Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-10 / 138. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 10. Jubileumi nagygyűlés Budapesten (Folytatás az 1. oldalról) karékosságot tették meg a gazdasági fejlettség egyik fő mércéjévé. Ebben az össze­függésben is figyelmeztető, hogy a fejlett ipari országok termelésének energiaigényes­sége a magyarénak mindösz- sze fele, kétharmada. Miköz­ben az összenergia felét, a villamosenergia közel egy- harmadát behozatalból elé­gítjük ki. A kormány a munkaprog­ramban azt vállalta, hogy ki­emelt figyelmet fordít az ipa­ri termelés anyag- és ener­giaigényességének csökkenté­sére. Az ország energiaforrá­sainak és -fogyasztásának egyensúlya a jövőben is el­sőrendű célunk. Az energia- igényesség csökkenését szol­gálja az energiagazdálkodási program következetes végre­hajtása, az energiaigényes termelés visszaszorítása, a fajlagos energiafelhasználás mérséklése. Ez nemcsak rövidtávú fel­adat, hanem gazdaságunk modernizálásának távlati kö­vetelménye is egyben. Nem­zetközi összehasonlításban, de saját korábbi teljesítmé­nyünkhöz képest is alacsony a népgazdaság állóeszköz-ál­lományának kihasználása. Az alacsony kapacitás-kihaszná­lás nemcsak azért okoz kárt, mert értékes gépeken vi­szonylag kevés munkát vé­geznek, hanem azért, mert a mai szűkös beruházások kö­zepette ilyen módon gazdál­kodni a meglévő gépállo­mánnyal nem lenne szabad. Figyelmeztető, hogy az 1986- ban megfigyelt új ipari léte­sítmények napi átlagban csak 9,6 órát üzemeltek. A kieső idő közel háromnegyed ré­szét a kezdeti meghibásodá­sok és a technológiai okok miatti állásidők képezték. Nem akarom lebecsülni az ország egyes területein je­lentkező elhelyezkedési ne­hézségeket, ennek ellenére az is tény, hogy vállalataink nagy részénél még mindig jelentős a belső munkaerő­tartalék. Nagy a felesleges tevékenységeken lekötött lét­szám. Sokan dolgoznak kép­zettségüknek és képességeik­nek nem megfelelő mun­kahelyen. Az állami iparban 1984-ben dolgozó szakmun­kás besorolású fizikai foglal­koztatottak 13 százalékának nem volt .szakképesítése, ugyanakkor a betanított munkások 16 százaléka, a se­gédmunkások közel 10 szá­zaléka rendelkezett valami­lyen szakképzettséggel, amit nem gyakorolt. Jól tudom hogy ez nem puszta elhatározás dolga, s azt is, hogy a felsorolt tüne­tek gazdaságunk bonyolult ellentmondásait tükrözik. De úgy gondolom, valamennyi­en egyetérthetünk abban, hogy ezeknek a tartalékok­nak a feltárása sok tekintet­ben a mi gondolkodásunk, szemléletünk megváltoztatá­sától függ, és közös cselek­vésünk eredménye lehet. Meggyőződésem, hogy mindez valamennyiünk qsz- szefogásával sikerülni fog. A pártértekezlet megteremtet­te az ehhez szükséges poli­tikai feltételeket. Pártunk megújulási készsége, a poli­tikai intézményrendszer ha­tározottabb ütemű korszerű­sítése, a társadalom elszánt­sága, tenniakarása és erősö­dő erkölcsi igényessége meg­felelő garancia arra, hogy a jövő reményeink szerint for­málódjon. Minden kollektíva és minden egyes ember részt tud vállalni a munkából, le­gyen az üzem, intézmény, párt- vagy állami szerv, tö­megszervezet és egyesület, kommunista vagy párton kí­vüli. Mindenki, akinek szá­mára fontos nemzetünk