Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-17 / 223. szám

1988. SZEPTEMBER 17. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 Tegnap a megyei pártbizottság székhá­zában Szabó István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizott­ság első titkára fogadta a Brazíliából ha­zalátogató Hamza Dezső Ákos festőmű­vészt, és köszöntötte az idős mestert, aki szoros szálakkal kötődik a Jászság fővá­rosához, Jászberény díszpolgára, s aki a közelmúltban magas kormánykitüntetés­ben részesült. A kötetlen eszmecserén részt vett Fábián Péter, a megyei pártbi­zottság titkára és Búzás Sándor, a Jászbe­rényi Városi Tanács elnöke is. A bős—nagymarosi vízlépcsőről Szóvivői tájékoztató a Parlamentben A Parlamentben pénteken Marosán György kormány- szóvivő sajtótájékoztatót tar­tott a bős—nagymaros víz­lépcsőrendszer építéséről. Marosán György elöljáró­ban emlékeztetett arra, hogy a Parlament őszi ülésszaka néhány hét múlva több fon­tos törvényjavaslatot, illetve jelentést tárgyal, és ezek kö­zött szerepel a környezetvé­delmi és vízgazdálkodási mi­niszternek a bős—nagymaro­si vízlépcsőrendszerről szóló jelentése is. Az írásos tájé­koztatót a képviselők már. megkapták, vitáját a parla­menti bizottságok a követke­ző napokban kezdik meg. Ma már világosan látszik: helytelen volt az a tájékoz­tatási politika, pontosabban „nemtájékoztatási” politika, amely ezt a beruházást kísér­te — mondta a szóvivő. En­nek következménye, hogy a közvélemény bős—nagymaros ügyében mind a mai napig bizonytalan, tájékozatlan és sok esetben bizalmatlan. A beruházás jövőjét illető­en Marosán György kijelen­tette: a kormányt nem veze­tik presztizscélok, nem tö­rekszik mindenáron az erő­mű tervének megvalósításá­ra, a lehető legnagyobb ob­jektivitással, elfogulatlariul közelíti meg a kérdéseket. Mindazonáltal a kormánynak az adott helyzetből kell ki­indulnia, abból, hogy vannak megkötött államközi és ma­gánjogi szerződések, vannak elvégzett munkák és van egy, a megvalósulás útján lévő terv. Mindezek ellenére a kormány kompromisszumok­ra is hajlandó annak érdeké­ben, hogy ne csak racionális, de társadalmilag is elfogad­ható döntést hozhasson. Kö­telezettséget vállal nem csu­pán a már előre látható, ha­nem a feltételezhető környe­zeti ártalmak minimalizálá­sára is. Megkérdezték az újságírók azt is, hogy a kormány szá­mol-e népszavazással. Maro­sán György hangsúlyozta: népszavazást olyan kérdésről lehet tartani, amit az állam­polgárok alapvetőnek, sors­kérdésnek tartanak, és ak­kor, amikor ehhez elegendő információval rendelkeznek. Ezt figyelembe véve, a kor­mány úgy ítéli meg, hogy alapvetően felelőtlen dolog volna a beruházás folytatá­sáról szóló döntést az e kér­désben tájékozatlanokra, laikusokra áthárítani. A kor­mány ilyen jellegű döntést nem kíván a Parlament elé terjeszteni. A szolnokiak "Fiatal tanácsi dolgozók kezdeményezték QrSZáüOS találkozója Szakmai viták, véleménycserék három napig Fiatalok népesítették be tegnap délután a megyei ta­nács dísztermét. Ruhájukon kis emblémán a következő bűvös betűszó olvasható: MEFITA ’88. Fejtsük meg közösen áz értelmét! A Szol­nok Megyei Tanácsnál dol­gozó fiatalok KlSZ-szerveze- tp a tavasszal kezdeményez­te a megyei tanácsoknál dol­gozó fiatalok első országos találkozóját, ötletük nem­csak meghallgatást nyert, hanem támogatást is talált — elsősorban szűkebb pát­riájukban —, így most Szol­nok Megye Tanácsa látja vendégül a meghívást elfo­gadott tizennégy megye kö­zel száz — a megyei taná­csoknál dolgozó fiatalját. A MEFITA tehát a me­gyei tanácsi fiatalok találko­zójának rövidítése. A talál­kozó mellesleg megnyerte a KISZ Központi Bizottsága Értelmiségi Fiatalok Taná­csa tetszését is, így a helyi­ekkel együtt a KISZ KB ÉFT-t is a házigazdák sorá­ban jegyezhetjük. A tegnap kezdődött há­romnapos összejövetelről Balázs Éva, a Szolnok Me­gyei Tanács KISZ bizottsá­gi titkára megnyitójában el­mondta, tapasztalatcserére hívták a Tisza partjára kol­légáikat. E szakmában már egy évtizede évíől évre meg­rendezik az államigazgatás­ban dolgozó fiatalok orszá­gos szakmai tanácskozásait, ahová a közigazgatásban, a bíróságokon és az ügyészsé­geken dolgozók kapnak meg­hívást, mégpedig komoly tu­dományos kutatáson alapuló szakdolgozatuk alapján. Vi­szont a tanácsoknál épphogy elhelyezkedett, legfeljebb egy-két éve ott dolgozó fia­talok természetesen nem Ké­pesek saját szakterületükről komoly szakmai elemzést készíteni, hiszen jószerével alig jutottak túl az ismerke­désen. Ám számunkra is ér­dekes lehet egymás munká­jának megismerése, kitekin­tés a mai magyar valóságra. A találkozó résztvevőit Mohácsi Ottó, a megyei ta­nács elnöke üdvözölte dr. Bálint Tibornak, az MSZMP KB Közigazgatási és Admi­nisztratív Osztálya alosz­tályvezetőjének, dr. Nagy Endrének, a KISZ KB Ér­telmiségi Fiatalok Tanácsa titkárának. Rábold Gábor­nak, a megyei pártbizottság osztályvezetőjének, dr. Bo- zsó Péternek, a megyei ta­nács vb-titkárának és Vass Valériának, a KISZ megyei bizottsága titkárának jelen­létében. A tegnapi délután előadását dr. Bálint Tibor tartotta a demokrácia széle­sítésének lehetőségein?!. Ma a kétszintű államigaz­gatás Szolnok megyei ta­pasztalataival ismerkedhet­nek meg a fiatalok, vala­mint a megújuló politikai intézményrendszer reformjá­ról hallgathatnak meg elő­adást. Természetesen nem­csak hallgatók, hanem ak­tív résztvevői is a megyei tanácsoknál dolgozó fiatalok a találkozónak, úgyhogy öt szekcióban vitathatják meg, cserélhetik kj tapasztalatai­kat. Délután megismerked­nek Szolnok nevezetességei­vel és rövid hajókirándulást is tesznek a Tiszán. Vasárnap a szakcióveze- tők számolnak be a közösen végzett munkáról, majd Gönczi János, a KISZ KB titkára tart előadást aktuális 'ifjúságpolitikai kérdésekről. A találkozón napirendre kerülő kérdések igazolják, a megyékben dolgozó fiatalok sem szakadnak el a társa­dalmi folyamatoktól, nem aktatologatók, iratgyártó szakbarbárok, hanem a tár­sadalmi reform értői, része­sei kívánnak lenni. Ezért je­gyezte meg találóan a teg­napi nap előadója: a fővá­rosban e héten lezajlott re­formpárti esték mintájára tulajdonképpen joggal ne­vezhetnénk reformpárti nap­paloknak e három hétvégi napot a Tisza partján a fia­talok. Ülést tartott a kisújszállási városi pártbizottság (Folytatás az 1. oldalról) azok önálló munkájának se­gítése álljon. Á városi párt- bizottság a körzet politikai, társadalmi, gazdasági életé­nek azokat a kérdéseit tűz­ze napirendre, amelyek po­litikai mérlegelést, döntést, A testület a megújulási célok érdekében nélkülöz­hetetlennek tartotta a párt- demokrácia fejlesztését, a döntési folyamatok gyorsí­tását. Szakít azzal a gyakor­lattal, amely a párttagság­nak csak végrehajtó, támo­gató, egyetértő szerepet szánt. A körzet párttagsá­I gát tudatosan, érdemben szándékozik bevonni min­den olyan döntés előkészí­tésébe, amely — a rétegsá- játosságokat is figyelembe véve — érinti a párttagsá­got. A városi pártbizottság és annak szervei annak figye­lembe vételével végzik mun­kájukat, hogy -megbízatá­sukat a körzet párttagjaitól kapták, és azért nemcsak kollektíván, hanem személy szerint is felelősségei tar­toznak. Ezért döntéseikről, a párttagok javaslatainak hasznosításáról a körzet párttagságát rendszeresen tájékoztatni fogják. A köte­lezettségeiket elhanyagoló, a testület hatáskörébe tartozó tisztségviselőkkel, testüle­ti tagokkal szemben élnek a visszahívás kezdeményezé­sének lehetőségével. A városi pártbizottság a párt vezető szerepének ér­vényesítésében meghatá­rozónak tartja, hogy min­den vezető poszton olyanok álljanak, akik képesek meg­felelni a növekvő követel­ményeknek. A testület a pártdemokrácia fejlesztésé­vel összhangban, az új vá­lasztási rendszer folyamatos bevezetésével biztosítja, hogy a választások minden szinten titkosak legyenek, és a tagsági igény, valamint a személyi feltételek megléte esetén váljon gyakorlattá több személy jelölése. A testület állást foglalt A városi pártbizottság elé terjesztett jelentés és a fel­szólalások felölelték a város és körzetének minden fontos területét. A vitában tizen- ketten vettek részt. A fel­szólalók közül Dómján László, az Arany János Üti Általános Iskola igazgatója egyetértett a jelentéssel, csupán nyomatékot adott egy-egy részletének. Megem­lítette, hogy a központilag konstruált tananyagon nem mernek változtatni a neve­lők annak érdekében, hogy a társadalmi igény és a ne­velés összhangja erősödjék. Elismerően szólt a tanácsok iskolákat segítő tevékenysé­géről. A tervezett feladatok megoldásában látja a meg­újulás kulcsát. Városi párt­értekezlet iránti igényt ő sem tapasztalt. Hangsúlyoz­ta, hogy a vitakultúrának, a viselkedéskultúrának mind nagyobb szerep jut a pártbi­zottsági tagok feladatainak megoldásában. B. Nagy Lajos nyugdíjas a jelentésnek azt a megállapí­tását húzta alá, hogy a párt­tagok körében is sok a bi­zonytalanság. a kétkedés, de ugyanakkor sok az olyan párttag, aki nem vesztette el a hitét, ö sem tartotta idő­szerűnek a városi pártérte­kezlet megtartását, sokkal inkább azt, hogy az összes energiái a munkára kell koncentrálni. Horváth Györgyné, a Fékon helyi üzemének szalagvezetője azt fejtegette, hogy a jövő képe kezdeményezést, összehan­golást igényelnek. Ebből adódóan ne tárgyaljanak olyan napirendeket, melye­ket állami vagy társadalmi szerveknek kell megvitatni­uk illetve amelyekben ne­kik kell döntést hozniuk. abban is, hogy a városi párt - vé greha itóbi zottság, a munkabizottságok és az ap­parátus legfontosabb fel­adata a döntések végrehaj­tásának szervezése, ellenőr­zése, a tapasztalatok illeté­kes szervekhez való eljutta­tása legyen. A tudatformálás, az ideo­lógiai munka javítása érde­kében a testület legfonto­sabb feladatának azt tartot­ta, hogy az agitációs és propagandamunka kifejez­ze: céljaink változatlanok, a megvalósítás feltételei, a körülmények változása azonban folyamatos, gyors és rugalmas alkalmazkodást, bizonyos tételek átértékelé­sét, az eszközök és módsze­rek korszerűsítését teszi szükségessé. A gazdaágpolitikai célki­tűzések megvalósítása ér­dekében a városi pártbi- zottságzottság továbbra is rendszeresen áttekinti a körzet előtt álló feladatok megvalósítását és a gazda­sági-társadalmi kibontako­zás programján alapuló feladatterve alapján meg­jelöli a gazdasági tevékeny­ség fő irányait. Végrehajtó szervei útján folyamatosan elemzi a gazdaságpolitikai döntések politikai hatásait, a gazdaság körzeti szintű pártirányításának elméleti, gyakorlati kérdéseit. Érdek­feltáró és_ egyeztető munka- módszerét a feltételekhez igazodva javítja. Differen­ciált segítséget nyújt az üzemi pártszerveknek gaz­daságpolitikai tevékenysé­gükhöz, és nagy figyelmet fordít a hatáskörébe tartozó gazdasági vezetők munkájá­ra. Szorgalmazza a jó ta­pasztalatok elterjesztését, a gazdálkodó szervezetek kap­csolatainak erősítését. még mindig nem vehető ki tisztán. A megújulást min­denki várja. Guba Mihály, a Tisza II. Tsz termelési elnökhelyette­se javasolta: részletekbe menően ne határozzon meg feladatokat a városi pártbi­zottság, hagyjon lehetőséget egy-egy terület szakgárdájá­nak az flhálló cselekvésre. Figyelmeztetett arra. hogy a párttagok sem egyformán ítélik meg a megújulási fo­lyamatot. A pártszerveze­tekben ezért szükséges az élénk véleménycsere. Varga Sándor nyugdíjas arról szólt, hogy könnyebb a múltat bí­rálni, mint a hibákat kijaví­tani. Pony okai Bálint, a város