Szolnok Megyei Néplap, 1988. augusztus (39. évfolyam, 182-208. szám)

1988-08-01 / 182. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. AUGUSZTUS 1. KB-ülés Moszkvában Határozatok a politikai rendszer reformjára Grósz Károly hazaérkezett (Folytatás az 1. oldalról) Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, miniszterelnök július 30-án a Ferihegy—2 repülőtéren a tárgyalóasztalnál (MTI- fotó: Varga László) Az SZKP Központi Bizott­sága pénteki ülésén határo­zatot hozott a XIX. országos pártértekezlet határozatai­nak megvalósításáról. Ez mindenekelőtt kötelezi a kü­lönböző szintű pártszerve­ket, hogy tevékenységükben a konferencia döntéseinek gyakorlati végrehajtására összpontosítsák minden ere­jüket. A kommunisták kez­deményezőkészségére építve a KB-határozat harcot hirdet a bürokratizmus, a fegyel­mezetlenség, a felelőtlenség és más káros jelenségek el­len. A Központi Bizottság jó­váhagyta azokat a terveket, amelyeket a Politikai Bizott­ság dolgozott ki az ország élelmiszer-ellátásának javí­tására. Egyúttal megbízta a szovjet kormányt, a köztár­sasági minisztertanácsokat és az alsóbb szintű tanácsokat, hogy a PB terve alapján dol­gozzanak ki konkrét intézke­déseket az élelmiszer-ellátás javítása érdekében. A testü­let ezzel párhuzamosan elfo­gadta azokat a terveket, amelyeket a XIX. pártkon­ferencia alapján a Minisz­tertanács terjesztett elő a kereskedelem, a lakossági szolgáltatás fejlesztése céljá­ból. Az SZKP Központi Bizott­sága célul tűzte a köztársa­sági KB-k, és más. alsóbb szintű pártbizottságok elé, hogy a XIX. pártértekezlet határozatainak megfelelően a közeljövőben tegyenek ha­tározott lépéseket a pártbi­zottságok és a tanácsi szer­vek funkcióinak szétválasz­tása érdekében. Ennek kere­tében erősítsék a tanácsok felelősségét területük társa­dalmi-gazdasági fejlődéséért, Jelentős állomásként érté­kelte a szovjet—nyugatnémet viszony fejlődése szempont­jából vasárnap véget ért moszkvai tárgyalásait Hans- Dietrich Genscher, az NSZK külügyminisztere. Fontos elemnek nevezte, hogy látogatására a szovjet pártértekezletet követő első KB-ülés. valamint a szovjet külügyminisztérium ta­nácskozása után került sor, így ezekről a nyugati poli­tikusok közül elsőként kap­hatott tájékoztatást. — Mi­hail Gorbacsovval folytatott megbeszélések után megerő­sítve látom azt a meggyőző­désemet, hogy a szovjet ve­zetés határozottan folytatja a reformokat és komolyan törekszik a kelet-nyugati kapcsolatok javítására, csak­úgy, mint a szovjet—nyu­gatnémet viszony fejlesztésé­re — mondotta Genscher. Gorbacsovval és Se várd- nadzéval egyetértettek abban, hogy a keleti és nyugati ál­lamok között minden vonat­kozásban erősíteni kel] az együttműködést, ezzel is elő­segítve a bizalom erősödését. Hozzátette azonban: az NSZK 'a NATO-országok megbízható szövetségese­ként lehet csak megbízható partnere a Szovjetuniónak. A nyugat-európai integrá­ció, az egységes piac kapcsán kifejtett szovjet aggodal­makra válaszolva Genscher igyekezett megnyugtatni partnereit. Hangoztatta, hogy a nyugat-európai közösség kész kitárni a kapukat a vi­lág előtt, s reméli, hogy fej­lesztheti együttműködését a kelet-európai országokkal. Kohl kancellár látogatásá­nak előkészítésén túl Gen­scher moszkvai játogatásá­fokozzák önállóságukat. A jövőben meg kell szüntetni a pártbizottságok és a tanácsi vb-k által hozott közös hatá­rozatok gyakorlatát, határo­zottan elejét kell venni an­nak, hogy a pártapparátus munkatársai beavatkozzanak a tanácsi szervek munkájá­ba. Az ülésen jóváhagyták a pártapparátus átalakításának alapvető irányait, s a hatá­rozat értelmében ezt a mun­kát az év végéig kell befe­jezni. Az SZKP KB szükségesnek ítélte, hogy mindenféle ki­egészítő rendelkezések nél­kül a pártszervezetek a gya­korlatban valósítsák meg a Dártértekezletnek a pártélet további demokratizálásáról hozott határozatait. A KB határozatában ezzel össze­függésben hangsúlyozza a küszöbön álló beszámoló- és vezetőségválasztó időszak el­vi jelentőségét. A testület fontosnak tartjo megjegyez­ni, hogy a pártértekezlet szellemének, demokratikus légkörének és kritikai hang­vételének el kell jutnia min­den alapszervezetbe. A KB határozata értelmé­ben haladéktalanul jogi és szervezeti intézkedéseket kell tenni a politikai rend­szer reformja érdekében. Ezért a testület szükséges­nek tartja, hogy még idén októberben bocsássák or­szágos vitára az alkotmány eeves cikkeinek módosítását, illetve kiegészítését tartal­mazó tervezetet, valamint a néni küldöttek választásáról szóló törvény tervezetet. E választásokat 1989 márciusá­ban kell megtartani s bizto­sítani kell. hogy az új ál­nak másik fontos célja az volt, hogy elősegítse az európai hagyományos fegy­veres erőkről és fegyverzet­ről folytatandó tárgyalások mandátumának kidolgozását. A bécsi utótalálkozóról szól­va kijelentette: a szovjet és a nyugatnémet vezetők egy­behangzó megítélése szerint az európai semleges és el nem kötelezett országok ja­vaslata kedvező kiindulási alapot teremt a tanácskozás sikeres befejezéséhez. Az NSZK üdvözli a Var­sói Szerződés Politikai Ta­nácskozó Testületének varsói ülésén elfogadott dokumen­tumot, az abban foglalt in­dítványokat, gondosan tanul­mányozzuk a varsói indítvá­nyokat — hangsúlyozna. Genscher arról is beszá­molt, hogy a Sevardnadzéval folytatott megbeszéléseken áttekintették á Szovjetunió­ban élő német nemzetiségű­ek helyzetét is. A nyugatné­met diplomácia vezetője nagyra értékelte, hogy az utóbbi időben növekedett az NSZK-ba kivándorlók szá­ma. Ugyanakkor szorgal­mazta, hogy bővítsék a láto­gatási lehetőségeket, s hogy a Szovjetunióban maradó né­met ajkúak kapjanak na­gyobb lehetőséget nemzeti kultúrájuk ápolására, to­vábbá a vallásgyakorlásra. Űjságírók kérdéseire vála­szolva Genscher közölte: (tárgyalásainak témái között nem szerepelt Mathias Rust — a sportgépével a moszk­vai Vörös tér közvetlen kö­zelében landoló fiatalember — esetleges szabadon bocsá­tásának ügye. Hans-Dietrich Genscher a délelőtti órákban elutazott a Szovjetunióból. lamhatalmi szervek 1989 de­cemberében munkához lát­hassanak. Az alkotmánymó­dosításban és a törvények előkészítésében a XIX. párt­én-Vekezlet ajánlásait, vala­mint a jelen KB-ülésen el­fogadott irányelveket kell fi­gyelembe venni. A KB döntött arról, hogy a Legfelsőbb Tanács követ­kező ülésszaka elé kell ter­jeszteni az államhatalmi és igazságügyi szervek reform­jának kérdéseit. A szovjet parlament ülésére megvita­tásra kell előterjeszteni a po­litikai intézményrendszer reformjának megvalósításá­val összefüggő alkotmány- módosítások, a választási '.endszer és a bíróságok te­vékenysége megújításának tervezeteit is. A pártkonferencia határo­zatainak megfelelően 1989 áprilisában össze kell hív­ni a népi küldöttek kong­resszusát, amely megvá­lasztja a Szovjetunió Legfel­sőbb Tanácsát, és dönt a töb­bi, hatáskörébe tartozó or­szágos állami szerv létreho­zásáról is. Ezt követően a Legfeisőbb Tanácsban meg kell kezdeni az ifjúságról, a szakszervezetek jogairól, a társadalmi egyesülésekről, a sajtóról szóló törvények tér vezetetnek kidolgozását. A KB ugyancsak szüksé­gesnek tartja a helyi önkor­mányzatról szóló törvény ki­dolgozását 1989-ben. A nemzeti kérdést érintve a KB úgy foglalt állást, hogy a köztársasági és a terület1 pártszervek jövő év elejére készítsék elő a nemzetisé­gekkel kapcsolatos doku­mentumokat, az e kérdéssel kapcsolatos KB-ülésre. Az ENSZ főtitkára bízik a megegyezésben Ma újabb találkozó a tűzszünet tárgyában Szombaton sem jártak eredménnyel az ENSZ főtit­kárának azok az erőfeszíté­sei, amelyek azt célozzák, hogy mihamarabb tűzszünet jöjjön létre Irak és Irán között. Perez de Cuellar azonban, mint nyilatkozatá­ban hangsúlyozta, még min­dig bízik abban, hogy a most kezdődő héten beje­lentheti a tűzszünet kezde­tét. A főtitkár szombaton az ENSZ székhelyén ismét ta­lálkozott Ali Akbar Vela- jati iráni külügyminiszter­rel, a héten immár ötödik alkalommal. Hétfőre újabb találkozót tűztek ki. Az iraki küldöttség szom­baton megerősítette: Bagdad ragaszkodik ahhoz, hogy közvetlen iraki—iráni tár­gyalások legyenek még a tűzszünet kihirdetése előtt, mert meggyőződése szerint ez az iráni szándékok pró­bára tételének leghelyesebb módja, a valódi, átfogó és tartós béke gyors megterem­tésének egyedüli helyes esz­köze. Irán kész közvetlenül tár­gyalni Irakkal, amikor az szükséges lesz, egyelőre azonban még nem ez a hely­zet — közölte szombaton Amir Zamani, az iráni ENSZ-misszió szóvivője. Az öböl térségéből érkező jelentések szerint négyna­pos heves csaták után szü­netelnek a harcok az iraki— iráni fronton. A legújabb hír szerint Irán nem támad meg hajó­kat az Öbölben az ENSZ égisze alatt folyó tárgyalá­sok idején. Ezt Ali Moham­mad Besarati iráni külügy­miniszter-helyettes jelentette ki Abu Dzabiban a Reuter brit hírügynökségnek adott nyilatkozatában. denütt az én ..szereplésemet’’ várták a házigazdák. Termé­szetesen az út során minden­ki végezte a maga dolgát. Bartha Ferenc például több száz bankárral tárgyalt. Ta­tai Ilona nagyon sok gazda­sági vezetővel, gyárigazgató­val, Kovács László külügyi tisztviselőkkel. Kapolyi Lász­ló pedig az energetikai, elektronikai ipar vezetőivel folytatott kétoldalú megbe­széléseket. A látogatás eredményéről szólva a miniszterelnök meg­állapította: — Számos sze­mélyes élménnyel gazdagod­va tértem haza. Az Egyesült Államokban és Kanadában is nagy figyelemmel fogad­tak. Megbeszéléseinket is az őszinteség, a nyíltság jelle­mezte. Bevallom, meglepett, hogy mennyi lehetőség kínál­kozik a gazdasági kapcsola­tok szövögetésére. Megítélé­sem szerint egy kormányfő­nek nem az a dolga, hogy üzleteket kössön — remé­lem, hogy a jövőben még ke­vésbé lesz ez a koncepció ré­sze —, inkább hogy megte­remtse a politikai feltételeit az ilyen jellegű kontaktusok létrejöttének. Ebben szép eredményeket értünk el. Ha a meglévő lehetőségeknek csak tíz százalékát ki tudjuk használni, meggyőződésem, hogy gondjaink jelentős ré­sze megoldódik. Tárgyalá­saink nyomán már a napok­ban több üzletember érkezik MOSZKVA A szovjet—magyar gazda­sági együttműködésre egyre inkább jellemzővé válik a nyíltság, ezt bizonyítja a Záhony—csap vasúti csomó­pont torlódási problémájá­ról Budapesten tartott saj­tóértekezlet — állapítja meg szombati számában az Iz­vesztyija. A tekintélyes szovjet lap budapesti tudó­sításában arról ír, hogy a magyar és a szovjet sajtó képviselői hiteles informá­ciókat kaptak a határátke­lőhelyen kialakult helyzet­ről, az érintett magyar és szovjet külkereskedelmi és fuvarozási szervek képvi­selői önkritikusan elemezték a problémákat. BELGRAD Románia nem hajlandó a hazánkba, hogy konkrét üz­letkötések szülessenek. így idelátogat többek között a világhírű Laudre kozmetikai cég képviselője, s az elképze­lések szerint félkész termé­kek magyarországi előállítá­sáról folytat tárgyalásokat. Természetesen több más je­lentős amerikai, illetve kana­dai cég is jelezte, hogy kész magyar vállalatokkal együtt­működni. Véleményem sze­rint a hazánk iránti érdek­lődés oka, hogy sokan tájé­kozódtak már a készülő tár­sasági törvényről, amely részvény vásárlási lehetősé­gét biztosít más országokban működő cégek részére. Je­lentős volumenű vállalkozás­területén élő szerb kisebb­ség helyzetét megvitatni Ju­goszláviával. Erről számolt be szombaton Belgrádban Franc Setinc, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége (JKSZ) elnökségének tagja sajtóértekezletén. Ez volt az első eset, hogy magasrangú jugoszláv tisztségviselő nyi­latkozott e kérdésről a nyil­vánosság előtt. GENF Az Afrika déli részén ki­alakult helyzetről kezdtek ra számíthatunk az energia- termelés területén is: komp­lett berendezéseket szállíta­nánk, illetve egy-egy beru­házás jelentős hányadát ma­gyar iparvállalatok termékei alkotnák. Ugyancsak érdek­lődés mutatkozik a műszer­ipari, elsősorban a csúcs­technológiai együttműködés iránt is. A Reagan elnökkel folytatott megbeszélésen megemlítettem: a COCOM- lista szűkítésében érdekeltek vagyunk, s amennyiben segí­teni akarnak, bírálják felül ezt a szigorú, s bizonyos szempontból túlhaladott lis­tát — mondotta többek kö­zött nyilatkozatában Grósz Károly. vasárnap megbeszéléseket szovjet és amerikai külügyi tisztviselők Genfben. A szov­jet küldöttséget Anatolij Adamisin külügyminiszter­helyettes vezeti, az amerikai delegáció élén az afrikai ügyekben illetékes külügy­miniszter-helyettes, Chester Crocker áll. JEREVÁN Mintegy 250 ezer ember vett részt péntek este Jere­vánban azon á tömeggyűlé­sen, amelyet a betiltott ör­ményországi Karabah-bizott- ság hívott össze. A több mint háromórás gyűlés szónokai elfogadhatatlannak nevezték a Legfelsőbb Tanács Elnök­ségének (LTE) Karabah- hegyvidék ügyében hozott határozatát. Hz NSZK üdvözli a varsói indítvánvokat Genscher sajtóértekezlete látogatásának végén Reagan üzenete a magyar néphez A Tv-hiradó stábja, amely Grósz Károly főtitkár-miniszter­elnök amerikai útjáról tudósított, magával hozta Ronald Reagan- nek, az Egyesült Államok elnökének a magyar néphez intézett szavait is. Az üzenet a szombat esti Tv-híradóban hangzott el. — Köszönöm a lehetősé­get, hogy Grósz Károly pártfőtitkár egyesült álla­mokbeli útja alkalmából szólhatok a magyar néphez — mondotta elöljáróban Ronald Reagan. — Nem­csak Grósz úr látogatása jelentett számomra különös örömet, hanem az is, hogy útja során találkozott az amerikai nép legkülönbö­zőbb képviselőivel és az Egyesült Államok több tá­jára is eljutott. Önök is tudják: az amerikai—ma­gyar kapcsolatokban te­kintélyes múlt előzte meg a viszony jelenlegi javulá­sát. Az amerikaiak rendkí­vül sokat köszönhetnek a magyar bevándorlók te­vékenységének. Az Egye­sült Államokban a magya­rok bizonyságát adták te­hetségüknek és zsenialitá­suknak. Említsük meg Sol­ti Györgyöt és Ormándi Jenőt a zenében, vagy a Nobel-díjas tudósok kö­zött Szent-Györgyi Al­bertet és Wigner Jenőt. Nemsc/kkal ezelőtt mély benyomást tett rám, hogy láttam Bartók Béla ham­vainak hazatérését Buda­pestre. Megtiszteltetésnek veszem és büszke vagyok, hogy a nagy Bartók Bélá­nak Amerika nyújthatott menedéket a második vi­lágháború idején. Ma azon­ban helyesebb ha előrete­kintünk. — Az Egyesült Államok­ban nagy érdeklődéssel fi­gyeljük azokat a bátor gaz­dasági reformokat, ame­lyek a vezetők nagyobb egyéni felelősségét céloz­zák, szélesebb teret bizto­sítanak a magánvállalko­zásnak és segítik az erősö­dő versenyt a vállalatok között. Üdvözöljük azt a nemrég tett bejelentést, hogy lehetőség nyílik köz­vetlen külföldi befekteté­sekre a magyar cégeknél. Mindkét fél világosan fel­ismerte a kölcsönösen elő­nyös gazdasági együttmű­ködésben rejlő lehetősége­ket. Meggyőződésünk, hogy a piacorientált gazdaság irányában történő határo­zott előrehaladás jobb esé­lyeket biztosít a magyarok számára. A magyar veze­tők kifejtették, hogy a gazdasági reform nem le­het eredményes politikai reformok nélkül. Ezt a né­zetet mi teljes mértékben osztjuk. — Üdvözöljük, hogy Ma­gyarországon egyre nyíl­tabb eszmecsere folyik a demokratizálásról, a plura­lizmusról, a parlament és a sajtó nagyobb szerepéről. Várjuk e fontos reformok teljes megvalósulását, mert tudjuk, hogy az emberi jo­gok és a demokrácia meg­becsülése kulcs a békéhez és a boldoguláshoz. Kétol­dalú kapcsolataink az el­múlt években, számos terü­leten, folyamatosan fejlőd­tek. Csupán ennek az év­nek az első felében 30 szá­zalékkal növekedett a ma­gyaroknak kiadott ameri­kai vízumok száma. Ez is tisztán mutatja az üzleti és turistaforgalom fejlődését országaink között. Remél­jük még többen jönnek majd el hozzánk, hogy sa­ját szemükkel lássák az Egyesült Államokat. Üd­vözöljük azokat a magyar utazási könnyítéseket, ame­lyek következtében egé­szen biztosan sokkal több amerikai is ellátogat majd Magyarországra a követ­kező években. Vélemé­nyünk szerint még többet is lehetne tenni ezekben a dolgokban. — Grósz Károly főtitkár ígéretes periódusban tett látogatást az Egyesült Ál­lamokban. Biztos vagyok benne, hogy egy sor fontos kérdésben kitűnő lehetőség nyílik a kapcsolatok fej­lesztésére. Magyarország mindig is értékes szerepet játszott és játszhat tovább­ra is a széles értelemben vett kelet—nyugati vi­szonyban. Reméljük, hogy kapcsolataink a magyar néppel tovább gazdagod­nak, és sikereikhez a leg­jobbakat kívánjuk, Köszö­nöm, és Isten áldja Önö­ket! — zárta szavait az elnök.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents