Szolnok Megyei Néplap, 1988. július (39. évfolyam, 156-181. szám)
1988-07-30 / 181. szám
-r* 1988. JULIUS 30. SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 7 Kulisszák mögött Diszletfestcl vagy képzőművész? Gyűjteményes kiállítás a Szolnoki Galériában Ahogyan a műalkotások születnek Beszélgetés Gyurcsek Ferenc szobrászművésszel Régi adósságot törleszt a város azzal, hogy Tanúhegy című szobrának leleplezése után tizenhárom évvel műveinek gyűjteményes kiállítására kérte fel Gyurcsek Ferenc Mun- kácsy-díjas szobrászművészt. A Szolnoki Galériában csütörtökön, késő délután nyílt meg a szeptember közepéig látható tárlat, amely anyagát tekintve csak a szolnoki közönség számára új, hisz a bemutatott 47 bronz-, márvány-, gipsz-, kő- és a művész ól + ol kikísprlpf.pEgy Gyurcsck-kompozíció (Fotó: H. L.) A beszélgetés helyszínéül a Szigligeti Színház műhelyét jelöltük ki, többnyire abból a megfontolásból, hogy így legalább bekukkanthatok a „szípházcsinálás” rejtelmeibe, már ami a kellékeket illeti. Most nyár van, a színházi munka még nem kezdődött meg. Az alkotóműhely csöppet sem szellős udvarán az elmúlt évad (évadok?) kiszolgált díszletei sorakoznak. Mellettük — kissé elkülönítve — feldolgozásra, vagy ha úgy tetszik, ,szerepekre” váró faanyagok, fémek tömkelegé. Néha végképp nem tudom eldönteni, valójában hol vagyok most; a Tüzép- vagy a MÉH-telepen. Bizonyára kialakult rend van itt is. Csak a kívülállónak tűnik mindez áttekinthetetlen, de izgalmas káosznak. A díszletfestő műhelyében tágasabb tér fogad. A falon híres festmények olajjal festett másolatai. A földön üveglapra kinyomott tempera. Katona József (már a neve is a színház világába predesztinálja) díszletfestő éppen egy kifeszített vászonnal bíbelődik. Megállók a készülő kép előtt, s elcsodálkozom; valahogyan mindig azt hittem, a díszletfestő munkája pusztán technikai megoldások sorából áll, s lám, most egy olyan kép születésének vagyok szemtanúja, amely bízvást megállná a helyét egy képzőművészeti kiállításon. — Tudja, a képzőművészet sajátos hierarchiájában — mondja Katona József — díszletfestőnek lenni köztes állapotot jelent, munkánk amolyan alkalmazott műveszet. Nélkülözhetetlen részé a színházművészetnek. Én magam szobrász taní tvány volnék, plakettekkel foglalkozom, de festek is egyúttal. Szóval igyekszem behatóan ismerkedni a képzőművészet különböző ágaival. Gyakran megfordulok alkotótáborokban, nemrég például Két- egyházáról tértem haza. Májusban pedig a csehszlovákiai Breznóbányán szerepeltem képeimmel. — Azt mondja, külföldön is t olt már tárlata. Véleménye szerint a Szolnok megyei köz Ínség mennyire ismeri önt ? — Szinte sehogy. Szolnokon még nem állítottam ki. Neri is találnék olyan helyet amely megfelelően intim lenne a képeimnek. — Elmondaná, hogyan születik egy díszlet a színházban ’ — A kiválasztott darabot kövrtően a díszlettervező megtervezi a színpadképe , a látv ányt, majd ha ezt elfogad iák. következik az állí- tópi óba. Ez azt jelenti, hogy régebbi díszletfalakboi — a vis2 onyítás érdekében — „bedlítják” a teret. Utána mej kapjuk mi a terveket, s nek láthatunk a munkáknak. — Mire kell ügyelniük? — Elsősorban arra, hogy egy díszletnek nem szabad az űőadás rovására mennie, eile ikezőleg, segítenie kell. Az irányokat, a színek dinamikáját különösen szem előtt kell tartanunk. De mi nemcsal festéssel, hanem tér- plaí ztikával is íoglalko- zun i. Szerteágazó munkánkra 1 öbbek között jellemző az is, hogy mi készítjük a díszleteiét a pesti Katona Jó- zsel Színháznak is. Ügy ér- zerr most egy eléggé ütőképes gárda jött itt össze. — Melyiket érzi a legsikerültebb munkájának? — A díszleteket illetően már száz fölött járok, és miután én Békéscsabáról jöttem ide. az ottani Cyrano előadásának díszletét vélem kiemelkedőnek. Szolnokon pedig a Sötét galambét. Itt hadd jegyezzem meg, hogy a közönség sok helyen kizárólag csak a színészek produkcióját jutalmazza tapssal, de én voltam már olyan színházban is. ahol. amikor felgördült a függöny, a nézők tapsoltak a díszletnek. Ilyet Szolnokon még nem tapas7.taltam. — ön korábban dolgozott a szegedi és a békéscsabai színháznál is, most pedig Szolnokon él. .. — Nos, vonzott engem a szolnoki színház alkotóműhelye, amely mindig arról volt híres, hogy tág teret nyújt a kísérletezésre. Az már viszont más kérdés, hogy a műhelyben elég nehéz körülmények között tudunk dolgozni. — Befejezésül említene egy vidám ,díszletes" színházi sztorit'! — Készséggel, ebből több is akad a tarsolyomban, bár egyik sem Szolnokon történt. Szóval Békéscsabán játszották egyszer a Limonade Joe-t. A színpadon — a forgatókönyv szerint — verekedés „tör ki”, s a főszereplő fejébe — egészen a nyakáig — húznak egy hungarocellből készült asztalt. Sokszor futott az előadás, mígnem egy alkalommal valaki kicserélte igazira az asztalt. A többit képzelheti. Egy másik nagyon emlékezetes eset: egy Békés megyei faluban tájoltunk télen. A művelődési ház mennyezetén, a színpad fölött jókora rések tátongtak. A figyelmes gondnok azonban trágyával betapasztotta a lyukakat, mondván: „Ne fázzanak a művész urak!” Majd aztán jól befűtött. Az előadás a végéhez közeledett, a főhős éppen befejezte drámai monológját. s a kardjába dőlt, miközben a tapasztás a fejére hullt... J. J. zett poliészterbe- ton-szobor között több. korábban létrehozott műalkotás is található. Az elsősorban köztéri szobrairól ismert, kísérletező szellemű, mindig újat hozni kész művész tartalmi és stílusbeli korszerűségről, politikus indulatról tanúskodó alkotásai között meglepve fedeztük fel Szerelem, élet című sorozatát, lírai érzékenységet tükröző rajzait is. — A szobrászat igen szűkszavú, szerettem volna ezt a líraibb részt is megmutatni magamból. Ez az egész így együtt a teljes kitárulkozást jelenti nekem, hisz a rajzokban olyan érzelmi szilánkok vannak jelen, ha tetszik, előtanulmányok, töredékek, amik később szobrokban vagy megjelennek, vagy sem. Mert nem lehet minden témát megfogalmazni plasztikában. Szerintem ilyen mondjuk Rodin Csókja óta a szerelem. — Lehet, hogy eljön az a pillanat, amikor az ön számára fontosabb lesz ez a kifejezési forma? — Erről szó sincs, csak idővel, a korábbiakhoz képest a felfogásom változott meg. Azt a folyamatot is szeretném bemutatni, amiből a nagy szobrok születnek. Azzal a befogadót, a kiállítás látogatóját is segítem, ha megadom a lehetőséget, hogy pillantson be a műhelybe, a „vegykonyhába". Ezzel még a vizuális kultúra elterjesztéséhez is hozzájárulhatok a magam eszközeivel. Ezek a rajzok persze önérvényű műalkotások is egyben. Beszélgetésünk közben a szeme sokszor megpihen egy-egy, hozzánk egészen közel lévő plasztikán. Étért kérdezem meg: meg van a kiállítással elégedve? — Persze. De tudja, menynyire más itt látni, mint a műhelyben! Jobban észre- veszem a hibákat. Azt is, amit a kritikusok nem. A hetvenes évek közepe óta kevesebbet hallottunk Gyurcsek Ferencről. Pedig Szolnokhoz sosem maradt hűtlen. — Négyszer voltam lenn — mondja, itt készítette el a gödöllői Tanácsköztársaság-emlékművet, amit 1979-ben állítottak fel. — Nagyon szeretem ezt a várost. Váccal sosem tudtam megbarátkozni, lehet, hogy épp a hagyományai miatt. Szolnokon viszont nem kell alkalmazkodni semmi ilyesmihez. Mindig azt érzem, hogy állandó forrásban, fejlődésben van, dinamikus, szinte kézzel foghatóan tetten érhető pillanatokban alakul az élet. Nincs benne semmi ortodox, ezért bárkit befogad, az ember maga alakíthatja ki a saját világát. Egy művész számára ez rendkívül fontos. Nekem legalábbis, ez az elsődleges. — b. j. — 'L, SCUDERI KI50SSZONY E.T. P. HOFFMANN ■SEdÉNST NHOMÖN ÍRTÉ): BÓLINT JUDIT , KOJZOLTB : 1ERENTI BELŐ AZ ESEMÉNYEK UTÓK/ A KISASSZONYT KÜLÖNÖS NYUGTALANSÁG GYÖTÖRTE, LELKE MÉLYÉBŐL YA- LAM! HOMÁLYOS EMLÉK TÖRT t/Tfír MAGÉNAK MÁR LÁTTA VALAHOL AZ /Kid ARCOT, YONÁ&AiT! VE MÓL. ÉS M//(OK ? M0SN0P, SÖR MEG CSAK KORA REGGEL VOLT, KÉRTE , MÖGT MARTIÉI ERE ASSZONY ÖLTÖZTESSE FEL , MAJD AZ ÉKSZERES LAT)/KŐFAL AZ ARANYMŰVES-MEZ HAJTATOTT. A H/CA/SE UTCA FELÉ ] AHOL CARD ILL OC LAKOTT, CSAK ÚGY ÁRADT A NÉP ■ A TÖMEG ÖSSZEGYŰLT A KAPU E - LŐTT, VIHAROS KIÁLTOZÁS ÉS LÁRMA KÖZEPETTE 8£ AKART _ RONTANI... ÜT VÉGRE MEGJELENIK VESGRA/S EHbEREtvEL i EZB( UTAT töknek A SŰRŰ tömegben. A KAPU TE ■.pattan ÉS EGY FIATALEMBERT VEZETNEK KJ.. yiGyjEK ezr a GYILKOST a vizsgálati 3ÖRTÖN3E ■ ÉKKOR AZ0H&0N EGY ElfíTfíL lány ropom kj a pázsől, orcán vad FÉLELEM, VIGASZTALAN KETSEGtEESES , AMINT ■VESGPA/S UTAM VETI MAGÁT..