tanácselnöke elismerően szólt a lakosság részvételé­ről a városfejlesztésben. A pártalapszervezetek fokozott önállóságáról szólva hang­súlyozta, hogy azok nem nél­külözhetik a városi pártbi­zottság segítségét. Szólt ar­ról is, hogy a városi pártbi­zottság feladatainak megol­dása hosszú és türelmes munkát igényel, melyben létfontosságú a személyes felelősség érvényesítése is. Dr. Kiss Kálmánná tanárnő, a megyei pártbizottság tag­ja is elismeréssel szólt a jelentést készítő munkabi­zottságról. Elmondta, hogy az anyag átfogó jellege, bő terjedelme miatt nehéz vi­tát indítani felette. A taná­csi munkáról szólva több felsőfokú szakember hiányát hangsúlyozta. Szerinte úgy tűnik, mintha a testület tag­jai a kelleténél elégedetteb­bek lennének a közművelő­dést és az egészségügyet te­kintve. ö sem tartotta szük­ségesnek a városi pártérte­kezlet összehívását. Sándor László, a Mezőgép Vállalat helyi gyárának disz­pécsere a személyi jövede­lemadó rendszerét bírálta, mert annak betudhatóan az embereket nem lehet ráven­ni a túlórára, a pluszmun­kára. Nem ösztönöz a tel­jesítményre, és ezáltal sok családot is hátrányosan érint. Toroczkayné Kovács Gabri­ella városi úttörőelnök a KISZ tömegbefolyásával és a kommunisták tömegszerveze­tekben, tömegmozgalmakban való részvételével foglalko­zott. Lór Lászióné, a ken- deresi bölcsőde vezetője azt hangsúlyozta, hogy a nevelés elsősorban a család feladata. Lakatos István, a szakszer­vezetek városi bizottságának titkára szerint sok kérdés foglalkoztatja mostanában a párttagokat, és azokra nem elég gyorsan kapnak választ. Szűcs János, a megyei pártbizottság titkára szintén jónak tartotta a városi párt- bizottság elé terjesztett be­számolót, még akkor is, ha kiegészítésre szoruló részek is vannak benne. Érdemének elsősorban azt tartotta, hogy a város és körzetének hely­zetéből adódóan a városi pártbizottság feladatait mun­kálta ki és nem a községi vagy üzemi pártbizottságo­két. Hangsúlyozta: minden szinten az a fontos, hogy a saját tennivalóit határozza meg ‘minden pártszerv és pártszervezet. Szólt arról is, hogy tapasztalható a szer­vezeti és személyi változá­sokra való igény megyénk­ben is. Régi szervezeti for­mákat azonban nem lehet egyik napról a másikra le­rombolni és önmagukban a személycserék sem oldanak meg mindent, főleg akkor, ha a lecserélt vezetők he­lyére nincs megfelelően kép­zett utánpótlás. Hangsúlyoz­ta azt is, hogy az erőteljes kritikai szellemnek is két ol­dala van. Az önbírálat el­választhatatlan a hibák ost­romlásától. Először mindenki saját munkájának értékelésében legyen következetes. Hely­telenítette, hogy általában szervezeti, személyi kérdé­sekre összpontosulnak a vi­ták, nem pedig a gazdasági feladatokra, pedig azok meg­oldása nélkül nem jutunk előbbre. A pértépítésről szól­va azt húzta alá, hogy meg kell őrizni a párt munkás jellegét, nem lehet „felhúz- zi a kaput”. Ez persze nem jelenti azt, hogy a statiszti­kát célként kell tekinteni, mert az csak eszköz a párt­építésben. Befejezésül an­nak a véleményének adott hangot, hogy ha a városi pártbizottság megvalósítja feladattervét, akkor jó irányban halad a megújulás útján. Alapszervezeti véleményezés A munkabizottság megbí­zásából Szepesi Gyula meg­köszönte a felszólalók észre­vételét, megjegyzéseit, majd összegezte a vita tapasztala­tait. Az összefoglaló után a városi pártbizottság elfogad­ta a munkabizottság jelen­tését és megköszönte annak munkáját. Ügy döntött, hogy ezt a jelentést a szóbeli ki­egészítéssel együtt eljuttatja minden alapszervezethez, kérve róla azok véleményét és rájuk bízva, hogy milyen fórumon dolgozzák fel. A pártbizottsági ülés Tóth András zárszavával ért vé­get. S. B. " 1 ™' —1 1 .......... ........ A pártdemokrácia fejlesztése Vita és viselkedéskultúra

Next

/
Thumbnails
Contents