásával, a mezőtúri nyári művésztelep, a népművelők egyesületének abádszalóki pihenőháza és más egyéb új létesítménye« •révén kialakulóban vannak a nemzetközi kulturális tu­rizmus feltételei. 3. A közoktatás területért a hosszú évek kitar­tó munkája jó eredményeket hozott. Csökkent az általá­nos iskolában az egy tanuló- csoportra jutó létszám. Jó­szerivel megszűnt a váltott tanítás. Kevesebb a képesí­tés nélküli nevelő. Gyors ütemben bővült a számítás- technikai képzés, lépések történtek az idegen nyelvi oktatás fejlesztésére, Jászbe­rényben és Szolnokon két- tannyelvű gimnáziumi kép­zés bevezetésére. Létrejöttek a pedagógus továbbképzés bázis intézményei és máso­dik éve nevelési, oktatási tu­dományos alap támogatja és ösztönzi a pedagógiai, szak­mai kezdeményezéseket. A kezdeményezőkészség elis­merését jelenti, hogy a Mű­velődési Minisztérium mint­egy 20 szakmai programot támogat a megyében. Az is­kolákban folyó munka szín­vonalát érzékelteti az, hogy az elmúlt 15 év során az ország húsz, a felsőfokú to­vábbtanulást legeredménye­sebben biztosító középisko­lája között négy a Szolnok megyei (Varga, Verseghy, Lehel, Bercsényi). A felsőoktatás országos helyzetétől eltérően mindhá­rom főiskolánk __ szándé­k unknak megfelelően — je­lentősen gyarapodott műkö­dési feltételekben. Jászbe­rényben, Szolnokon kollé­gium épült, Mezőtúron egyéb tanügyi épület áll befejezés előtt. A Jászberényi Tanító­képzőben ettől a tanévtől megindult a négy évfolya­mos népművelő-tanító kép­zés nappali tagozaton. A felsorolt értékek és eredmények nem fedhetik el azokat az ellentmondáso­kat, amelyek megvannak, azokat a veszélyeket, ame­lyek a kényszerű anyagi korlátozások miatt érték és fenyegetik iskolaügyünket. Továbbra is vannak halmo­zottan hátrányos helyzetű és ezért megkülönböztetett se­gítséget igénylő iskoláink. Szükség volna több új álta­lános iskolára, tantermekre. (Folytatás a 8. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents