Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-30 / 207. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 30. MÉRSÉKLŐDÖTT A KERESLET Hiányszakmák és elhelyezkedési gondok Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal Munkaügyi Információs Központjának jelentése szerint az év második negyedében több volt ugyan a bejelentett betöltésre váró állás, mint az év első három hónapjában, ez a növekedés azonban alapvetően nem a munkaerőpiaci helyzet változásából, hanem bizonyos adminisztratív előírások módosításából adódott. Áprilistól ugyanis a bejelentési kötelezettséget a munkáltatók korábbiaknál szélesebb körére terjesztették ki, s a munkaadók most már nem a negyedév utolsó napján üresen álló munkakörökről adnak tájékoztatást, hanem a negyedév során adódó valamennyi álláslehetőségről, még ha azokra időközben találtak is jelentkezőt. így április—június között az előző negyedévhez képest 20 százalékkal több munkáltató adott tájékoztatást a munkaerő-közvetítő szerveknek, s ennek következtében lett csaknem 24 százalékkal több az összesített üres állások száma. A munkaerő-közvetítő szerveket a második negyedév során 51 500-an keresték fel, míg 3493 munkáltató 54 100 álláslehetőségről tájékoztatta az irodákat. A munkalehetőségek után érdeklődők száma körülbelül megegyezik az egy évvel korábbival, viszont most — még az irodák szélesebb körű tájékozódása ellenére is — 6800-zal kevesebb munkaalkalom kínálkozott a számukra. Ügy tűnik, hogy az emberek egyre inkább ragaszkodnak régi munkahelyükhöz, mert a múlt év azonos időszakához képest körülbelül 5 ezerrel csökkent azoknak a száma, akik meglévő állásuk mellett érdeklődtek más munkahely iránt. A nehezedő elhelyezkedési lehetőségeket jelzi az is, hogy most az egy évvel korábbinál 15 százalékkal több pályakezdő fordult az irodákhoz. Az előző hónapokhoz képest ha nem is jelentős, de némi változás tapasztalható a vállalatok felvételi igényében. Az össz-keresleten belül a korábbi 48—52 százalékról 45 százalékra mérséklődött a szakmunkásoknak felajánlott munkahelyek aránya, míg 21—25 százalékról 31 százalékra emelkedett a betanított munkások iránti igény, s 14—19 százalékról 11 százalékra csökkent a segédmunkásoknak kínálkozó munkakörök aránya. A szellemi foglalkozásúak iránti kereslet nagyjából változatlan. A munkáltatók továbbra is szinte kizárólag teljes munkaidőben akarják foglalkoztatni az újonnan fel- vetteket. A legtöbb álláslehetőség — az összes igények 46 százaléka — változatlanul az iparban kínálkozott. Folyamatosan bővülnek az elhelyezkedési lehetőségek a közlekedés, a posta és a távközlés területén. A magas fluktuáció miatt számottevő az építőipar munkaerő-igénye is. Űj munkahelyet találni azonban még a legkeresettebb szakmában sem egyszerű, mert az igények és a lehetőségek területenként igen eltérőek. Az egyik legkeresettebb szakmában, a géplakatos munkakörben elméletileg minden jelentkező legalább nyolc ajánlat között válogathatna, ám a munkáltatók és a munkát vállalni szándékozók egymásra találását nehezíti, hogy a betöltésre váró munkahelyeknek csaknem a fele Budapesten és két megyében — Borsodban és Komáromban — található, míg a jelentkezők jórésze Szabolcs, Csongrád, Szolnok és Vas megyei lakos. Hasonló a helyzet a segédmunkák tekintetében is; a felkínált több mint 6 ezer állásnak csaknem a fele Bács-Kiskun, Csongrád, Győr-Sopron, Fejér és Komárom megyékben, valamint a fővárosban adódna, ám ilyen munkára főként Baranya, Borsod, Szabolcs és Szolnok megyében lenne jelentkező. így azután 13 megyében a segédmunkát keresők egyrészének a megyehatárokon belül nem tudtak állást ajánlani az elmúlt hónapokban a munkaerő-szolgálati irodák. Minden bizonnyal ez is hozzájárul ahhoz, hogy munkaerő-közvetítő szerveknek egyre több az olyan ügyfelük, akik kedvezőbb munka- lehetőség, magasabb kereset reményében felmondják a régi állásukat, de számításuk nem válik be, s már mint munka nélkül lévők fordulnak a munkaerő-közvetítő szervekhez segítségért. Április—június között az egy évvel korábbinál csaknem 4 ezerrel több, 30 947 munka- viszonnyal nem rendelkező ügyfél érdeklődött az irodáknál munkalehetőség iránt. Közülük azonban csak 11 462-en kérték, hogy az irodák vegyék nyilvántartásba őket, s ezzel együtt folyamatosan tájékoztassák az adódó munkalehetőségekről. A többiek, úgy tűnik, bíztak abban, hogy az esetleges érdeklődések alkalmával, más úton is találnak maguknak új munkahelyet. A 11462 munkaviszonnyal nem rendelkező, az irodák nyilvántartásában szereplő ügyiéi közül 10 789-nek egy hónapon belül sikerült elhelyezkednie a munkaerő-közvetítő szervek ajánlatai alapján. Három hónapnál rövidebb időn belül 488-uknak kínáltak megfelelő állást, míg ennél tovább csak 185-en kényszerültek várakozásra. — b. e. — A Néplap megkérdezte: Búcsúban Sergő, bazár, csillogás. Ki ne emlékezne gyermekkora falusi vagy városrészi búcsúinak színes forgatagára, amikor a család és a rokonság összejött a gazdagon terített asztal mellett, s mindenkinek jutott valamilyen kis • ajándék, meglepetés. Felvételeink a jászberényi búcsúban készültek, s arról vallanak, hogy ez a hagyományos helyi egyházi ünnep és népi szórakoztatás változatlanul népszerű az idősebbek és a fiatalok körében egyaránt. (Fotó; Nagy Zsolt) Miként használhatjuk a közterületet? nyék előtt idejében jelezzék helyigényüket, mert ilyenkor az egyszerre és tucatjával érkező kérvények ösz- szetorlódnak, emiatt esetleg csak később tudjuk kiadni az engedélyeket. Érdemes figyelemmel kísérni, hogy meddig érvényes a hozzájárulás. Ha lejárt, újból meg kell hosszabbítani. A közterület használat jellegétől függően a négyzetméterenkénti díj havi 2 és 45 forint között van. Ez még mindig jóval olcsóbb, mint a birság'. Sz. Z. Ez a telefon? Találó lehetne a „szükséges rossz” kifejezés az utcát, járdát eltorlaszoló építőanyag-törmelékekre és kupacokra. Igazából azért nem lenne helyes így fogalmazni, mert a lakosság szükségleteit kielégítő árusok hosz- szabb-rövidebb ideig, az építkezők — jobb megoldás híján — hónapokig kénytelenek igénybe venni a közterületet. Mi a szabályos útja a közterületek használatának, — kérdeztük meg Orsós Jánostól, a Szolnoki Városi Tanács Közterületfenn- tartó Intézmény gazdasági vezetőjétől. — Mintegy 30 jogcím van arra, hogy a város területét 'használják a magánszemélyek, vagy az intézmények. Ezek közül a legtipikusabb az árusítás, az építőanyagtárolás, de ide sorolhatnám a hirdetések kifüggesztését is. Tavaly mintegy ezerötszáz kérelem érkezett hozzánk, persze akadt dolga a hely- foglalás rendjét szabályozó tanácsrendelet megsértőivel szemben a közterületfelügye- lőfcnek is. A helyes az lenne ha a közterületet foglalók a munkák megkezdése előtt Lézerlaboratóriumot rendeznek be Tatabányán, a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat Komárom megyei szervezetének stúdiójában'. Az egymillió forintos .beruházással — a Központi Fizikai Kutató Intézet, a Budapesti Műszaki Egyetem, valamint a Tungsram Rt., szakembereinek segítséfelkeresnék a Pólya Tibor úti városgondnoksági irodánkat. Nem olyan esetekre gondolok, mint a szén- szállítás, ahol pár óra alatt eLhordják a halmot, ’ hanem arra, amikor előreláthatóan hosszabb időre foglalják el az utat, a járdát. Annyi bizonyos: a pavilonokat — a városképet rondító bódékat nem látjuk szívesen. Kedd kivételével minden munkanapon rendelkezésre állunk a lakosságnak. Kérelemnyomtatványt adunk, az ehhez szükséges 100 forintos illetékbélyeget itt is meg lehet vásárolni. A családiházas területekre — a többséget jelentő rutin ügyekhez — még aznap megadjuk a hozzájárulást. A központot, a város forgalmasabb helyeit érintő kérelmeket a tanács műszaki osztályával a lakosság ellátásával kapcsolatos kitelepüléseket pedig a termelés-ellátás felügyeleti osztállyal is egyeztetnünk kell, de az ügyintézési idő ekkor sem több két-három napnál. Saját érdekükben is ama kérjük a kereskedőket és az utcai árusakat, hogy a nagyobb ünnepek, rendezvégével — még az idén elkészülő laboratórium kettős célt szolgál. Elsődlegesen ismeretterjesztési, oktatási célra használják. Ezért a fénytan iránt érdeklődő tanulóknak szakkört szerveznek, a csoportosan érkező látogatók számára pedig előadótermet alakítanak ki a laboratórium mellett A varázsos Tisza-tó nagy felfedezői közé tartozó nyugatnémet házaspár, Ford Scorpiójával nyaranta megjelenik az Abádi öböl partján. Az idén éppen a Kanári szigetekről jöttek kipihenni az ottani üdülés fáradalmait. Az egyik este fogorvos barátomnál találkoztam velük, és a sok éves ismeretség tette, hogy immár képes voltam az ő szemükkel látni a kamasz fürdőhely esendően nagyszerű hétköznapjait. Tudtam, hogy teljesen őszintén hozsannáz- nak, amikor föllelkesülve dicsértek egy jól sikerült magyaros gulyáslevest, miként fintorukat sem rejtegették, midőn a meglepetésnek szánt pacal lett számukra feltálalva. A hölgy meg is jegyezte, hogy náluk ezt az izét a kutyával etetik. A kőbányai sör savanykás volt, így hát csak illendőségből nyalogatták, de benyomásaik összessége mégis csak oda hordott ki —, hogy már a jövő nyárra is lefoglalták lakókocsijuk helyét. Amivel viszont végképp nem tudtak mit kezdeni, az hazai távbeszélésünk volt. Az orvosi szolgálati lakás fő helyén trónol nem is palástolt büszkeséggel a telefon, amely kivételezett helyet biztosít gazdájának a nagyközség hírközlő hierarchiájában. Ez a készülék percenként csörög, zörög, zakatol, egy pillanatra sem hagyja magát elfeledtetni. Aztán ha az ember felemeli a kagylót, szinte az egész Tisza-mente napi életének lehet fültanúja. Ezen. a drót- idegszálon jön-megy a környék minden fontos közlendője. Egyik vacsoraidóben olyan irritálóan berregett az özönvíz előtti bakelitdoboz, hogy lehetetlen volt nem fölvenni a kagylót. Belehallgatva, a vonal végén egy kétségbeesett férfihang hallózott, s keresett kapcsolatot a rendőrséggel. — Segítsenek az isten szerelmére — könyörgött a férfi a vélhető ügyeletesnek. A 17 éves lányom törzúz a lakásban, és azzal fenyegetőd - zik, hogy ittihagy bennünket. A rend őre komótosan elmagyarázta, hogy ő családi ügyékbe nem avatkozhatik, de ha adhat egy jó tanácsot, az az, hogy az apa akasszon le egy tisztességes pofont a leányának, hátha megnyugszik. — Dehogy tehetek én ilyet — vált ijedtté valamelyik Tisza menti kisfaluban a fér- fihang. — Még feljelent kiskorú bántalmazásáért, és akkor azért állhatok a bíróság elé. Jöjjenek inkább ki, aztán ha meglátja magukat, talán megszeppen... A rend őre illetéktelensé- gét hangsúlyozva mentege- tődzött. Egy pillanatra az anya riadt hangja is felhangzott, aztán kattant a készülék, és a minidráma véget ért. Már legalábbis a telefonban. A kíváncsi németek természetesen tudná akarták mi történt, így nyersfordításban közölni kellett velük a történteket. Csodálkozásukat csak kottázni lehetne. — Önöknél ez a telefon? — kérdezte egyikük, és a hangsúlyban benne volt, hogy azonosítani kívánja azzal az alkalmatossággal, amely otthon hordozható és gombnyomással és diszkréten... — Igen, nálunk ez a telefon — erősítettük mi, magyarok kórusban. Nem értették. Mi igen. — pb t— Lézerlaboratórium Tatabányán Bérmunkát vállal a TIT
