Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

Törvénytervezet az egyesülési jogról

3. nemzeti, nemzetiségi, faji vagy felekezeti csoport hátrányos megkülönböztetésére irányul,

4. háborús uszításnak minősül, vagy

5. bűncselekmény elkövetésére hív fel.

29. paragrafus

Ahol jogszabály társadalmi szervezetről rendelkezik, lázon tömegszervezetet és tömegmozgalmat kell érteni.

30. paragrafus

A szakszervezetekre vonatkozó részletes szabályokat külön törvény állapítja meg, amely e törvény rendelkezéseitől eltérhet.

31. paragrafus

Felhatalmazást kap a Minisztertanács, hogy a társadalmi szervezetek gazdálkodó tevékenységével kapcsolatos rendelkezéseket meghatározza.

32. paragrafus

(1) A Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény 212. paragrafusának helyébe az alábbi rendelkezés lép:

„212. paragrafus Aki olyan társadalmi szervezet vagy egyéb szervezet szervezésében vagy vezetésében vesz részt, amelynek célja vagy tevékenysége sérti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, a közegészséget, vagy mások jogait és szabadságát, vétséget követ el, és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, javító-nevelő munkával vagy pénzbüntetéssel büntethető.”

(2) A Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény a következő 228/A. paragrafussal egészül ki:

„Az egyesülési és a gyülekezési szabadság megsértése 228/A. paragrafus Az a hivatalos személy, aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában jogosulatlanul akadályoz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

(3) A szabálysértésekről szóló 1968. évi I. törvény 103. paragrafusa a hatályát veszti.

33. paragrafus

Ez a törvény

.....................

l

ép hatályba.

(MTI)

Törvénytervezel a gyülekezési jogról

Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy a gyülekezési jog mint alapvető szabadságjog zavartalan gyakorlását biztosítsa az Alkotmány 54. paragrafusának (3) bekezdésében és 64. paragrafusában foglaltak alapján — összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezésével — a következő törvényt alkotja:

I. Fejezet

Általános rendelkezések

1. paragrafus 3. paragrafus

(1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja a gyülekezés szabadságát.

(2) A gyülekezési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a 'közrendet, a közerkölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével.

2. paragrafus

(1) A gyülekezési jog gyakorlása keretében békés ösz- szejövetelek, gyűlések, felvonulások (a továbbiakban együtt: rendezvény) szervezhetők, illetőleg tarthatók, amelyeken a résztvevők véleményüket szabadon kinyilváníthatják, és közös álláspontot alaki thatnak ki.

(2) A rendezvény résztvevői jogosultak a közösen kialakított álláspontjukat az illetékes állami szervhez, gazdálkodó szervezethez, társadalmi szervezethez vagy egyesülethez eljuttatni,

amely a közérdekű bejelentésekről, javaslatokról és panaszokról szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően köteles eljárni.

A rendezvény rendjének biztosításáról a szervezők gondoskodnak. A rendezvény rendjének biztosításában — szükség esetén — a rendőrség és egyéb illetékes állami szervek közreműködnek.

4. paragrafus

A törvény hatálya nem terjed ki

a) az állami szervek, gazdálkodó szervezetek, társadalmi szervezetek és egyesületek rendeltetésszerű működésével kapcsolatos rendezvényekre;

ib) az országgyűlési képviselők és a tanácstagok választásával összefüggő gyűlésekre, valamint a képviselői és a tanácstagi beszámoló gyűlésekre;

c) az államilag bevett és elismert vallási felekezetek épületeiben szervezett vallási szertartásokra, rendezvényekre és a körmenetekre;

d) a kulturális rendezvényekre és a sporteseményekre;

e) a családi eseményekkel kapcsolatos rendezvényekre.

II. Fejezel

A rendezvény szervezése és megtartása A rendezvény szervezése

5. paragrafus

Nem lehet a rendezvény szervezője az a személy, akit a bíróság eltiltott a közügyektől.

6. paragrafus

A változat

(1) A közterületen vagy középületben tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes rendőrkapitányságnak, Budapesten a Budapesti Rendőr-főkapitányságnak (a továbbiakban: rendőrség)

legalább öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően 'be kell jelenteni. A bejelentési kötelezettség a rendezvény szervezőjét terheli.

zettség a rendezvény szervezőjét terheli.

