Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)
1988-08-19 / 198. szám
2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 19. Kommentár Két furcsa pár Az Egyesült Államokban immár véglegesen elszálltak az elnökjelölt-választási gyűlések léggömbjei. Kezdődik a komoly küzdelem a végleg lelépő Reagan amerikai elnök karosszékéért, a Fehér Ház birtoklásáért. A novemberi elnökválasztásra a kormányzó köztársasági párt a várakozásnak megfelelően Bush jelenlegi alelnököt választotta jelöltjévé. Bush eddig — mint az alelnökök mindig — az éppen kormányzó elnök árnyékában húzódott meg. Bushnak azonban volt egy második gyenge pontja is. Nevezetesen az, hogy ő sohasem tartozott a köztársasági pártnak ahhoz a konzervatív jobbszárnyához, amelynek Reagan (különösen 1980 és 1985 között) kedvence és vezéregyénisége volt. Ez a szélsőségesen konzervatív jobbszárny az utóbbi időben, különösképpen a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásának korszakában bírálta ugyan Reagan elnököt, de így is az volt a helyzet, hogy Reagan vérte- zete a szélsőjobbról áttörhe- tetlen volt. Nem volt az amerikai politikában nála konzervatívabb politikus. aki egyben számíthatott volna a többség támogatására. Bush esetében nem ez a helyzet, ö eredetileg a republikánusok mérsékelt szárnyához tartozott és a konzervatív jobboldal ellenszenve kísérte. Ezt volt hivatva kiegyenlíteni az, hogy most egy 41 esztendős, filmszínész külsejű szélsőjobboldali szenátort jelöltek Bush oldalán az alelnöki posztra. Neve: Dán Quayle. A világ jóformán alig hallott róla. Kiválasztásának két magyarázata is van. Az első az, hogy egyike volt azoknak akik az utóbbi időben Reagan elnököt és általában a szovjet—amerikai közeledés politikáját hevesen bírálták. Azért választották tehát ki az alelnöki poszt várományosául, hogy „megnyugtassa” a szélsőséges konzervatívokat, akiket Bush viszonylag mérsékelt múltja esetleg idegesítene. A másik ok: Quayle az amerikai Közép-Nyugat egyik fontos államának, Indiana államnak a szenátora. Ezen a vidéken pedig Bush kevés támogatóval rendelkezik. Quayle segítségével megnő az esélye annak, hogy „besöpörje” ezeknek az államoknak a szavazatait is. Mindez valóságos tükörképe annak, ami néhány héttel korábban a jelenleg ellenzékben lévő Demokrata {»árt táborában történt. Ott a liberális Dukakis, az Egyesült Államok keleti partján lévő Massachusetts állam kormányzója az elnökjelölt, aki liberális politikusnak számít. Az ő alelnök-jelölt- jéül a demokraták legszélsőbb jobbszárnyáról választottak politikust. A neve Bentsen és Texas államot képviseli a szenátusban. Aligha túlzás azt állítani, hogy Dukakis alelnökjelőlijének véleménye a döntő bel- és külpolitikai kérdésekben. semmiben sem különbözik Bush alelnök jelöltjének nézeteitől, öt is azért szemelték ki, hogy ellensúlyként szerepeljen. A két páros között szeptember első napjaitól kezdve indul meg az igazi választási küzdelem. Ebben a novemberig tartó, nagyjából nyolc hétben kell majd megmutatkoznia, hogy valójában mi is a lényeges, a mélyreható különbség a két „furcsa pár” programja között. Gömöri Endre Meghiúsult az elnökválasztás (Folytatás az 1. oldalról) választható az elnöki posztra. A Libanonban nagy katonai erőt felvonultató és főleg különféle muzulmán erőket támogató Szíriáinak e tá- baron belül is vannak bizalmasai, így például Szliman Franzsije volt államfő. Fman- zsije szerdán jelentette be hivatalosan, hogy pályázik a tisztségre. A polgárháború kitörésének évében, 1975-ben alapított keresztyény szervezet, a Cédrus Őrei is jelöltet állítottak, saját vezetője, Etienne Szaikr személyéiben. A keresztény jobboldal már korábban jelezte, hogy meg akarja hiúsítani az elnökválasztást, és ez a jelek szerint egyelőre sikerült is neki. A Libanoni Erők nevű, tízezer fős milícia — a keresztény tábor legerősebb fegyveres alakulata — csütörtökön lezárt több főútvonalat, hogy a törvényhozók ne juthassanak el a parlament ülésére. Több keresztény