szo­cialista jövője, a magyar nép sorsa. „Mély meggyőződésem, hogy az emberiség számára, Európa népeinek számára nincs más út, mint a helsin­ki szellem folytatása és a vi­lág más részeire való kiter­jesztése. Talán most hihetet­lennek tűnik, de én meggyő­ződéssel vallom, hogy erre az útra mindnyájan vissza fo­gunk térni, még azok is, akik ezt ma kritikus szem­mel nézik vagy vitatják. A józan emberi ész szerint nincs más járható út”. A legutóbbi moszkvai ta­lálkozó meggyőzően bizonyí­totta ennek az optimizmus­nak a megalapozottságát. A centenárium alkalmából megköszönöm helytállásukat, szívből gratulálok eredmé­nyeikhez, kedves mindannyi- uknak további sikereket és jó egészséget kívánok — fe­jezte be ünnepi beszédét Grósz Károly. Ezt követően Hatvani György, a tröszt vezérigazga­tója méltatta a villamosener- gia-szolgáltatás egy évszáza­dos fejlődését. Ezután Grósz Károly átad­ta a Minisztertanács Jubile­umi oklevelét Hatvani György vezérigazgatónak. A villamosenergia-iparban hosszú időn át végzett ered­ményes munkájuk elismeré­seként négyen kapták meg a Munka Érdemrendet, s öten vették át a Kiváló munkáért kitüntetést. fl szovjet pártértokezlet Az átalakítás mérföldköve lesz Befejező szakaszukhoz ér­keztek a Szovjetunióban a XIX. országos pártértekezlet előkészületei: országszerte lezárult a küldöttek megvá­lasztása, s élénk társadalmi érdeklődés mellett folyik a tanácskozás alapdokumentu­mának, az SZKP Központi Bizottsága téziseinek megvi­tatása — tájékoztatta a sajtó képviselőit csütörtökön Bo­risz Sztukalin, a Szovjetunió budapesti nagykövete. A XIX. országos párt­konferencia a szovjet társa­dalom átalakításának mér­földköve lesz; ennek megfe­lelően nagy várakozás előzi meg a tanácskozást, amelytől a szovjet emberek elsősorban azt várják, hogy erősítse meg mindazokat a garanciákat, amelyek visszafordíthatat­lanná tennék az átalakítást, s felgyorsítanák annak folya­matát. A fokozott társadal­mi érdeklődést tükröző, meg­különböztetett figyelem kísé­ri az értekezlet téziseinek vi­táját is. A sajtó képviselőinek kér­déseire válaszolva a nagy­követ részletesen szólt arról is, miként választották meg a pártértekezlet csaknem 5 ezer küldöttét. A kiválasz­tás legfontosabb újdonsága volt, hogy a delegátusokat — az SZKP történetében elő­ször — a dolgozók, a párt­tagok és a pártonkívüliek széles körű részvételével, élénk társadalmi viták köze­pette választottak ki. Az „alulról jövő” kezdeményezé­sek alapján, nyílt fórumo­kon összeállított jelölőlisták nyomán azután a pártbizott­ságok titkos szavazáson vá­lasztották meg küldötteiket. Iz ENSZ-székházban Sevardnadze és Samir megbeszélése A tervezettnél jóval hosz- szabb, csaknem kétórás meg­beszélést folytatott csütörtö­kön az ENSZ székházában Eduard Sevardnadze szovjet külügyminiszter Jichak Sa­mir izraeli miniszterelnökkel. Samir a megbeszélés után „barátságosnak és igen ko­moly hangvételűnek” minő­sítette rövid nyilatkozatában a megbeszélést. Mint elmon­dotta, számos kérdést vitat­tak meg, ezek között a kö­zel-keleti helyzetet, a két ország kapcsolatainak prob­lémáját. Az izraeli kormány­fő felvetette a szovjet zsidók kivándorlásának kérdését. Szó volt a leszerelés, a fegy­verzet csökkentése időszerű témáiról is. A szovjet és az izraeli kül­ügyminiszter már több ízben találkozott egymással a vi­lágszervezetben, de első íz­ben folytatott tárgyalást a Szovjetunió külügyminiszte­re izraeli kormányfővel. ENSZ-krónikák szerint ez volt az eddigi leghosszabb időtartamú tárgyalás a két ország képviselői között. Szöuli diákok felvonulást szerveztek június 9-én a dél-ko­reai fővárosban, egy nappal az Észak-Koreában élő társaik­kal való panmindzsoni találkozó előtt (MTI — Telefotó) Az európai kultúra városa Melina Mercouritól származik az öt­let, hogy minden évben egy-egy várost nevezzenek ki az európai kultúra köz­pontjává, s ott nagyszabású programok keretében adjanak áttekintést konti­nensünk kultúrájának fejlődéséről, biz­tosítsanak lehetőséget a különböző mű­vészeti irányzatok képviselőinek egy­mást gazdagító találkozókra. A világhírű művésznő, a görög kul­turális miniszterasszony elképzelése életképesnek bizonyult. Elsőként 1985- ben Athén, az európai kultúra bölcsője, majd a következő évben Firenze, a reneszánsz központja; tavaly pedig Amszterdam, az európai kultúra más kontinensek felé nyitásának egykori ceníruma kapta a megtisztelő megbíza­tást. Az európai kultúra városa címet az idén Nyugat-Berlin viseli. Ezt részben azzal érdemelte ki, hogy a 20. század­ban számos modern művészeti irányzat Berlinből indult ki. Másrészt a vá­rost — földrajzi és politikai helyzete miatt — a döntést hozó közöspiaci kul­turális miniszterek alkalmasnak ítél­ték arra, hogy az eddiginél összeuró- paibbá tegye a programot. A korábbi években ugyanis szinte kizárólag a nyugat-európai közösség országai vet­tek részt e rendezvényeken. Immár azonban szó van arról is. hogy a jövő évben esedékes Párizs után valamelyik kelet-európai főváros — felvetődött Budapest neve is — kapja „az európai kultúra városa” című eseménysorozat megrendezésének jogát. Az április végétől novemberig tartó nyugat-berlini műsorban számos szo­cialista országbeli művész és együttes neve szerepel. A Szovjetunióból példá­ul többek között, egy lettországi avant­gárd művészek alkotásaiból válogatott összeállítás, Lengyelországból egy szín- társulat érkezik. Kiállítást rendeznek az NDK kortárs festőinek műveiből és külön előadássorozatot szentelnek Hei­ner Müller, az NDK egyik legnevesebb drámaírója munkássága bemutatásá­nak. Az Arsenál moziban, a reprezentatív filmművészeti összeállítások vetítésé­nek helyszínén június első felében Mé­száros Márta négy játékfilmje is sze­repel. A magyar rendezőnőt jól ismerik Nyugat-Berlinben, hiszen az itteni filmfesztiválokon már több ízben ara­tott sikert műveivel. A magyar kultú­ra bemutatkozásáról szólva meg kell említeni a szabadkai Népszínház ven­dégjátékát. A Ljubisa Risztics rendez­te Madách-kommentárok című totális színházi előadással igen nagy vissz­hangot váltottak ki. Az egyik kerületi tanácsháza udvarán és termeiben hét estén keresztül vezette végig Lucifer Ádámot és vele együtt az előadás köz­vetlen részesévé váló közönséget az emberiség történelmének fő állomása­in. Az eredeti, magyarul elhangzó Ma- dách-tragédia azonban cs^k a fő vázát adja az előadásnak. A paradicsomi jelenet egy magyar falusi lakodalom­ként elevenedik meg. A