Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-17 / 223. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. SZEPTEMBER 17. Hétpontos szovjet külpolitikai javaslat (Folytatás a? 1. oldalról.) vasolja, hogy közösen dol­gozzanak ki intézkedéseket a nyílt tengeri és légi inci­densek megelőzésére. Ezen intézkedések kidolgozásakor hasznosíthatnák a meglevő szovjet—amerikai és szov­jet-óangol kétoldalú, to­vábbá az amerikai—szovjet —japán háromoldalú szer­ződés tapasztalatait. 6. A Szovjetunió javasolja, hogy legkésőbb 1990-ben tartsanak nemzetközi konfe­renciát az Indiai-óceán bé­keövezetté változtatásáról. Ennek előkészítő munkálatai az ENSZ-ben gyakorlatilag befejeződtek. 7. A Szovjetunió javasol­ja, hogy bármilyen szinten, bármilyen összetételben vi­tassák meg egy tárgyalási mechanizmus kialakításának kérdéseit. A Szovjetunió Ázsia-poli- tikája egész külpolitikájához hasonlóan a szabad válasz­tás és a békés együttélés el­vének tiszteletben tartására épül — mondta Mihail Gor­bacsov. A Szovjetunió aggó­dik hosszú keleti határainak biztonsága miatt, de annak megteremtését nem a fegy­verkezési verseny útján, ha­nem politikai, gazdasági esz­közökkel keresi. Olyan lég­kört akar teremteni, amely véget vet az ellenségeske­désnek, a gyanakvásnak és a bizalmatlanságnak. Két évvel ezelőtti vlagyi- vosztoki beszédét felidézve a főtitkár úgy vélekedett, hogy az eltelt időben a hatalmas ázsiai—csendes-óceáni tér­ségben egészséges, kétségte­lenül pozitív és sokat ígérő folyamatok bontakoztak ki. A Szovjetunió a térség problémái kapcsán keresi az érintkezési pontokat az Egye­sült Államokkal. A Szovjet­unió arra törekszik, hogy a térség ügyeiben az Egyesült Varsóban pénteken dél­után megkezdődött és az es­ti órákban még tartott Czes­law Kiszczak belügyminisz­ter harmadik találkozója Lech Walesával, a törvé­nyen kívül helyezett „Szoli­daritás” szakszervezet egy­kori elnökével. A találkozó a Lengyelország sorskérdé­seiről az ellenzék bevonásá­val tervezett, úgynevezett nemzeti kerékasztal-tárgya­lások előkészítését szolgálja. A pénteki megbeszélések szélesebb körűek voltak, mint Kiszczak és Walesa előző két találkozója. A be­folyásos római katolikus egyház, valamint a nép­frontszerű Pron képvise­lőjén kívül a pénteki meg­beszéléseken Walesát — a nyugati hírügynökségek ér­tesülései szerint — 10 egy­Államok is teljes mértékben részt vegyen, de az egyen­jogúság alapján, nem pedig a történelmi témájú disszer­tációk lapjaira való nagyha­talmi modorban és az erő alkalmazásával. A szovjet vezető beszédé­nek külpolitikai részében ki­tért a regionális válságok problémájára is. Mint meg­állapította, az Afganisztán körüli helyzet rendezéséről aláírt genfi megállapodások kedvezően hatottak a regio­nális válságokból kivezető utak keresésére. Kambodzsa, Vietnam, La­osz, Indonézia és néhány más ASEAN-ország erőfeszí­téseinek eredményeként lé­nyeges haladás történt a kambodzsai kérdés megoldá­sában. Gorbacsov fontos ese­ménynek nevezte a közel­múltbeli nem hivatalos dja- kartai találkozót, s hozzátet­te, hogy hazája továbbra is kész az együttműködésre a kambodzsai kérdés mielőbbi rendezése érdekében. Ebben — mint rámutatott — fon­tos szerepet játszhatnának Kína és Vietnam közvetlen tárgyalásai. Garbacsov azt a reményét is hangoztatta, hogy véget le­het vetni a közel-keleti vál­ságnak is. A regionális kér­désekkel foglalkozva végül kitért a Koreai-félsziget problémájára. A helyzet ott továbbra is feszült — mon­dotta —, bár kezdenek ki­rajzolódni egy Észak- és Dél-Korea közötti párbeszéd körvonalai. A szovjet főtitkár beszé­dében a rakétaelhárító rend­szerek korlátozásáról szóló (ABM) szerződés kapcsán külön kitért az amerikai fél által gyakran emlegetett krasznojarszki rádiólokációs rendszer kérdésére. (Ameri­kai részről e rendszer léte miatt többször szerződéssze­«g» kori „Szolidaritás”-vezető, illetve tanácsadó is elkísérte. Jelen volt a hivatalos szak- szervezetek országos szervé­nek képviselője is. Ez az el­ső alkalom, hogy egy tár­gyalóasztalnál foglalt helyet a „Szolidaritás”, és a helyet­te létrehozott új szakszerve­zet képviselője. * * * A lengyel államtanács tá­mogatja azt a gondolatot, hogy a lengyel társadalom különböző erőinek bevoná­sával rendezzenek úgyneve­zett kerékasztal-tanácsko­zást az ország jövőjével kap­csolatos ké.rdések megoldá­sa céljából — hangoztatták a testület tagjai csütörtökön Varsóban megtartott ülésü­kön. géssel vádolták a Szovjet­uniót, noha Moszkva lehető­vé tette szakértők számára, hogy a helyszínen győződ­jenek meg a vádak alapta­lanságáról.) — A Szovjetunió azt ja­vasolja — mondta Mihail Gorbacsov —, hogy a krasz­nojarszki rádiólokációs rend­szerre alapozva hozzák létre a világűr békés célú haszno­sítását célzó nemzetközi együttműködés központját. A főtitkár azt is javasolta, hogy ezt a központot kap­csolják be egy világméretű űrkutatási szervezetbe. A Szovjetunió aggódik a Grönlandon és Nagy-Britan- niában épülő rádiólokációs rendszerek miatt. Ezekről szakértők azt mondják, hogy megsértik az ABM-szerző- dést. — A Szovjetunió azt várja — tette hozzá Mihail Gorbacsov —, hogy az új kezdeményezésre Washing­tonban megfelelő intézkedé­sekkel reagálnak. — Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára pénte­ken befejezte a kraszno­jarszki határterületen tett ötnapos látogatását és visz- szautazott Moszkvába. A krasznojarszki repülőtéren a terület párt- és tanácsi ve­zetői búcsúztatták. Az amerikai kormány pén­teken elvetette Mihail Gor- bacsovnak azt a kraszno­jarszki javaslatát, hogy az Egyesült Államok számolja fel támaszpontjait a Fülöp- szigeteken, a Szovjetunió pe­dig viszonzásul megválik vi­etnami flottabázisától. A Fe­hér Ház elutasította a szov­jet pártvezetőnek azt a kez­deményezését is, hogy a Szovjetunió kész az amerikai részről kifogásolt kraszno­jarszki rádiólokációs állo­mást egy létrehozandó nem­zetközi űrkutatási szervezet rendelkezésére bocsátani. Feltételekkel Peresz kész találkozni palesztin vezetőkkel Simon Peresz izraeli kül­ügyminiszter csütörtökön, londoni látogatásán kijelen­tette, hogy bizonyos felté­telek teljesülésével kész találkozni bármely palesztin vezetővel. Feltételeit az alábbiakban jelölte meg: az illető valóban a palesz­tin népet képviselje, utasít­sa el a terrorizmust, és is­merje el Izraelt. Egy újságíró megkérdezte, hogy Jasszer Arafattal, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bi­zottságának elnökével is tárgyalóasztalhoz ülne-e fel­tételei teljesülése esetén. Simon Peresz erre így vála­szolt: nem hiszem, hogy Arafat elfogadná ezeket a feltételeket. MOSZKVA Nyikolaj Buharin műveiből jelent meg válogatás a Szov­jetunióban. A cikkeket és beszédeket tartalmazó szép kötet a kiemelkedő kommu­nista politikus és jelentős társadalomtudós születésének századik évfordulóján 'átott napvilágot. Buharint ebben az évben előbb jogilag reha­bilitálták, majd posztumusz visszaállították párttagságát is. PRÁGA Súlyosan megrongálódott a hét közepén a tranzit föld- gázvezeték a nyugat-szlová­kiai Borsky Mikulásnál. A Nicaragua fl kontrák hajlandók újból tárgyalni A nicaraguai fegyveres el­lenzék hajlandó újra felven­ni a kapcsolatot a baloldali sandinista kormánnyal, és kész megvizsgálni a magas szintű béketárgyalások fel­újításának lehetőségét. Ez derül ki a „kontrák” néven emlegetett kormányellenes erők egyik vezetőjének csü­törtöki nyilatkozatából. Ro­berto Ferrey, a „kontrák” igazgatóságának — héttagú politikai csúcsvezetőségének — a tagja az egyesült álla­mokbeli Miami Beachben be­jelentette, hogy a vezetőség elfogadta a sandinista kor­mány múlt heti javaslatát, és hajlandó küldötteket me­neszteni Guatemalába, hogy ott megvitassák a béketár­gyalások felújításának lehe­tőségét. Erről korábban le­vélben tájékoztatták Victor Hugo Tinoco külügyminisz­ter-helyettest. Bécsi utótalálkozó Emberi jogok Wallenberg-ügy Bár az európai biztonsági és együttműködési értekez­let bécsi utó találkozóján a legnehezebb kérdéseket még nem sikerült megoldani, a záródokumentum túlnyomó része már kialakult — álla­pította meg Jurij Kaslev nagykövet: A szovjet kül­döttségvezető a tanácskozás pénteki teljes ülésén kifej­tette: az eddigi eszmecsere a helsinki folyamat törté­netében egyedülálló szöve­gekhez vezetett, főként az emberi jogok és a humani­tárius együttműködés, to­vábbá a katonai biztonság terén. Kaslev számba vette a készülő záródokumentum mind az öt fejezetével kap­csolatos munkát, s rámuta­tott: a 3. kosárhoz tartozó, az úgynevezett emberi di­menziót érintő kérdések te­kintetében elérték a találko­zón maximálisan lehetséges megegyezési szintet. Az amerikai, a kanadai és a brit küldöttség vezetője az ülésen — a Szovjetunió­ban folyó átalakításra hi­vatkozva — szorgalmazta a II. világháború idején Bu­dapesten működő Raoul Wallenberg svéd diplomata eltűnése körülményeinek mielőbbi tisztázását. A svéd és a svájci küldöttségveze­tő szavai szerint az európai együttműködés ügyét is szolgálná, ha teljes fényt derítenénk Wallenberg sor­sára. Válaszul a szovjet nagy­követ kifejezte reményét, hogy e téma felvetése az igazság felkutatását szol­gálja, és nem a figyelemnek a találkozó munkájáról va­ló elterelését célozza. Wal­lenberg nemes tevékenysé­gét méltatva kijelentette, hogy e kérdésben is objek­tív és pontos információkat igyekeznek szolgáltatni. Szovjetunió—NDK tranzitve­zeték tizenhét méteres szaka­szon sérült meg, a baleset következtében hatalmas mennyiségű, 1,9 millió köb­méter gáz jutott a levegőbe. A kár 3,6 millió korona (több mint 7 millió forint). Az eset kivizsgálására külön­bizottságot hoztak létre. A szerdán történt balesetről a prágai lapok pénteken szá­moltak be. PÁRIZS Az új francia hadügymi­niszter közölte a nemzetgyű­lés hadügyi bizottságával, hogy a jövő költségvetési év­ben fokozzák a fegyverkezés ütemét, különösen a nuk­leáris ütőerőt. Jean-Pierre Chevenement a költségvetési előterjesztésről tájékoztatva a képviselőket közölte, hogy az ideihez képest 7,9 száza­lékkal növelik a fegyverke­zési kiadásokat. Santiago: vízágyúval oszlatja szét a rendőrség a kormányel­lenes tüntetők menetét szeptember 15-én. A megmozdulás résztvevői azért vonultak ki az utcára, mert még mindig nem engedték szabadon a börtönből a Chilei Dolgozók Egységes Központja (CUT) baloldali vezetőit (MTI — Telefotó) Kiszczak—Walesa találkazó I harmadik forduló Tanácskozás a politikai intézményrendszerről (Folytatás az 1. oldalról) KISZ-nek is meg kell talál­nia a maga helyét. A politikai intézményrend­szer megváltoztatására hat fő irányt jelölt meg. Elsőként említette a hatalom gyakor­lásának új egyensúlyát, azaz egy tisztább, világosabb munkamegosztást és a dönté­si, felelősségi viszonyok pre­cízebb, pontosabb elhatárolá­sát a párt és az állam, a po­litikai és közjogi hatalom között. Mint mondotta: en­nek ki kell terjednie a párt és a tömegszervezetek, az állam és a tömegszervezeteic kapcsolatára, az állam és az állampolgár, illetőleg a kü­lönböző államhatalmi ágak egymáshoz való viszonyára, a törvényhozó, a végrehajtó és a bírói hatalom egyensú­lyára is. Másodikként a dön­tési rendszer, s az ehhez kapcsolódó értékelés, ellenőr­zés decentralizációját fogal­mazta meg. A harmadik fő változtatási irány az állam újfajta szerepfelfogása, vagyis az állampolgárral szembeni paternalista szem­lélet megváltoztatása, a ne­gyedik, hogy nagyjából azo­nos esélyeket kell teremteni a társadalomban a különböző érdekek megjelenítésére és ehhez ki kell alakítani az in­tegrációs mechanizmusokat. Ötödikként a túlszabályo­zottság és a rugalmatlanság megszüntetését, hatodik fő irányként pedig a döntés­előkészítések nyilvánossá­gát említette. A vitaest második előadó­ja, Nagy Imre, a KISZ Köz­ponti Bizottságának titkára részletesen szólt az ifjúság helyzetéről, helyéről a poli­tikai intézményrendszerben, az új politikai ifjúsági szer­vezetek létrejöttének lehető­ségeiről és a KISZ-nek ezekhez való viszonyáról, valamint a KISZ jövőjéről. Kiemelte: az ifjúsági szövet­ség átalakításakor semmi­képp sem lehet cél a szer­vezet megszüntetése, felszá­molása, sőt, politikai prog­rammal rendelkező, mar­kánsan politizáló és alulról szerveződő ifjúsági szerve­zetre van szükség. Ehhez a novemberi országos KISZ- értekezleten megindítandó vita során olyan kérdésekre kell választ keresni, hogy kell-e egységes politikai if­júsági szervezet; egy ifjúsá­gi tömegszervezetet a de­mokratikus centralizmus el­vére kell-e felépíteni; mi­lyen legyen a pártnak és if­júsági szervezetének a vi­szonya, s az ifjúsági szer­vezetnek felépítésében, mű­ködési rendjében, gyakorla­tában „egy az egyben” kö­vetnie kell-e a pártot; kell-e minden szinten közvetlen pártirányítás, és milyen le­gyen az ifjúsági szervezet programja. Szóba kerülhet még a névváltoztatás is. Más kérdésre válaszolva mondta el Nagy Imre, hogy az országos KISZ-értekezlet vitaanyagai — amennyiben a KISZ KB azokat elfogad­ja — október elején kerül­nek nyilvánosságra. a magyar nőmozgalom A Magyar Nők Országos Tanácsa önálló társadalmi szervezet mozgalomként te­vékenykedik, a társadalom széles rétegeire épít. A jö­vőben nemcsak véleménye­ző, javaslattevő szerv kíván lenni, hanem be akarja töl­teni a magyar nők által el­várt érdekképviselő és ér­dekvédő szerepet. Ezt fogal­mazták meg a magyar nő­mozgalom megújulásának program-tervezetében, ame­lyet a Magyar Nők Országos Tanácsának elnöksége pén­teken, a szervezet székházá­ban tartott ülésen vitatott meg. Duschek Lajosné, a MNOT elnöke a szervezet megújí­tásáról szólva hangsúlyozta: fontos, hogy növekedjék a szervezet, a nőmozgalom ön­állósága, szerepe a politikai és az állami döntésekben, a törvények és a jogszabályok előkészítésében, megvitatá­sában, betartásuk ellenőrzé­sében. A MNOT vállaljon nagyobb részt a politikai kultúra fejlesztésében, a de­mokratikus közösségi élet intézményes, öntevékeny for­máinak megteremtésében. Javasolták, hogy a nőmoz­galom építsen mind a nőbi­zottságokra, helyi szerveze­tekre, mind a nők. a csalá­dok érdekeit képviselő más szervezetekre. Hagyománya­it megőrizve tömörítse a kü­lönböző világnézetű nőket képviselő szervezeteket, mindazokat az asszonyokat és leányokat, akik hajlandók a nőtanáccsal együttműköd­ni. Szükséges, hogy a nőket érintő legfontosabb kérdé­sekben megoldási javaslato­kat dolgozzon ki. Nemzeti érdekünk, hogy a nők jobb feltételek között tölthessék be munkavállalói szerepüket és anyai hivatásukat, fokoza­tos és konkrét lépések tör­ténjenek a gyermeknevelés családi terheinek enyhítésé­re. A SZIM karcagi gépgyárában a szeptemberi bécsi vásárra szerelik az LMC—250+L típusú lézeres lemezmegmunkáló központot. Ez az új, saját fejlesztésű gép jelenleg a hazai piacon a legmodernebb. Azonban a nyugati piacoh nagyobb az érdeklődés, mint idehaza. Dániával már egy jelentős üz­letet kötöttek. Jelenleg az NSZK Rofin—Sinar a lézerberen­dezést míg a Siemens a vezérlő automatikát bocsátotta együttműködés keretében az új géphez. Várhatóan ez előse­gíti majd az üzletkötések beindítását, hiszen csúcstechnikáról van szó (Fotó: T. Z.)

Next

/
Thumbnails
Contents