Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-27 / 205. szám

Törvénytervezet az egyesülési jogról

Az Országgyűlés, annak érdekében, hogy az egyesülési Jog, mint alapvető szabadságjog zavartalan gyakorlását biztosítsa, az Alkotmány 65. paragrafusa alapján — összhangban a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának rendelkezéseivel — a következő törvényt alkotja:

Általános rendelkezések

1. paragrafus A Változat

(1) A Magyar Népköztársaság elismeri és biztosítja az egyesülés szabadságát.

(2) Az egyesülési jog gyakorlása nem sértheti az állam biztonságát, a közbiztonságot, a közrendet, a közerkölcsöt, illetőleg nem járhat a közegészségnek, valamint mások jogainak és szabadságának sérelmével.

2. paragrafus

(1) Az egyesülési jog alapján az állampolgárok társadalmi szervezetet hozhatnak létre.

(2) A társadalmi szervezet tömegszervezet, . tömegmozgalom és egyesület formájában működhet.

(3) Tömegszervezetet és tömegmozgalmat jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok is létrehozhatnak.

(4) A társadalmi szervezet, a társadalmi szervezetek szövetsége, továbbá — ha a szervezeti és működési szabályzat így rendelkezik — a társadalmi szervezetek szervezeti egysége a jogi személyiséget nyilvántartásba vételével szerzi meg.

3. paragrafus

(1) A törvény hatálya nem terjed ki a jogszabály alapján létesített és működő társadalmi szervezetekre, illetőleg társadalmi szervekre.

5. paragrafus

(1) A társadalmi szervezet az állampolgárok önkéntesen létrehozott, olyan önkormányzattal rendelkező szervezete, amely a szervezeti és működési szabályzatában meghatározott célra alakul — a tömegmozgalom kivételével — nyilvántartott tagsággal rendelkezik, és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét.

(2) Társadalmi szervezet minden olyan tevékenység végzése céljából alakítható, amit törvény nem tilt.

6. paragrafus

(1) A társadalmi szervezet alakításához az szükséges, hogy tömegszervezet és tömegmozgalom esetén legalább ezer, egyesület esetén legalább tíz alapító tag a szervezet megalakításának szándékát kimondja, szervezeti és működési szabályzatát megállapítsa, ügyintéző és képviseleti szerveit megválassza.

(2) A politikai párt alapítására, szervezetére és működésére e törvény hatálya nem terjed ki; a politikai párt az Alkotmány rendelkezései szerint, e törvény figyelembe vételével fejti ki tevékenységét.

B Változat

(2) A Magyar Szocialista Munkáspártra a Magyar Nép- köztársaság Alkotmányának rendelkezései az irányadóak.

C Változat

(2) E törvény rendelkezései politikai párt alapítására és nyilvántartásba vételére nem vonatkoznak; a politikai pártnak a társadalmi rendszerben elfoglalt helyére és szerepére az Alkotmány rendelkezései irányadóak.

4. paragrafus

Nem kell a nyilvántartásba vételét kérni az állampolgárok olyan alkalmi közösségeinek, amelyek nem az e törvényben meghatározott szervezeti rend szerint működnek (nincsenek ügyintézői és képviseleti szervei, nincs szervezeti és működési szabályzata), nincs tagsága, illetőleg tevékenységét nem meghatározott cél érdekében fejti ki vagy működése nem rendszeres.

a vauozai

(2) A megalakulás feltétele, hogy a társadalmi szervezetet a bíróság nyilvántartásba vegye.

B Változat

(2) A megalakulás feltétele, hogy a tömegszervezetet, illetőleg a tömegmozgalmat a Népköztársaság Elnöki Tanácsa, országos egyesületet a Belügyminisztérium. helyi vagy területi egyesületet a megyei, fővárosi tanács végrehajtó bizottsága nyilvántartásba vegye.

(3) A nyilvántartásba vételre irányuló kérelemben igazolni kell az (1) bekezdésben meghatározott feltételek fennállását. A kérelemhez csatolni kell a társadalmi szervezet szervezeti és működési szabályzatát.

(4) A társadalmi szervezet nyilvántartásba vétele nem tagadható meg, ha alapítói az e törvényben előírt feltételeknek eleget tettek.

teilen előéletű magyar állampolgár, illetőleg — a szervezeti és működési szabályzat rendelkezése esetén — nem magyar állampolgár is lehet.

10. paragrafus

A társadalmi szervezet tagja

a) részt vehet a társadalmi szervezet munkájában és rendezvényein;

b) választhat és választható a társadalmi szervezet szerveibe;

c) köteles eleget tenni a

szervezeti és működési szabályzatban meghatározott kötelességeinek.

11. paragrafus

Ha a társadalmi szervezet vagy valamely szervének határozata a tagok kisebbségének jogos érdekeit sérti, a kisebbséghez tartozó tagok a határozatot a bíróság előtt megtámadhatják. A megtámadás a határozat végrehajtását nem gátolja, a bíróság azonban indokolt esetben a végrehajtást felfüggesztheti.

A társadalmi szervezet szervezeti rendje

12. paragrafus

(1) A tömegszervezet tagjai alapszervezetekben gyakorolják jogaikat, illetőleg teljesítik kötelességeiket; az aLapszervezet legfőbb szerve a tagok összességéből álló taggyűlés. Ez a rendelkezés nem vonatkozik a kizárólag jogi személyek, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaságok által létesített tömegszervezetekre.

(2) A tömegszervezet legfelsőbb szervét a tagok — a szervezeti és működési szabályzat által meghatározottak szerint — közvetlenül vagy közvetett úton választják. A legfelsőbb szerv választja meg a szervezet vezetőségét és képviseleti szerveit.

(3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom szervezeti tagolódásáról, a szervezeti egységek jogi személlyé nyilvánításáról, a vezetőség elnevezéséről, összetételéről, valamint feladatairól a szervezeti és működési szabályzat rendelkezik.

13. paragrafus

(1) Az egyesület legfelsőbb szerve a közgyűlés. A közgyűlés a tagok összessége, amely az egyesületet érintő valamennyi kérdésben dönthet. A közgyűlés választja meg az ügyintéző és képviseleti szerveket.

(2) Ha az egyesület taglétszámának nagysága következtében közgyűlés nem tartható, a szervezeti és működési szabályzatban rendelkezni kell küldöttgyűlés alakításáról, a küldöttek megválasztásának rendjéről.

14. paragrafus

(1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervét szükség szerint, de legalább három- évenként kell összehívni. A legfelsőbb szervet össze kell hívni akkor is, ha azt az ügyész vagy a bíróság indítványozza, illetőleg ha a tagok egyh armada — az ok és a cél megjelölésével — kívánja.

(2) A társadalmi szervezet

testületi szervei határozat- képesek. ha a tagok fele jelen van. Ha a határozatképesség hiánya miatt halasztásra kerül sor, a másodszorra összehívott ülés az eredeti napirendbe felvett kérdésekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.

(3) A testületi szerv határozatait — ha a törvény másként nem rendelkezik — egyszerű szótöbbséggel hozza ; szavazategyenlőség esetén a testület vezetőjének szavazata dönt.

(4) Az ügyintéző és képviseleti szerveket a szervezeti és működési szabályzat eltérő rendelkezése hiányában titkos szavazással kell megválasztani.

15. paragrafus

(1) A társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozik:

a) a szervezeti és működési szabályzat megállapítása;

b) az évi költségvetés meghatározása;

c) az ügyintéző szerv, illetőleg a vezetőség évi beszámolójának megtárgyalása;

d) a társadalmi szervezet más társadalmi szervezettel való egyesülésének, úgyszintén feloszlásának kimondása;

e) döntés mindazokban az ügyekben, amelyeket a szervezeti és működési szabályzat kizárólagos hatáskörébe utal.

(2) A társadalmi szervezet évi költségvetésének megállapítását és az ügyintéző szerv évi beszámolójának megtárgyalását a szervezeti és működési szabályzat — a legfelsőbb szerv helyett — a szervezet más szervére bízhatja.

16. paragrafus

A szervezeti és működési szabályzat elrendelheti, hogy

a) meghatározott ügyekben a döntés meghozatalához minősített többség szükséges ;

b) a tagoknak a törvényben meghatározottól eltérő hányada kérelmére kötelező összehívni a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét.

