Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-19 / 198. szám

1988. AUGUSZTUS 19. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 tíz vállalat Csatornamű-társulat pályázott alakult Jászberényben A Bányászati Aknamélyítő Vállalat dolgozói jelenleg a To- borzó utcai MOBA-átemelő építését végzik (Fotó: Mészáros) Ha nem tanulsz, elmehetsz tehenésznek... Tíz évvel ezelőtt Jászbe­rényben megközelítőleg az utcák egytized részén volt szennyvízcsatorna-hálózat, és a hálózatra kötött lakások aránya se volt ennél maga­sabb. Ma a 35 kilométer csa­tornahossz meghaladja a 25 százalékos kiépítettséget, de csak minden 4—5. lakóház­nak megoldott a szennyvíz- elvezetése. Lehetne ugyan több, azonban a lehetősége ellenére nem minden telek- tulajdonos vállalja a bekötés költségeit. A lakóházak többségében a házi szennyvizet hézagos falú derítőbe vezetik, pedig a tanács hosszú ideje már csak zárt, szigetelt szenny­víztározót enged építeni. A városban így a magas talaj­vízszint miatt teljesen szeny- nyezett a legfelső vízadó ré­teg, és növekszik az ivóvíz­adó, alsóbb rétegek fertő- zöttsége is. A 80-as évek elejére a Csatornamű Társulat beru­házásával 16 kilométerre nőtt a csatornahálózat hosz- sza, azóta azonban központi erőből csak lassan fejlődött a kiépítettség. A magas ta­lajvíz és az elszivárgás elle­nére is gyakori szippantás miatt a lakosság, ahol tehet­te, maga oldotta meg a szennyvízelvezetést, önkén­tes lakossági társulások ala­kultak és évenként több ki­lométerrel növelték a váro­si hálózat hosszát. Az 1981- ben üzembe helyezett napi 4500 köbméter teljesítményű szennyvíztisztító-telep ezt le­hetővé tette, mert így is csak mintegy 60 százalékos a ki­használtsága. Lakossági összefogással azonban csak ott épülhetett csatorna, ahol viszonylag kö­zelben volt a befogadó, nem kellett nagy műszaki felké­szültség a kivitelezéshez és a költségek se voltak jelen­tősek. A városban azonban van több olyan sűrűn lakott, de szennyvízcsatornával el­látatlan terület, ahol a háló­zatbővítéshez kevés volt a háztulajdonosok jószándéka. Tanácstagi beszámolókon, városi fórumokon ezért meg­oldást sürgettek. Természete­sen a tanács is tudott ezek­ről a gondokról, és múlt év­ben elérkezettnek látta az Kitüntetések Augusztus 20., alkalmából Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak elnöke csütörtökön a (szervezet Belgrad (rakparti székházában kitüntetéseket adott át kiemelkedő munkát végző népfront-aktivisták­nak. A kitüntetetteket Molnár Béla, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titká­ra köszöntötte. Augusztus 20. kapcsán szólt az államalapí­tás, az alkotmány és a ke­nyér ünnepének jelentőségé­ről, máig ható tanulságairól. Mint mondta: az államalapí­tás mindenekelőtt a kor iránti érzékenységet, a kör­nyező világ követelményei­nek felismerését és megérté­sét, vállalását példázza. Ez vezette államszervező kirá­lyunkat ^örvényeinek meg­alkotásában, az új követel­ményekhez alkalmazkodni nem tudó-akaró konzervatív erőik leküzdésében. Az alkot­mány 39. születésnapja üze­net lehet azoknak, akik fel­adatuknak tartják a megúju­ló szocialista Magyarország új alaptörvényének kidolgo­zását. A kenyér létezésünk hétköznapi feltétele. Fogal­ma jelzés, hogy legyen újra rangja, becsülete a hozzáér­tő munkának. Az ünnepségen ketten a Munka Érdemrend, illetve a Szakszervezeti