Szolnok Megyei Néplap, 1988. szeptember (39. évfolyam, 209-234. szám)

1988-09-01 / 209. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. SZEPTEMBER 1. Befejeződött a kerekasztal-konferencia (Folytatás az 1. oldalról) viszony katonai elemekkel és tényezőkkel terhelt, s a kap­csolatok egyetlen területén sem lehet komolyan előbbre lépni e tényezők háttérbe szorítása nélkül. Az államtitkár véleménye szerint a katonai erők struk­túrájában, összetételében na­gyon komoly súlyú aszim­metriák, egyenlőtlenségek lé­teznek, s az aránytalanságok felszámolása, csökkentése nélkül nem várható előrelé­pés a hagyományos fegyver­zetek jelentős redukálása irányában. Fontosnak tar­totta, hogy a vitában kiala­kult azoknak a kérdéseknek a köre, amelyek tisztázása létfontosságú. Ezek közé so­rolta annak pontos és hiteles megállapítását, hogy a VSZ és a NATO milyen katonai erőkkel rendelkezik. Ezzel összefüggésben nyomatéko­san hangsúlyozta a katonai adatok cseréjének és hiteles ellenőrzésének szükségessé­gét. Rámutatott arra is, hogy a katonai területen elenged­hetetlenül fontos a nyilvá­nosság, már csak azért is, hogy szakítsunk az egyéb­ként is bonyolult kérdések misztifikálásával. Az államtitkár elmondta, hogy jelentős nézetkülönbsé­gek is felszínre kerültek olyan kérdésekben például, mint a VSZ és a NATO egyes fegyvernemeinek, fegyveres erőinek rendeltetése, illetve, hogy azokat miként lehet pontosítani, megfogalmazni a katonai doktrínákban. A jö­vőben feltétlenül tisztázásra szorul az is, hogy az egyes fegyvernemek — a hagyo­mányos erőkön belül — mennyire minősíthetők tá­madó, vagy védelmi jellegű­nek, s milyen haderőneme­BONN Rupert Scholz, az NSZK hadügyminisztere szerdán közölte, hogy a ramsteini lé­gibemutató alkalmával bekö­vetkezett tragikus tömegsze­rencsétlenség halálos áldoza­tainak száma szerdán negy­vennyolcra emelkedett. Hat­vanöt személy változatlanul eltűntnek számít. • • * Helmut Kohl, az NSZK szövetségi kancellárja szer­dán sajtóértekezleten jelen­tette be, hogy a bonni kor­mány átfogó segélyintézkedé­sekkel kívánja előmozdítani a Kelet-Európából az NSZK- ba áttelepülő német nemze­tiségű személyeknek gazda­sági-társadalmi beilleszkedé­sét. Számuk idén várhatóan két kell bevonni a csökken­tésbe. Horn Gyula végezetül el­mondta, hogy a viták rendkí­vül élesek voltak, de a résztvevők maximálisan tö­rekedtek egymás véleményé­nek tiszteletben tartására. Fontosnak tartotta, hogy szembesültek a különböző felfogások, nézetek, s ez minden résztvevő számára rendkívüli tanulságokkal szolgált. Erre mind a VSZ- nek, mind a NATO-nak szük­sége van, legyen szó bármi­lyen kérdésről — mondotta. Wlodzimierz Konarski len­gyel nagykövet a maga ré­széről azt tartotta a buda­pesti tanácskozás legnagyobb erényének, hogy a résztve­vők a hivatalos kormányzati vélemények kötelező képvi­seletének megkötése nélkül tanácskozhattak egymással. Sikeres, követendő kísérlet­nek tartotta, hogy a politi­kusok, tudományos munka­társak' mostani eszmecseré­jébe magas rangú katonák is bekapcsolódtak. A konferencia vitaszelle­méből az újságírók is ízelí­tőt kaphattak a kérdésekre adott válaszok nyomán. így például kisebb vitát váltott az a kérdés, vajon szóba került e azoknak az ameri­kai F—16-os repülőgépeknek az ügye, amelyeket Spanyol- országból Olaszországba te­lepítenek át. Vlagyimir Susztov, a Szovjetunió kül­ügyminisztériuma kutatási és koordinációs központjá­nak igazgatója a sajtótájé­koztatón elmondta, hogy ez a téma is terítékre került, s ezzel kapcsolatban emlékez­tetett a Szovjetunió korábbi javaslataira, amelyek a probléma megoldása érdeké­ben szovjet repülőik számá­már eléri a 200 ezret. Két év­vel ezelőtt még csak 40 ezren érkeztek. HÁGA Élesen bírálták szerdán Hágában azt a tervet, hogy a holland parlament két háza delegációt küldjön Romá­niába. A terv bírálói szerint az emberi jogok romániai megsértése miatt kell elállni az úttól. Az október elejére tervezett látogatáson a hol­land parlament két házának képviselői vennének részt, s nak megfelelő csökkentését ajánlották. Erre a felvetés­re azonban nem érkezett pozitív nyugati válasz. Hel­mut Sonnefeldt, az ameri­kai Brookings Intézet igaz­gatója azt hangsúlyozta, hogy a légierő szerepe része a hagyományos leszerelés igen komplex kérdéskörének. Ezért nem lehet az F—16- osok ügyét kiszakítani az általános összefüggésekből. A New York Times tudó­sítója az után érdeklődött, felmerült-e a konferncán a Magyarországon állomásozó szovjet csapatok kivonásá­nak lehetősége. Horn Gyula válaszában kifejtette: a le­szerelés egész problemati­kájával, ezen belül az euró­pai leszereléssel kapcsolat­ban megfogalmazódott, hogy a külföldi csapatok kivoná­sa szervesen hozzátartozik e folyamathoz. Enélkül nem képzelhető el a katonai fe­szültség csökkentése. A ma­gyarországi szovjet csapat- kivonás kérdése ebben az összefüggésben kerülhet na­pirendre. Fontos vitapontja volt a kerekasztal-konferenoiának a haderőkben, illetve a fegy­verzetben jelentkező aszim­metriák kiküszöbölésének le­hetősége. A kérdés jelentő­ségét hangsúlyozva Vlagyi­mir Susztov annak a véle­ményének adott hangot, hogy a leendő tárgyalások jórészt az aszimmetriák fel­számolása körül forognak majd. A Szovjetunió e kér­dés megoldására is kész, s az európai katonai szemben­állás enyhítésére törekszik. Reményét fejezte ki, hogy nyugati oldalról is hasonló konstruktivitással közelíte­nek a javukra fennálló — s a Szovjetuniót nyugtalanító — aszimmetriák ügyében. az út inkább csak protokol­láris jellegű lenne. A meghí­vót a román nemzetgyűlés több mint fél éve juttatta el Hágába, még mielőtt Hollan­diában nyilvánosságra került a bukaresti kormány „tele­pülésrendezési” terve. HONGKONG Szerdán Hongkongban le­zuhant a kínai légitársaság, a CAAC egyik utasszállító repülőgépe. A Kanton és Hongkong között közlekedő gép — fedélzetén 89 utassal — túlfutott a Kai Tak repü­lőtér leszállópályáján és a hongkongi kikötő vizébe zu­hant. Hongkongi illetékesek szerint hat ember életét vesz­tette, s legalább 13 sérültet szállítottak kórházba. Chilei „elnökválasztás” Egyetlen jelölt Az október 5-én esedékes chilei „elnökválasztás” egyet­len jelöltje Augusto Pinochet tábornok. A döntést a kato­nai junta hozta kedden egy­hangú szavazattal, beleértve Pinochet voksát Is. A polgári ellenzék vezető erejének számító chilei ke­reszténydemokrata párt a je­lölés után azonnal tudatta, elutasítja Pinochet személyé­nek támogatását és arra szó­lítja fel választóit, hogy a po'gári szabadságjogok hely­reállítása érdekében „nem”- mel szavazzanak, ne tegyék lehetővé, hogy 