tragédia törté­nelmi képeit a szabadkaiak a legújabb- kori fontos eseményekkel — például a C-vitamin felfedezése, a chilei katonai diktatúra vérengzései, Aldo Moro el­rablása — egészítették ki. Az idei európai kultúrfőváros sokszí­nű programjából kiemelkedik három nagyszabású kiállítás, amelyek június elejétől augusztus végéig látogathatók. A Homérosz hőseinek hazája címet vi­selő bemutatón a mükénéi kultúra leg­szebb tárgyi emlékei tekinthetők meg. Hat világhírű európai múzeum anya­gából állították össze az Augustus ró­mai császár korának művészetét fel­idéző bemutatót. Ugyancsak nagy ér­deklődésre tarthat számot az a kiállí­tás. amelyen I. Szulejmán török szul­tán kincseiben gyönyörködhetnek a lá­togatók. A színházművészet területén, a mint­egy másfél tucat külföldi társulat ven­dégszereplése mellett lesz „rendezői műhely” — ahol többek között olyan kiválóságok, mint Ljubimov és Wajda mutatkoznak be. Rendkívül érdekesnek ígérkezik az európai kis nyelvek mű­fordítóinak eszmecseréje is. A világsztárok neveivel fémjelzett gazdag zenei program egyik különle­gessége lesz a modern zene komponis­táinak portrésorozata, amelynek kere­tében Kurtág György művei is bemu­tatásra kerülnek. Pach Ferenc Vendégünk Radzsiv Gandhi Radzsiv Gandhi 1944-ben született Bombay-ban. Szülei Lakhnau-ból Delhibe költöz­tek, ahol édesapja, Firoze Gandihi parlamenti képvise­lő lett. Radzsiv Gandhi gyer­mekkorát nagyapja, Dzsavá- harlál Nehru házában töl­tötte. Tanulmányait Dehradun városában végezte. Ezután a Cambridge-i Trinity Colle- ge-ben, majd a londoni Im­perial College-ben tanult, ahol elvégezte a gépészmér­nöki szakot. Angliából visszatérve tagja lett a delhi repülős klubnak, majd megszerezte a polgári pilóta jogosítványt és az In­dian Airlines légitársaságnál helyezkedett el, mint pilóta, majd mint oktató. öccse, Szandzsai Gandhi 1980-ban bekövetkezett halá­la után növekvő nyomás ne­hezedett Radzsiv Gandhira, hogy kapcsolódjon be a poli­tikai életbe és segítsen édes­anyjának. Időszakos válasz­táson elnyerte öccsének az Uttar Prades állambeli Ame- ti választási körzetben meg­üresedett képviselői helyét. 1980 elején megbízást ka­pott, hogy koordinálja az 1982 novemberére kiírt ázsiai játékok előkészületi munká­latait. E feladatának sikerrel tett eleget. Később, mint az Indiai Nemzeti Kongresszus (I) Párt egyik főtitkára, so­kat tett a párt korszerűsíté­séért és aktivitásának növe­léséért. Indira Gandhi 1984. októ­ber 31-én történt meggyil­kolása után miniszterelnök­nek nevezték ki. Ezt követő­en általános választásokat írt ki, amelyen India történeté­nek legnagyobb parlamenti többségét szerezte meg. Radzsiv Gandhi a minisz­terelnöki és az Indiai Nem­zeti Kongresszus (I) Párt el­nöki tiszte mellett személye­sen irányítja a külügymi­nisztériumot, a Tervbi­zottságot, a Tudományos és Technológiái Minisztéri­umot, az Űrkutatási Ügyek Minisztériumát. Radzsiv Gandhi 1968-ban Delhiben kötött házasságot az olasz származású Sonia Mainóval, akivel Cam­bridge-i tanulmányai alatt ismerkedett meg. Házassá­gukból két gyermek született. Arab csúcs Segély a megszállt területek mozgalmának Az algíri 4. rendkívüli arab csúcsértekezlet résztvevői csütörtöki tanácskozásukon az utolsó simításokat végez­ték egy olyan dokumentu­mon, amelynek célja, hogy a Palesztinái Felszabadítási Szervezet ismét a közel-ke­leti politika középpontjába kerüljön. Értesülések szerint az egyik vitatott kérdés az volt, milyen csatornákon juttas­sák el a megszállt területek mozgalmának szánt, mintegy évi 100 millió dolláros se­gélyt. A -PFSZ ugyanis ra­gaszkodott ahhoz az állás­ponthoz, hogy minden se­gélyt a PFSZ-en keresztül továbbítsanak, az algíri fó­rum más résztvevői viszont azt szerették volna, ha bele­szólásuk lenne a segélyek felhasználásának mikéntjébe is. Arafat egyébként eredeti­leg évi 600 millió dollárt kért a csúcs résztvevőitől, mondván: a PFSZ-nek havi 50 millió dollárjába kerül a sztrájkok résztvevőinek tá­mogatása és a sebesült pa­lesztinok orvosi kezelése. Az összeg nagyságát végül egy nyolctagú küldöttségvezetői bizottság szabta meg. NEW YORK Várkonyi Péter magyar külügyminiszter, aki részt vesz a közgyűlésen, szerdán New Yorkban találkozott Georgiosz Vasziliu ciprusi elnökkel. A megbeszélésen az időszerű nemzetközi kér­dések közül különös figyel­met fordítottak a ciprusi kérdés rendezésének szüksé­gességére. Kétoldalú kapcso­lataink terén egyetértettek abban, hogy a két ország kö­zötti gazdasági-kereskedelmi együttműködés erősítése kö­zös feladat. * * * Várkonyi Péter ugyancsak találkozott Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkárral. A megbeszélésen áttekintették az ENSZ leszerelési üléssza­kának helyzetét és üdvözöl­ték az ülésszak konstruktív légkörét. Egyetértettek ab­ban, hogy a jelenlegi kedve­ző nemzetközi légkör pozitív hatást gyakorol a világszer­vezet tevékenységére. MOSZKVA A kábítószerkereskedelem és -fogyasztás elleni együtt­működés erősítéséről, a bel­ügyi szervek tevékenységé­nek összehangolásáról ta­nácskoztak Taskentben öt szocialista ország — Bulgá­ria, Csehszlovákia, Lengyel- ország, Magyarország és a Szovjetunió — illetékesei. RÓMA Agostino Casaroli bíboros, vatikáni államtitkár rendkí­vül kedvezően nyilatkozott a L’ Unitá (az olasz kommu­nisták lapja) csütörtöki szá­mában megjelent interjújá­ban a Szovjetunióban zajló változásokról, a Vatikán és Moszkva kapcsolatainak ja­vulásáról. A magas rangú egyházi személyiség, aki szerdán érkezett Moszkvá­ba, hogy a hivatalos vatiká­ni küldöttség élén részt ve­gyen az orosz egyház meg­alapítása ezredik évforduló­jának ünnepségein. LONDON Mihail Gorbacsov nagy- britanniai látogatásra szóló meghívást fogadott el — kö­zölte szerdán Margaret Thatcher miniszterelnök szó­vivője, miután a kormányfő Londonban fogadta Oleg Grinyevszkij nagykövetet, a szovjet vezető különmegbí­zott j át. A látogatás időpont­ját valószínűleg az SZKP országos értekezlete után rögzítik. PEKING Egy diák halála kapcsán újabb nyugtalanság és politi­kai vita robbant ki a Peking Egyetem több mint tízezer hallgatója körében. A júni­us 8-ra meghirdetett tömeg- tüntetés azonban kudarcba fulladt. Egyrészt az egyetemi hallgatók óriási többsége nem tett eleget a tüntetésre szólító felhívásnak, másrészt a rendőrség időben intézke­déseket tett, lezárta a Tien- anmen teret és békésen szét­oszlatta a tér körül megje­lent kis létszámú diákcso­portokat.

Next

/
Thumbnails
Contents