parlamenti képviselő is előre jelezte, hogy bojkottálja az ülést. ENSZ-közgyülés — Megfigyelő csoport Jóváhagyták a működési költséget Az ENSZ Közgyűlése szerdán beleegyezett abba, hogy a következő három hónapban a világszervezet alapjaiból 35,7 millió dollárt folyósítsanak az erre illetékesek az iraki—iráni tűzszünetet ellenőrző katonai megfigyelő csoport működési költségeinek fedezésére. A 159 tagállam képviselőit tömörítő vezető ENSZ-testület egyhangúlag hagyta jóvá a költségvetési bizottság erre vonatkozó ajánlását. A katonai megfigyelő csoport létrehozásáról a Biztonsági Tanács augusztus 9-én döntött, kevéssel az után, hogy mind Irán. mind pedig Irak belegyezett a tűzszünetbe. Az egész küldetés első félévi költségei becslések szerint 75,6 millió dollárra rúgnak. A tűzszünet szombattól érvényes. Lengyelország Újabb sztrájkok A két Sziléziai bánya után csütörtökön újabb sztrájkhírek érkeztek: ezúttal Szczecinből, ahol a kikötő munkásainak egy része és a városi tömegközlekedés dolgozói szüntették be a munkát. A lengyel hírügynökség jelentése szerint a törvénytelen sztrájkok szervezői a gyors inflációra hivatkozva szeretnének magasabb béreket elérni és ki akarják erőszakolni az 1981-ben betiltott „szolidaritás” újraélesztését. A sztrájk folytatódásáról érkezett hír a sziléziai bányavidékről is. ahol két bányában szünetel a munka a hét eleje óta. A bányászok kezdetben 21 pontos követeléssel álltak elő, de azóta folyamatosan bővítik ki a listát. amelyben az országos átlagbérek több mint kétszeresét kitevő béreket és a volt „szolidaritás” szervezet legalizálását, a korábbi törvényellenes cselekedeteik miatt elbocsátottak visszavételét követelik. Vasúti szerencsétlenség a Szovjetunióban Súlyos mulasztások Csütörtök reggelre 22-re emelkedett a Szovjetunióban kedden este bekövetkezett vasúti szerencsétlenség halálos áldozatainak száma. A kórházakban jelenleg 107 sebesültet ápolnak. A helyszíni vizsgálatok kiderítették. hogy a Lenin- grádból Moszkvába tartó Aurora Expressz legalább 150 km/órás sebességgel száguldott a kisiklás pillanatában, holott az adott pálya- szakaszon mindössze 60 km/órás sebesség volt engedélyezve. A sebességkorlátozásról azonban a forgalmi ügyeletesek elmulasztották értesíteni a mozdonyvezetőket. flz ázsiai kontinens békéje (Folytatás az 1. oldalról) A szovjet külügyi szóvivő emlékeztetett arra, hogy a nukleáris robbantásokat korlátozó eddigi két szovjet— amerikai „küszöbmegállapodást” az amerikai fél éppen az ellenőrzési módszerek kidolgozatlanságára hivatkozva nem ratifikálta. Geraszimov részletesen foglalkozott a BBC egyik hírével, amely szerint állítólag bizonyos könyveket — nevezetesen Leonyid Brezs- nyev és Konsztantyin Cser- nyenko műveit — eltávolítanak a szovjet könyvtárakból. Hangsúlyozta, hogy az Izvesztyija egyik olvasói levele kapcsán megfogalmazódott jelentés túlzó általánosításokat tartalmaz, amelyre a szovjet sajtó hasábjain az illetékesek már választ adtak. Gyakorlatilag az történt, hogy a szovjet könyvtárak vezetői engedélyt kaptak rá: az általuk feleslegesnek ítélt könyveket, amelyekből több példány áll rendelkezésre kiselejtezzenek. úgy, hogy mindenképpen maradjon belőlük legalább egy példány, vagy annyi, amennyi az olvasói érdeklődésnek megfelel — mutatott rá Geraszimov. Rendkívüli állapot Pakisztánban Szabotázsra gyanakszanak Rendkívüli állapot van érvényben szerda éjféltői Pakisztánban. Néhány órával az után hirdették ki, hogy a rádióban bejelentették Ziaul Hakk elnök halálhírét. Az országot ideiglenesen szükségtanács irányítja. A testület élén az ügyvezető államfő, Gúlám Iszhak Han áll. Ziaul Hakk szerdán délután halt meg, miután az ország keleti részében katonai egységeknél tett látogatást. Erről akart visszatérni. A hatvannégy éves elnököt és kíséretét szállító C— 130-as repülőgép nem sokkal a felszállás után, Bhavalpur és Múltán között haladva, felrobbant. A pakisztáni szenátus csütörtöki ülésén mély gyász- szál adózott Ziaul Hakk