Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)
1988-09-17 / 223. szám
8 Kulturális magazin 1988. SZEPTEMBER 17. Közelképben: Grose Arnold A tűnő emlékezet álmai Gross Arnold műtermében augusztusban a pécsiek, s a „Mi az emlékezet? / Szépen nyíló virág. /Ha gondját viseled, / éled, nyílik tovább./ De ha gondjaidat levetetted róla, / elhervad, elszárad, / mintha nem lett volna.” Gross Arnold óarany kötésű emlékkönyvében olvashatjuk e szentimentális sorokat. A festő, aki minduntalan az emlékek kertjében sétál, megengedheti magának, hogy ily módon játszadozzék a szavakkal. Egész lényét, művészetét áthatja a homo ludensi szenvedély. Miért is várnánk mást tóle, amikor vele találkozunk? Á miniatürizált álomképek varázslója mintha titkok tudója lenne. Amikor megkérdeztük tőle, hogy az életét, művészetét átható játékosság miként találkozik sorskérdésekkel, legújabb alkotásaira mutatott: „Rajta van minden a képeimen”. Ügy tűnik, mintha titokzatoskodna. Pedig nyílt, barátságos. Felháborodik, ha valahol a világban brutalitást, erőszakosságot észlel. Órákon keresztül töprengünk a szülőföld, Nagyvárad és környéke sorsán. Aztán hirtelen arról szól, mit jelent a nagyváros forgatagában élni annak, aki hajdanán olyan nagyon természetközeiben létezett. A különleges lebegésű, fátyolos rajzok netán egy kellemesebb emberi lét álomképei? A régmúlt idők hangulatát árasztva talán a jövőkép bontakozik ki? Gross Arnold meghallgatja a néző meditáló szavait, s aztán azt mondja, hogy itt nincsen semmiféle csoda. Ilyennek születtem, ilyennek látom a világot, s ezt próbálom megfogalmazni sajátos eszközeimmel. S ahogyan múlik az idő, körbejárjuk a világot. Múlt és jelen összefonódik. Mégiscsak sikerül műhelytitkokat ellesni. Mert ki gondolná, hogy a finom mívű rézkarcok nagyító alatt születnek? Hogy a művész is lehet matematikai pontossággal igényes? Alkat kérdése, ki hogyan fest. Dürer,^ Rembrandt is nagyon apró-"1 lékosan dolgozott. Biztat, hogy számoljuk csak meg: hány énekest találunk a Madarak kertjében! Pedig amikor a képre pillantunk, nem a madarak ragadják meg a tekintetünket. S lám, ott található a teljes éden- kert. A cizelláltság, a látszólag édeskés világ mögött érett bölcsesség rejtezik. Gross Arnold képei azért hatnak ránk olyan elementális erővel, mert birtokosa valaminek, amit mi csak sejtünk. A mindennapi élet kivételes megfigyelője. A Tordáról érkező egykori diák elsajátította az Ipar- művészeti és a Képzőművészeti Főiskolán a mesterséget. E tudás birtokában járja maga választotta útját. Igényes önmagával, igényes a környezetével szemben. Csodálkozunk, hogy a tervezett szentendrei kiállítás meghiúsult? Sok minden hétköznapinak tetsző dolog — a katalógus szövegének pongyolasága, magas ára — nem tetszett neki. így aztán dunántúli városba érkezők láthatták legfrisebb alkotásait. Legújabb művei meglepetést tartogatnak. A művész térben kitágítja alkotásait. A grafika most háttér, előtte megelevenedik az élet. A játékosság vezette e felfedezésére is. Kisvasútiénak lámpái és emberkéi átvándoroltak a képek elé. A festő a szecesszió hangulatát felidézve parkot alakít ki sétálókkal. Mindenhová elhelyez egy-egy lámpát, s a kis szerkezeteket meg is világítja. Nem maradhat titokban a legújabb szenvedély, a kövek világa sem. Piritet, gránitot, s mindenféle csodás erezetű követ gyűjt évek óta. Most ezeket is beépíti alkotásaiba. Imádja a természetet, mindent, ami szép és mozog. „Nem kell lerajzolni a beteg világot — mondogatja hevesen — a lényeg, hogy gyönyörködni tudjunk”. Gross Arnoldnak igaza van. Művei segítségével belépünk az emlékek kertjébe, és mindenről megfeledkezve: gyönyörködünk. E. K. HETI TÁRLATUNK: Szent I stur an és kora Vajon milyen lehetett Szent István, államalapító királyunk? Egyetlen korabeli ábrázolása, a paláston lévő, nem sokat árul el vonásaiból. A későbbi korok