(2) Ha a rendezvény több tanács (rendőrség) illetékességi területét is érinti, a bejelentés bármelyik érintett tanács végrehajtó bizottságának titkáránál (rendőrségnél) megtehető.

7. paragrafus

(1) Nem kell előzetesen bejelenteni azoknak a rendezvényeknek a szervezését, amelyeken a résztvevők létszáma — előreláthatóan — a 200 főt nem haladja meg.

(2) Nem mentesül az előzetes bejelentési kötelezettség alól az a rendezvény, amelynél a részvételre való felhívás tömegkommunikációs eszközök útján, plakátokon vagy röplapon történik.

B változat

(1) A közterületen vagy középületben tartandó rendezvény szervezését a rendezvény helye szerint illetékes városi, nagyközségi, községi közös tanács — Budapesten a Fővárosi Tanács — végrehajtó bizottsága titkárának (a továbbiakban: végrehajtó bizottság titkára) öt nappal a rendezvény megtartásának tervezett időpontját megelőzően be kell jelenteni. A bejelentési kötele8. paragrafus

A bejelentésnek tartalmaznia kell:

a) a tervezett rendezvény időpontját, helyszínét, illetőleg útvonalát;

b) a rendezvény célját, illetőleg napirendjét;

c) a rendezvényen résztvevők várható létszámát;

d) a rendezvényt szervező szerv vagy személyek es a szervezők képviseletére jogosult személy nevét és címét.

R rendezvény megtartása

9. paragrafus

(1) Az előzetes bejelentéshez kötött rendezvény megtartását a végrehajtó bizottság titkára (rendőrség) a bejelentésnek a hatósághoz való beérkezésétől számított öt napon belül megtilthatja, ha az az állam biztonságát, a

közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sértheti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével járhat, továbbá ha a bejelentés a 8. paragrafusban meghatározottakat nem tartalmazza.

(2) A 6. paragrafus (2) bekezdésében meghatározott esetben a rendezvény megtartását csak az a tanácsi szerv (rendőrség) tilthatja meg, amelyhez a bejelentés érkezett.

(3) A rendezvény megtartását megtiltó határozatot haladéktalanul közölni kell a szervezőkkel.

10. paragrafus

(1) A rendezvény megtartását megtiltó határozat ellen fellebbezésnek helye nincs; a határozat a közlésétől számított három napon belül bíróság előtt megtámadható. A keresetlevélhez csatolni kell az államigazgatási szerv határozatát.

(2) Ha a bíróság az állam- igazgatási szerv határozatát a rendezvény bejelentésben megjelölt időpontját követően helyezi hatályon kívül, a rendezvény megtartásának tervezett új időpontjáról a bejelentést elbíráló hatóságot 24 órával a rendezvény megtartását megelőzően tájékoztatni kell.

11. paragrafus

A hatóság a rendezvény megtartásának feltételeként — a rendezvény résztvevőinek várható létszámához igazodóan — meghatározhatja a rendezők számát.

12. paragrafus

(1) A szervező jogosult eltávolítani a rendezvényről azt, akinek magatartása a rendezvény törvényes lebonyolítását veszélyezteti.

(2) Ha a rendezvény résztvevőinek magatartása miatt annak törvényes lebonyolí-t tása nem biztosítható, a ■ szervező köteles a rendezvényt feloszlatni.

(3) A rendezvényen résztvevők nem jelenhetnek meg fegyveresen, valamint felfegyverkezve. E rendelkezés nem vonatkozik azokra, akik hivatalból jogosultak fegyverviselésre és szolgálati okból vesznek részt a rendezvényen.

13. paragrafus

(1) A rendezvény résztvevőinek magatartásával okozott kárért a károsulttal szemben a rendezvény szervezője felelős, kivéve ha úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.

(2) Ez a szabály nem érinti a szervezőnek azt a jogát, hogy a károkozótól a kár megtérítését követelhesse.

14. paragrafus

(1) Ha az előzetes bejelentéshez kötött rendezvényt bejelentés vagy pedig a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül tartanak, a rendőrség a rendezvényt feloszlathatja.

(2) Ha a gyülekezési jog gyakorlása az állam bizton^ ságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt sérti, illetőleg a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével jár, a rendőrségnek a rendezvényt fel kell oszlatnia.

(3) A rendezvény feloszlatását figyelmeztetésnek kell megelőznie.

(4) A rendezvény feloszlatásának jogszerűségét a feloszlatástól számított tizenöt napon belül a bíróság előtt megtámadható.

15. paragrafus

A helyi tanács a helyi körülményekre figyelemmel közegészségügyi, közlekedés- biztonság', tűzrendészed és honvédelmi érdekből kivételesen — rendeletben — korlátozhatja egyes közterületek és középületek gyülekezési jog gyakorlása céljából történő igénybevételét.

III. Fejezet

Vegyes és zárórendelkezések Értelmező rendelkezések

16. paragrafus

E törvény alkalmazásában

a) az állam biztonságának, a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmén olyan tevékenységet kell érteni, amely

1) a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével való szembenállásra2) a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövetségi rendszerhez való tartozása ellen,

3) nemzeti, nemzetiségi, faji vagy felekezeti csoport

'hátrányos megkülönböztetésére irányul,

4) háborús uszításnak minősül, vagy

5) bűncselekmény elkövetésére hív fel.

b) közterület: a mindenki számára igénybevehető, magántulajdonban nem lévő terület, útvonal, út, utca, tér;

c) középület: a mindenki számára nyitva álló, illetőleg a díjfizetés vagy más időszaki belépési engedély alapján bárki által igénybe vehető épület.

Záré rendelkezések

17. paragrafus

(1) Ez a törvény 198........

1-jén lép hatályba.

(?) A szabálysértésekről

szóló 1968. évi I. törvény a 103. paragrafus után a következő címmel és a 103/A. paragrafussal egészül ki:

Gyülekezési joggal visszaélés

103. paragrafus (1) Aki bejelentési kötelezettséghez kötött összejövetelt, gyűlést vagy felvonulást bejelentés vagy a tervezett új időpontról való előzetes tájékoztatás nélkül vagy a hatóság tiltó határozata ellenére szervez, vagy a magatartását

irányítja, illetőleg a hatóság által meghatározott feltételnek nem tesz eleget, tízezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabálysértés

miatt az eljárás a rendőrség hatáskörébe tartozik.

Törvénytervezetek országos vita előtt

Két dokumentum,

törvénytervezet jár kézről kézre ezekben a napokban. Aki rápillant, s nem érez indíttatást tanulmányozásához, vagy netán beleolvas és a kissé száraz nyelvezettől visszariad, nem marad ki semmiből. A két irat vitájára ugyanis még számos invitációt kap. A törvénytervezetek a gyülekezési és az egyesületi jogról szólnak, törvényerőre emelkedésük két alapvető állam- polgári jog gyakorlásához ad majd garanciákat.

A napokban sajtótájékoztatót tartott a Hazafias Népfront Szolnok Megyei Bizottsága, majd országos szinten is összehívták az újságírókat és mindkét fórumon bejelentették: mozgósítani kívánják az ország felnőtt lakosságát arra, hogy feltétlen mondjon véleményt a törvénytervezet vitájában. Semmiképp ne intézze el egy beletörődő kézmozdulattal vagy semmitmondó megjegyzéssel a meghívást. Hallassa hangját mindenki, és ha a tervezetből törvény lesz, érezze sajátjának az is, aki csak hallgatóként volt részese valamelyik tanácskozásnak.

A tervezet ily széleskörű közhírelése a paragrafusok ország színe előtti latolgatása remélhetően csak kezdete egy folyamatnak: nyitánya egy olyan párbeszédnek mely a jövőben napi gyakorlattá válik. És hogy éppen e két törvény feletti diskurzus nyitja a sort? Logikája csak az lehet, hogy fontosságuk emelte őket az élre. Ha a két tervezetből törvény lesz, úgy mindenképp megnő az állampolgárok véleménynyilvánításának lehetősége, beleszólásuk az „országos nagy politikába” immár visszavonhatatlanul szentesítve lesz.

— Nocsak, eddig nem volt jogom a gyülekezéshez? — kérdezte szemöldökét felhúzva egyik ismerősöm, miközben a tervezetet lapozgatta. Aztán elmondta, mitől jött némileg zavarba. „Fennállásának” több mint négy évtizede alatt nem egy esetben vett részt nagygyűlésen, egységet demonstráló felvonuláson baráti népek mellett vagy üzenetet hordozó összejövetelen harciasán berzenkedő nációk ellenében. De mint szemlélő, éppen a közelmúltban volt tanúja egy békés környezetvédő menetnek, majd Erdély falvaiért perelő elkeseredett gyülekezésnek.

— Nos, ha eddig az a törvény nem létezett, amelyik bízvást garantálta volna az egyesülési és gyülekezési jogot, mint alapvető szabadságjogot zavartalan gyakorlásában, úgy még jobb, hogy immár a hatalom áldásával gyűlhetünk egybe összejövetelekre, felvonulásokra —. summázta véleményét.

Ami az egyesületek alapításának lehetőségét illeti, ez sem újdonság történelmünkben. Széchenyi idejében már. természetes gyakorlata volt az egyesülési jognak, de közismertek mind napjainkig a munkásmozgalom legkülönbözőbb egyesületei, melyek olykor lehetőséget biztosítottak a progresszív szándékok kiteljesedésének.

A kulturális mozgalmak, olvasó- és önképző körök, az agrárszocialista mozgalom társulásai azt bizonyítják, hogy Magyarországon mindig is volt igény a jó célért való közösségbe szerveződés iránt. Miért lenne ez másként napjainkban, amikor is a nemzet előtt álló teendők elvégzéséhez már emberöltő óta nem igényelt társadalmi aktivitásra volna szükség? Az állampolgárok passzivitása ebben a helyzetben sorscsapásként hatna az országra, kell hát, hogy legyen mozgástere az egymásnak feszülő akaratoknak, vívódó gondolatoknak. Pozsgay Imre, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, államminiszter egyik nyilatkozatában ezt mondta: „A sokat kárhoztatott állami gondoskodás most üt vissza, amikor a zavarban lévő, nagy deficittel küszködő államkassza, állami költségvetés a paternalista gondoskodást nem tudja ellátni. S elkezdik valamiféle felsőbbséges pozícióból korholni a népet, az állampolgárokat, amiért nem mozdítanak semmit a saját sorsukon. Hát nem erre voltak nevelve! Más volt velük szemben a követelmény. És egy új követelménynek megfelelni hosszú mellőzés után, rendkívül nehéz."

Vannak ma is olyan vélekedések, amelyek szerint a párbeszédre való felhívás amolyan „mézesmadzag”, hiszen azon a telefonon, melyet „fent” használnak, csak beszélni lehet — „lent” viszont mindössze fülhallgatóból áll a készülék. Ügy vélem, e borúlátókat cáfolta a közelmúlt „borháborúja”, amikor is minisztériumok retiráltak a termelők akarata előtt. Ám akinek ipari példa kell, annak álljon itt a pécsi bányászok munka- beszüntetése. Mindkét esetben élénken figyelt a közvélemény, hogyan vizsgázik a megértés és a tolerancia tantárgyából a kormány. Az egzámen talán csak azoknak okozott csalódást, akik egy kiadós politikai krimire számítottak. A józan megegyezés, a konfliktusok megoldásának nagyvonalúsága azt bizonyította, hogy van „vevő” az értelmes párbeszédre.

Az állampolgári jogok taktikai „ikidekázása”, már csak azért sem lenne járható út a hosszú távra szóló közmegegyezés helyett, mert a célok, melyeket megvalósításra kitűztek, nem karnyújtásnyira vannak. A törvénytervezetek széleskörű vitájára is az a felismerés sarkall, hogy nagyabb meggyőződéssel vesz részt a végrehajtásban az, aki a döntésből is részt kapott. A Hazafias Népfront hát szinte tízmillió emberre szabott vitát szervez, s ennek egyetlen gondolati morzsáját sem akarják elhullajtani. Az eszmecseréket értékelő testületi ülések is tárt ajtók mellett zajlanak.

Ázik, akik valamiféle

propagandafogást gyanítanak a törvénytervezetek nyilvános megvitatása mögött, nem árt ha az iromány utolsó oldalára fordítanak, ahol ez áll: ,,Az egyesülési és gyülekezési szabadság megsértése. 228/A. §. Az a hivatalos személy, aki mást egyesülési vagy gyülekezési jogának gyakorlásában jogosulatlanul akadályoz, bűntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő."

Nos, ha az országos vita tapasztalatait megszívlelve, az országgyűlési képviselők e tervezetre igennel voksolnak — úgy immár a törvény e záradékkal bízvást megáll a lábán!

Palágyi Béla