emlékének. A testület több tagja erélyesen kifogásolta, hogy az ügyvivő államfő — a szenátus elnöke — kihirdette a rendkívüli állapotot. Nemzeti egységkormány felállítását szorgalmazták azzal a céllal, hogy novemberben tisztességes és szabad parlamenti választásokat rendezhessenek. A szerencsétlenség helyszínén csütörtökön folytatódtak a kutatások az áldozatok földi maradványai után. Pakisztáni hivatalos forrásokból közben mind gyakrabban célozgatnak arra, hogy szabotázsakció történt a repülőgép ellen. Egyes urdu nyelvű lapok csütörtökön viszont olyan szemtanúkat szólaltattak meg, akik elmondták, hogy a C—130-as először az orrával a földnek csapódott, és csak aztán robbant fel. nak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének a Moszkva—Leningrád útvonalon bekövetkezett vasúti szerencsétlenség miatt. * * * Bagdad, Irak: Szlavko Jovics jugoszláv tábornok, az ENSZ kötelékébe tartozó, az Irak és Irán közötti tűzszünetet ellenőrző katonai megfigyelő csoport főparancsnoka (középen) augusztus 17-én megérkezett az iraki fővárosba (MTI — Telefotó) A kisiklás következtében keletkezett és pillanatok alatt elharapózott lángokat a tűzoltó vonat kellő vízkészletének híján nem tudták első nekifutásra megfékezni. BUDAPEST Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke táviratban fejezte ki együttérzését és részvétét Nyikolaj RizskovPakisztán, Ziaul Hakk nélkül Ziaul Hakk tragikus és váratlan halálával tagadhatatlanul politikai-hatalmi űr keletkezett Pakisztánban. Miközben a szakértők/ú lezuhant gép roncsai között a szerencsétlenség okait kutatják, a politikai bennfentesek már a lehetséges pakisztáni változások körvonalait próbálják kifürkészni. Valóban sok a kérdőjel, hiszen Ziaul Hakk nemcsak ellenfeleivel bánt el — ha kellett kíméletlenül, ha kellett rókaravaszsággal —, de hatalmi örököst sem hagyott hátra. Bizalmasain keresztül, — színfalak mögül, de mégiscsak egyszemély- ben irányította az országot, vasmarokkal intézte a dolgokat. Képes lesz-e valaki átvenni a helyét? Tizenegy évig állt az ország kor- mányrúdjánál, s ez az időtartam példa nélküli Pakisztán katonai palotaforradalmak és politikai zavargásoktól szaggatott négyévtizedes történelmében. Kevesen hitték volna, hogy sokáig a csúcson marad, amikor puccsával kegyetlenül hátbadöfte mentorát, Zualfi- kar Ali Bhuttót, aki kiemelte őt a névtelen főtisztek sorából és vezérkari főnököt csinált belőle. A világközösség pedig páriaként átkozta ki a hatalmat átvett tábornokot, miután a tiltakozások ellenére kivégeztette az elmozdított miniszterelnököt. Mégis, Ziaul Hakk mindent túlélt — nem politikai ellenlábasai győzték le, hanem a váratlan halál. Szenvedélyesen gyűlölte a demokráciát, mert úgy gondolta, hogy a politikai pártok csak káoszt okoznak. Azt akarta, hogy az országban a mindenható törvény az iszlám legyen. Nem volt népszerű, nem is lehetett. Ám azt sem lehet eltagadni tőle. hogy diktatórikus intézkedéseivel, dörzsölt manőverezéseivel és gátlástalan cselfogásaival az összes válságon átvezette Pakisztánt. És saját magát. Az egykori feketebárányból lassan tekintélynek örvendő politikus lett a világszínpadon is. Kiváló stratéga — és tehetséges, megnyerő stílusú színjátszó volt. Egy szó mint száz: Ziaul Hakk rajta hagyta személyes bélyegét Pakisztán politikai arculatán, mind az ország határain belül, mind azokon kívül. Nem véletlenül mondta azt legádázabb ellenfele, Benazir Bhutto: halálával lezárult az a korszak, amelyet Ziaul Hakk személyisége és neve fémjelzett. Azt leszámítva, hogy az országban valójában nincs igazán kimunkálva a hatalom átvételének és átruházásának intézményes formája, az utódlás kérdése az elhunyt elnök „mindenhatósága” miatt is bonyolult. Sokan hajlanak arra, hogy a nemzeti káosz és anarchia veszélyére hivatkozva a hadsereg ragadja magához a kor- mányrudat. immár negyedszer. Kétségtelen, most nincs senki a tábornokok között, akit Ziaul Hakkhoz hasonlóan egyszemélyi vezetőként elfogadnának a többiek. A néhai elnök hatékonyan tartotta kordában a becsvágyó főtiszteket — miközben hatalmának bázisát a fegyveres erők jelentették. Azt mindenképpen nehéz elképzelni, hogy a hadsereg közömbös marad az ország sorsát illetően. A polgári személyek közül talán egyedül a szenátus hetvenéves elnöke, Gúlám Iszhak Han az, akit a tábornokok megtűrnének az elnöki székben, annál is inkább, mert Ziaul Hakk igen közeli bizalmi emberének számított. Állítólag ő volt az, aki hadügyi államtitkárként nagyon fontos információkkal látta el annak idején Ziaul Hakkot puccsának előkészítésében. Most átmenetileg ő látja el az államfői tisztséget. De Gúlám Iszhak Hannak távolról sincs olyan befolyása, hogy a hatalmi hierarchia csúcsán tartós választásnak bizonyulna. Az ellenzéki pártok egyelőre óvatosan figyelik a fejleményeket. Ám bizonyos, hogy most, amikor a demokratikus nyitás legfőbb akadályozója már nincs a színen, győzelmüket remélve, arra fognak törekedni, hogy a novemberi választásokat pártok részvételével rendezzék meg. Márpedig ha összes lapjukat felteszik a demokratikus polgári rendszer megteremtésére és híveik tömegeit a barikádokra szólítják, a hadsereg esetleges fellépése könnyen vérfürdőhöz vezetne. És persze nem utolsó szempont, átformálják-e a belső fejlemények a pakisztáni külpolitikát. Ziaul Hakk tragikus halálával a stratégiai és geopolitikai viszonyok nem változtak ugyan meg — éppen ezért nem is valószínű, hogy bármiféle nagyobb eltolódás lehet az ország nemzetközi szereplésében —, de a néhai elnök személyén keresztül bizonyos manőverezési teret is kialakított Pakisztánnak, vagy éppen ellenkezőleg, személyéhez kötődő elkötelezettségeket vállalt. Elsősorban az afganisztáni rendezés, és azon keresztül az amerikai-pakisztáni szövetségesi viszony ügye merülhet fel. Ziaul Hakk a kemény vonal híve volt Afganisztánnal kapcsolatban, cserében viszont minden fegyvert megkapott az Egyesült Államoktól, amit csak kért. Vajon nélküle Pakisztán a jövőben is meg tudja-e testesíteni a megbízható és szilárd stratégiai érdekeltséget Washington szemében? És megfordítva: Iszlámábád képes lesz-e kijátszani az Egyesült Államokat, ha saját érdekei úgy kívánják? Hiszen végül is, sosem jutottak töréspontra a szovjet— pakisztáni kapcsolatok Ziaul Hakk idejében. Aztán hogyan alakul az ország jövő viszonya a szomszéd országokkal, közelebbről Indiával), amellyel a kapcsolatok a volt elnök országlása alatt zuhantak a mélypontra? Nyilván a válaszokra heteket-hónapokat kell várni. Annyit már most meg lehet kockáztatni. hogy radikális fordulat nem várható a pakisztáni külpolitikai irányvonalban, de a kontúrok szelei itt-ott megváltozhatnak. Rácz Péter Straub F. Brúnó, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke csütörtökön délelőtt hivatalában fogadta Francesco Colasuonno c. érseket, rendkívüli felhatalmazású apostoli nunciust, aki — egyházi meghívásra — II. János Pál pápa személyes követeként vesz részt a Szent István király halálának 950. évfordulója tiszteletére rendezendő augusztus 20-i budapesti ünnepi istentiszteleten. A fogadáson jelen volt Paskai László bíboros, esztergomi érsek, a' Magyar Katolikus Püspöki Kar elnöke, valamint Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke. ISZLÁMÁBÁD Sahnavaz Tanaj altábornagyot, az afgán hadsereg vezérkari főnökét nevezték ki az ázsiai ország nemzet- védelmi miniszterévé — jelentette az AFP Iszlámábádból, a kabuli rádió szerdai közlésére hivatkozva. Az AFP szerint a kabuli rádió nem utalt afra, hogy Tanaj altábornagy továbbra is vezérkari főnök maradna-e. Elődjét, Mohammad Ráfit, júniusban alelnökké nevezték ki. BELGRAD A Jugoszlávia éléskamrájaként ismert Vajdaság autonóm tartomány mezőgazdaságát ezen a nyáron természeti katasztrófával felérő aszály sújtja, amelyhez hasonlóra a II. világháború óta nem volt példa. A szakemberek véleménye szerint a hosszan tartó szárazság következtében a vártnál 40—50 százalékkal kisebb lesz a kapásnövények hozama.