1997-ig hatal­mon maradjon Pinochet. Mint ismeretes, Pinochet le­szavazása esetén jövőre több jelölt indításával elnökvá­lasztást írnának ki a dél­amerikai országban. Pinochet jelölésére Santi- agóban és a vidéki városok­ban chileiek ezrei tüntettek a rezsim ellen szerdára vir­radóra. Észak-írországban 0 SOS „vérbosszúja” Az észak-írországi rendőr­ség közölte, hogy brit kato­nák kedden agyonlőttek há­rom „IRA-kapcsolatokkal rendelkező férfit” Tyrone megyében, nem messze attól a helytől, ahoi líz nappal ko­rábban az IRA helyi „brigád­ja” egy arra haladó buszt robbantott fel az országút mellé telepített pokolgéppel. Az északír rendőrség sze­rint a katonák akkor nyitot­tak tüzet a lopott gépkocsi­ban haladó három férfire, amikor azok egy közelben parkoló tehergépkocsi veze­tőjét „készültek megtámad­ni”. A rendőrség közölte, hogy két puskát találtak a három agyonlőtt férfit szállí­tó gépkocsi mellett. A brit kormány még nem nyilatkozott az ügyben, de a BBC rádió kedd éjféli hír­adásában már „katonai for­rásokra” hivatkozva jelen­tette, hogy az akciót a SAS (különleges légi szolgálat) anti-terrorista kommandó­egysége hajtotta végre. A há­rom agyonlőtt férfi egyikét előző napon helyezték sza­badlábra több más, a busz­merénylet kapcsán őrizetbe vett és kihallgatott „terroris­ta-gyanús” személlyel együtt. Lapzártakor érkezett Labdarúgás. Ausztria—Magyarország 0:0. Negyedszázados múlt és a távlatok "Forró Drót, avagy inkább Forró Műhold Csöndes születésnap volt, bár a vi­lág csak-csak megemlékezett róla. Ért­hető is, hiszen sokan attól a 25 év előt­ti augusztus végi napról számítják az Ígéretes új korszakot, az enyhülés kor­szakát. Augusztus vége volt, fülledt nap Washingtonban, amikor George P. Sampson altábornagy a Pentagonba hívta az újságírókat, köztük több kül­földi tudósítót. „Tájékoztatom Önöket arról, hogy a mai naptól megkezdődött a próbaadás a Moszkva—Washington Forró Dróton”. így hangzott a szenzá­ciós' bejelentés, aminek előzményei ak­kor .már két évre tekintettek vissza. A bizalom és a szorosabb kapcso­lat megteremtésének igénye 1961-ben fogalmazódott meg, a nevezetes Hrus­csov—Kennedy találkozón; a konkrét szükséglet, immár sürgetően egy évvel később a kubai válság idején. De ta­lán minden papíron maradt volna, ha a nagytekintélyű, s kiváló szovjet kap­csolatokkal rendelkező Averell Harri- iman nem szentel hónapokat a tárgya­lásoknak. A legutolsó szakasz, immár „postás” szinten, hét hétig tartott. A tanácskozás helyszíne Genf volt, s az utókorra annyi maradt, hogy a szovjet küldöttséget egy bizonyos Kolkov pos­taügyi miniszterhelyettes vezette. S hogy milyen is volt az a Forró Drót, amit azon az augusztusi napon Sampson altábornagy megmutathatott? Hát mi tagadás nemigen látszott rajta, milyen nagy világpolitikai jelentősé­gű szimbólum. NDK-gyártmányú telex­gép szerénykedett a szigorúan titkos­nak nyilvánított helység egyik sarká­ban, az a típus, amelynek zaját ormót­lan fatok tompítja, s amelyből — leg­alábbis nálunk — még mindig jó né­hány működik. Mellesleg folyton ellenőrizni kellett, él-e a vonal. A technika ugyanis meg­lehetősen sérülékenynek bizonyult. Elég volt egy túlbuzgó mélyépítő Svéd­országban, mondjuk, s máris kábelsza­kadást jelzett a piros lámpa — és ak­kor jöhetett volna bármilyen vál­sághelyzet, közvetlen kapcsolatot a legnagyobb jóakarattal se lehetett vol­na létesíteni. Hozzáértő technikusok hada vigyázta hát a fontos masinákat — itt is, ott is — és mivel a hibát jel­ző lámpába se bíztak, időről időre el­lenőrző szövegeket küldtek. Moszkvá­ból például Csehov- és Tolsztoj idéze­teket... Hogy mikor és mire használták a Forró Drótot, hogy vajon nem inkább szimbolikus jelentősége volt-e a fon­tosabb. Ezt csak találgatni lehet. Any- nyi bizonyos, hogy a közel-keleti vál­ságok idején, 1967-ben, 70-ben, 73-ban váltottak rajta üzenetet. A kor legújabb technikája — lénye­gében az, hogy a behívás bonyolult postai kódrendszerét kikapcsolták, s egyszerű érintésre megteremthető volt a kapcsolat — 15 éven át működött. Akkor, 1978-ban elavultnak minősítet­ték és a telexvonalat egymástól füg­getlenül működtető műholdrendszerre cserélték. A próbaadások még sűrűb­bek lettek, most már óránként és auto­matikusan jöttek-mentek semmitmon­dó szövegek. Az utolsó korszerűsítés 1984-ben, minden nagyobb hírverés nélkül zaj­lott le. Pontos adatok erről nem is is­mertek, de annyi tudott, hogy ma már a számítógépes rendszernek köszönhe­tően a washingtoni és a moszkvai kép­ernyőn megjeleníthetőek ábrák, grafi­konok is. Igaz, mostanában történt egy és más, ami — gondolhatnánk — jócs­kán mérsékli a jelentőségét ennek a kapcsolattartási módnak. Szó sincs er­ről; a stockholmi megállapodás a to­vábbi bizalomerősítő intézkedésről, vagy az idei nyár szenzációsnak mond­ható hírei a nagyhatalmi kapcsolatok kiterjesztéséről olyan területek, mint a katonai titkok világa — mindez nem kisebbíti a Forró Drót jelentőségét. Sőt. Inkább — az évforduló kapcsán — azt a gondolatot sugallja, hogy e közvet­len vonal negyedszázaddal ezelőtti üzembehelyezése valóban csak az első lépés volt egy ígéretes úton. Szászi Júlia Varsóban Történelmi találkozó Szerdán Varsóban találko­zóra került sor Czeslaw Kisz- czak lengyel belügyminiszter és Lech Walesa, az egykori „Szolidaritás” volt elnöke között. A találkozón egy kö­zelgő kerekasztal témáiról volt szó. Mint ismeretes, Kiszczak tábornok, aki a LEMP KB Politikai Bizottságának is tagja, a jogrend-, a társadal­mi és állampolgári fegyelem betartásáért felelős kormány- bizottság elnöke a múlt hét péntekén tett javaslatot fel­tétel nélküli tárgyalásokra mindazokkal, akik nem uta­sítják el az ország alkotmá­nyos rendjét és jogrendsze­rét. A tárgyalási javaslatot támogatásáról biztosította a LEMP KB szombat-vasárna­pi ülése. Csak a sztrájkok befejez­tével kezdődnek meg az ér­demi kerékasztal-tárgyalások Czeslay Kiszczak belügymi­niszter és Lech Walesa, va­lamint tanácsadóik között — jelentették be egy varsói sajtóértekezleten szerdán. Lech Walesa Kiszczak bel­ügyminiszterrel folytatott előkészítő tárgyalása után azonnal Gdanskba utazott, ahonnan felhívást készül tenni a sztrájkok abbaha­gyására az egész ország terü- etén, bár jelezte: nem lehe­tetlen, hogy felhívása süket fülekre talál. A találkozón Lech Walesa felvetette a jelenlegi hely­zetben legfontosabb kérdést, vagyis a szakszervezeti plu­ralizmus és ezen belül a „szolidaritás’ helyének prob­lémáját. A tárgyaláson egyetértés született abban, hogy valamennyi, a szak- szervezeti mozgalommal ösz- szefüggő kérdés a kerékasz­tal témái kö.zött szerepel majd. Nem lesz tabutéma, szó lesz egy átfogó együttműkö­désről a gazdasági, társadal­mi és politikai reformok ér­dekében \ Stelmachowski el­mondta: nem vonták ki a megvitatandó témák közül a „szolidaritás” reaktivitásá­nak kérdését sem. Jelezte: hoszan tartó, nagy türelmet igénylő tárgyalásokra lehet számítani, mert az ország vezetősége kellő biztosítéko­kat szeretne kapni arra, hogy nem ismétlődik meg .az 1980—81-es helyzet, ami a szükségállapot bevezetéséhez vezetett. Geraszimov az aradi találkozóról Kedvező a problémák megközelítése A Szovjetunió megelége­déssel fogadta a magyar és a román pártfőtitkár aradi találkozójának tényét — je­lentette ki Gennagyij Gera- szimdv. A szovjet külügymi­nisztérium szóvivője szerdai sajtótájékoztatóján az MTI tudósítójának kérdésére el­mondta, hogy moszkvai meg­ítélés szerint üdvözlendő a magyar—román viszonyban jelentkező problémák Ara­don tapasztalt pozitív meg­közelítése. Geraszimov emlékeztetett arra a korábban kifejtett szovjet álláspontra, amely szerint a szövetséges orszá­gok egymás közötti viszonyá­ban felgyülemlett problémá­kat az érintetteknek kell közvetlen tárgyalásokon ren­dezniük. A vasárnap lezaj­lott aradi magyar—román csúcstalálkozó ebbe az irány­ba tett kedvező lépésként üd­vözlendő — mondta. Szovjet—afgán űrrepülés Minden a program szerint történt Szerdán moszkvai idő sze­rint 9 óra 41 perckor — a tervezettnél néhány perccel előbb — megtörtént a Szo­juz—TM6 űrhajó és a Mir űrállomás összekapcsolódá­sa. Mint a Majak rádióállo­más beszámolt róla, a Szo­juz—TM6 — két szovjet és egy afgán űrhajóssal a fe­délzetén — a programnak megfelelően, technikailag hibátlanul hajtotta végre a műveletet. A. közös szovjet—afgán űr­repülés részvevőit — Vlagyi­mir Ljahov parancsnokot, Valerij Poljakov orvos-űrha­jóst és Abdul Ahad Momand afgán kutató űrhajóst — a Mir űrállomáson Vlagyimir Tyitov és Musza Manarov várta; az űrállomás két la- íkója már több, mint 8 hó­napja él és dolgozik a súly­talanság állapotában. A közös szovjet—afgán űrrepülés szerdai napjának krónikájához tartozik az is, hogy az afgán és a szovjet űrhajósok táviratban üdvö­zölték Mihail Gorbacsovot és Nadzsibullahot. Megköszön­ték a két vezető hozzájuk in­tézett jókívánságait. Gorba­csov válaszában hangsúlyoz­ta, hogy a közös űrrepülés jól példázza a szovjet—afgán együttműködés sokoldalúsá­gát, új fejezetet nyit a két nép kapcsolatában. Nadzsi- bullah is választáviratot kül­dött az öt fős legénységnek, s ebben a szovjet—afgán ba­rátság csúcspontjának ne­vezte az együttes űrprogra­mot. már az első napirendi pon­toknál megrekedtek. Az ENSZ főtitkára az idő rövidségét hangsúlyozta szerdán Genfben. Újságírók előtt kifejtette, hogy egyéb kötelezettségei miatt valószí­nűleg elutazik, de távollété­ben személyes megbízottja fogja irányítani a tárgyalá­sokat. A megbízott nevét egyelőre nem közölték. Diplomáciai hírforrások szerint ENSZ-szakértők há­rom pontból álló kompro­misszumos javaslatot dolgoz­tak ki a holtpontra jutott irak—iráni béketárgyalások előmozdítására, s ez mindkét fél követeléseit tartalmazza. Tárik Aziz iraki és Ali Akbar Velajati iráni külügy­miniszter péntek óta nem ta­lálkozott személyesen, így a — közvetett — tárgyalások Irak—Irán Holtponton a tárgyalások

Next

/
Thumbnails
Contents