Munkáért ki­tüntetés arany fokozatát, 90- en a Népfront Kitüntető jel­vény különféle fokozatait vehették át. * * * Augusztus 20-a alkalmá­ból csütörtökön, a munka­időt egy újabb csatornamű társulat megszervezésére. A szervezés megkezdésé­hez 5 térség jött szóba: a Hatvani út, a Pelyhesparton a káposztáskerti rész, az ipartelep, a Dinamit tér és a Messzelátó utcák körzete. Tavaly ősszel tájékoztatták az érintett tanácstagokat az elképzelésről, és kérték se­gítségüket a tényleges igény felméréséhez. Utcabizalmiak közreműködésével, szóróla­pokkal tájékoztatták a lakó­kat a hálózatépítés feltéte­leiről és a kötelezettségek­ről. Lakók számára legfon­tosabb a 30 ezer forintos költség volt, amit 15 év alatt kell részletekben befizetni­ük. Ezért kiépül a szenny­vízcsatorna gerincvezetéke és valamennyi telekhatárig (azon belül fél méterrel) a bekötővezeték is. Ez év márciusára kiderült, hogy a két utóbbi területen a lakossági vállalások nem haladták meg az 50 százalé­kos arányt, vagyis a (felte­hetőleg alacsony jövedelmű) többség elvetette a csatorna- építést. Végül az első 3 tér­séget felölelő csatornamű társulat június végén tartott alakuló ülést. Tóth Albert, a társulat elnöke elmondta, hogy a szervezéssel egyidő- ben, bízva ennek eredmé­nyességében, a tanács meg­rendelte a kiviteli terveket, melyeket a Szolnok Megyei Tanács Tervező-Beruházó Vállalata el is készített. Kész helyi művelődésben élenjáró szakszervezeti tisztségviselő­ket köszöntötték és tüntettek ki a Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsának székházá­ban. A szakszervezeti mozga- lom nevében Kósáné Kovács Magda, a SZOT titkára kö­szöntötte a résztvevőiket. A kitüntetéseket Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyet­tes adta át. ötvenen vehet­ték át a Szocialista Kultúrá­ért kitüntetést, tízen kaptak miniszteri dicséretet és ti­zenöten részesülitek kiváló munkáért elismerésben. * * * Az amatőr művészeti moz­galom egyik legrangosabb, csoportoknak létrehozott el­ismerését, a Kiváló Együttes címet csütörtökön adták át az OKISZ fővárosi székhá­zában. A Művelődési Minisz­térium, az Országos Közmű­velődési Központ, a KISZ KB. az AISH, az OKISZ, a SZÖVOSZ, a SZOT és a TOT közös kitüntetését 40 — az ország minden tájáról érkezett — kollektíva kép­viselője vehette át. A díjat évente azoik az együttesek kaphatják, amelyek tevé­kenységét legalább öt éven át magas színvonalú művé­szi munka, jó közösségi ér­ték jellemzi. Az ünnepségen Lendvai István, az OKISZ főtitkára köszöntötte a műkedvelő közönségeket. Az oklevelet, s a vele járó pénzjutalmat Vincze Tamásné, a Művelő­terv várja tehát a fejlesztés­ről lemaradt Messzelátó, Di­namit tér utcai lakókat is, és megfelelő pénzügyi feltéte­lek esetén a társulat vállal­kozása még bővíthető. A kivitelezésre 10 vállalat­tól érkezett pályázat, ame­lyek a 7 kilométeres háló­zatfejlesztésre és a 2 áteme­lő telep megépítésére 61 és 141 millió forint közötti ősz- szegért vállalkoztak. Közü­lük költségre, műszaki tarta­lomra és határidőre a leg­kedvezőbb ajánlatot a Szol­nok Megyei Víz- és Csator­namű Vállalat tette, ezt is fogadták el. A terv 400 la­kás bekötésével számol, ame­lyek tulajdonosai 12 millió­val, a városi tanács 24-gyel, az érintett vállalatok, intéz­mények 30 millióval járul­nak a kivitelezéshez. A ka­matokkal, áfával együtt 113 milliós beruházást további 9 millióval támogatja a megyei tanács és 5 millióval a víz­ügyi alap. A VCSV Jászberényi Üzemigazgatósága a múlt hó­napban meg is kezdte a munkát, hogy a Nádor utcá­tól a Toborzó utcán a Hat­vani útig még az idén, a leg­mélyebb (4,5 méter) 800 mé­teres szakaszt elkészítse. Fo­lyamatos építéssel és hely­reállítással a három térség­ben a kivitelezés 1991-ben fejeződik be. L. P. dési Minisztérium osztályve­zetője és Benkő Éva, az Országos Közművelődési Központ igazgátója adta át. * * * Alkotmányunk törvénybe iktatásának 39. évfordulója alkalmából a népfront Ság- vári körúti, megyei székhá­zában ünnepi megemlékezést tartottak. A rendezvényen, amelyen dr. Krasznai Géza, a HNF megyei bizottságának elnöke méltatta — többek között — István királynak a változás iránti igényét, az évforduló napjainkra is ér­vényes jelentőségét, részt vett dr. Rábold Gábor, a megyei pártbizottság osztály- vezetője. A megemlékezést követően elismeréseket, ki­tüntetéseket nyújtottak át. A HNF Országos Tanácsa Népfront Munkáért kitünte­tésének arany fokozatát ve­hette át: Bindics István. a Kertbarátok és Kistenyész- tők Megyei Szövetségének elnöke és Macsi Sándor jász- ágói nyugdíjas. Az elismerés ezüst fokozatát kapta Feke­te Imre, a népfront kisúj­szállási városi titkára és Szurmay Ernő a művelődés- politikai munkabizottság el­nöke. A bronz fokozatot ve­hette át: Mozsár Sándorné, a HNF jászágói községi tit­kára és Rab Mihály né Kolo- nics Mária, a HNF megyei bizottságának adminisztráto­ra. Békemozgalom Kitünte­tő Jelvény elismerésben ré­szesült dr. Fekésházy Sza­bolcsúé, a HNF tiszavárko- nyi községi titkára. Atomrobbantás Magyar mérések Az MTA Geodéziai és Geofizikai Kutató Intézeté­nek geofizikusai megkezdték az augusztus 17-én, az Egye­sült Államok-ibeli Nevadá- ban végrehajtott föld alatti atomrobhantás hazánkban észlelt mérési adatainak a földolgozását. A nukleáris kísérletet Magyarországtól 10 ezer kilométer távolságban hajtották végre, s ennek rez­gései 12.5 perc alatt érkez­nek a Galyatető melletti Piszkéstetőn felállított föld­rengésjelző obszervatórium­ba. A robbantás az amerikai és szovjet közös nyilatkozat szerint 150 kilotonna erejű volt. .1 magyar geofizikusok, hasonlóan más országok szakértőihez azért ellenőrzik saját méréseik alapján a robbantás nagyságát, hogy bebizonyosodjon: mérhetők-e a nukleáris kísérletek a Föld különböző pontjain. A világ földrengésjelző ob­szervatóriumai most első al­kalommal végezitek együtte­sen egyidőben méréseket, a genfi leszerelési értekezlet szeizmológiai csoportjának megbízásából. I egközelebb szeptember 14-én a Szovjet­unióban kerül sor közös szovjet—amerikai nukleáris kísérletre. Annak erejét is­mét nemzetközileg regisztrál­ják a szeizmológusok. Űj postai torony épül a Vas megyei Hegyháitsál kö­zelében. A TV—URH adóto­rony a körzet televíziós vé­telének javítását, az egyes és a kettes program, valamint a rádió URH adásainak jobb minőségű vételét segíti elő. A 133 méter magas korsze­rű adó épülete a tervek sze­rint még ebben az évben el­készül. (MTI: fotó: Kiss G. Péter). Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei bi­zottságának tegnapi ülésén — többek között — napi­rendre került az érdekvédel­mi, érdekképviseleti munka továbbfejlesztésére és a bér­reformra irányuló tagsági vita előkészítése. A tanács­kozáson részt vett Vass Ti- borné, az Egészségügyi Dol­gozók Szakszervezete Köz­ponti vezetőségének titkára; Nyitrai István, a SZOT osz­tályvezetője és Fekete Ist­ván, az SZMT titkára is. Vitára inspiráló bevezetőt Magyari Miklósné, a megyei bizottság titkára tartott. Mondandójának alapgondo­lata az volt. hogy megújulást keresve vissza kell szerezni a szakszervezeti tagok bi­zalmát. á ] A vita során a résztvevők többek között azt hangsú­lyozták, hogy gazdasági sta­bilizálódás nélkül nem sokat jelent a mozgalomban sem­milyen szervezeti változás. Elhangzott az is. hogy fel­sőbb szervek esetenként még ma is az érintettek meghall­gatása nélkül döntenek. Ka­pitány István, a Gyógyszer­Az angliai Royal Show-n, a világ egyik leg­rangosabb mezőgazdasági ki­állításán mindig nagy ese­mény a királyi család tagjai­nak látogatása. Ugyanakkor itthon azt hallja az ember, hogy az édesanya azzal ijesztgeti fiát: vigyázzon, mert ha nem tanul, egyene­sen egy tehenészetbe vezet­het az útja. Ebből egy falusi gyerek mindent megért, és így remény van arra, hogy meg is fogadja a szülői intel­met. Korántsem biztos, hogy nálunk egy-egy szakma rangját valójában az ott el­ért jövedelmek is érzékelte­tik. Alaposan csalatkozhat az ember, amikor pusztán a statisztikai adatokból pró­bálja kikövetkeztetni, való­jában mennyire hasznos egy ágazat a társadalom számá­ra. Hogy a hazai állattenyész­tés házatáján valami nin­csen rendben, jelzi: szemben a nemzetközi gyakorlattal, itthon, a nagyüzemi tenyész­tést vezető szakemberek méltánytalanul — és mind jobban — háttérbe szorul­nak, kevesebb a sikerélmé­nyük és a borítékuk is vé­konyabb. Igazi tekintélyü­ket, ami Magyarországon is mindig kijárt a legszebb te­nyészállatok, a legjobb cso­portok, állományok hozzáér­tő irányítóinak, fokról fokra veszítették el, amiatt is, hogy nálunk a tenyészanyag gene­tikai értéke, a jobb minőség — minden józan érvelés el­lenére — nem jelentkezik igazán az árakban. És a ke­reslet-kínálat mozgásában sem különösebben mérvadó, mivel hogy nálunk ebben is a jó középszer dívik. Az sem mellékes, hogy az állattelepekre kívülről rázú­dított és egyre emelkedő költségeket továbbhárítani a mostani helyzetben bajosan tudnák, hiszen hazánkban jelenleg csökkenőben van a húsfogyasztás és az export­ban is igazából csak a re­mények hordozója: az állat- tenyésztő. Szóval a gazdaságok főál­lattenyésztői, telepvezetői és középirányítói mostanában, kiváltképpen, hogy apad a hazai állatlétszám és a ko­rábban létrejött partneri kapcsolatok alapvető ellent­mondásai is mostanában üt­köznek ki, mintha kevesebb- szer hagynák el irodájukat, egyre szótlanabbakká és ma­gányosabbakká válnak. Talán van is rá okuk. A MÉM adatai szerint a vezető állattenyésztők havi fizetése bizottsága tári Központ igazgatója er­re említette példaként, hogy a KNEB az ország több he­lyén vizsgálta a gyógyszerel­látás helyzetét, a minisztéri­um mégis a tapasztalatok összegzése előtt rendelkezett. Ugyancsak 5 tette szóvá azt. hogy jól képzett assziszten­seik jóval magasabb fizetés­sel mennek át képzettséget nem követelő munkakörbe. Mások is sürgették a bér­reformot, hivatkozva arra, hogy 1979-től kezdve a bér- fejlesztési lehetőség az egész­ségügyben nagyon elmaradt a termelő ágazatokétól. Az utóbbi tíz év alatt a kerese­tek az iparban 84,7 százalék­kal, az építőiparban 80,8 szá­zalékkal, a mező- és