rajzai, festményei idealizált királyképet közvetítenek. Csak úgy, mint a 18—19. század művészete, legyen az szobrászat, festészet avagy írott szó, egyházi vagy világi szöveg. Mindez persze csak külsőség. Bár nekünk fontos, értékes jeladás a régi korokból. Ám ennél sokkal többről van szó azon a kiállításon, amelyet az Országos Széchenyi Könyvtárban rendeztek Szent István és kora címmel. A történelmi emlékezet forrásait őrző nemzeti könyvtárunk ezzel a rendezvénnyel kapcsolódott az első magyar királyra emlékező országos ünnepségekhez. Féltett kincseit mutatja be a könyvtár, légkondicionált termekben, az ősnyomtatványokat őrző féhomályban október végéig nyitva tartó kiállításán. Csaknem kivétel nélkül minden írott, nyomtatott műtárgy a Széchenyi Könyvtár tulajdona, mindössze egyet kölcsönzött az Országos Levéltártól, legrégebbi oklevelünket, a veszprémi apácamonostor görög nyelvű alapítólevelét. Néhány érem, ötvöstárgy és kerámia egészíti ki a kiállítást a Magyar Nemzeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Budapesti Történelmi Múzeum gyűjteményéből. Négyszáz korai és későbbi, hazai és külföldi dokumenA Tburóczy-krónika Szent István ábrázolása tűm, eredeti kéziratok és latin nyelvű szövegek magyar fordítása, könyvek, metszetek, rajzok idézik I. Istvánt és korát. Tizenöt kódex, köztük a legismertebb, a Halotti Beszédet is tartalmazó Pray-kódex, amelyet egy Szent István-napi szövegrésznél nyitottak ki. A legrégebbi híradást 1080-ból Szent István nagyobbik, és két és fél évtizeddel későbbről kisebbik legendáját az Ernst-kódex tartalmazza. Láthatjuk Hartvik győri püspök 12. századi legendáját egy másik ősnyomtatványban. István király Dec- retumának, egyházügyi törvényeinek és végrehajtási utasításainak gyűjteményét az Admonti-kódexben. Magyarul olvashatunk „Boldog- ságos Szent István királynak ünnepéről” az Érdy-kódex- ből, amelyet a mohácsi vész után egy kartauzi szerzetes írt. Itt van Istvánnak fiához, Imréhez írt Intelmeinek bölcs szövege, és illusztrálásul a Magyar Anjou legendárium (hasonmás kiadásban) Szent Imre ábrázolása. Legendák, egyházi és világi énekek, szépírói művek, tudományos munkák őrizték — őrzik I. István nevét és tetteit. Az egyik terem falát csupa külföldi enciklopédiából vett fotónagyítások borítják az Enciklopédia Bri- tannicából, a Laorusse-ból, zágrábi, brüsszeli, varsói és szlovák, finn. német, osztrák, itáliai könyvekből, amelyek Szent Istvánról, a magyar állam alapítójáról szólnak. Szent Istvánnal kapcsolatos legkorábbi zenei emlékünk a 12. század első felében Székesfehérváron lejegyzett zsolozsma a grazi Codex Alben- siensisben található. Becses az a kotta is, amely a pesti német színház 1812-es megnyitására készült ünnepi nyitány egykorú másolatát tartalmazza. Rajta a zeneszerző, Ludwig von Beethoven saját kezű aláírása és dinamikai megjegyzései. De hasonlóan értékes dokumentum Erkel és Kodály, Istvánról szóló zeneműve. Az István, a király rockopera díszletterve is ott van a tárlókban sok egyéb színpadi mű kíséretében. Díszlettervek, jelmezek, Kós Károly eredeti színpad- terve, fotók neves színészi alakításokról, színházi eseményekről. A közös bennük, hogy Szent Istvánhoz és korához vagy utóéletéhez kapcsolódnak. K. M. Ezt olvastuk... Serfőző Simon: Otthontalanok Serfőző Simon három színpadra szánt munkája: a Rémhírvivők, az Otthontalanok és a Mindenáron a magyar parasztságról mond el nagyon fontos dolgokat, sistergő indulattal, megélt, megszenvedett keserűséggel. Serfőzőnek semmi köze a pántlikás-dalra fakadó népszínművek parasztjaihoz, sem ezek későbbi „szocre- ál” változatához, azaz ahhoz az idealizált paraszt- és faluképhez, amely hol a „tiszta forrást”, hol meg a „nemzetfenntartó erőt” akarta látni és ábrázolni a mindenkor kiszolgáltatott faluban. Serfőző nem „hősöknek” látja színpadra vitt alakjait, hanem esendő, kiszolgáltatott, a társadalom perifériájára szorult embereknek. Olyannyira nyers ez az ábrázolásmód, annyira szokatlan, hogy egy percig se csodálkozhatunk, ha a színházak nem kapkodnak utána. Kettőnek volt Miskolcon bemutatója (a Rémhírvivők és az Otthontalanok), de egyik sem ért meg húsz előadást. Első darabja, a Rémhírvivők a második téeszszerve- zésről szól. A sikeresről. Három évtized távolából már markánsabban látjuk ennek az áldásait, de az árnyoldalait is. Az elméleti alapvetés az volt, hogy a nagyüzem hatékonyabb, mint a kisparaszti gazdálkodás. Az iparosításhoz tőke és szabad munkaerő kellett. Ezt csak a falu adhatta. Adta is. Ezt még el is lehetne fogadni, hiszen a gazdasági és a történelmi szükségszerűség is indokolná. A tragikus az volt, hogy idegen mintát másolt — Sztálinét —. nem számolt a magyar hagyományokkal, sajátosságokkal. A Rémhírvivők tanyasi parasztjai mit sem tudnak Engels, Lenin vagy éppen Buharin intelmeiről, amelyben nagy bölcsességet, türelmet és tapintatot kérnek a parasztkérdés megoldásához. Attól féltek a parasztok, hogy az az évszázadokon át apáról- fiúra szálló tapasztalat, szaktudás, a föld- és állatszeretet elsikkad, elvész, mert fölöslegessé válik az eladdig ismeretlen tulajdon- és gazdálkodási formában. Serfőző darabjai egy-egy állapotot, hangulatot jelenítenek meg, azaz egy folyamat eredményét A Rémhírvivők a félelmét. Agitátorok járják a falvakat, tanyákat. A Hamar család is rettegve várja őket. Emlékezve ama első (1945—53-as) szervezésre, 1959 novemberében vad rémhírek kapnak Oj komolyzenei és irodalmi kiadványokkal: hanglemezekkel és kazettákkal jelentkezik ismét — a hagyományokhoz híven kedvezményes áron a Magyar Hanglemezgyártó Vállalat. A tegnap megnyitott és október 1-ig tartó Hungaroton hanglemez hetek alkalmából a megye boltjaiban is olcsóbban juthatnak hozzá a vásárlók többek közt Bartók Béla A kékszakállú herceg vára, Sztravinszkij Mennyegző. Erkel Bánk bán, Csajkovszkij Dió törő és Hattyúk tava című művének hangfelvételéhez. A kínálathoz tartozik ezen kívül a Vujicsics együttes. Krónikás énekek odaátra címmel Kányádi Sándor lemeze. Kiállítási kalauz: A szegedi Kárász utcai Gulácsy- teremben Vilhelm Károly lábra erőszakoskodásokról atrocitásokról. Nem akarnak belépni a téeszbe, a tudatalattijuk viszont már feladta; érzik, tudják, hogy hiába minden ellenállás. A helyzet maga, következésképp az érzéseik, indulataik is megalázóak. Felnőtt ember, felelős állampolgár még akkor is nehezen viseli el, hogy mások döntenek helyette, ha különben egyetért a döntéssel. Vérig sérti, ha butának tartják, olyannak, aki nem ismeri föl a saját érdekeit. A Hamar család tagjainak dühe, tehetetlenségében, kiszolgálta tottságában egymás — azaz önmaga ellen fordul. Serfőző dialógusai — Veres Péter kifejezésével — „sültrealisták”. A várakozás feszültsége elviselhetetlenné fokozódik, s a darab végén még az agitátorok előtt, megjelenik a halál a Hamar tanyán. A padláson (!) meghal az az öregember, aki egy hete bujkált a szabadban az agitátorok elől. Groteszk és abszurd ez a halál, mert éppen a méltóságát veszítette el, a sorsát tudatosan vállaló emberét. Csenda Feri sorsát követhetjük nyomon az Otthontalanokban. Munkásszálláson lakik ő is, felesége is. Emiatt nem lehet gyerekük. Rózsi, az asszony már nem bírja elviselni ezt az életformát. Azt mondja, hogy terhes. Elhagyják a munkásszállót, de hogyan tovább? Az albérletet is felmondja a háziasszony, amikor megtudja, hogy jön a gyerek. Patthelyzet: Az asszony haza akar menni a faluba, a férj nem. Megérkezik idősebb Csendáné, s kifejti, hogy miért nem mehetnek vissza. Mert az „szégyen”. A városból csak a sikeres ember mehet haza, látogatóba. Az idős parasztasszony érvei minden sivárságuk mellettt is racionálisak. Évszázadokon át kizsákmányolták, lenézték, megalázták a parasztot, nem vették emberszámba. Az önkizsákmányoló gürcölést csak egy dolog igazolhatja: a vagyon, azaz Veres Péter másik kifejezésével, a kivagyiság. Ebben az "értékrendben annyit érsz, amennyid van, amivel hivalkodni tudsz. Telek, ház, autó, pénz. Itt nincs helye a gyereknek, tehát nincs jövőkép sem. A Rémhírvivők parasztjai még az identitásukat. keserves, de önként vállalt létformájukat féltették, védték. Az Otthontalanok városba szakadt parasztjai (kőművesek, segédmunkások) már páriák. festőművész alkotásai láthatók szeptember 24-ig. Békéscsabán, a Munkácsy- fenti időpontban zárul Tra- utsch András belsőépítész teremben Pintér József képei láthatók, Gyöngyösön Szabó Miklós állított ki. A bútorkiállitása Veszprémben, szeptember 24-ig láthatók Kárpáti Gusztáv legújabb alkotásai a miskolci Szőnyi lstván-teremben. » » • Háromrészes dokumentumfilm — sorozatot készített Sára Sándor az 1764-es székely vérengzéséről, ama- défalvi veszedelemről. Sír az út előttem címmel ebben a hónapban kerül a mozikba, rtiint ahogy a Légy bátor és erős című kanadai film is, melynek bolgár származású rendezője Teld Korcheff. Főleg a tizenévesek számára lesz könnyed Ez is egy torz folyamat eredménye, mint ahogyan a Mindenáron Juhánéjának kapzsisága, felfelé kapaszkodó sznobizmusa is. Ez utóbbi darab már a jelen: a sátortetős, többszintes házaké, a csicsás kerítéseké, előre megépített kriptáké, megrendelt koporsóké. Juliáné is végiggürcölte az életet, s öregségére pánik fogja el, hogy egyedül marad. Hazacsalja a lányát, Erzsit, a városból. A konfliktus itt is nemzedéki — illetve szemléleti. Serfőző ebben a darabjában ábrázolja a legnaturalistább eszközökkel a már említett sivárságot, amely a gyarapodásban látja az élet értelmét. Juháné ^plyan. mint a mesék vasorrú bábája, a viccek gonosz anyósa. Mindenkit hajszol és uralni akar egy lényegét tekintve anakronisztikus értékrend nevében. Mintha utólag igazolná ama agitátorokat, akiktől Hamarék rémüldöztek: embertelenül üres az a világ, amelyben a tárgyak presztízsek, protokolláris értékek uralkodnak. Az úton összeeső férjhez nem hív orvost („szimuláló”), de a lányát orvoshoz akarja adni. Háza, amit úgymond a lányának épített és rendezett be, magán viseli a presztízsfogyasztás minden cicomás ostobaságát. Esztelen gőgjével és önzésével megöli a férjét, aki meghal a nagy pocséklással megrendezett lagzin, amelyet végül is ő fullaszt botrányba, amikor rájön, hogy a vőjelölt tényleg nem orvos. Serfőző ebben az utolsó darabjában jut el a legmesszibbre. Itt már kívülről. részvét nélkül ábrázolja az önpusztító önzést, ha úgy tetszik a kisáruter- melés csapdáját. Mert ez is vakvágány: az önzés és önkizsákmányolás. Áldozat is persze Juháné: egy folyamaté. amely sorsára hagyta az iskolájától, orvosától, értelmiségtől megfosztott aprófalvakat. Itt zárul is a kör. Csehov is mondja, hogy az első felvonásbeli pisztolynak el kell dördülnie a darabban. Serfőzőnél koporsót hoznak az első jelenetben a színre, s a zárókép valóban a gyászé: egy életforma, egy generáció elsira- tásáé. Juha Imre meghalt, a fiatalok elmenekülnek, s ott marad a hatalmas ház a síró öregasszonnyal. Mi következhet még? ...erremég Serfőző sem tudja a választ. (Magvető Könyvkiadó, Budapest 1988.) Horpácsi Sándor kikapcsolódás, ha megnézik a Tuti dolog című amerikai filmvígjátékot. * • • 272 müvet — köztük igazi ritkaságokat, nagy értékű forrásmunkákat árvereznek el ma délután 16 órai kezdettel a KIOSZ Budapesti Klubjában. A „Mesterségek könyvei" aukcióján több tucat szakma, iparág, művészeti ág és tudomány szakkönyvei, évkönyvei és egyéb nyomtatott emlékei találnak gazdára. • • • Dürrenmatt, Mrozek és Csurka István egy-egy darabját mutatja be ebben az évadban a debreceni Csokonai Színház. A zenés darabok között lesz A padlás című musical, az évad második felében kerül színre Franz Xaver Kroelz drámája, a Meier, Dióhéjban
