Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-15 / 194. szám

1988. AUGUSZTUS 15. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 3 A Törökszent- miklós és Vidéke Áfész tűzoltóké­szülékeket ellen­őrző és javító részlegében ha­vonta 1500 darab kézi tűzoltóké­szüléket javíta­nak. Ezen kívül hét ellenőrük jár­ja a megyét, ők havonta 8500 ké­szüléket ellen­őriznek. Felvéte­lünkön 12 kilo­grammos poroltó­kat csomagolnak és műbizonylattal látnak el (Fotó: Mészáros) Sajátos arculattal portréja — ön mérnöki oklevéllel a zsebében több évi szakmai gyakorlat után lett pártmun­kás. Eleve ez volt az életcél­ja? Zsilka Sándor, a megyei pártbizottság osztályvezető- helyettese a fejét rázza: — Nem ment az olyan egyszerűen. Előzőleg a víz­ügyi igazgatóság gépészeti osztályát vezettem. Azt csi­náltam, amit tanultam. Örö­mömet leltem a munkám­ban, s ez megnyugvás volt számomra. Ezért talán ért­hető, hogy amikor 1979-ben felajánlották: jöjjek be a megyei pártbizottságra mun­katársnak, nehezen döntöt­tem. Az itteni munkának na­gyon kevés a kapcsolata az eredeti szakmámmal. Bizo­nyos fokú szakmaféltés ját­szik közre ilyenkor, nem pe­dig az, hogy vonakodik vala­ki a pártmunkától. Egy ilyen döntés nagy fordulatot hoz az ember életében. Egyetemi évei alatt került először kapcsolatba a mun­kásmozgalommal, olyan „el­végeztem azt, amivel a KISZ megbízott” alapon. Fi­gyelmét inkább a tanulásra összpontosította. — Tanulnom kellett, nem lehetett kínlódva, bukdá­csolva haladnom, mert min­dig arra gondoltam, hogy édesapám munkásként nem keres sokat, s édesanyám a háztartásbeli munka mellett az ötszáz négyszögöles kert­ben termelt zöldséggel, gyü­mölccsel sem, mégis segíte­nek. Nyaranta a vízügyi igaz­gatóságnál dolgozott. Az odakötődő emberi, baráti szálak révén az egyetem el­végzése után is ott folytatta munkáját. Később, amikor a vízügyi igazgatóság KISZ- < titkárává választották, és még nem volt függetlenítve, a társadalmi megbízatás mi­atti időnkénti kiesést plusz­munkával pótolta. Azt mondja erről: — Nem azért húztam rá, hogy kitűnjek, vagy azért, hogy a többiek ne morogja­nak. hanem azért, mert úgy vélem: vagy rendesen végez­ze el a munkáját az ember, vagy sehogy. A környezet is az előbbire inspirálta. Az igazgatóság akkoriban négy év alatt két­szer nyerte el a KISZ KB vörös vándorzászlaját és egyszer pedig kiváló címet kapott. Jelentős szerepet játszott a KISZ-szervezet a vezetővé válásra irányuló nevelésben. Ilyen előzmé­nyek után lett Zsilka Sándor osztályvezető a vízügynél, majd 1979-től pártmunkás. — Hogyan sikerült a vál­tás? • — Nagyon nehezen „adap­tálódtam”. A mérnöki raci­onalitások híveként gyötrőd­ve kellett rájönnöm arra, hogy az „A” és „B” között ezernyi árnyalat van, nem mindig tudtam azonosulni azzal, hogy a realitásokat különböző megfontolásokkal kell összekapcsolnom. Szen­vedtem, ha úgy tetszik, de tettem a magam dolgát. Köz­ben a szakmához visszaveze­tő út is felvetődött gondola­tomban. Ugyanakkor egy­re inkább rájöttem ar­ra, hogy nagy ér­ték, s nem csak bizonyos fokú. általam érzett megszo­rítás van az apparátus mun­kájában. Ez a felismerés a Politikai Főiskolán folytatott tanulmányaim alatt egyre inkább kikristályosodott. — ön akár igazgatósági KISZ-titkárként, akár gépé­szeti osztályvezetőként nagy­fokú önállósággal rendelke­zett. Mennyiben más az ap­parátusi munka? — A pártapparátus sem merev massza, minden em­bernek saját arculatú van. Más kérdés az, hogy az ap­Jfc parátus késztetve is legyen ennek kimutatására. A párt törekvéseivel nem áll ellen­tétben az, hogy döntés előtt ugyanazt az utat többféle megvilágításba helyezzük. Mondhatnám úgy is: az ap­parátusi munka egyéni tö­rekvések, egyéni harcok át­tételein nyilvánul meg. — Tehát az egyén szem­pontjából kompromisszu­mokban is. ön a kompro­misszumok híve? — Olyan kérdésekben, amelyek segítik a Cél eléré­sét, igen, de vannak olyan kérdések, amikben nem le­het alku. — Vállalja-e a vitákban az összeütközést? — Vállalom, de ha a közel­múlt eseményeire gondolok, azt hiszem, határozottabban kell fellépnem a véleményem érvényesítéséért. — Tehát azért, hogy ne mások szája íze szerint mun­kálkodjon? — Nem erről van szó! So­sem ismertem el az egyes ember szolgálatának jogos­ságát, csak a párt ügyéért való munkálkodást. Inkább arra gondolok, hogy a párt­tagoktól érkező különféle jelzésekre — másokkal együtt — nekem is jobban oda kell figyelnem, és ha azok jogosak, akkor minden­képpen és késedelem nélkül érvényre kell juttatni azokat. — Hogyan ítéli meg a pártappárátus szerepét a vá­lasztott testületekhez, illetve a területi pártszervekhez fű­ződő kapcsolatban? — A területi szervek önál­lósága az utóbbi időben egy­re inkább megnyilvánul. Biztosítani kell számukra azt a lehetőséget, hogy önál­lóan döntsenek, ne „felülről”. ..kívülről”, helyismeret nél­kül. netán a közvélemény ellenére hozott állásfoglalá­sok alaDián. Ugyanakkor a ..kívülről” való rálátásnak is nagy jelentőséget tulajdo­nítok. A felsőbb szervek «jó­kat segíthetnek, hiszen több oldalú megvilágítás alapján megalapozottabb döntések születhetnek. E nélkül a helyzet reális megítélésétől fosztaná meg önrnagát egy- egy területi pártszerv. Az irányító pártszervek szere­pét ezért sem lehet kiküszö­bölni. Figyelembe kell ven­ni azt is, hogy a pártszerve­zetek önállósága kiteljesedé­sének még csak a kezdetén vagyunk. Hatnak még a be­idegződésen alapuló fékek, tapasztalható még a mindent „felülről” várás. A pártmun­kások egyik legfontosabb feladata ezért az; segítsék, hogy a pártszervezetek élje­nek jogosítványaikkal, önte­vékenyen dolgozzanak. Ami pedig a választott testületek szerepét illeti: a pártappa­rátusnak — jó értelemben vé­ve — a választott testülete­ket kell továbbra is szolgál­nia, azok állásfoglalását, ha­tározatait érvényesítenie — de a döntéselőkészítésben nemcsak a párttagok, hanem a különböző szervek, cso­portok alternatív vélemé­nyét is számításba kell ven­nie. — Az idei pártrendezvé­nyek azt bizonyítják, hogy a kommunisták megyénkben is fordulatot, esetleg sze­mélycserékkel is együttjáró megújulást járnak a párt- életben. .. — Igen. Sokszor felvetődik a kérdés, hogy a testületi ta­gok milyen kontroll alatt végzik munkájukat, Kinek tartoznak felelősséggel? Vé­leményem szerint a testületi tagoknak alapvetően válasz­tóiktól kell függeniük. és ezen túl szükséges az is, hogy társadalmi kontroll alatt is dolgozzon egy-egy párttestület. Mindent el kell követnünk ezért. A döntése­kért merni kell szembenézni az emberekkel. És azt is fi- gyelmbe kell venni, hogy megyénkben a párttagok aránya az aktív népességnek mindössze tíz százaléka. Ezért a pártszervezetek egy- magukban nem oldhatnak meg mindent, nem lehetnek mindenért felelősek. A tár­sadalmi szervek és a várha­tóan szerveződő öntevékeny csoportok véleménye, a fel­adatok megoldásában való aktív részvétele nélkülözhe­tetlen. Ösztönözni is kell őket az önálló állásfoglalás­ra. Partnerkapcsolatok nél­kül nem tudunk kellően boldogulni. És amit még fon­tosnak tartok: munkánk nagyfokú nyilvánosságára van szükség. —Ügy hírlik, hogy a Szol­nok Városi Pártbizottság kö­vetkező ülésén javasolni fogják az ön megválasztását a városi pártbizottság egyik titkárává... — Valóban szó van erről. Ügy látszik, a szeptember eleje mindig fordulatot je­lent életemben. ’79 szeptem­ber l-jén kerültem a párt­apparátusba ’82 szeptember elsejétől vagyok osztályveze­tő-helyettes és most felvető­dik bennem a kérdés: ho­gyan tovább szeptember el­seje után? Ha megválaszta­nak a városi pártbizottság titkárának, ha ott is lehető­séget kapok a bizonyításra, akkor az imént kifejtett alapállással kezdem a mun­kát. Simon Béla A kárvallott is felelős Ünnepség Székesfehérvárott Elbúcsúztatták a Szent Jobbot Ünnepélyes külsőségek kö­zött búcsúztatták vasárnap a székesfehérváriak, és az or­szág minden részéből össze- sereglett több tízezer zarán­dok az I. István halálának 950. évfordulója alkalmából két napra Székesfehérvárra érkezett Szent Jobbot, a ma­gyarság évszázadok óta meg­különböztetett tisztelettel övezett nemzeti és vallási ereklyéjét. Délelőtt ünnepi szentmisét tartottak, amelyen Paskai László bíboros, prímás, esz­tergomi érsek, a magyar ka­tolikus püspöki kar elnöke mondott beszédet. A megye és város állami társadalmi szervezetei és a székesfehérváriak nevében Balsay István, a Székesfe­hérvári Városi Tanács elnö­ke búcsúzott a nemzeti erek­lyétől. • A nemzeti ereklye ország­járó útja során még Győr­ben, Szegeden, Nyíregyhá­zán és Pécsett lesz majd lát­ható. Egyesültek a szőlősgazdák Kiskőrösön megalakult a Kistermelők Szőlészeti és Borászati Egyesülete. So­kakban azonban felmerült a kérdés, hogy az új szervezet­nek mikor lesz tényleges jo­gi hatásköre. Erről tájékoz­tatta az MTI munkatársát az egyesület megválasztott el­nöke, Kosa Gyula. Az elnök elmondta, hogy az egyesület létrehozását a hivatalos szervekkel már egyeztették, előkészítették, gyors intézkedésre számít­hatnak. A Kiskőrösi Városi Tanács igazgatásrendészeti osztályától is gyorsított ügy­intézésre kaptak ígéretet. A nagy kárt okozó, társadalmi tulajdont károsí­tó bűncselekmények többsé­gében valamilyen formában a sértettek is felelőssé tehe­tők, mert sok esetben a szakszerűtlenség, az ellen­őrzés, illetve a vagyonvédel­mi berendezések hiánya te­szi lehetővé azok elköveté­sét — állapította meg a Leg­főbb Ügyészség nemrég le­zárult vizsgálata. Az elsősorban az 1987. el­ső felében vádemeléssel, vagy a nyomozás megszünte­tésével befejezett ügyekre kiterjedő felmérés célja a társadalmi tulajdont károsí­tó, nagy kárt okozó bűncse­lekmények elkövetésére le­hetőséget adó okok és az ezekkel kapcsolatos úgyne­vezett szignalizációs tevé­kenység — a megelőzést cél­zó jelzési kötelezettség — elemzése volt. Valamennyi olyan, társadalmi tulajdont károsító lopás, sikkasztás, csalás, hűtlen illetve hanyag kezelés vagy rablás miatt folytatott büntetőjogi ügyet áttekintettek — összesen 559-et —, amelyben az oko­zott kár, a vagyoni hátrány összege meghaladja a 100 ezer forintot. Ezúttal csak a sértettek magatartásával, mulasztásával összefüggés­be hozható bűnelkövetési okokat és körülményeket elemezték. Egy négy évvel ezelőtti je­lentés szerint korábban e bűncselekményeket leggyak­rabban a biztonsági beren­dezések hiánya tette lehető­vé, s csak ezután szerepel­tek az ellenőrzés fogyatékos­ságai. Mára e kettő helyet cserélt. Az ellenőrzés, a fel­ügyelet teljes hiánya, illetve a felületesség, a szakszerűt­lenség a vizsgált ügyek mintegy 40 százalékában tet­te lehetővé a bűncselek­ményt, holott a megelőzés­hez sok esetben elegendő lett volna a szakértelmet sem igénylő gondosság. A vagyonvédelmi berendezések, intézkedések, a személyi vé­delem hiánya vagy nem ki­elégítő volta az esetek 34 százalékában szerepel bűn­cselekményt „előidéző” ok­ként. Ám ez nem mindig róha­tó fel egyértelműen a sér­tetteknek, sok vállalat anya­gi helyzete nem engedi meg értékes vagyonvédelmi esz­közök beszerzését, például őrök alkalmazását sem. Nem egyszer inkább a kockázatot vállalják, mintsem a va­gyonvédelmi kiadásokat. He­lyenként tapasztalható, hogy a biztosítással kapcsolatos gazdálkodói szemlélet a meg. előzés ellen hat, mert a díj fizetése sokkal kisebb terhet jelent a vállalatoknak. Az ügyek 26 százalékánál a szervezeti, ügyviteli ren­delkezések hiánya, azok tö­kéletlensége, be nem tartá­sa, a bizonylati fegyelem hi­ányossága vezetett bűncse­lekményhez. Ezen okok mel­lett a leggyakrabban a sér­tett alkalmazottjának, ellen­őrzésre hivatott dolgozójá­nak szándékos közreműkö­dése, szakképzetlensége, egyéb alkalmatlansága, Ö6Z- szeférhetetlensége, nem egy­szer súlyos hanyagsága is közrejátszott a károkozás­ban. Az ügyészségi vizsgálat megállapította, hogy a nyomozó hatóságok az esetek túlnyomó többsé­gében felderítették a bűn- cselekmények elkövetését közvetlenül lehetővé tevő okokat, körülményeket. Eze­ket elméletileg valamennyi esetben az intézkedésre jo­gosultak tudomására kell hozni. A felmérés során azonban több olyan üggyel találkoztak, amelyen a ha­sonló jellegű bűncselekmé­nyek, elkövetési módok meg­előzésében országos jelentő­sége lett volna a szignalizá- ciónak. Semlegesség a burgonyaháborúban (Folytatás az 1. oldalról) lakosra jutó évi átlagos bur­gonyafogyasztás 50 kilo­gramm körül alakul. Me­gyénk népességét figyélem- bevéve, tehát az esztendei szükséglet 21—22 ezer ton­nára tehető. A megyei ta­nács mezőgazdasági és élel­mezésügyi osztályának ki­mutatása szerint nagyüze­mekben és a nagyüzemi ház­táji területen — 11 téeszben — valamint a kisgazdaságok­ban összesen 1350 hektáron termelnek idén burgonyát.a megyében. A végleges ter­mésbecslések még ezután esedékesek, de jó közepes átlagterméssel számolva «s — annál jobbat prognoszti­zálnak idénre a szakembe­rek — 32—33 ezer tonna krumpli teremhet meg e vi­déken. Ezt figyelembe véve, és az elcsendesülőben lévő burgonyaháború tapasztala­taiból (veszteségeiből) okul­va csoda-e hát, ha az ellá­tásért felelősek — lévén te­vékenységük nyereségorien­tált — óvatosabbak az idei spájzolásnál. A Szolnok és Vidéke Afész Zöldért Leányvállala­ta sem könyvelheti el a leg­utóbbi őszi-téli-tavaszi bur­gonyatárolást a legsikere­sebb tevékenységnek. A múlt év decemberéig tartó lakossági felvásárlási láz­ból arra következtettek, hogy szükség lesz a tél hátralévő részében és tavasszal az új termésig lengyel import burgonyabeszerzésre. Nem­csak a túlkínálat okozott ez­után — nem kevés krumpli­nak a beszerzési áron aluli értékesítése révén — gondot a