erdő- gazdaságban 89.4 százalék­kal nőttek, az egészségügyi és szociális hálózatban vi­szont csak 64,1 százalékkal. A megyei bizottság ezért tartja jogosnak, hogy mi­előbb rendezzék az egészség- ügyi dolgozók bérét és vál­toztassanak a kereseti ará­nyokon. több mint 500 forinttal ma­rad el a tsz-ek ipari ágazat­vezetőitől és kevesebb, mint amit a növénytermesztés irányítói visznek haza. Mindemellett van ez így, hogy munkaidejük egész éven át ugyancsak kötött — kevés itt a szabad szombat és vasárnap — és sokfelé le­hetetlenül alkalmatlan mun­kaerővel kell kínlódniuk. Az állattenyésztés dolgozóinak járó 20 százalékos bérkiegé­szítés a műszakvezető szint­től fölfelé nem jár, ami szin­tén méltánytalannak tűnik. Így az ilyen munkát válla­lók jövedelme gyakran ke­vesebb azokénál, mint aki­ket irányítanak. Jelentős az ellentét az ál­lattenyésztés és a takar­mányt adó növénytermesz­tés között is. Az utóbbi ál­talában nincs érdekeltté té­ve a jó minőségű takarmány előállításában és gyakran si­kerül elsóznia a rosszabbat is. liehet, hogy e két terüle­ten a prémiumfeltételek azonosak, ám az állatte­nyésztő rosszabb kiinduló anyaggal dolgozik, s nem tud megfelelni a jutalom feltételeinek. Gyakran viták vannak a könyvelők és az állattenyésztők között is. A közgazda szívesen terhel nem valós költséget az állat­tenyésztőre. Megesik, hogy az állattelepen rozs árban veszi át a juhász az ocsut, máskor meg a szilázst kap­ják drágán, korántsem a reális áron. Az, hogy az ok­leveles mezőgazda névjegyé­re nem szívesen írja ki: fő­állattenyésztő, és szívesen tartja rejtve magát, kilétét — kortünet. A termelés-fel- dolgozás-értékesítés folya­matában jelentős poszton lé­vő ember kiszolgáltatottsá­gát jelzi az effajta tartózko­dás. Amíg a vertikális kapcsolatok rendezetlenségé­nek, kuszaságának nagy vesztese az állatenyésztő — márpedig napjainkban ezt nem lenne célszerű megkér­dőjelezni — addig hiába Is keressük a régi szép hagyo­mányok mai, itthoni jegyeit, jeleit. A magasfokú szellemi tudás, a talpraesettség és a virtus, amely e szakmának mindenütt a jellemzője, mind jobban sorvad, értéktelene­dik. Ennek pedig, jól tud­juk, immár nemcsak maga az állattenyésztő, hanem az állatállomány és valójában az egész társadalom látja ká­rát. J. F. Joggal tette fel a kérdést dr. Molnár Imre városi fő­orvos: — Mennyiben tudja felkészíteni tisztségviselőit a szakszervezet a hivatali ve­zetőkkel való konfliktusok vállalására? A hiányosságo­kat érzékeltetve említette, hogy az egyik intézménynél a belső helyettesítési díjakat beolvasztották a negyedévi, korántsem kimunkált prémi­umrendszerbe, és ezzel az ottani szakszervezeti bizott­ság egyetértett. A tanácskozáson felszólaló Nyitrai István hangsúlyozta; azt várják a társadalmi vi­tától. hogy az abban kifejtett állásfoglalások alapján az egész szakszervezeti mozga­lomra fontos következtetése­ket lehessen levonni és azok alapján dönteni. Vass Tiborné abbéli véle­ményének adott hangot, hogy a szakszervezeti tagok döntsék el, milyen szerveze­ti formában, milyen tarta­lommal kell képviselni ér­dekeiket. A tanácskozás Magyari Miklósné zárszavával ért véget. S. B. augusztus 20. alkalmából Megújulással a bizalom visszaszerzéséért Ülést tartott az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete megyei

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents