Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-19 / 198. szám
4 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 19. Jámbor kegyesség, erős kéz, okos szervezés Szent István és a művészet Az idén 950 éve, hogy meghalt István király, aki egyéniségével és maradandó életművével, a magyar állam korszerű és zseniális megszervezésével népünk fennmaradását biztosította a történelem viharai között máig. A művészet felvirágzását is jelentékenyen előmozdította, jámbor kegyessége erős kézzel és az okos szervező zsenialitásával párosult. Nemcsak azzal, hogy a szerzetesrendeket hazánkban megtelepítette, az új hit megszilárdítására tíz püspökséget és minden tíz falunak egy templom építését rendelte el, hanem azzal is, hogy megnyitotta a Jeruzsálembe vezető szárazföldi zarándokutat Magyarországon át. A zarándokok számára külföldön négy szállóházat alapított Jeruzsálemben, Konstantinápolyban, Raven- nában és Rómában. Rómában a régi Szent Péter bazilika mellett állott az általa alapított templom és zarándokház. amelyet 1776-ban az új Szent Péter bazilika sekrestyéjének építésekor bontottak le. Ma helyén emléktábla látható. Az Árpád-fejedelmek székhelyén, Esztergomban 1001-ben kezdte meg a Szent Adalbert székesegyház felépítését, melynek töredékei fennmaradtak. 1002-ben alapította az első magyar bencés apátságot Pannonhalmán, 1018-ban pedig a zala- vári bencés kolostort, melynek romjai ma is láthatók. Hazai építkezései közül kiemelkedik a székesfehérvári bazilikáé, a mellé rendelt apátsággal. Székesfehérvárt állott királyi kápolnája, trónszékével. Itt koronázták utódait, és ide temetkezett, remélvén, hogy példáját utódai is követik. 1015-ben alapította a pécsváradi bencés apátságot, melynek templomát 1038-ban, Szent István halála évében szentelték fel. Hatalma megszilárdítása után — az európai uralkodókhoz hasonlatos módon — II. Szilveszter pápától uralkodása szimbólumaként koronát kért, mellyel 1001-ben koronázták meg Esztergomban. A koronázási jelvények a koronázási palásttal együtt a Magyar Nemzeti Múzeum felbecsülhetetlen értékű kincsei. A korona két, különböző időben készült részből áll, ezeknek keletkezési idejéről még viták folynak. A kristálygömbös jogar X. századi kristálya még Géza fejedelem jogarát díszíthette, mai formájában a XII. századból származik. A koronázási palástot, melyen Szent István mellképe is látható, felesége, Gizella hímezte a veszprémvölgyi apácákkal 1031-ben. Felirata szerint a palástot Szent István és Gizella királyné ajándékozta a székesfehérvári bazilikának. Szent István kardját ma a prágai Szent Vitus katedrálisban őrzik, valószínűleg IV. Béla leánya, Anna menekítette oda 1270- ben az Árpádok kincseivel együtt. A fejedelmi kincstár értékei közé tartozott a bécsi Schatzkammerban őrzött, u. n. Attila (Nagy Károly) kardja is, amely valójában fejedelmi díszszablya volt. Salamon király anyja 1063- ban ajándékozta Nordheimi Ottó bajor hercegnek. Árpádtól Gézáig bármelyik fejedelem vagy trónörökös viselhette. A Szent István nevéhez fűződő, a bécsi Schatz- kammerben őrzött sapka és erszény XII. és XIII. századi munka. Szent István legnagyobb fájdalma egyetlen, nagy gonddal nevelt fiának, Imrének 1031-ben bekövetkezett tragikus halála volt. Egész életművét, országa jövőjét a megsemmisülés fenyegette. Reálpolitikusként jó kiutat nem látott, országát ezért Szűz Mária oltalmába ajánlotta. 1038. VIII. 15-én halt meg. A székesfehérvári bazilikába temették. Remekbe faragott kőkoporsója ma is látható. A sírládát 1038-ban, szentté avatásakor felbontották, de a szent jobb keze hiányzott. Ez a bebalzsamozott jobb kéz egy szerzetes őrizetében fennmaradt, és ma legnagyobb kincseink között őrizzük. Története éppoly kalandos, mint a koronázási kincseké. A nagy király koponyaereklyéje ugyancsak kalandos utat járt be történelmünk viharos századaiban. A török időkben Raguzában, a mai Dubrovnikban a domonkosok templomában vigyáztak rá, Mária Terézia királynő 1769-ben Pozsonyba vitette, innen került Székes- fehérvárra. Első királyunkról és életművéről a kortársak is, de a legendák is megemlékeznek, külsejéről azonban alig. Csak a koronázási palást őrzi vonásait. A Képes Krónika ábrázolásai ideálképeket mutatnak a XIV. század hatvanas éveiből: 11 kis kép és iniciálé jeleníti meg a király életét és tetteit a lovagkor szellemében. A későbbi századokban is sokat foglalkoztatta alakja a festőket és szobrászokat. Tör-, ténetét a templomok falain freskók idézik, az Árpádházi szent királyokkal egyetemben. Lovasszobra a Budai Várban Stróbl Alajos munkája 1906-ból. Utolsó monumentális ábrázolását 1980-ban Lékaí László érsekprímás készíttette Varga Imre szobrász- művésszel a római Szent Péter bazilika magyar kápolnája számára. A mű azt a pillanatot ábrázolja, amint István az országot Szűz Mária oltalmába ajánlja. Brestyánszky Ilona ono üö [ötrpiís portóik j teggta í simám: öíinuir’ Icjbfpr 1 ÉHHOÜt,. I erlimoűim Ticnmn gnr <uumi amin miit funm «tiomme Gyulám <fnic W) trtpjná tonna ultra filnit m rrntínamla poílitftutvJu notiaoj wű őTij.b&mik pimttufl rtptf öniö ouré c iirotf i Sttúb; űins ihn? Ct uilptngsmaitt twírmftc ly .uitcm ui» .imorttuá abtő ncr jofiöfin i nnuieiűis uec .ibinfnwaabungansíut’ tU cmujmeuiA vmiifrCi ub ivgtutm cuií Unmut:? <C0 pnientiífiititf ajon.-ndjic^ íjimgimc .«mituiroinm .intő «gumit iütib húgaite CrAsitp ouoö imgatur júu nrats flump) mourn: ayc& .nimm (DUimtur.n autű ter rctrim« optimum £ I Pályamunka: A karcagi konyhai szokások II kenyérsütés fortélyai Mindennapi kenyerünk jó ideje már ..futószalagon” készül. Bele kell törődnünk a megváltoztathatatlanba; az időigényes házi sütést természetes módon iktatta ki a felgyorsult fejlődés. Az utóbbi évtizedekben mind több helyen hűltek ki a hajdani forró kemencék, repedeztek szét a dagasztótek- nők, üresedtek meg a szakajtók. Minek is bajlódni a kenyérsütéssel, amikor a kívánt, nagyságú veknit a boltban meg lehet venni! — szokták volt mondogatni az idősebbek. Van is ebben valami praktikusság, hiszen a kenyérsütés — nagyanyáink áldott munkája — nem kevés tapasztalatot és ügyességet kívánt. A dagasztás kifejezetten embert próbáló műveletnek számított, s ahhoz is gyakorlott szem kellett. hogy az alaposan befű- tött kemencébe mikor vethető be a kelt tészta. A tudás megszerzése egyben ,.avatást” is jelentett, hiszen egy családban akkor lett nagylány a kislányból, ha be tudta dagasztani a tésztát. Márpedig akkoriban 10—12 kilogrammos kenyerekről volt szó, s nem is egyről... Karcagon is jobbára már csak az öregek emlékeiben élnek a régi kenyérsütések, pedig ha valahol jó ..alapanyag” termett, az Karcag és környéke volt. Az itteniek büszkén emlegetik, hogy az elmúlt századokban Magyarkán olyan acélos búza termett, amelynek nemigen akadt párja az országban. (Nem véletlenül írta Kölcsey a Himnuszban: „Értünk Kunság mezején ért kalászt lengettél...”, s az sem véletlen. hogy a lábon elhajtott jószág és a bor mellett első számú — mai szóval élve — exportcikkünk a búza volt.) Hogy végleg feledésbe ne merüljenek a halványuló emlékek, Demjén Lajosné nyugdíjas tanárnő gondolt egyet, s papírra vetette a helyi hagyományokat A karcagi konyhai szokások címmel. (Munkájával egy pályázaton megosztott második díjat nyert.) Tanulmányát — mint gondolnánk — nem úgy állította össze, hogy végigjárta az város idősebbjeit, s recepteket kért tőlük, hanem sokkal egyszerűbben: személyes élmények alapján. Régebben ugyanis egy házban éltek együtt az unokák — sok esetben a dédnagymamákkal, így a család sajátos szokásai háborítatlanul megőrződtek, akár napjainkig is. — A mi családunk ősi kun család, amelyben a hagyományok egészen a második világháborúig éltek — mondja Demjénné Annuska néni. — Én most arra törekszem, hogy e tradíciókat feldolgozzam, s nyomát hagyjam az utókornak. Pályamunkámban részletesen szólok a karcagi konyha — itteni nevén „pitar” — berendezéséről, a régi használati eszközökről. Külön megemlékezem a kenyér-. illetve kalácssütésről, hiszen ez utóbbinak — a liszt jó minősége miatt — mindig is nagy kultusza volt. Jeles napokon, de máskor is a kalács fő ételnek számított itt, talán ebből is fakadóan a helybeliek sok fajtáját ismerték a kalácsfonásnak. A híres ablakos kalácsot például kilenc ágból fonták, s igazán még ma is csak kevesen tudják fonni. A lakodalmi kerek kalácsot a kulacs nyakára fűzték, s így A Kartográfiai Vállalat munkatársai az új Nemzeti atlaszunk próbanyomatait korrigálják, ez az utolsó munkafázis a magyar—angol nyelven készülő könyv nyomdai sorozatnyomása előtt. A 80-as évek közepét tükröző különböző kutatások eredményeit bemutató könyv nemcsak a hétköznapi érdeklődőknek, hanem a szakértőknek is összefüggően mutatja be hazánk természeti környezetét, népességét, gazdagságát, egészségügyi és oktatási helyzetét. A jövő év nyarán megjelenő 420 oldalas kötet több mint háromszor nagyobb terjedelmű, mint az első Nemzeti atlaszunk, melyet 1967-ben adtak ki. Képünkön a vállalat kartográfiai osztályának munkatársai korrigálják és ellenőrzik a térképlapokat. (MTI-fotó: Krista Gábor) Oscar-díjas alkotó Jiri Menzel-sorozat a televizióban Kiállítás Mezőtúron és Egerben Az országos akvarell bien- nálé kiállítását tegnap délután nyitotta meg Egerben Horváth György, a Magyar Nemzeti Galéria főigazgatóhelyettese. A kiállításon nyolcvanhét alkotó százhatvan művel szerepel. A biennálén Szabó Agnes szolnoki festőművész a Heves megyei tanács művelődési osztályának díját. Meggyes László — ugyancsak szolnoki festőművész — pedig a Szakszervezetek Heves Megyei Tanácsának díját kapta meg. Az V. mezőtúri képzőművészeti alkotótelep résztvevőinek munkáiból rendezett kiállítást ma délután 5 órakor nyitja meg Tálas László megyei múzeumigazgató a Mezőtúri Városi Kiállító Csarnokban. A reprezentatív tárlaton Agotha Margit, Rékassy Csaba grafikusművészek. Balog Géza, Fazekas Magdolna, Meggyes László, Németh József, Váncsa Ildikó, Valentin Pavlov Vitanov festőművészek, Borbás Tibor, Csikai Márta, Győrfi Sándor szobrászművészek állítják ki a tavalyi alkotótelepen készült, vagy ahhoz kapcsolódó alkotásaikat. vitték el a papnak. A szüreti kalácsot láncszemesre fonták, hogy ne morzsálódjék, a húsvéti sóskalácsot sonkához kötötték. Aratásra pedig kalácsdúcokat formáltak; a családfő kapta a legnagyobbat. a marokszedők kisebbeket, s így lefelé. Természetesen nem volt mindegy, hogy mivel fűtötték a kemencét. A kenyérhez búzaszalma és kukoricacsutka volt a legmegfelelőbb, kalácshoz pedig leveles tőzeget használtak. Mit mondjak, nehéz volt eltalálni a kellő hőmérsékletet. Demjén Lajosnét még ma is sokan megkérik, hogy mutassa meg már a kalácssütés fortélyait. Csakhát meglehetősen hosszadalmas folyamatról van szó. A jó gazdasszony reggel hatkor kovászol, nyolckor dagaszt, tízkor pedig kalácsot fon, s csak ezután következik a sütés. Van tehát mit csinálni egész nap. Persze ma már gázlángon sül a kalács, győztek a kényelmesség és a biztonság diktálta szempontok. Talán így is van ez rendjén. De aki egyszer már megkóstolta a kemencében pirult kenyeret vagy kalácsot, nem tudja azt elfeledni sohasem. .. Jurkovics János A világhírű csehszlovák rendező, Jiri Menzel filmjeiből összeállított sorozatot indít a televízió augusztus 26- án. A csehszlovák filmes új hullám egyik legkiemelkedőbb egyénisége, az Oscar- díjas alkotó pályáját hét, 1966 és 1986 között készült munkája reprezentálja. A most 50 esztendős művész első igazi nagy sikerét az 1966-os Szigorúan ellenőrzött vonatok című filmjével aratta, amely előbb a mannheimi fesztiválon nyert nagydíjat, majd mint az év legjobb külföldi filmje Os- car-díjat kapott. A Menzel- ciklust a képernyőn ez a produkció nyitja majd s a Szeszélyes nyár című 1967A Kisiparosok Országos Szervezete tájékoztató kiadványt szerkesztett az elhelyezkedési gondokkal küzdők számára. A tájékoztató füzet elsősorban azoknak szól. akik rendelkeznek valamilyen szakképesítéssel és megfelelő szakmai gyakorlattal, de munkahelyüket felszámolták, és ezért önállóan próbálják megvalósitani elképzeléseiket. Emellett részletes információkat találnak a kiadványban azok is, akik képesítéshez nem kötött munkakörökben kívánnak tevékenykedni. Jelenleg több mint 154 ezer kisiparos dolgozik az országban, s évente mintegy 25 ezren kezdenek önálló vállalkozóként dolgozni. Ugyanakkor csaknem es munkája követi. Ez utóbbi Karlovy Vary-ban nyert több díjat. Mind a II. világháború, az ellenállás korát idéző Szigorúan ellenőrzött vonatokra, mind a Vancura kisregényéből készült Szeszélyes nyárra már jellemző az a sajátos humor s groteszk feldolgozásmód, amely későbbi filmjeinek is leginkább sajátja. E produkciókban egyébként Menzel színészként is közreműködött. A sorozat további filmjei: az 1975-ös Magány az erdőszélen, az 1978-as Mesés férfiak kurtáival, az 1980-ban készült Sörgyári capricció, az 1984-es Hóvirág ünnep és az 1986-os Az én kis falum ci- mű alkotások. ennyien visszadják iparengedélyüket, főleg azért, mert előzetes ismereteiktől, elképzeléseiktől, információiktól eltérnek későbbi tapasztalataik. A KI ŐSZ kiadványa éppen a pontos és részletes ismeretek közlésével kíván segítséget nyújtani az elhelyezkedési gondokkal küzdőknek és más, most kisipari tevékenységet kezdőknek. A kiadvány szól az iparjogosítvány megszerzésének leglényegesebb feltételeiről, közli az ahhoz szükséges legfontosabb jogi, közgazda- sági tudnivalókat. Az érdeklődők megtudhatják azt is, hogy egyes konkrét kisipari tevékenységekhez milyen szakképzettség és hány év szakmai gyakorlat szükséges. Az új tanévre két tanteremmel és vizesblokkal bővül Szolnokon a Kertvárosi Általános Iskola. A kivitelező Gamesz szakemberei megfeszített ütemben dolgoznak, hogy az épületbővítés belső munkálataival végezzenek a tanítás kezdetére (Fotó: T. K. L.) Segítséget ad a KlOSZ-kiaduöny Tájékoztató elhelyezkedési gondokkal küzdőknek