A szervezeti és működési szabályzat

Összeférhetetlenség

7. paragrafus

(1) A társadalmi szervezet a tagok érdekében, szervezeti és működési szabályzata alapján végzi tevékenységét. A szervezeti és működési szabályzat az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, ön- kormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

(2) A társadalmi szervezet szervezeti és működési szabályzatában

a) rendelkezni kell a szerA tagok jogai

8. paragrafus

(1) A tömegszervezet teljes jogú tagja magánszemély, jogi személy és jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság lehet.

(2) Az egyesület teljes jogú tagja csak magánszemély lehet. Az egyesület tevékenységében jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság pártolótagként vehet részt.

(3) Ha a szervezeti és művezet nevéről, céljáról és székhelyéről, valamint a szervezeti rendről;

b) rendelkezni lehet bizottságok, csoportok, szakosztályok, egyéb szervezeti egységek szervezéséről, ezek jogi személyiségéről, valamint a szövetséghez tartozásról is.

(3) A társadalmi szervezet elnevezése és célja — az érdekelt jogi személy hozzájárulása nélkül — nem keltheti azt a látszatot, hogy a társadalmi szervezet a tevékenységét más jogi személy tevékenységéhez kapcsolódóan fejti ki.

és kötelességei

ködési szabályzat megengedi, a társadalmi szervezetnek , kiskorú tagja is lehet, illetőleg a kiskorú tagok részére ifjúsági csoport létesíthető.

(4) Nem magyar állampolgár akkor lehet a társadalmi szervezet tagja, ha a felvételét a szervezeti és működési szabályzat megengedi.

9. paragrafus

A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének tagja (vezetője) bün17. paragrafus

A társadalmi szervezet ügyintéző és képviseleti szervének, illetőleg vezetőségének tagjai, valamint a társadalmi szervezettel elszámolási viszonyban álló állami szerv vagy gazdálkodó szervezet vezetői nem lehetnek egymásnak hozzátartozói (Ptk. 685. paragrafus b) pontja).

A társadalmi szervezetek szövetségei

18. paragrafus

A társadalmi szervezetek szövetségeinek szervezetére és működésére, valamint

nyilvántartásba vételére és jogképességére a társadalmi szervezetekre vonatkozó szabályokat kell megfelelően alkalmazni.

A tömegszervezetek és tömeg- mozgalmak sajátos jogai és kötelességei

19. paragrafus

(1) A tömegszervezetek és tömegmozgalmak az Alkotmány és más törvények rendelkezéseinek megfelelően részt vesznek egyes állami feladatok ellátásában, hatósági jogköröket azonban nem gyakorolhatnak. Az állami szervek döntéseik előkészítése során kikérik az érdekelt szervezetek véleményét. A tömegszervezetet, illetőleg a

tömegmozgalmat érdekképviseleti feladatok ellátására jogszabály is feljogosíthatja.

(2) A tömegszervezetek, a tömegmozgalmak és az állami szervek megállapodhatnak együttműködésük formáiról.

(3) A tömegszervezetek és a tömegmozgalmak költség- vetési támogatásáról a költségvetésről szóló törvény rendelkezik.

A társadalmi szervezet és az állam

20. paragrafus

(1) Az ügyészség általános törvényességi felügyeleti joga a társadalmi szervezetre is kiterjed.

(2) Ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

21. paragrafus

(1) Ha a társadalmi szervezet olyan tevékenységet

végez, amelyet jogszabály feltételhez köt vagy egyébként szabályoz, e tevékenység felett a tevékenység szerint hatáskörrel rendelkező állami szerv a hatósági ellenőrzésre vonatkozó szabályok alkalmazásával felügyeletet gyakorol.

(2) A társadalmi szervezet pénzügyi ellenőrzését az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal látja el.

A Változat

A bíróság hatásköre

22. paragrafus

(1) A társadalmi szervezet nyilvántartásba vételét a megyei bíróság, illetőleg a Fővárosi Bíróság (a továbbiakban együtt: bíróság) rendeli el.

(2) A bíróság az ügyész keresete glapján

a) megsemmisítheti a társadalmi szervezet szervének vagy vezetőjének törvény- sértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;

b) a társadalmi szervezet legfelsőbb szervének hatáskörébe tartozó kérdésben — a működés törvényességének helyreállítása céljából —

összehívhatja a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét;

c) ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;

d) feloszlatja a társadalmi szervezetet, ha annak működése az 1. paragrafus (2) bekezdésébe ütközik;

e) megállapítja a társadalmi szervezet megszűnését, ha legalább egy_ éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.

B Változat

Hatásköri szabályok

23. paragrafus

(1) A Belügyminisztérium, illetőleg a megyei tanács végrehajtó bizottsága

a) megsemmisítheti az egyesület szervének vagy vezetőjének törvénysértő határozatát, és szükség szerint új határozat hozatalát rendelheti el;

b) az egyesület közgyűlésének hatáskörébe tartozó kérdésben — a működés törvényességének helyreállítása céljából — összehívhatja a közgyűlést;

c) ha a működés törvényessége másképp nem biztosítható, az egyesület tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki;

d) feloszlatja az egyesületet, ha annak működése az

1. paragrafus (2) bekezdésébe ütközik;

e) megállapítja az egyesület megszűnését, ha legalább egy éve nem működik vagy tagjainak száma tartósan az e törvény által megkívánt létszám alatt van.

(2) Az egyesület nyilvántartásba vételét megtagadó, az egyesület működését felfüggesztő, a felügyelőbiztost kirendelő, az egyesületet feloszlató vagy megszüntetését megállapító határozat bíróság előtt megtámadható.

(3) A tömegszervezet és a tömegmozgalom tekintetében az (1) bekezdés a), b),

c) és e) pontjában foglalt jogosítványokat az ügyész keresete alapján a fővárosi, megyei bíróság; a d) pontban foglalt jogosítványt a Népköztársaság Elnöki Tanácsa gyakorolja.

A társadalmi szervezet gazdálkodása

24. paragrafus A változat

A társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonával felel. A tagok — a tagdíj megfizetésén túl — a társadalmi szervezet tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

25. paragrafus

(1) A társadalmi szervezet vagyona elsősorban a tagok által fizetett díjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képződik. A társadalmi szervezet költségvetési támogatásban részesülhet.

(2) A szervezeti és működési szabályzatban meghatározott céllal szoros összefüggésben, tagjai részére a társadalmi szervezet gazdálkodó tevékenységet is folytathat.

B változat

(2) A társadalmi szervezet — célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében — gazdasági tevékenységet is folytathat. Gazdasági tevékenysége után külön jogszabályokban meghatározott adót köteles fizetni.

(3) A társadalmi szervezet vállalatot alapíthat.

A társadalmi szervezet megszűnése

26. paragrafus

A társadalmi szervezet megszűnik, ha

a) feloszlását a legfelsőbb szerve minősített többséggel kimondja;

b) más társadalmi szervezettel való egyesülését a legfelsőbb szerve minősített többséggel kimondja;

c) az arra jogosult szerv feloszlatja, illetőleg megszűnését megállapítja.

27. paragrafus

(1) A társadalmi szervezet megszűnése esetén vagyonáról a szervezeti és működési szabályzat előírása szerint vagy a legfelsőbb szervének döntése szerint kell rendelkezni. Az ezzel kapcsolatos teendők ellátása a felszámolók feladata.

(2) Ha a vagyon hovafrtr- dításáról nem történt rendelkezés. és a társadalmi szervezet feloszlatással szűnt meg vagy megszűnését állapították meg, vagyona a hitelezők kielégítése után állami tulajdonba kerül, és azt közérdekű célra kell fordítani. A vagyon felhasználásának módját nyilvánosságra kell hozni.

Vegyes és zárérendelkezések

28. paragrafus

E törvény alkalmazásában az állam biztonságának, a közbiztonságnak, valamint a közrendnek a sérelmét jelenti a társadalmi szervezet olyan tevékenysége, amely

1. a Magyar Népköztársaság alkotmányos rendjével való szembenállásra,

2. a Magyar Népköztársaság függetlensége, területi épsége, szövetségi rendszer-, hez való tartozása ellen,

(Folytatás a 6. oldalon)

A társadalmi szervezet