Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-10 / 138. szám

Nehezebb körülmények — eredményes gazdálkodás Elsők az exportálók között Elismerő oklevél a gabonaforgalmi vállalatnak Tegnap délután Törökszent- miklóson, a Szolnok Megyei Gabonaforgalmi és Malom­ipari Vállalat közoontjában ünnepséget tartottak abból az alkalomból, hogy a cég tavalyi eredményes munká­jának elismeréseként MÉM miniszteri dicsérő oklevelet kapott. Elöljáróban Pappné Boda Erzsébet, a vállalat szak- szervezeti titkára köszöntöt­te a megjelenteket, közöt­tük Zelenyánszki Andrást, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetőjét, majd Márki Szabolcs, a vállalat igazga­tójának számvetését hallgat­ták meg a résztvevők. Mint elmondta, tavaly a kalászos gabona felvásárlási tervü­ket a vártnál lényegesen gyengébb búza- és ősziárpa- termés miatt nem tudták teljesíteni. A búzatermés feL vásárlási hatásfoka 66 szá­zalékos volt, amely mind­össze 380 ezer tonnát tett ki, s aminek következménye az is, hogy tavaly csak 16 ezer 910 tonna natúr takar­mánybúzát értékesítettek az előző évi 31 ezer 871 ton­nával szemben. A keverék­takarmány gyártásához azon­ban lényegesen több takar­mánybúzát használtak fel, amelynek oka elsősorban a kukorica hiányával magya­rázható. A vállalat összes, gabona- felvásárlása 1987-ben 514 ezer tonna volt, amely mesz- sze elmaradt az előző évi 570 ezer, és a tervezett 602 ezer tonnától. A felvásárlás mennyiségi visszaesése hatékony és jól szervezett munkát kívánt a vállalat valamennyi dolgo­zójától, mivel így jóval ne­hezebb volt termelési és for­galmazási feladataik zavar­talan ellátása. Mint hallot­tuk, tavaly a tervezett 133 ezer tonnával szemben 135 ezer tonna búzát őröltek meg, majd az igazgató arról is beszélt, hogy a keverék­takarmányok iránti kereslet 1987-ben a tervezettet meg­haladó mértékben növeke­dett, s komoly gondot je­lentett az egész évet végig­kísérő alapanyaghiány. A nehézségek ellenére a me­gye mezőgazdasági üzemeit és kisállattartóit mindvégig sikerült ellátniuk keverék­takarmánnyal. Az ezerhatszáz-hetvenhat dolgozót foglalkoztató válla­lat az országos exportból 14,2 százalékkal részesült, s ezzel az eredményével az el­ső helyen állt. Ez is hozzá­járult ahhoz, hogy tavaly a Szolnok Megyei GMV 149 milliós nyereséggel zárta az évet. Mint az igazgató végeze­tül hangsúlyozta, csak a változó körülményekhez va­ló rugalmasabb alkalmazko­dással, meglevő eszközeik jobb kihasználásával, új gé­pek, berendezések vásárlá­sával, a profil bővítésével le­het a jövőben is eredmé­nyesen gazdálkodni, amihez természetesen szükség van a dolgozók tenni akarására és hozzáértésére is. Ezt követően dr. Tanító Dezső, a Gabona Tröszt ve­zérigazgató-helyettese kö­szönte meg a kollektíva el­múlt évi munkáját, majd átnyújtotta a MÉM-minisz- ter dicsérő oklevelét Márki Szabolcs igazgatónak. Cukorgyári karbantartás, korszerűsítés Készülnek a szezonra A cukorgyárakban készül­nek a szezonra. Üj berende­zésekkel szerelik fel a gyár­tó vonalakat,, s folytatják az üzemek számítógépes irányí­tására alkalmas eszközök felszerelését is, aminek ered­ményeként az ősztől a gyá­rak több mint 90 százaléká­ban komputer irányítja a cukorfőzést. A Cukoripari Közös Vál­lalatnál elmondották; a 12 gyárban a nyári karbantar­tásra mintegy 850—900 mil­lió forintot fordítanak, a technológia és a késztermék­tárolás új gépeire, illetve lé­tesítményeire csaknem 800 millió forintot költenek. A szokásos nagyjavítás ez­úttal csak részben zavarta­lan, ennek elsősorban az az oka, hogy a külföldi anya­gokra, alkatrészekre a tava­lyinál 15—16 százalékkal kevesebb jut, a hiányok pót­lására — ahol lehet — az iparág szakemberei igyekez­nek elkészíteni a cseredara­bokat. A feljesztő munka fontos szakaszába jutottak azok a gyárak, ahol a legfontosabb üzemrészek számítógépes termelésirányítására térnek át. Így például Ercsiben a cukorfőző. Selypen a mész- kemence és a kazánok biz­tonsági berendezéseinek fel­ügyeletét bízzák komputer­re. Kaposváron és Selypen a vállalati szervező munkában kap szerepet a számítógép. A cukoripar gépeit, beren­dezéseit az iparág műszaki szakemberei az elmúlt évti­zedekben jelentős mértékben automatizálták, ám e beren­dezések egy része is meg­érett a cserére, fejlettebb változatokra van szükség. Az őszi szezonkezdetig automa­tával szerelik fel a sarkadi és a sárvári gyár cukorfino­mítóit. A termelésirányítás kor­szerűsítésével és az automa­tizálással folyamatosabbá te­szik a gyártást, javul a kész­termék. a cukor minősége. A legtöbb üzemben a létszám­gondok megoldását is előse­gítik, mivel így a gépek munkájának ellenőrzéséhez ezután kevesebb ember kell. Több gyárban olyan új, energiatakarékos műszaki megoldásokat választanak, amelyekkel a termelési költ­ségeket csökkenthetik. A Hajdúsági Cukorgyárban például a gyártási folyamat­ból eddig kikerült, viszony­lag alacsony hőmérsékletű meleg vizet visszavezetik a kristályosítókhoz. Energiata­karékossági okokból a szol­noki és az ercsi gyár centri- fugázó üzemrészeit jobb ha­tásfokú villamosgépekkel látják el. Sárváron a keve­sebb energiát igénylő cukor­szárító üzembe helyezése mellett döntöttek. A Petőházi Cukorgyárban az őszig átadják a 30 ezer tonnás, silós rendszerű cu­kortárolót. Az áramszolgáltatás centenáriumán Jubileumi nagygyűlés Budapesten Az Atlanti Tanács napirendjén Kelet-nyugati viszony A párbeszéd a Kelettel, a Szovjetunióban és a vele szövetséges államokban vég­bemenő reformfolyamatok gondos nyomonkövetése lé­nyegi eleme annak, hogy biztonságosabb világot te­remtsünk. Ezt hangsúlyozta az Atlanti Tanács madridi ülésének csütörtöki megnyi­tóján Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügymi­niszter. Miközben Ordonez szavaiban a reálpolitika és az optimizmus tükröződik. Lord Carrington távozó NA- TO-főtitkár a tőle megszo­kott eddigi hangnemben óvatosan és fenntartásokkal beszélt a Kelettel való vi­szonyról. A NATO tizenhat tagor­szágának külügyminisztereit magába foglaló testület előtt a házigazda spanyol politi­kus elmondta, hogy a bizton­ság megteremtése elképzel­hetetlen a leszereléssel egy­magában, amíg nem alakul ki az államok közötti biza­lom, Hazánkba látogat Radzsiv Gandhi Az osztrák főváros vásárközpontjában — képünkön — szerdán nyitották meg a második alkalommal megrendezett nemzetközi borvásárt. A Vinova ’88-on hazánkat a Monimpex, az Egervin és a szekszárdi Aliscavin mellett a Zagyvarékasi Béke Tsz szűrőgépeket — belső fotónkon — is gyártó ipari főágazata képviseli. Tudósítá­sunk a 3. oldalon (Fotó; T. F.) Grósz Károlynak, az MSZMP főtitkárának, a Mi­nisztertanács elnökének és Kádár Jánosnak, az MSZMP elnökének meghívására jú­nius 10-én, pénteken hivata­los baráti látogatásra ha­zánkba érkezik Radzsiv Gandhi, az Indiai Köztársa­ság miniszterelnöke. A közelmúltban öt új gép munkába állításával korszerűsí­tette technológiai színvonalát a Mezőtúri Bútoripari Szövet­kezet. A karusszel maró, az élzáró, a sorozatfúró és a két asztali maró üzembehelyezése jelentős élőmunkát szabadí­tott fel. A berendezéseket elsősorban az NSZK megrendelés­re gyártott gyermekbútorok és gyermekjátékok előállításá­hoz használják (Fotó: T. K. L.) villamosítása. Hatalmas elek­tromos távvezetékek épültek. Villamosenergetikai rendsze­rünk hozzákapcsolódott a szocialista országok, minde­nekelőtt a Szovjetunió háló­zatához. A magyar gazda­ság rohamosan növekvő vil­lamosenergia-szükségletét csak ily módon lehetett kie­légíteni. Ez az egyesített vil- lamosenergia-rendszer mind­máig pozitív példája a kor­szerű, kölcsönösen előnyös együttműködésnek. A pártértekezlet kimondta; ,,a gazdaságban legfontosabb feladatunk a Központi Bi­zottság 1987. július 2-án el­fogadott kibontakozási, vala­mint a Minisztertanács stabí­—r A centenáriumi ünnep­ség olyan időpontban kerül sorra, amikor hazánk és né­pünk újabb nagy sorsfordu­lóhoz érkezett, aminek sem­mivel sem kisebb a tétje, mint az eddigieknek, válto­zatosan gazdag és hányatott történelme során. Ez a tör­ténelmi felelősség hatotta át pártunk közelmúltban le­zajlott értekezletét. Arra ke­restük a választ, mit kell tennünk annak érdekében, hogy a magyarság — immár az ezredfordulóhoz közeled­ve — méltóképpen megállja a helyét a népek versengé­sében, hogy saját értékeit megőrizze és gyarapítsa, s ezzel járuljon hozzá az egye­temes emberi haladáshoz. Ebben nélkülözhetetlen szerepe van annak, hogy megbecsüljük nemzeti múl­tunkat, tanuljunk szocialista építésünk tapasztalataiból, Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Minisztertanács elnöke beszél (MTI — Telefotó) hogy a nagy történelmi sze­mélyiségek és az írók, köl­tők, művészek egész sorának életműve nemzeti műveltsé­günk szerves részévé vált, annyira méltányos és fontos, hogy szocialista értékren­dünkben ott legyenek azok a tudósok és műszaki értel­miségiek, akik éppen az el­múlt évszázadban alkottak maradandót, nemcsak hazai mértékkel mérve. A szocialista építés szerves része, egyik fontos hajtóere­je volt a villamosítás. Erő­művek egész sora létesült. 1963-ra befejeződött a falvak lizációs munkaprogramjának végrehajtása”. Mindezek tükrében a vil- lamosenergia-ipar feladatai is feszesebbek lettek. Amíg korábban az ország fejlett­ségének jelentős mérőszáma­ként tekintettük az egy főre jutó energiafogyasztást, ma már ez a mutató helytelen irányba orientálhat bennün­ket. A világgazdaság legfej­lettebb régióiban ugyanis időközben olyan tendenciák erősödtek fel, amelyek egye­nesen az energiával való ta­(Folytatás a 2. oldalon) Az Építők Rózsa Ferenc Művelődési Házában csütörtö­kön ünnepi nagygyűlést rendezett a Magyar Villamos Művek Tröszt a hazai közcélú villamosenergia-szolgáltatás megkez­désének 100. évfordulója alkalmából. A jubileumi megemlé­kezésen megjelent Grósz Károly, az MSZMP főtitkára, a Mi­nisztertanács elnöke, Berecz Frigyes ipari miniszter, továbbá képviseltették magukat a villamosenergia termeléséhez, szállításához és szolgáltatásához kapcsolódó gazdasági és tár­sadalmi szervezetek, valamint II országból a tröszttel mű­szaki-tudományos együttműködést és energiacserét folytató partnerintézmények is. Berecz Frigyes nyitotta meg a jubileumi nagygyűlést, majd Grósz Károly mondott beszédet. A Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Minisztertanács nevé­ben köszöntötte az iparág 43 ezer dolgozóját, fizikai és szellemi munkásokat, a leg­különbözőbb posztokon szol­gálatot teljesítő vezetőket a közcélú villamösenergia- szolgáltatás 100 éves jubile­uma alkalmából. — Olyan iparág centená­riumát ünnepeljük, amely meghatározó jelentőségű az általános emberi civilizáció, a tudományos-technikai és a társadalmi-gazdasági fejlő­dés szempontjából, ugyanak­kor ezernyi szállal kötődik az élet minden területéhez — hangsúlyozta bevezető­ben. közkinccsé tegyük elődeink áldozatos erőfeszítéseit, ki­magasló teljesítményeit. A villamosenergia-ipar cente­náriumi ünnepsége erre is jó alkalmat ad. — Amennyire örvendetes, Grósz Károly mondott ünnepi beszédet Az átalakítás mérföldköve lesz Külpolitikai tudósításunk a 2. oldalon. Ára: 1,80 forint SZOLNOK MEGYEI VILÁG PROLETÁRJAI EGYESÜLJETEK! XXXIX, évf. 138. sz., 1988. június io., péntek A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA

Next

/
Thumbnails
Contents