Szolnok Megyei Néplap, 1988. június (39. évfolyam, 130-155. szám)

1988-06-08 / 136. szám

2 SZOLNOK MEGYEI NÉPLAP 1988. JÚNIUS 8. Hadászati támadófegyverek Júliusban újabb leszerelési javaslatok várhatók A hadászati támadófegy­verzet 50 százalékos csök­kentéséről szóló szerződés technikai problémáit «három hónapon belül meg lehetne oldani. A tengeri telepítésű manőverező robotrepülőgé­pek és az ABM-szerződés megtartásának kérdéseiben azonban politikai akaratra, döntésre van szükség, enél- kül nem születhet megoldás szakértői szinten — hangsú­lyozta Nyikolaj Cservov ve­zérezredes. A szovjet fegy­veres erők vezérkarának fő­csoportfőnöke kedden a szov­jet külügyminisztérium saj­tóközpontjában a moszkvai Csúcs katonapolitikai vo­natkozásairól folytatott szűk­körű háttérbeszélgetést új­ságírókkal. Az MTI tudósítójának kér­désére válaszolva Cservov hangsúlyozta, hogy a moszk­vai csúcs tapasztalataira építve a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testü­leté júliusi varsói ülésén újabb javaslatokat terjeszt elő leszerelési és együttmű­ködési kérdésekben. A tá­bornok szerint elsősorban az európai hagyományos fegy­verzet témájában várhatók javaslatok, amelyek tovább­fejlesztik a testület buda­pesti felhívásában megfo­galmazott indítványokat. A vezérezredes ezzel ösz- szefügaésben kitért a VSZ PTT keretében kezdeménye­zett, majd a moszkvai csú­cson új formába öntött európai javaslatra: a Szov­jetunió indítványozta, hogy a két szövetség cseréljen hi­vatalos adatokat a hagyo­mányos haderőről és fegy­verzetről (országokra is le­bontva), közzétéve saját becsléseit is a másik fél erejéről. Ezzel egyértelmű választ lehetne kapni, hogy hol vannak aszimmetriák. Második szakaszként a tár­gyalások megkezdésével pár­huzamosan azonnali helyszí­ni ellenőrzést kell végrehaj­tani — az Atlanti-óceántól az Uraiig —, ami a bizalom nagyfokú megerősödéséhez vezet. Ezt követné a har­madik szakaszban a fél-fél milliós haderőcsökkentés. A NATO mindeddig nem adott választ erre a javaslatra. Az MTI-nek arra a kér­désére, hogy igaz'ak-e a moszkvai csúcs idején elter­jedt hírek, miszerint a Szovjetunió nagyszabású egy­oldalú haderőcsökkentésre készül Európában, Cservov hangsúlyozta: ezek az érte­sülések nélkülözik a reali­tást. Csak kölcsönös alapon vagyunk hajlandók ilyen lé­pésekre. E kölcsönösségre építve azonban készek va­gyunk bármely kérdést meg­vitatni. A kitűzött időpontban, kedden moszkvai idő szerint 18.03 órakor elindult tíznapos útjára a Szojuz TM—5 űrhajó fe­délzetén a második szovjet—bolgár űrlegénység. Tagjai: a szovjet Viktor Szavinih és Anatolij Szovoljov, valamint a bolgár Alekszandr Alekszandrov. Képünkön a három űrha­jós az indulás előtti sajtóértekezleten (MTI — Telefotó) Rendkívüli arab csúcs Cél: a palesztin lázadás támogatása Kedd este megkezdő­dött a negyedik rendkívüli arab csúcstalálkozó. A há­romnapos tanácskozás egyet­len hivatalos napirendi té­mája az immár hetedik hó­napjába lépő palesztin lá­zadás támogatása — s ekként valójában az arab államok viszonya az arab egység és szolidaritás évtizedeken át hangoztatott, de gyakorlat által kevéssé megerősített gondolatához. Algéria egyértelműen a palesztin nép egyetlen tör­vényes képviselője, a PFSZ anyagi támogatásának intéz­ményesítése és a népi tilta­kozás politikai támogatása mellett tette le voksát. Nyitott kérdés az egyezte­tett politikai akcióké. A PFSZ helyzetét, kizárólagos képviseletét megerősítő ál­lásfoglalás mellett a csúcs­nak állást kell foglalnia az elvben mindenki által tá­mogatott nemzetközi közel- keleti konferencia ügyében Is, egyértelműen körvonalaz­va annak hatáskörét és a palesztin részvétel formáját. Az algíri csúcstalálkozó megnyitásával egyidejűleg váratlanul Bagdadba érke­zett az egyiptomi államfő. Hoszni Mubarak és vendég­látója, Szaddam Husszein — aki alejnökét küldte maga helyett Algírba — keddi megbeszélésén Egyiptom és Irak kapcsolatairól, vala­mint az öbölmenti háborúról esett szó. Afganisztán Heves harcolt Kandahar körül Afganisztán legtöbb tarto­mányában fokozódó heves­séggel folynak a harcok a fegyveres ellenzék és a kor­mánycsapatok, illetve a kü­lönböző kormányellenes cso­portosulások között. A Reuter hírügynökség keddi beszámolója szerint a kormánycsapatok kénytele­nek voltak feladni a déli Kandahar tartomány azonos nevű fővárosa körül két vé­delmi gyűrűt, és egyes nyu­gati megfigyelők szerint kü­szöbön áll a város eleste. Szemtanúk szerint a Kanda­har körüli harcokban sok­száz kormánykatona esett el. Hazánk a nemzetközi légkör javításán munkálkodik Várkonyi Péter felszólalása az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés leszereléssel foglalkozó harmadik rendkívüli ülésszakán az általános politikai vitában hétfőn felszólalt Várkonyi Péter külügyminiszter, hangoztatva: „A jelenlegi ülésszak, amely kereken tíz esztendővel követi az immár történelmivé vált első rendkívüli leszerelési üléssza­kot, egyedülálló lehetőséget nyújt az államoknak a megtett út felmérésére, a tanulságok levonására és a következő idő­szak feladatainak kijelölésére”. „Az elmúlt időszak lesze­relési eredményei között ki­emelkedő jelentőségű a Szovjetunió és az Egyesült Államok által a közepes és rövidebb hatótávolságú ra­kéták felszámolásáról kötött szerződés, amely nemcsak abban a tekintetben nyit új fejezetet a leszerelés törté­netében, hogy először irá­nyoz elő tényleges nukleáris leszerelési intézkedéseket, hanem az ellenőrzés eddigi felfogását is szinte forradal­masítja, korábban elképzel­hetetlennek tartott szigorú­sággal, és kiterjedtséggel biztosítja a szerződés telje­sítésének ellenőrzési feltéte­leit.” „Az ülésszak elvi jelentő­ségű feladata, hogy eredmé­nyességével és konkrét út­mutatásaival egyértelműen bizonyítsa a többoldalú le­szerelés létjogosultságát és életképességét. Ezt leginkább annak általános érvényre emelésével teheti meg, hogy a biztonság egyetlen ország­nak sem lehet kizárólagos joga, hogy a biztonság min­denki számára egyenlő, egyetemes és oszthatatlan, illetve, hogy a kölcsönös biztonság szavatolásához való hozzájárulás minden állam joga és kötelessége.” „A Magyar Népköztársa­ság mind a kétoldalú kap­csolataiban, mind a nemzet­közi fórumokon arra törek­szik, hogy tevékenyen hoz­zájáruljon a nemzetköz lég­kör javításához, a biztonsá­got kölcsönösen szavatoló megállapodások kimunkálá­sához. A magyar kormány még a leszerelési folyamat hanyatlásának az időszaká­ban, a kétoldalú leszerelési érintkezések mélypontján is következetesen síkraszállt az államok közötti párbeszéd fenntartásáért, a felmerült problémák tárgyalásos úton való politikai rendezéséért. Ezt az álláspontot ma is valljuk. Várkonyi Péter ezután emlékeztetett arra, hogy ez év februárjában a genfi le­szerelési értekezleten a Ma­gyar Népköztársaság nevé­ben fontos bizalomerősítő bejelentést tett hazánk ve­gyi fegyvertől mentes státu­sát illetően, később pedig — önkéntes jelleggel — adato­kat is közöltünk a magyar vegyiparról. „Az európai fegyveres erők és hagyományos fegy­verzetek csökkentését célzó Budapesti Felhívás nyomán a magyar diplomácia aktívan dolgozott annak érdekében, hogy mind a Varsói Szerző­dés keretében, mind az eu­rópai biztonsági és együtt­működési folyamatban elő­segítse a katonai enyhülés témakörével kapcsolatos el­képzelések egyeztetését, ösz­tönözze valóra váltásukat.” „A Magyar Népköztársa­ság kormánya változatlanul szükségesnek tartja, hogy minden lehetséges eszközzel hozzájáruljon a sokoldalú leszerelési megoldások, a korszerű biztonságpolitikai mechanizmusok kialakítá­sához, az első rendkívüli le­szerelési ülésszakon megfo­galmazott célok eléréséhez.” — mondotta külügyminisz­terünk. Az Atlanti Tanács ülése eltttt Shultz Madridban tárgyal George Shultz, az Egyesült Államok külügyminisztere kedden Kairóból Madridba érkezett. Az Atlanti Tanács ülését megelőzően spanyol vezetőkkel tárgyal majd a spanyol—amerikai együtt­működési megállapodás egyelőre vitatott és a felek által technikai jellegűnek nevezett pontjairól. Bejelentett programja sze­rint ma találkozik I. János Károly államfővel és tár­gyal Felipe González kor­mányfővel. A két ország közötti ba­rátsági és együttműködési szerződés azért szűnt meg, mert Spanyolország ragasz­kodott egy Madrid környéki amerikai légitámaszpont megszüntetéséhez és egy lé­giezred eltávolításához. Magyar—indiai Kapcsolatok Az együttműködés újabb mérföldköve Radzsiv Gandhinak, az Indiai Köz­társaság miniszterelnökének közelgő magyarországi, hivatalos baráti látoga­tása — a partnerek kölcsönös megíté­lése szerint — várhatóan újabb mér­földköve lesz a két ország sokoldalúan fejlődő együttműködésének. Az 1084-ben édesanyja, Indira Gan­dhi örökébe lépett politikus elsőízben látogat hazánkba. Személyében olyan vezetőt köszönthetünk Magyarországon, aki India haladó külpolitikai hagyomá­nyait követve — hazájának az el nem kötelezettek mozgalmának, illetve a re­gionális konfliktusok elsimításában vál­lalt tevékeny szerepével, a leszerelési kérdésekben vallott konstruktív néze­teivel — a nemzetek békés együttmű­ködésének, az igazságos és egyenjogú politikai, gazdasági kapcsolatoknak a híve. A Magyarországot és Indiát elválasz­tó kontinensnyi földrajzi távolságot a két ország több évtizedes múltra vissza tekintő baráti együttműködése hidalja tá. Hazánk 1984-ben vette fel a diplo­máciai kapcsolatokat a brit koronától függetlenségét újonnan kivívó ország­gal. Az államközi érintkezések e fon­tos eseményét követően 1951-ben nyílt meg a magyar követség Üj-Delhiben, majd 1950-ben nagyköveti szintre emel­kedtek a kapcsolatok. Indiában a ma­gyar jelenlétet megalapozó diplomáciai közeledést kapcsolatépítő lépések kö­vették a gazdaság és a kultúra terüle­tén is. Jelenleg a Delhiben működő ke­reskedelmi kirendeltség mellett a ma­gyar gazdaság hídfőállásaiként India számos városában tevékenykednek al­kirendeltségek, képviseleti irodát nyi­tott a Magyar Gazdasági Kamara. Si­keres munkát végez hazánk Tájékozta­tási és Kulturális Központja. Magyarország és India politikai kon­taktusait az 50-es évek végétől, a 60- as évek elejétől egyre élénkülő párbe­széd jellemzi, amelyet felsőszintű ve­zetők kölcsönös látogatásai mélyítettek, el. A legfelsőbb szintet jelentő államfői, miniszterelnöki találkozók mellett rend­szeresek a két ország politikai kapcso­latainak gyakorlatában a parlamenti küldöttségek, a különféle minisztéri­umok irányítóinak megbeszélései is. Rendszeres munkakapcsolatokat tarta­nak fenn a többi között az egészségügyi, a városfejlesztési, az ipari tárcák ve­zetői, s kiterjedt eszmecsere folyik a két ország külügyminisztériumai között. Jelentősek a társadalmi és tömegszer­vezetek partnerkapcsolatai is. Fejlődés következett be a pártközi érintkezések­ben is: az elmúlt években kapcsolatok létesültek az MSZMP és az indiai Kongresszus Párt között, amelynek el­nöki tisztét Radzsiv Gandhi tölti be. A politikai kontaktusok kedvező ala­pot teremtenek a gazdasági együttmű­ködés erősödéséhez is. Hazánk különö­sen fontos partnerként tekint a hatal­mas gazdasági erőforrásokkal, jelentős és egyre gyarapodó műszaki-tudomá­nyos' potenciállal rendelkező országra. A világ második legnépesebb állama már ma is a fejlődő országokkal folyta­tott magyar külkereskedelem egyik leg­fontosabb piaca, amely további lehető­ségeket kínál a hazai exportőrök szá­mára. Az indiai piac jelentőségét tükrözi a kétoldalú kereskedelmi forgalom ala­kulása is. A dinamikus növekedést mutató kölcsönös szállítások értéke 1986-ban csaknem 75 millió dollár volt, tavaly pedig már meghaladta a 106 millió dollárt, több mint 21 milliós ma­gyar kiviteli többlettel zárva a mérle­get. A kereskedelmi és fizetési megál­lapodások keretében, a legnagyobb ked­vezmény alapján folyó árucserében fő­ként magyar energetikai, elektronikai berendezések, lámpagyártó gépek, gyógyszerek, vasúti gördülőanyagok ta­lálnak vevőve Indiában. Onnan a töb­bi között textilipari nyersanyagok, me­zőgazdasági termékek, kozmetikumok, szórakoztató elektronikai cikkek érkez­nek Magyarországra. 1973 óta minisz­teri szintű Gazdasági, Tudományos és Műszaki Együttműködési Vegyesbizott­ság hangolja össze kapcsolataink ala­kulását. A távlatilag is jelentős lehetőségeket kínáló piac mindenekelőtt a helyi vi­szonyok elmélyültebb ismeretét, a foko­zottabb alkalmazkodást követeli meg az indiai megrendelőkhöz, fogyasztókhoz utat kereső magyar cégektől. Az ország fejlődésének felgyorsítását szolgáló gaz­daságpolitika — amelynek főbb voná­sai közé tartozik a nemzeti ipar korsze­rűsítése, a fejlett technológiák átvéte­le, a magántőke szerepének növekedése — biztosítja a magyar vállalatok szá­mára a bekapcsolódás lehetőségét India gazdaságépítő programjaiba, de a hazai cégeknek az indiai piacon is kemény, és egyre erősödő konkurenciaharcra kell felkészülniük. Magyar részről min­denekelőtt a hosszú távú együttműkö­dést megalapozó megállapodások létre­hozására törekszenek. Kölcsönös érdek a kooperáció elmélyítése, és az erre lehetőséget adó területeken közös vál­lalatok létesítése. (MTI). Geraszimov sajtótájékoztatója Hivatalos együttműködés a KGST és az EGK között A moszkvai csúcs után kedvező lehetőségek nyíltak a szovjet—amerikai kapcso­latok továbbfejlesztésére, a fegyverkezési hajsza megfé­kezésére, az újabb leszerelé­si intézkedések megvalósítá­sára — hangsúlyozta keddi szokásos nemzetközi sajtótá­jékoztatóján Gennagyij Ge­raszimov, a szovjet külügy­minisztérium információs fő­osztályának vezetője. A szovjet szóvivő bejelen­tette, hogy Moszkvában jú­nius 13-án kezdődik a szov­jet—kínai politikai konzultá­ciók újabb fordulója, ame­lyen a szovjet tárgyalókül­döttséget Igor Rogacsov kül­ügyminiszter -helyettes veze­ti. Moszkvában június 9-én parafálják a KGST és az EGK közötti hivatalos kap­csolatok felvételét rögzítő közös nyilatkozatot — jelen­tette be a szovjet szóvivő, s hangsúlyozta, hogy az EGK igényeinek megfelelően a KGST tagországai is hivata­losan kapcsolatot létesítenek a Közös Piaccal. Egy kérdésre válaszolva a szovjet szóvivő megjegyezte: a nyugati újságíróknak szer­vezett jereváni Inturiszt-üt minden bizonnyal amiatt maradt el, mert az örmény fővárosban változatlanul nyugtalan a helyzet. A vá­ros Tyeatraljnaja terén folytatódnak a tiltakozó megmozdulások. Geraszimov hozzáfűzte, hogy június 15-én nyílik meg az örmény Leg­felsőbb Tanács ülésszaka, s most a téren aláírásokat gyűjtenek, hogy a köztársa­sági törvényhozás foglalkoz­zon az Azerbajdzsánhoz tar­tozó karabah-hegyvidéki Autonóm Terület kérdésével. BUDAPEST Grósz Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt fő­titkára, a Minisztertanács elnöke kedden fogadta Ge­rardo Chiaromonte-t, az Unita igazgatóját és interjút adott az Olasz Kommunista Párt napilapja részére. WASHINGTON Több mint tízezren gyűj- tek össze hétfő este az ame­rikai főváros arlingtoni ka­tonai temetőjében, hogy megemlékezzenek Robert Kennedyről. A meggyilkolt John F. Kennedy elnök test­vérének életét húsz évvel ez­előtt oltotta ki a gyilkos go­lyója Kaliforniában, azon az éjjelen, amikor a vietnami háborút ellenző programjá­val a Demokrata Párt biztos elnökjelöltjének látszott. PÁRIZS Jövőre lesz a nagy francia forradalom kitörésének 200. évfordulója, amit egész éven át tartó megemlékezésekkel ünnepelnek Franciaország­ban. Párizsban már öles plaká­tok hirdetik, hogy november 18-án kezdődik a kongresz- szusi palotában az ez alka­lomból készült nagy történel­mi játék előadása „Szabad­ság, vagy halál” címmel. LAREDO Életveszélyes mutatvány közbeiktatásával állított be magassági világrekordot a hőlégballonos repülésben egy svéd mérnök hétfőn Texasban. Sikerült 18195,5 méter magasságba emelked­nie, gyakorlatilag elérve azt a bűvös határt, a 18 200 mé­teres magasságot, amelynél magasabbra hőlégballon nem képes emelkedni, mert a levegő oxigéntartalma olyan kicsiny, hogy már nem tudja táplálni a lángot, amely a ballon levegőjét me­legíti. SZÖUL Japánból Dél-Koreába utazott tegnap Frank Car- lucci amerikai hadügymi­niszter. Tokióban a japán kormány több képviselőjé­vel folytatott megbeszélése­ket. Szöulban pedig a rend­szeres amerikai—dél-koreai katonapolitikai konzultáció­kon vesz részt.

Next

/
Thumbnails
Contents