leányvállalatnak, hanem az is, hogy az enyhe tél mi­att a. szokásos 6—10 helyett csaknem 2'0 százalékos táro­lási veszteséget kellett el­könyvelniük. Ami a jelenle­gi helyzetet illeti: az ellátá­si. körzetükben lévő mintegy 200 zöldség-gyümölcsféléket is árusító üzúet nagyobb ré­sze, éppen a túlkínálatból adódóan, kitudja elégíteni a vásárlói igényeket közvetle­nül a termelőktől átvett bur­gonyával. Kis- és nagyüze­mekkel kötött szerződés állapján a többi bolt napi 30 —50 mázsás megrendelései­nek a leányvállalat eleget tud tenni, négy-öt forint kö­zötti felvásárlási kilenc fo­rintos fogyasztói ár mellett. A téli tárolási tervét — amelyben a korábbi évek gyakorlatának megfelelően 100 vagon burgonya elraktá­rozását ütemezte — éppen ezekben a napokban vizs­gálja felül, és igyekszik a prognosztizálható igények­nek megfelelően módosítani a leányvállalat. A burgonyával a működé­si területén 41 üzletet ellá­tó Egyesült Jászsági Áfész is kénytelen volt az elmúlt té­li időszakra betárolt 25 va- gonnyi burgonya egy részét már idén februárban — kü­lönböző akciók keretében — a beszerzési árnál keveseb­bért értékesíteni. A jászsági mezőgazdasági nagyüzemek közül hatban foglalkoznak — egy és 24 «.hektár között — burgonyatermesztéssel. Ezek a közös gazdaságok és a térség kistermelői a Jász­ság éves krumpliszükségleté­nek mintegy 10—15 százalé­kát termelik meg. Működési területen kívüli termelési körzetekből biztosítja tehát a körzeti fogyasztási szövet­kezet tagságának és a lakos­ságnak a jelenlegi ellátását, a tapasztalatok szerint za­vartalanul és a kereslet-kí­nálat, a beszerzési lehetősé­gek diktálta napi áron. Téli tárolásra szánt burgonyából 25 vagonra mezőgazdasági termelőszövetkezetekkel, öt vagonra kistermelőkkel kö­tött szerződést az Egyesült Jászsági Áfész, ez ugyanis a felméréseik szerint reálisnak látszó szükséglet. Abban, hogy a Tiszafüred és Vidéke Áfész működési területén kilenc településén lévő 22 zöldség-gyümölcs féléket is árusító üzletben teljes egészében közvetlen termelői felvásárlásból, ki­lónként 9—10 forintos áron folyamatos a mostani burgo­nyaellátás, nagy része van annak, hogy tavasszal hat vagon vetőgumót is értékesí­tett a lakosságnak a körzeti áfész. Burgonyaháborús veszteségei ennek a szövet­kezetnek is voltak: az enyhe tél miatti raktári romlások és a télire tárolt 28 vagon krumpli csaknem egynegye­dének beszerzési áron aluli értékesítése miatti kiesés né­hány százezer forintra rú­gott. Az 1988—89-es téli sze­zonra még vállaílja a szövet­kezet a korábbi években ki­alakult — de a rapszódikus kereslet-kínálati helyzet miatt nem mindig reális — igényeknek megfelelő meny- nyiségű burgonya tárolását. A Nádudvari Vörös Csillag Tsz-szel kötöttek erre szer­ződést, a szállítást jövő hó­nap második felében kezdik meg. Hosszabb távon a hasonló burgonyáháborúk esetére semlegességet kíván terem­teni körzetében a tiszafüre­di áfész. Először vásárolt, később saját termelésű ve­tőmaggal i989-től megszer­vezik a térségben az önellá­tást burgonyából. Elsősorban a tiszaderzs környéki koráb­bi termesztési hagyományok felelevenítésére és a szak­csoportokra kívánnak tá­maszkodni egy olyan terme­lési háttér kialakításával, amely a kézi szedés révén, tehát a mechanikai sérülé­sek kizárásával a téli táro­lásra alkalmas minőséget is produkálná. T. F.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents