Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-11 / 191. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 11: IA tudomány világa ) Ablak a világra Nem túlzás állítani, hogy új korszak küszöbéhez érkezett a televíziózás a műholdak „közvetítésével”. Bár egyelőre még a nyitánynak is csak a legelején tartunk, igen gyorsan, egykét éven belül a jelenlegi sokszorosára bővül a programválaszték, 30—40 csatorna közül válogathat a tévénéző szerte Európában — így Magyarországon is. Fenn és lenn öreg földrészünkre már most húsz tévéprogramot sugároznak a mesterséges égitestek, pedig ezek egyelőre csakis TÁVKÖZLÉSI műholdak (pl. az ECS 1—FI, az Intelsat). Tulajdonosaik kivétel nélkül nemzetek vagy nemzetközi szervezetek, az egyes tévétársaságok tőlük bérlik a csatornákat. Távközlési műholdak már több évtizede szolgálják fenn az űrben a földi infor- máció-ramlást, de csak a hetvenes években merült fel először a KÖZVETLEN műsorszóró (DBS) műholdak pályára állítása. Az első „fecskét” nem kísérte szerencse, emlékezetes, hogy a tavaly ősz végén felbocsátott nyugatnémet—francia műhold napelemei nem nyíltak ki. Ám a kezdeti kudarc ellenére is biztosan állítható. hogy a jövőben a tévéprogramok zömét ezek fogják • közvetíteni. A kétfajta műhold között a lényegi különbség műszaki szempontból mindössze anv- nyi, hogy a közvetlen műsorszórók erősebb jeleket "sugároznak maid. mint a jelenleg már szolgálatban lévő távközlési kollégáik, jogi szempontból nedi“ az, hogv semmilven engedély nem kell vételükhöz. Pillanatnyilag a magyar műholdas tévénézők az EFC 1—FI távközlési műholdról három csatornát nézhetnek „jogosan”: az angol nyelven adó Sky és Super Channelt és a franciául sugárzó TV—5-öt. Ez a három csatorna ingyenes. Ténylegesen meg jónéhány adás (RAI—1, SAT—1, 3SAT, World—Net. Teleclub, RTL—Plus, Filmet stb.) fogható. Ezekért a programokért valutával kell fizetni, azonban a Magyar Posta egyelőre nem állapodott meg tulajdonosaikkal az átvételről —, s ezért nem engedélyezi a műsorok vételét. Hogyan „vegyünk” műholdat? Mi szükséges a gyakorlatban a vételhez? Az űrből érkező jeleket egy parabolatükör gyűjti össze, ez az antenna. Átmérője 0,6—4 méter közötti lehet, annak függvényében, hogy milyen távol van a tévénéző otthona a sugárzás központjától. Magyarországon nyugatról kelet felé haladva gyengülnek a jelek. így hozzávetőlegesen másfélszer akkora parabolatükör kell például Nyíregyházán, mint Szombathelyen szükséges ugyanTévéprogram műholdakról olyan minőségi vételhez, feltételezve persze, hogy a rendszer többi egysége azonos minőségű. Á közvetlen műsorszóró műholdakhoz elég kisebb antenna 'is, mílnt a távközlőhöz. ám egyáltalán nem baj — és nem kidobott pénz —, ha a szükségesnél valamivel nagyobb az antenna, úgymond „van tartaléka”, mivel így ellenállóbb a vételt esetleg zavaró (hóvihar, madarak) tényezőkkel szemben. Szakértők szerint 1,8 méteres átmérőnél nem szabad lejjebb menni a takarékosságban, jóllehet a méret növekedésével hatványozottan drágább a szerkezet. A parabolatükör a begyűjtött jeleket a kültéri vevőfejhez összpontosítja. A tükörhöz és a fókuszában lévő vevőfejhez kellően stabil állvány is kell. Nem érdemes rajta spórolni — házilag tákolgatni —, mert ha erősebb szél meg tudja mozgatni, rosszabb lesz a tévében a kép, ha pedig feldől, megsérülhet az állványnál jóval drágább dvőfej és a tükör. A vevőfej a jeleket félig „megemészti” és a beltéri egységhez továbbítja. Ez utóbbi választja szét a programokat, „csatornázza” a tévékészülék (ek) számára, kezelése leginkább egy rádió keresőjéhez hasonlítható. Ennyi az egész. Egy műholdhoz. Többhöz azonban több kültéri egység kell majd, és ennek megfelelően nagyobb kapacitású beltéri egység a közösségeknek. Egyéni vevőknek olcsóbb megoldás a mobil állvány, amely képes automatikusan — vagy félig automatikusan — átállni egyik műholdról a másikra, és így egy kültéri egységgel több műhold is fogható. Közösségeknek ez azért nem megfelelő, mert biztos, hogy tagjaik egyidőben különböző műholdakat akarnak majd nézni. Kitől vegyünk? Magyarországon már eddig több mint hetvenezer otthonban válogathatnak - a tévénézők a műholdas programok ,. között. A hálózat gyorsan‘bővül, a tervek szerint az év végére már 150 ezer vevővel számolhatunk. Mindez nagyrészt annak köszönhető, hogy a hazai vállalatok és szövetkezetek (BHG*. Orion, Híradástechnikai Szövetkezet, Compu- text, Telekábel, Parabola, Globál Kft stb.) meglepően gyorsan és élénken reagáltak a műholdas televíziózás lehetőségeire. Általában a rendszerek eladására-fel- szerelésére vállalkozók töb- bé-kevésbé tőkés importra szorulnak, bár van közöttük Ä olyan cég is, amely már évekkel ezelőtt elkezdte fejleszteni saját berendezéseit és mára mindent maga gyárt. Szakértők szerint nagyon jó minőségű vételre alkalmas a Híradástechnika Szövetkezet rendszere. Nyugatnémet megrendelésre fejlesztette ki nagyon nagy közösségek — kisebb városok — számára. Kisebb közösségeknek — még ezer fős vevőkörnek is — „luxusparaméterű” a HSZ 28 csatornás vevőfejállomása, tartalékai nem lennének kellően kihasználva. Jó minőségű vételt garantál a BHG is, amely a nyugatnémet Hirschmann céggel kötött licenc-megállapo- dás alapján kezdte meg gyártani rendszerét. A vállalat importja megnyugtatóan biztosított. A BHG csak kompletten árulja rendszerét a márka védelem végett. Kábelezésre. karbantartásra is szerződik a Telecoop irodán keresztül, s mindezt hitelre. A többi, kisebb vállalkozás rendszerének minőségével sincs általában különösebb baj; a tévénézők szeme számára érzékelhetetlen, ha — netán — Délkelet- Ázsiában gyártott vevőfej van a tükör középpontjában, nem pedig nyugat-európai, például NSZK-márkájú. A különbséget inkább csak a műszerek jelzik. Áraikkal a kisebb cégek alig maradnak el a BHG-tól, lényeges különbség maguk között sincs. Kérdéses azonban, hogy nem lesz-e fennakadás importjukban. És kérdéses valamelyest fennmaradásuk is. Amikorra teljesen kiépül Magyarországon a műholdas tévérendszer, alaposan megcsappan a telepítési igény; jobbára a bővítésre, karbantartásra lesz csak kereslet. Egy, a jövőben esetleg megszűnő vállalkozás nem valószínű, hogy az általa most vállalt karbantartást évek múlva teljesítené. Ami a pontos árakat illeti, a gyártók nyomatékkai hangsúlyozták, hogy csak hozzávetőleges adatokat tudnak mondani. Az ÁFA rárakodááaval is számolva egyéni vevőrendszert 150— 250 ezer forint között kínálnak a gyártók, zömüket 190—200 ezerért. (Az eltérés számottevően függ az antenna méretétől.) Egy harminc otthonos kisközösségi rendszer vevőinek fejenként 6—12 ezer, száznál több vevő esetén 4—6 ezer forintba kerijl a rendszer és felszerelése kábelezéssel. Ha ezernél több a vevők száma, a költség mindössze 1—3 ezer forint. Végezetül egy jó tanács: bármelyik cég építi is ki a műholdas rendszert, a megrendelők arra nagyon ügyeljenek, hogy hány csatornásra kérik azt, s tisztázzák, hogy bővíthető-e majd viszonylag könnyen, ha újabb műholdak megjelenésével további programok közül szeretnének válogatni. Mert választékban biztosan nem lesz hiány, hiszen a tele- hoidkorszaknak még a küszöbét sem léptük át. Igaz ugyan, hogy a jelenlegi űr- Drogramok ritkán kínálnak jó filmeket, ám minél több a csatorna, annál nagyobb az esély. Wagner B. György Háziállatok és a gyermekek A bécsi egyetem lélektani intézetében megállapították, hogy azokat a gyermekeket, akiknek otthon háziállatuk van társaik könnyebben fogadják a barátjuknak, mint azokat, akiknek nincs háziállatuk. A háziállatok kis gazdái maguk is barátkozóbb természetűek. Azonkívül jobban elsajátíthatják a szavak nélküli kommunikáció játékszabályait: megtanulnak arckifejezésből, a viselkedés parányi változásaiból olvasni. E következtetésre 455 iskolás tanuló vizsgálatából jutottak. A kísérletben főként azt kívánták megállapítani, hogy például a kutyának vagy a macskának engedetlenséget vagy támadó szándékát kifejező mimikája fejleszti-e a gyermeknek azt a képességét, amellyel a ki nem mondott érzelmeket és szándékokat felismeri. Az igenlő eredménnyel végződő vizsgálatból az is kiderült, hogy a kislányok jobban megértik háziállataikat, mint a kisfiúk. Puliverszámitógép A számítógép irányítja a minszki kötöttárúgyárban a mellények és pulóverek gyártását. A hibátlanul és rendkívül gazdaságosan működő számítógép például modellezéssel meghatározza, hogy miként állítható elő a legkisebb anyagráfordítással az adott ruhadarab, így jelentős mennyiségű anyagot takaríthatnak meg. Az elektronika alkalmazásával elérhető évi megtakarítást 75 ezer rubelre becsülik a minszki kötöttárugyárban. Uj tulajdonság: lángállá textíliák A fém-, az üveg-, a grafit és az azbesztszálak nem égnek el, a belőlük készült textíliák lángállók. Ám a legfontosabb ruházati és lakástextíliák éghető anyagok, s e tekintetben csak abban különböznek egymástól, hogy az egyikük (a pamut, a viszkóz stb.) könnyebben, a másikuk (a gyapjú, a selyem, a poliamid stb.) nehezebben gyullad meg. A textíliáknak ez a tulajdonsága már sok súlyos balesetnek volt az előidézője. Ezért világszerte keresik azokat az eljárásokat, amelyekkel a textilanyagok égését csökkenthetik. Minden anyagra egyaránt megfelelő lángmentesítő kikészítési eljárást azonban még nem sikerült találni. Legelőbbre a cellulóz alapú anyagok lángmentesítésében jutottak. A cellulóz hőbomlása körülbelül 350 Celsius-fokon kezdődik meg. Belőle ezen a hőmérsékleten olyan éghető gázelegy képződik, amely 400 Celsius-fok körüli hőmérsékleten meggyúllad. Az égés során a cellulóz tovább bomlik, gáz, folyékony és szilárd halmazállapotú bomlástermékek keletkeznek belőle. Miközben a gázok egy része elég, a folyékony és a szilárd anyagok .bizonyos hányada elpárolog és szintén elég, másik részükből azonban széntáítalmú anyagok keletkeznek. Ez utóbbiak körülbelül 600 Celsius-fokon mindaddig izzanak, amíg a szén ki nem ég belőlük. És végül az anyagból csak hamu marad vissza. A lángmentesített textíliák szintén meggyulladnak, ám sokkal nehezebben (nagyobb hőmérsékleten). mint a kezeletlen anyagok, s nem égnek, nem izzanak tovább, ha már nem éri őket láng (sugárzó hő). Angol kutatóknak sikerült felfedezniük, miként kell kezelni a közönséges gyapjú- szövetet, hogy azt az 1500 Celsius-fokos hő se gyújtsa meg. A gyapjúszövet hő- és lángállóságát megnövelő eljárás során titán vagy cirkónium alapú vegyszert visznek fel a szövetre. Képünkön a tűzálló gyapjúruhába öltözött személy sértetlenül átsétál a lángokon. Dohányzás és mikroelektronika Kétütemű motorok élettartama Egy új eljárással elejét lehet venni fékezéskor a kétütemű versenymotorok du- gattyú-berágódásának. Az NDK-ban új vizsgálóeljárást dolgoztak ki a dugaty- tyúrúd és a hengerfal közötti nyomás mérésre. Ez az első eljárás, amellyel az ívelt felületeken kialakuló nyomás meghatározható vizsgálatai eredményeként újfajta dugattyúkat tervezett, amelyek a motorgyártásban észlelt legnagyobb nyomásokat is károsodás nélkül elviselik. Újítása ötszörösére növeli a kétütemű motorok élettartamát. Tetoválás Van a képzőművészetnek egy ága. amelyet talán többen művelnek, mint a festészetet vagy a szobrászatot, de 'mégsem esik róla szó az újságokban vagy a televízió kulturális rovataiban. Műhelyei ennek ellenére megtalálhatók mind az öt kontinensen. Az emberiségnek ezt az egyik legősibb művészeti tevékenységét tetoválásnak nevezik. Az emberi bőr díszítésének eredetét kutatva időben és térben nagyot kell lépnünk. A mai mikroelektronikai eszközöket úgy kell gyártani, hogy még az 1 mikrométernél kisebb porszemek se szennyezzék. Ezért az Egyesült Államokban több kutató azt vizsgálta, hogy miként tehetnék még tisztábbá a levegőt azokban a nagyon tisztán tartott helyiségekben, amelyekben a mikroelektronikai eszközök készülnek. Megállapították, hogy a dohányosok még több órával a legutolsó cigaretta elszívása után is negyvenszer annyi szennyező anyagot lehelnek ki — főképp nyál- cseppekben és szájuk elpusztult sejtjeinek csomóiként —, mint akik nem dohányoznak. Ezek a mikroszkopikus szennyezők a kutaMaga a tetoválás szó a polinéziai szigetvilágból származott hozzánk, a világnak arról a részéről, ahol ma is a legelterjedtebb ez a hagyományos „öltözködésforma”. Az idők folyamán a hiúság a tetoválás céljai között kisebb szerepet játszott, viszont egyre inkább az együvé tartozás kifejezőjévé vált mind a primitív törzseknél, mind a modern világban élőknél. A tetoválás ma is leginkább őshazájában, az óceániai szigetvilágban, vatók által kipróbált egyetlen maszkkal sem tarthatók távol a megmunkálandó tárgytól. A szennyeződésből eredő selejt tehát pusztán azáltal is csökkenthető, hogy a kényes műveleteket nem dohányzó munkásokkal végeztetik el. E felismerések birtokában most azt vizsgálják, hogy mekkora szennyezést okoz a dolgozók étele, a fogkrémje, vagy a munkahelyiségben hordott ruhaneműik mosásának a módja. A kutatók szerint különösen veszedelmes a baktériumok szennyező hatása, mert sok bennük a mikroáramköröket alkotó félvezetőkre nagyon ártalmas nátrium és kálium. lamint Üj-Zélandon őrzi formagazdagságát, nagy élményt nyújtva a néprajz kutatóinak és a turistáknak. Az Egyesült Államokban évente megrendezik a tetoválások világbajnokságát, bár a legtöbb civilizált országban a többség ma is gyermekkori játék gyanánt, büntetőintézetekben vagy katonai szolgálat alatt szerzi be bőrdíszeit. A többnyire önjelölt művészlelkek általában nem rendelkeznek nagy fantáziával, s megrekednek a kedvenc női nevek, nyíllal átlőtt szívek, primitív női aktok színvonalán. Természetesen vannak kivételek. Mindenekelőtt a világ nagy tengeri kikötőiben működő tetoválószalonokból kikerülő alkotások figyelemre ■méltóak. Ezek hivatásos grafikusművészekkel megrajzoltatják a tengerészek által leginkább kedvelt motívumokat, de improvizálnak is jó pénzért. Egy valóban bámulatosan szép, teljes hátat beborító japán stílusú tájképért 4000 dollárt is elkérnek. Igaz, a több napos munka sokszor csak félig készül el, mert a tengerésznek közben ismét hajóra kell szállnia, s a japán törpefenyő helyén csak a bőrsivatag marad. Amszterdamban nyílt meg a tetoválások múzeuma, ahol ösz- szegyűjtötték az ehhez szükséges eszközöket, tűket, festékeket (MTI Külföldi Képszerkcsztőség) Fájdalmas művészet
